Ismeret és nyelv

5+1 helyesírási tipp, hogy mások is megértsenek minket

ferfi-no-iras-papir

Az alábbi néhány helyesírási és nyelvhasználati tippet a mindennapi tapasztalat ihlette, hiszen nagyon gyakran találkozhatunk ezekkel és ehhez hasonló hibákkal, amelyekről sokan nem is tudják, hogy helytelenek vagy rontják a mondanivalónk érthetőségét. Ebben közrejátszik az is, hogy felgyorsult világunkban sokszor rövidítünk, gondoljunk csak az SMS-re vagy a Facebook üzenetekre. A következő tanácsok megfogadásával hozzásegíthetjük beszélgető partnerünket mondanivalónk teljes megértéséhez, és igényesebbé tehetjük írásunkat.

1. muszáj vagy muszály?

Talán az egyik leggyakrabban felmerülő, legismertebb hibával a muszáj szó leírásakor találkozunk. Sokan ugyanis ly-nal írják, miközben helyesen j-vel írjuk. Ennek egyik magyarázata, hogy az ly csak a magyar nyelvben létezik j hangként, a muszáj viszont nem magyar eredetű szó, hanem a német „muss sein” (“lennie kell”) kifejezésből származik. Emiatt nem írhatjuk ly-nal, hiszen  az idegen eredetű szavakban ez a betűkettős nem jelenhet meg.

helyesen: muszáj

2. -ba, -be vagy -ban, -ben?

E két toldalékot gyakran rosszul használjuk, főleg akkor, amikor sietve írunk vagy beszélünk. Sokszor lehagyjuk a -ban, -ben végéről az n betűt, azonban nem ugyanazt jelenti a kettő! A -ba, -be toldalék egy irányt jelöl, azaz például a házba megyünk be. A -ban, -ben toldalék viszont egy helyre utal, azaz a házban vagyunk bent. A házba lenni tehát teljességgel lehetetlen, hiszen a mondatnak így nincs értelme.

-ba, -be: valahova (irány)

-ban, -ben: valahol (hely)

3. hadd lássam vagy hagy lássam?

Gyakran használjuk a hagyni igének ezt a felszólító módját, azonban gyakran rontjuk is el szóban és írásban egyaránt. Mivel a „hadd lássam” kifejezésben a hagyni ige régies felszólító módja szerepel, ezért annak a helyes formáját kell használnunk, ami a „hadd”. A „hagy” forma kijelentő mód, egyes szám harmadik személyben van, tehát semmiképpen sem lehet vele felszólítani valakit arra, hogy hagyja, azaz megengedje nekünk, hogy egy cselekvést végrehajtsunk.

helyesen: hadd lássam

4. összevissza vagy össze-vissza?

Egy újabb gyakori bizonytalanság az összevissza határozószó írásmódja: kőtőjellel vagy egybe írjuk? Bár az össze és a vissza szavak önmagukban az igekötőkhöz  sorolandók, és akként is viselkednek egy ige előtt, egybeírt formájuk már határozószónak számít, emiatt azt az igétől elkülönítve egybeírjuk. Például összefirkáljuk a papírt, visszaírunk az üzenetküldőnek, de összevissza mászkálunk a szobában.

helyesen: összevissza

5. Loránd és Lóránt?

A Loránd és Lóránt nevűek megerősíthetnek: nem gyakran találkozunk Lóránd vagy Loránt névvel a magyar nyelvben. Sokan nem tudják, hogy bár ennek a férfinévnek két formája létezik, nem mindegy, hogy melyikben hosszú és melyikben rövid az o betű. Eötvös Loránd fizikus neve például rövid o betűt tartalmaz, Czigány Lóránt író és irodalomtörténész nevében pedig hosszú ó betűt kell írnunk.

helyesen: Loránd és Lóránt

+1: idead vagy odaad?

Most akkor add ide vagy add oda nekem ezt a ceruzát?  Ezt a két igekötőt nagyon sokszor rosszul használjuk, azonban egyértelműen más jelentéssel bírnak. Nekem természetesen csak ideadni lehet valamit, hiszen az ide közelre, sőt felém mutat. Oda csak másnak lehet adni valamit, azaz tőlem valaki más fele. Röviden: nem juthat el oda hozzám valami, mert én itt vagyok.

helyesen: nekem idead, másnak odaad

Ecsedy-Baumann Brigitta

Kép forrása: katemangostar / Freepik

3 hozzászólás

  • Ipolyi Márk szerint:

    Köszönöm :D

  • Kádár Miklós szerint:

    Köszönöm. Bízom benne, hogy egyre több hasonló bejegyzést lehet találni. Nekem legfőképpen az igekötők használatának helytelensége szúr szemet. Tudom, hogy az internet angol nyelvalapú, ezért hibaként jelöli az igekötők egybe írását az igével, viszont nem tetszik, hogy a magyar nyelvtan helyesírásai szabályaival ellentétben ez nagyon sokan elhiszik, el is fogadják. Be-, ki-, le-, fent-, át-, ide-, oda, szét-, össze-, vissza- az igével mindig egybeírandó.

    Igaz, hogy a hagyni szó hadd (hadd lássam) felszólító mód, de az ige ragozásakor ott a hagy szótő. (Én hagyom, Te hagyod, Ő hagyja Mi hagyjuk, Ti hagyjátok, Ők hagyják) Bár kijelentő mód, de mondatban elfoglalt helye és kiegészítő toldalékszóval ez is lehet felszólító módú. (Pl. Hagyod abba! vagy Te hagyd abba!)

  • Tátrai Tamás szerint:

    Az utolsó példát felhasználva az a helyes, ha azt kiabálom le az emeletről (vagy mondom telefonba), hogy “(mindjárt) megyek” és nem azt, hogy “(mindjárt) jövök”?
    Az angol pl. úgy tudom, az “I’m coming”-ot használja.

Leave a Reply