2020. február 15-én a már-már bárkaként szolgáló Baár–Madas Református Gimnáziumban gyűltünk össze immár hetedik alkalommal az Anyanyelvápolók Szövetsége ifjúsági tagozata jóvoltából megrendezett Kárpát-medencei ifjúsági anyanyelvi parlamenten.
Magunk között köszönthettük Matula Ágnest, a Duna Televízió szerkesztőjét, az Anyanyelvápolók Szövetsége tiszteletbeli elnökségi tagját; Sediánszky Jánost, a Magyar Katolikus Rádió szerkesztőjét, szintén az Anyanyelvápolók Szövetsége tiszteletbeli elnökségi tagját; továbbá Kovács Zsuzsannát, az Anyanyelvápolók Szövetsége irodavezetőjét, tiszteletbeli elnökségi tagot, a Szóról – Szóval rádióműsor vezetőjét; és nem utolsó sorban Kerekes Barnabást, a szövetség egyik alelnökét, a Kazinczy-díj Alapítvány elnökhelyettesét. A hallgatóság egyes helyi csoportok vezetőiből, tagjaiból, vajdasági és erdélyi fiatalokból tevődött össze, valamint az ifjúsági vezetőség tagjai is képviseltették magukat.
A levezető elnöki tisztséget idén Bata Dórián, a tavalyi parlamenten megválasztott vajdasági tagtársunk viselte. A megjelentek bemutatása, köszöntése után megállapította a parlament határozatképességét, majd a tervezett napirendi pontok egyhangú elfogadása következett.
A parlamenten elsőként köszöntőt mondott Matula Ágnes, aki három neves személyiség gondolatait idézte. Először Ravasz László püspök szavaival élt, akinek a „Mi a magyar?” kérdésre adott válasza többek között az volt: „Nekünk a nyelvünk a legnagyobb kincsünk, nagyobb, mint a földünk, mert régibb. S akkor is él, amikor a föld már nem a miénk.” A következő neves személyiség Kodály Zoltán, akitől Matula Ágnes az alábbi idézetet hozta nekünk útravalóul: „Olyan kevesen vagyunk, hogy nem engedhetjük meg magunknak a kulturálatlanság, a műveletlenség luxusát.” A harmadik személyiség Deme László professzor úr, akire nagy szeretettel és tisztelettel emlékezünk, az ő mondása a következő volt: „Nem az ifjúságé a jövő, hanem az ifjúság maga a jövő.” Matula Ágnes e három idézettel kívánt nekünk jó tanácskozást és kitartást, összefogást a következő esztendőkre.
Sediánszky János úgy fogalmazott: „az élet, a tudás és a magatartás lényege az nagyon egyszerű lehetne: igen vagy nem”. Tehát pontosan azt kell meghatároznunk és megőriznünk, hogy mi az, amit igaznak, okosnak, értékesnek tartunk, és mi az, amitől mindenképpen elhatárolódunk. Azt kívánta nekünk, hogy az életünk folyamán a tudásban és az ismeretekben olyan gazdag magyar nyelv segítségével valóban mindig a jót, a helyeset, a legkedvezőbbet, a legtöbb örömet okozó foglalkozást, életmódot, emberi kapcsolatot válasszuk, mert ez az élet legigazibb értelme, ajándéka.
Ezután Kovács Zsuzsanna tájékoztatott minket a taglista összetételéről, az ifjúsági tagoknak a szövetségen belüli arányáról. Felhívta a figyelmet arra, hogy a múlt megbecsülése és elfogadása az elsődleges. Ő nevezte a Baár–Madas Református Gimnáziumot bárkának, hiszen – úgy fogalmazott – „a múlt és a jövő is ide van bezsákolva”.
A köszöntők után, következő napirendi pontként Márton Richárd ifjúsági vezetőségi tag tartotta meg beszámolóját az Anyanyelvápolók Szövetsége ifjúsági tagozatának éves munkálkodásáról, különféle versenyeken, rendezvényeken, emléknapokon, tisztújító közgyűlésen történő részvételéről, valamint a tavaly augusztusban megrendezett, tíz napos XXVII. Országos ifjúsági anyanyelvi táborról, melyet a hallgatóság a levetített kisfilmből még jobban megismerhetett.
Brézai Zoltán tiszteleti vezetőségi tagtársunk a VI. Anyanyelvi játékok – játékos anyanyelv elnevezésű vetélkedőről számolt be, valamint arról a remek hírről, hogy ezt a versenyt a napokban felvették a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktárba, a kulturális örökség szakterületi kategóriába. Ehhez ezúton is szívből gratulálunk!
Következő felszólalónk Bata Dórián volt, aki a tavaly februári anyanyelvi parlament óta jelentős törekvéseket tett az Anyanyelvápolók Szövetsége vajdasági tagozatának létrehozása érdekében. Dórián az új, a tervek szerint Óbecsén, a Than Emlékházzal együttműködésben megalakuló tagozat szervezésének jelenlegi állapotáról tájékoztatott minket. Elmondása szerint sikerrel zárult számukra a 2019-es év, hiszen jó kapcsolatokat, új együttműködéseket sikerült kialakítaniuk, így a céljukhoz egyre inkább közel érzik magukat. Bizakodunk benne, hogy az idei évben is tovább haladnak az elképzelésük felé.
Kerekes tanár úr szeretettel köszöntötte a jelenlévőket, majd visszaemlékezett Péchy Blankára, méltatta azokat a hatalmas, mind-mind az anyanyelvápolás érdekében hozott áldozatokat, melyek az ő egész életét végigkísérték. Beszámolt a felvidéki és kárpátaljai anyanyelvápoló mozgalmak, versenyek helyzetéről, majd Jacob Grimm, George Bernard Shaw és Antonio Bonfini, a magyar nyelv csodálatos szépségéről, tökéletes felépítéséről szóló idézeteivel folytatta beszédét. Tanár úr Wass Albert létfilozófiai idézetét is elhozta a parlamentre: „Minden embernek kell, legyen egy feladata ebben az életben – kötelességen belül, vagy azon felül is talán –, mert különben nem lenne értelme annak, hogy él.” Ő is vallja, hogy azért vagyunk e világon, az ember életének az ad értelmet, hogy tesz valamit azért a közösségért, amelyhez tartozik.
A parlament első részének zárásaként az ifjúsági vezetőségi tagok ajánlása alapján vezetőségi tagnak jelölt Vadnai Erika megválasztása következett. Mivel a vezetőségi tagok többsége a megválasztásra tett javaslatot előzetesen elfogadta, a parlament Erika megválasztásáról titkos szavazást rendezett a jelenlévők között. A szavazatszámlálás után pedig kiderült, hogy a parlament szavazati joggal rendelkező tagjainak többsége igennel szavazott Erikára, így az Anyanyelvápolók Szövetsége ifjúsági tagozata idén februárban is egy újabb értékes taggal bővült. Vadnai Erika Bata Dórián mellett leginkább a vajdasági területeken tevékenykedik majd, de a hazai mozgalomba is becsatlakozik, amennyire csak teheti.
A parlament délutáni felvonásában Kerekes Barnabás számolt be a Kazinczy-díj Alapítvány, a Beszélni nehéz! mozgalom, valamint a Szóról – szóval rádióműsor jelenlegi helyzetéről.
A parlamenten minden évben számos hozzászólás érkezik, ez idén sem történt másképp. Először Nagy Eszter élménybeszámolóját hallgattuk meg az erdélyi, pontosabban zsoboki anyanyelvi táborról. Következőként Márton Richárd, ifjúsági vezetőségi tag jelentette a Szegeden megrendezett anyanyelvi vetélkedő sikereit. Végül Brézai Zoltán az Édes Anyanyelvünk folyóirattal kapcsolatos meglátásait tárta elénk, majd javaslatot tett arra, hogy a Szövetség a jövőben még inkább keresse az együttműködést a felvidéki területen ténykedő anyanyelvápolókkal.
A parlament két határozata így Brézai Zoltán hozzászólása révén az új együttműködések felkutatásával (határon innen és túl), valamint az Édes Anyanyelvünk folyóirat ifjúsági tagozatra vonatkozó tartalmával kapcsolatos.
Az idei anyanyelvi parlament – a résztvevők csekély száma ellenére – összességében sikeresen, eredményesen zárult. Köszönjük azoknak, akik eljöttek, és jelenlétükkel ehhez hozzájárultak!
A rendezvényen Reiser György Lukács fényképezett; a képek a kapcsolódó galériában tekinthetők meg.
