Az Anyanyelvápolók Szövetsége gondozásában immáron második kiadásban jelent meg Beke József Bánk bán szótára, mely Katona József drámájának szókészletét foglalja rendszerbe. Hasznos és érdekes kézikönyv diákok, tanárok, színművészek és rendezők számára egyaránt.
A Bánk bán szótárt szerkesztő és a második kiadáshoz írott Előszót jegyző Prof. dr. Balázs Géza mindenekelőtt a nemzeti dráma ma is érthető mivoltát hangsúlyozza. Hozzátéve azt, hogy a mű 19. század eleji archaikus nyelvezetének megértéséhez az elmélyülés nélkülözhetetlen. Mint arra felhívja a figyelmet „a műalkotás nyelvének jobb megértése segíti a mű egészének befogadását”. Az írói szótár, Katona József teljes szókincsének, szókészletének aprólékos számbavétele és magyarázata kapcsolódik a dráma történelmi-művelődéstörténeti vonatkozásaihoz.
Külön kitér arra is, hogy a darab dramaturgiai és nyelvi gondjai miképpen foglalkoztatta Illyés Gyulát, illetve Nádasdy Ádámot. Azzal a különbséggel, hogy míg Illyés a mű dramaturgiáján is változtatott, addig Nádasdy a verses formát írta át prózába.
Beke Józsefnek a szótár elé írott Tájékoztatója a dráma keletkezésének idejét (1819) nyelvészeti szempontból is lényegesnek tartja, hiszen azokban az években már javában tartott a nyelvújítás, Katona József azonban távol tartotta magát az irodalmi élettől és Kazinczy szellemi mozgalmától egyaránt, így a darab nyelvi anyaga hagyományos maradt.
A hagyományos nyelvhasználat indokolt, hiszen a mű cselekménye II. Endre király uralkodása idején játszódik. Egyébként Arany Jánostól Szerb Antalig többen a nyelvi megformálást tartják a dráma művészi értékének. A műben sok olyan ma is használatos szó van, amelynek jelentése az évszázadok során megváltozott. Más szavak azért szorultak magyarázatra, mert a mai köznyelvben nem használatosak.
Írói szótárról van szó, amelynek létrejötte társadalmi igény volt, hiszen a Bánk bán alapmű az általános műveltségben és a közoktatásban egyaránt. Így vált „társává” Katona József Balassinak, Csokonainak, Zrínyinek, Aranynak, Petőfinek, Juhásznak és Radnótinak, akinek munkássága írói szótár megírásáért kiáltott a minél szélesebb körű és értő olvasói befogadás érdekében.
A lexikonnal ismerkedve, a szerző egyszerre szépirodalmi és nyelvészeti tanulmányában közzétett ismeretekkel felvértezve igazat adunk Buda Ferenc Kossuth-díjas költőnek, a nemzet művészének: „Gondolkodóba estem: vajon miről is szól hát Katona drámája? Az Aranybulláról? A keresztes hadak háborúiról? A korabeli udvari intrikákról?
Vagy talán mégis valami másról?
S a legfőbb kérdés: mitől vált ez a Mű bemutatása pillanatától fogva nemzeti drámánkká?
Bánk, Petur, Gertrud alakja vissza-visszahátrál az időbe. A történelembe.
Ám egy-egy lézengő ritterre – ha akarom, ha nem – ma is rá-rátéved a tekintetem, s Tiborc örököseivel jártomban-keltemben nap mint nap szembetalálkozom.
A Költő lekötött szárnyú szívének robbanása pedig egészen, de egészen idáig hallik.”
A Bánk bán szavainak pontos értelmezéséért pedig tisztelettel emelünk kalapot és mondunk köszönetet a lexikont megíró szerzőnek, akiről a fülszövegben megtudhatjuk, hogy nem egyszeri nekiveselkedésről van szó és bizalommal fordulhatunk hozzá szépirodalmunk más nagyságainak életműve kapcsán máskor is:
„Beke József (1934) Nagykőrösön Arany-kultuszban nevelkedett. Kecskeméten érettségizett, majd a szegedi egyetemen kitűnő nyelvészek (Mészöly Gedeon, Klemm Imre Antal, Nyíri Antal) iskolájának hatása fordította érdeklődését a nyelvtudomány felé. Néhány évi magyartanári működés után találkozott azzal a gonddal, hogy nagy nemzeti drámánk, a Bánk bán szavai a diákok számára néhol érthetetlenek, gyakran félreérthetők. Egykori egyetemi előadója, Pásztor Emil a szintén kötelező olvasmány, a Toldi szavaiból készített értelmező írói szótárt, s ez mintát adott hasonló mű készítéséhez. Iskolai feladatai mellett végzett ötévi munkával a drámaíró születésének 200. évfordulóján meg is jelent a Bánk bán című dráma igencsak magyarázatra szoruló szókészletét feldolgozó szótár. Ezt követte a nagy költő-hadvezér, Zrínyi Miklós összes verses és prózai magyar nyelvű művének, sőt levelének szavait feldolgozó munka, harmadik vállalkozása pedig a tragikus sorsú Radnóti Miklós költői szókincsét tartalmazó szótár volt, ez a költő születésének 100. évfordulóján, 2009-ben jelent meg. Legnagyobb munkájával, Arany János költői nyelvét feldolgozó háromkötetes szótárával Arany János előtt tisztelgett a költő születésének 200. évfordulóján 2017-ben. E munkáját Magyar Örökség-díjjal tüntették ki.”
Hála Beke Józsefnek reményeink szerint egyre többen veszik újra kézbe a Bánk bánt, amelynek hősei és dialógusaik mögött ott rejtőzik „teremtőjük”, a szerző Katona József. Mert ez a szótár egyben tisztelgés az író előtt is.
Borbély László
