2022. december 19-én a Magyar Tudományos Akadémián adták át az idei Magyar Nyelvőr Díjakat. Az Anyanyelvápolók Szövetsége elnöke, Juhász Judit mellett Beregszászi Anikó kárpátaljai nyelvész, valamint Vinkó József dramaturg-szerkesztő vehette át a kitüntetést Tuzson Bence államtitkártól. Tuzson Bence köszöntő beszédében elmondta: „Fontos, hogy kövessük, hogy kik azok, akik tudományos szinten is művelik anyanyelvüket. Mindig kellenek zászlóvivők, akik fenntartják a magyar nyelvet, a közös kultúrkincsünket”.
Juhász Judittal együtt az Anyanyelvápolók Szövetsége tevékenységét is elismerték, hiszen “Juhász Judit legnagyobb értéke az Anyanyelvápolók Szövetsége elnökeként mégis az, hogy képes a laikus nyelvművelőktől a nyelvészprofesszorokig, a vidékiektől a fővárosiakig, a gyerekektől és fiataloktól az idősekig összetartani a világon egyedülálló múlttal és társadalmi jelenléttel bíró magyar anyanyelvápoló közösséget.”
Juhász Judit méltatását Keszler Borbála professor emeritus, Széchenyi-díjas nyelvész írta, aki a Magyar Nyelvőr című folyóiratnak három évtizeden át volt főszerkesztője.
Juhász Judit neve és az anyanyelvápolás több mint öt évtizede összeforr. Pályája első szakaszában még nem volt tudatos nyelvművelő, de rádiós műsorvezetőként, szóvivőként igényes megszólalásával formálta a magyar nyelvhasználatot. Később viszont rádiók élén és az anyanyelvápolás zászlóvivőjeként cselekvő személye lett a nyelvőrzésnek.
Juhász Judit már egészen fiatalon érezhette, hogy a hangja komoly kifejezőerővel bír, hiszen a középiskolai kórus állandó tagja volt, számos énekkari versenyen megmérettetve magát. A közgazdászdiploma megszerzése után a Magyar Rádióba vezetett az útja, ahol hamar elsajátította a mikrofonban való megszólalás, az újságírás-szerkesztés fortélyait. Képes volt arra, hogy a rádióhullámokon keresztül, igényes, mégis köznapi hangon az emberek szívébe lopja magát. Nem véletlen, hogy az országos ismertséget a Családi tükör című népszerű magazinműsornak köszönhette.
Negyed évszázad után, a rendszerváltáskor búcsúzott a rádiótól, amikor a Népjóléti Minisztérium szóvivőjeként szolgálta a kormányzati kommunikációt. 1990-ben Antall József miniszterelnök felkérte kormányszóvivőnek. Az első nő volt a világon, aki betöltött ilyen tisztséget. Azokban az időkben, amikor az ország lakossága és politikusai együtt tanulták újra a demokráciát, Juhász Judit volt az, aki hidat épített a kormányzat és az társadalom legkülönbözőbb csoportjai között. Nyitott volt a gyorsan változó világ új kommunikációs fórumaira és módjaira, mégis igényes, határozott stílust képviselt. Mindennapi médiajelenlétével a közbeszéd és a közéleti nyelv alakítója is lett.
Később a rádió varázsa újra visszatért az életébe. Előbb a Magyar Rádió műsorokért felelős alelnökeként, később a Magyar Katolikus Rádió alapító vezérigazgató-helyetteseként. A Magyar Rádióban a színvonalas tájékoztatás és a színes kulturális-szórakoztató műsorok formálása mellett a köszolgálatiság eszménye hatotta át munkáját. A Magyar Katolikus Rádió létrehozásával pedig a legnagyobb keresztény értékeket közvetítő médiafórumot teremtette meg kollégáival.
A szóvivői feladatok sem maradtak folytatás nélküliek. A Magyar Püspöki Konferencia sajtófőnökeként különösen az egyház társadalmi-karitatív tevékenységének összehangolására és kommunikációjára fektetett nagy hangsúlyt. Az elmúlt évtizedben pedig a Magyar Művészeti Akadémia sajtófőnökeként és szóvivőjeként vett részt a köztestület arculatának kialakításában, közismertségének növelésében, valamint kulturális programjainak szervezésében, vezetésében.
Számos alapítvány, egyesület vezetője. A Magyar Nyelvőr-díjhoz legszorosabban az Anyanyelvápolók Szövetsége vezetésével kapcsolódik. A Szövetség, melynek elnöke, a Kárpát-medencei nyelvművelés ernyőszervezete. Juhász Judit megszámlálhatatlan látogatást tett határon innen és túli nyelvművelő szervezeteknél. Megálmodója és szerkesztője a magyar nyelv napi gáláknak, amelyet minden évben a Pesti Vigadóban tartanak. Évtizedek óta rendszeres zsűritagja az Édes anyanyelvünk nyelvhasználati és a Kazinczy szépkiejtési versenyeknek. Felelős kiadóként gondos figyelmével követi a legjelentősebb nyelvművelő folyóiratot, az Édes Anyanyelvünket, illetve a Magyaróra című szakmódszertani lapot. Szervező munkája révén több száz nyelvművelő kötetet adott ki vagy támogatott a Szövetség, több tucat tudományos tanácskozás, kulturális esemény háziasszonya volt. A legnagyobb értéke az Anyanyelvápolók Szövetsége elnökeként mégis az, hogy képes a laikus nyelvművelőktől a nyelvészprofesszorokig, a vidékiektől a fővárosiakig, a gyerekektől és fiataloktól az idősekig összetartani a világon egyedülálló múlttal és társadalmi jelenléttel bíró magyar anyanyelvápoló közösséget.
Juhász Judit kiemelkedő, nemzetépítő munkásságát több díjjal is elismerték: a Pethő Sándor-, a Prima-, a Kazinczy-, Implom- és a Táncsics Mihály-díjak mellett a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét, a Márton Áron-emlékérmet, a Magyar Kultúra Lovagja címet, és éppen idén a Szent István-emlékérmet is átvehette.
Juhász Judit sokrétű munkájához erős támogatót érezhet több mint ötven éve férjében, akivel együtt büszkék lányukra, vejükre és hét unokájukra. Juhász Judit nemcsak nekik adta tovább életbölcsességét, hanem tanítványainak is. Mindennapi környezetében szakmai tapasztalatából, hivatástudatából sokan meríthettek és meríthetnek, mesterüknek érezve Juhász Juditot – akár a rádiózás-újságírós, akár a szóvivőség, akár az anyanyelvápolás területén.