Ünnepségünk

Magyar nyelv napi kitüntettjeink

2022. november 14. november 21st, 2022 Nincs hozzászólás

November 13-án vasárnap 15 órától a Pesti Vigadó dísztermében ünnepeltük a magyar nyelv napját. Gálaestünkön adtuk át az Anyanyelvápolók Szövetsége legrangosabb díjait. A felvételen díjazottjaink és a díjátadók: (balról jobbra) Kisfaludy László helyettes államtitkár, Szakonyi Károly Kossuth-díjas író, Grétsy László nyelvészprofesszor, Juhász Judit elnök, Korzenszky Richárd ny. perjel, az idei Lőrincze-díjas, Némethné Balázs Katalin magyartanár, a Maróti István-emlékérem kitüntetettje, Gonda Zsuzsa nyelvész, a 2022-es Deme-díjas és Kerekes Barnabás alelnök. (Reiser György Lukács felvétele)

Szakonyi Károly Kossuth-díjas író laudációja Korzenszky Richárd atyáról

Tisztelt Hallgatóim,
amikor évről évre az anyanyelvi versenyre megérkezünk Győrbe vagy Sátoraljaújhelybe, ajándék vár bennünket, kedves zsűriző társunk, Korzenszky Richard atya kiveszi iszákjából az ő szerkesztésében készült kalendáriumot, a tihanyi apátság esztendei krónikáját, híradást az egyházi történésekről, de híradást arról a kulturális misszióról is, aminek fáradhatatlan szervezője. Az apátság épületének padlásterében tudósokat, írókat, művészeket hív meg mindig nagy érdeklődést kiváltó beszélgetésre.
Richard atya a bencés szerzetes papi hivatását a művelődés minden területének ápolására kiterjeszti, és ezek között az első helyek egyike az anyanyelvünk ápolására tett szolgálata.
Győrben találkoztunk először, a rendszerváltás idején, ugyancsak anyanyelvi versenyen, akkoriban az oktatás- és iskolaügyek biztosa volt a minisztériumban. A színház közeli kis szállodának az éttermében beszélgettünk Hercegi Károly, a Kazinczy Alapítvány akkori titkárának társaságában. Éreztem beszélgetés közben a fülemnek kedves, a szavaiból finoman érezhető dunántúli hangzást, amit Kapuvárról hozott, gyermekkorából. Onnan indult Pannonhalmára, ahol a gimnázium elvégzése után belépett a bencés rendbe. Pappá szentelték, s minthogy az Ige hirdetésével együtt fontosnak érezte az ifjúság nevelését is, 1964-ben magyar-orosz szakra iratkozva tanári oklevelet szerzett. Győrben tanított a bencés gimnáziumban, onnan pedig visszakerült Pannonhalmára, főmonostori perjel és az ottani gimnázium igazgatója lett 1991-ig.
Gazdag, szép pálya, amit tetőzött perjellé választása a Tihanyi Apátság élére.
Nem csak a reá bízott apátság egyházi életét tette mozgalmassá, de otthont teremtett benne a művészeteknek, tudományoknak, a félsziget lakosait pedig megismerve, bekapcsolódott ünnepeik, hagyományaik színesítésébe.
Tessék elképzelni egy szerzetest, aki nagy méltósággal tölti be hivatását, intézi az apátság életének szellemi és gazdasági ügyeit, szerzetes testvéreinek a sorsát, olykor külföldi egyházak és más személyiségeket fogad, aminek diplomáciai komplikáltságaitól sokszor fáj a feje, nehogy valakinek a nemzeti érzelmeit megbántsák, öregek, gyerekek ügyét-baját istápolja, pompás fotókat készít a tájról, Tihanyról, a Balatonról és ezeket albumba szerkeszti, könyveket ír a hitről, az erkölcsről, tataroztatja a templomot és a hozzá tartozó épületet, s gondol egyet, ha már ott az óriás daru, megkéri a kezelőjét, hadd mehessen fel a hegyébe, hogy onnan is készíthessen távlatos fényképeket a szeretett tájról, szervezi a Tetőtéri Estéket, vezeti a naplót a kalendárium részére, és – novellákat ír. Novellákat a tihanyi halászokról, horgászokról, borászokról, kikötő-őrökről és más hatósági közegekről, mégpedig derűs, olykor szatirikus novellákat.
És hogy mennyire érdekli minden, még így nyolcvan felé is: ejtőernyővel ugrik, hogy kipróbálja a szabad repülést.
Ez a sokrétű érdeklődése vezette az anyanyelvünket ápolók körébe.
Hosszú évek óta vesz részt az anyanyelvi versenyeken. Bölcs észrevételei, tanácsai mindig nagy segítséget jelentenek, a sátoraljaújhelyi verseny téma-megadásában például mindig az övé a legötletesebb, mert nagyon érti, hogy mi foglalkoztatja a fiatalokat.
A díjat, amivel most az Anyanyelvápolók Szövetsége kifejezi munkálkodásáért az elismerést, nyelvészek kapják.
Richard atya ugyan nem nyelvész a szó eredeti értelmében, de nem az anyanyelv értő ápolója e, értelmének, tisztaságának védője az, aki annyi idejét áldozza ez ügyben a diákság nevelésére, aki szószékről szólva nem a példáját adja-e édes anyanyelvünk szépségének?
Ismerve Richard atya életét, tudását, hitét és derűjét, hűségét társakhoz, barátokhoz, mindig csodálat és tisztelet élt bennem iránta, egy olyan ember iránt, aki Isten kegyelméből az élet harmóniáját sugározza. Megtiszteltetésnek érzem, hogy doktor Korzenszky Richard emeritus perjelnek, a Kazinczy kuratórium jókívánságait is tolmácsolva, én gratulálhatok az Anyanyelvápolók Szövetsége nevében a Lőrincze Lajos-díjhoz.

H. Tóth Tibor egyetemi docensnek, a Deme László-díj bíróbizottságának elnökének laudációja Gonda Zsuzsa nyelvészről

Gonda Zsuzsa egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár, valamint alkalmazott nyelvészet szakon végezte. Az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskolájában az alkalmazott nyelvészet program hallgatója volt, 2015-ben summa cum laude minősítéssel szerzett doktori fokozatot. Érdeklődésének és kutatásainak középpontjában az anyanyelv-pedagógia áll, különösen a társalgáselemzés és a lexikográfia kérdései foglalkoztatják. Már hallgatóként bekapcsolódott a Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozatának munkájába. Az egyetemen végzett tudományos és tudományszervező tevékenységéért Pro scientia aranyéremben részesült. Tanári munkáját a budapesti Eötvös József Gimnáziumban kezdte, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán tanársegédként, majd adjunktusként folytatta; 2017-től az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszékének adjunktusa.

Mind előadásaiban, mind publikációiban, mind pedig utánpótlás-nevelő tanári munkájában középpontban van a közléskultúra kérdése. Nagy hangsúlyt fektet a tanár szakos hallgatók szakmai megszólalásának és mindennapi beszédének fejlesztésére, az anyanyelvi nevelés feladataira, az anyanyelv és a vele való foglalkozás megszerettetésére, az anyanyelvhasználat sokféle lehetőségének bemutatására. Az igényes és szép megszólalást, a kifejező, tiszta beszédet fontosnak tartja, maga is gyakorolja, s ezzel példát mutat tanítványainak. Az általános iskolai oktatástól egészen a felsőoktatásig szerepet vállalt az anyanyelvi tehetséggondozásban – a Simonyi Zsigmond Kárpát-medencei helyesírási verseny és az Eötvös József országos középiskolai szónokverseny szervezése és zsűrizése mellett bírálóként részt vett a Szép magyar beszéd verseny területi fordulóinak munkájában. Több alkalommal volt az ELTE Digitális helyesírási versenyének főszervezője, 2009-től állandó tagja a Országos középiskolai tanulmányi verseny magyar nyelvi szakmai bizottságának.

Rendszeresen szerepel témavezetőként az Országos tudományos diákköri konferencián, hallgatói az anyanyelv-pedagógiai tagozatban eddig összesen négy első és ugyanennyi második helyet szereztek. Egyik főszervezője a 2023-tól megújuló Országos tanítási versenynek, ebben kiemelt szerepe lesz a tanári beszéd fejlesztésének. Tudományos és tehetséggondozó tevékenysége mellett az anyanyelvi ismeretterjesztést is feladatának tartja. Publikál a Magyartanítás módszertani folyóiratban, anyanyelvi fejlesztéssel kapcsolatos oktatási segédanyagokat készít általános és középiskolás tanulók számára, részt vesz pedagógus-továbbképzések anyagának kidolgozásában és tanfolyamok megtartásában. A tanulók szövegértésének fejlesztése, a tanulás támogatása áll törekvéseinek középpontjában. Szakértőként több alkalommal válaszolt az Édes Anyanyelvünk folyóirat nyelvészeti kérdéseire, többször volt az Édes anyanyelvünk
tévéműsor és az Édes anyanyelvünk rádióműsor vendége.

2009 óta az Anyanyelv-pedagógia folyóirat állandó szerkesztőségi tagja, a Mozaik rovat vezetője. Több nyelvészeti-pedagógiai kutatócsoport munkájában is részt vesz, tagja a MTA–ELTE Digitális írástudás és irodalomoktatás kutatócsoportnak. 2021 óta az országos és határon túli hálózatot működtető Szemere Gyula anyanyelv-pedagógiai kutatócsoport szakmai vezetője, ez évtől a Magyar Nyelvtudományi Társaság magyartanári tagozatának elnöke, s tagja a Magyar Olvasástársaság tanácsának is. Eddig összesen 56 szakmai írást tett közzé, és 71 előadást tartott. Rendszeresen szerepel hazai, határon túli és nemzetközi konferenciákon, egy oktatói Erasmus-pályázat nyerteseként pedig a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen évente tart anyanyelv-
pedagógiai képzést leendő magyartanároknak.

Gonda Zsuzsa a kutatás, az anyanyelvi nevelés, a tanári-tanulói beszédfejlesztés, továbbá a nyelvi ismeretterjesztés és az utánpótlás-nevelés területén is jelentős eredményeket ért el. Sokat tett és tesz a magyar nyelv és kultúra ápolásáért, megbecsüléséért, anyanyelvünk színvonalas használatáért, nemzeti nyelvünk közösségteremtő erejének megőrzéséért. Szakmai és közéleti tevékenységének sokoldalúsága és színvonala összhangban áll azzal a nemes céllal, melyet a Deme-díj alapításával és odaítélésével az Anyanyelvápolók Szövetsége – a díj névadójának szellemiségét őrizve, Deme professzor életművének emléket állítva és annak folytatására ösztönözve – kitűzött. Mindezért Gonda Zsuzsát a zsűri érdemesnek találta arra, hogy számára az Anyanyelvápolók Szövetsége kitüntető elismerésként és ösztönző támogatásként Deme László-ösztöndíjat ítéljen meg.

Kerekes Barnabás alelnök méltatása Némethné Balázs Katalinról

A szegedi Gábor Dénes Technikum és Szakgimnázium kiváló Kazinczy-díjas magyartanára. Igényes szaktanári, pedagógusi, osztályfőnöki munkája mellett szabadidejének tekintélyes részét az elmúlt négy évtizedben anyanyelvünk ápolására-művelésére szánta; elkötelezettségét, ügyszeretetét látva okkal mondhatjuk: áldozatnak sem tekintette az efféle mulatságokra szánt időt. Három és fél évtizede hozta létre első beszédművelő körét, növendékeivel rendszeresen tartotta-tartja a kapcsolatot a Magyar Rádió Beszélni nehéz! illetve a Magyar Katolikus Rádió Szóról-szóval című adássorozatának szerkesztőivel. Szakköröseivel rendszeresen jelen volt, jelen van a beszédművelő mozgalom rendezvényein: a találkozókon, a tanácskozásokon, a Péchy Blanka emléknapokon, több mint húsz tanári öntovábbképző tábor munkájában vett részt, kettőnek szervezője-főszervezője volt. A táborokban tapasztalat-átadóként, előadóként is szerepelt. Az általános iskolás korú diákok országos Anyanyelvi Napján évek óta a bírálóbizottság tagja.

Némethné tanárnő – az anyanyelvi versenyeket tekintve – az ország egyik legeredményesebb felkészítő pedagógusa. A Kazinczy-verseny győri Kárpát-medencei döntőjéről és az „Édes anyanyelvünk verseny sátoraljaújhelyi országos fordulójáról tanulói rendre éremmel térnek haza, ezért elnyerte a Z. Szabó László-emlékérmet és a Sátoraljaújhely-Széphalom emlékplakettet. E két rangos kitüntetést több mint két tucatnyi tanítványának sikeres felkészítésével érdemelte ki.

Majd’ két és fél évtized óta – kollégáival, diákjaival – ő rendezi meg a Szép Magyar Beszéd Verseny Csongrád-Csanád megyei döntőjét, el ne feledjem: példás igényességgel. A magyar nyelv napja tiszteletére évek óta megszervezik azt a regionális csapatvetélkedőt, amelyen Szeged városának és a megyének a csapatain kívül a Délvidékről és Erdélyből, illetve a Partiumból is vesznek részt csapatok, nemritkán száznál több csoport indul a háromfordulós versenyen. Másfél évtized óta a bírálóbizottság tagja az „Édes anyanyelvünk” nyelvhasználati verseny délvidéki, óbecsei döntőjén.

Az Anyanyelvápolók Szövetsége helyi csoportjának vezetője, több növendéke az egyesület ifjúsági tagozatának vezetőségi tagja; diákjai évtizedek óta résztvevői az anyanyelvi táboroknak

Korántsem véletlen, hogy kötetek szerkesztői, konferenciák szervezői gyakran felkérik cikkek írására, előadások megtartására.

Majdnem egy évtized óta fáj Maróti Istvánunk elvesztése, földi valójától nem, csak a szellemétől kérdezhettük meg, egyetért-e azzal, hogy bizottságunk Némethné dr. Balázs Katalinnak ítélje oda a Maróti István-emlékérmet. Ha tehetné, azt mondaná: igen, feltétlenül IGEN!

Leave a Reply