Magyar nyelv napi ünnepség
a Pesti Vigadóban

„A törvénycikkek valamint már a jelen országgyülésen is egyedül magyar nyelven alkottattak és erősíttettek meg: úgy ezentúl is mind alkottatni, mind királyi kegyelmes jóváhagyással megerősíttetni egyedül magyar nyelven fognak” – éppen 180 évvel ezelőtt, 1844. november 13-án fogadták el az 1844. évi II. törvényt, és ettől kezdve Magyarországon a hivatalos nyelv a magyar. Erre a jeles eseményre emlékezve 2011-ben az Országgyűlés november 13-át a magyar nyelv napjává nyilvánította. Az Anyanyelvápolók Szövetsége ezen a napon évről évre megrendezi ünnepi gálaműsorát, amelynek idén is a Pesti Vigadó adott otthont.

Ismét csaknem megtelt a Vigadó díszterme, Kárpát-medence-szerte mindenhonnan érkeztek fellépők, meghívottak, kitüntetettek, érdeklődők, ünnepelni vágyók. Az anyanyelvápoló, nyelvművelő és közösségépítő tevékenységet elismerő díjak és kitüntetések átadása mellett színes, zenés, táncos kulturális program tette teljessé az estét.

Köszöntők

A ’80-as évek óta együtt zenélő Fix-Stimm zenekar népzenei felvezetése után elsőként a két műsorvezető, Török Annamária és Bordi András Kazinczy-díjas rádióbemondók üdvözölték az egybegyűlteket. Külön köszöntötték Turi Attilát, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökét, Nyiri Pétert, az Anyanyelvápolók Szövetségének (ASZ) elnökét, Kerekes Barnabást és Pomozi Pétert, a szövetség alelnökeit, Kurmay Sándort, Pappné Popovics Juditot és Zöld Zsuzsannát, akik a Petőfi Kulturális Ügynökség képviseletében tisztelték meg a gálát, illetve Kovács István Széchenyi- és József Attila-díjas költőt és feleségét, Rosonczy Ildikó írónőt, valamint Juhász Juditot, a Magyar Művészeti Akadémia szóvivőjét, aki több cikluson át volt az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke.

Nyiri Péter elnöki köszöntőjében kiemelte, hogy a nyelv ügye elsősorban társadalmi kérdés, mert mindenkit érint – „mindenütt és mindenben benne van, vagy még inkább mi vagyunk benne a nyelvben”. Rámutatott, hogy a magyar nyelvvel való tudatos törődésnek sok évszázados hagyománya van, háláját fejezte ki a nagy elődöknek, Péchy Blankának, Deme Lászlónak, Lőrincze Lajosnak, Bánffy Györgynek, Maróti Istvánnak, illetve a közelmúltban elhunyt Kováts Dánielnek és Grétsy Lászlónak. Utalt arra, hogy azzal szolgáljuk a jövőt, ha a fiatalok már a jelenben is velünk együtt haladnak. „Szeressétek ezt a nyelvet, ezt a földet, ezt a hazát” – idézte Lőrincze Lajost, majd gondolatait azzal zárta, hogy az anyanyelvápolás a gondoskodó, megőrző, felelősségébresztő, tudatos törődés az édes anyanyelvünkkel.

Kovács István köszöntése előtt Kubik Anna Kossuth- és Kazinczy-díjas színművésznő szavalta el a költő Nyelvoltalom című versét.

Kovács István: Nyelvoltalom

Zöld csillaggá robbant iringó
ördögszekérként görög a forró szélben.
A homokpuszták visszhangjaitól
a tüskéire szúrt sóhaj egy lehet
a füstjelekkel érzékelt zenével.

Hol fürtökben érlelődik a szó
az őszi hallgatás napsugarától,
kering veled a függőbeszéd
s a körhintával szárnyaló lovak
megvadulnak a rendhagyó ragozástól.

A nyelv! A nyelv! Ha olyan volna,
mint a viszonzatlan első szerelem.
Csalódást talán nem okozna,
hogy már igekötőkig ér a züllés,

a szógyökök is értelmetlenek,
félrevezet a névmás,
hiteltelenek a kérdőjelek,
megbízhatatlanok a vesszők,
a főmondat meg mellékes lehet.
Csak a számok maradjanak épek,
hogy e fonákjára fordított világban,
ha megéred,
visszaszámolhass a végtelentől,
míg anyanyelvedben az első szót,
és azon túl a sírást el nem éred.

„A lélek nyelve az anyanyelv; hangja, szava az anyanyelvi kultúra” – Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke Szilágyi István író gondolataival indította köszöntőjét. Rámutatott, hogy az MMA tevékenysége szorosan kapcsolódik az írott magyar szóhoz és a hangzó anyanyelvhez. A 20. század német filozófusaira hivatkozva a néplélek mellett a beszédlélek jelentőségét is kiemelte. Az alapításának 35. évfordulóját ünneplő Anyanyelvápolók Szövetségének további sikereket kívánva szívből gratulált. (Turi Attila ünnepi köszöntőjének teljes szövege itt olvasható.)

Édes Anyanyelvünk új köntösben

Az elmúlt hónapokban nagy átalakuláson esett át az Anyanyelvápolók Szövetségének folyóirata, az Édes Anyanyelvünk. Az immár 52 oldalas, szerkezetében, tartalmában, megjelenésében is megújult, frissen megjelent novemberi lapszámot Pomozi Péter alelnök mutatta be a közönségnek.

A legfontosabb változás, hogy minden lapszámban lesz egy-egy kiemelt, jelentősebb nyelvi vetülettel rendelkező téma, amelyet szakértők bevonásával járnak körbe. A novemberi számban az okostelefonok pedagógiai vonatkozásait elemzik.

Díjátadások

A Lőrincze Lajos-díjat idén dr. Juhász Dezső, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának professor emeritusa kapta. Pomozi Péter alelnök a méltatásban kiemelte a díjazott nyelvjárási környezetben, jó tanárok között töltött, a tudományos teljesítményét meghatározó gyermekkorát, a történeti névtan és a nyelvjárástan területén végzett iskolateremtő munkásságát, tudomány-népszerűsítő tevékenységét, a tudományt a tanítványaival megszerettető tanári hozzáállását.

A díjat Juhász Judit és Nyiri Péter adta át. Juhász Dezső a köszönet szavai mellett Lőrincze Lajoshoz kapcsolódó emlékeit idézte fel.

A Maróti István-emlékérmet az idén Paskó Istvánné, a ceglédi Unghváry László Vendéglátóipari Technikum és Szakképző Iskola nyugalmazott magyartanára kapta. A díjazottat Kerekes Barnabás alelnök méltatta. Kiemelte, hogy a tanárnő több évtizeden keresztül munkálkodott Beszélni nehéz! körvezetőként, illetve hogy számos növendékét eredményesen készítette fel az Édes anyanyelvünk nyelvhasználati versenyre és a Kazinczy-versenyre; nyugdíjba vonulása előtt gondoskodott utánpótlásról, utána pedig új beszédművelő kört szervezett a város könyvtárában. Az emlékérmet Szakonyi Károly Kossuth-díjas író, a Kazinczy-díj Alapítvány kuratóriumának tagja, illetve Nyiri Péter elnök adta át.

A Magyar Nyelv Múzeuma idén is meghirdette „Írj levelet Kazinczy Ferencnek!” című pályázatát, melyre kézzel írt leveleket vártak a jelentkezőktől. Az egyéni stílust, ötletességet, önálló munkát figyelembe véve háromtagú bírálóbizottság döntött a helyezésekről. Az eredményeket Demján Ferenc múzeumpedagógus ismertette.

Általános iskolás (5-8. évfolyam) kategória:

I. hely	Héri Ella Mária	Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium, Nyíregyháza
II. hely	Ködöböcz Regina	Napkori Jósika Miklós Ált. Isk. és AMI, Napkor
III. hely	Kazup Tilda	Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma, Ált. Isk. és Diákotthona, Sárospatak
különdíj	Vermes Boglárka	Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium, Győr

Középiskolás (9-12. évfolyam) kategória:

I. hely	Rumjanceva Elizabet	Balatonfüredi Szent Benedek Középiskola és Kollégium, Balatonfüred
II. hely	Szabó Panka	Kisvárdai Bessenyei György Gimnázium, Kisvárda
III. hely	Kovács Lara	Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium, Debrecen
különdíj	Szabó Éda	Hőgyes Endre Gimnázium, Hajdúszoboszló
különdíj	Tóth Lőrinc Ágoston	Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon, Miskolc
különdíj	Vitéz Viola	Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium, Győr

Felnőtt kategória:

I. hely	Pásztor Sándorné	Balassagyarmat
II. hely	Csikó Szilvia	Sárospatak
III. hely	Baranyi Magdolna Edit	Nagykanizsa
különdíj	Bacskó Józsefné	Balassagyarmat

Zene, tánc és mese

Az est folyamán, ahogy az elmúlt években már megszokhattuk, a Magyar Örökség díjas Cédrus táncegyüttes (művészeti vezetők: Lőrincz Beáta és Varga Zoltán) színes, lendületes, magával ragadó néptáncbemutatói bűvölték el a közönséget, a talpalávalót nekik is a Fix-Stimm szolgáltatta. Az együttes gyerekcsoportja Galga menti táncokat, a felnőttek pedig felső-Tisza-vidéki verbunkot és csárdást, illetve moldvai táncokat mutattak be. A zene és tánc mellett a gyergyószentmiklósi születésű, Junior Prima díjas Enyedi Ágnes énekművész is megörvendeztette énekével az egybegyűlteket.

Amikor a táncosok és a zenészek pihentek, akkor a több rangos mese- és versmondó versenyen győztes, 11 éves Wéber Janka mesélte el a Mátyás király rózsát nyíló ostornyele című mesét, a Boglári Játékszín általános iskolásai pedig a Balatonról és Balatonboglárról írt versekből adtak elő részleteket többek között Somlyó Györgytől, Csoóri Sándortól, Hárs Ernőtől és Szabó Lőrinctől.

A Pesti Vigadó pompás dísztermében megtartott ünnepség ismét ráirányította a figyelmet közös kincsünk, a magyar nyelv fontosságára. A díjazottak pályafutása, a fellépők lelkesedése és a közönség érdeklődése egyaránt azt mutatja, hogy a nyelv sokunknak szívügye. A hagyomány jövőre folytatódik.

Fényképek: Reiser György Lukács