A Magyaróra című folyóiratunk 2023/2. számának témája a Szerelem volt. A lapszámot a szerzők és az érdeklődők társaságában 2023. június 20-án a Józsa Judit Galériában mutattuk be. Fráter Zoltán főszerkesztő ismertette a Szerelem-szám írásait: Dosztojevszkijtől Móriczon és Fekete Istvánon át Déryig, a szerelem szó etimológiai, grammatikai és jelentéstani elemzésétől az iskolai alkalmazhatóságig foglalkozik a szerelemmel.
Fráter Zoltán és Baranyai Katalin
Baranyai Katalin szerkesztő a szerelmi témák tanórai megjelenéséről és problematikájáról szólt. Az esemény díszvendégével, Petrás Mária Prima Primissima-díjas népdalénekes-keramikusművésszel Blankó Miklós szerkesztő beszélgetett.
Petrás Mária és Blankó Miklós
Petrás Mária gyermekkora csángó világának szerelmi történeteiről, a szerelem-szeretet kerámiába öntéséről mesélt, majd egy ősi dobot szólaltatott meg, s egy népdalcsokorral ajándékozta meg a közönséget.
Petrás Mária előadása közben
Az Anyanyelvápolók Szövetsége folyóirata következő lapszámának témája a Humor lesz. (A folyóirat előfizethető évi 4000 Ft-os áron bármely postahivatalban és a Magyar Posta honlapján.)
Petrás Mária és a Magyaróra szerkesztősége
Lapszámunkból:
„A szerelem elsődlegesen emberi érzelmet, egy másik személy iránti cselekvően elfogadott komplex magatartásforma megvalósulását jelöli, amely mint állapot térben körülhatárolatlan, időben változó az ember fogalmi tudása alapján (szemben a prototipikus dologfogalommal, amely statikus, térben körülhatárolt, és időben állandó), és bár alapbeállításban pozitív érzelmi állapot, a társas jellege miatt (viszonzás, elutasítás) ellentétes polaritású is lehet, változó intenzitással.” (Laczkó Krisztina)
„A Szerelem azonban éppen attól válik súlyos olvasmánnyá – és nem szimpla, happy enddel záruló szerelmi történetté –, hogy nem mutatja meg a »pozitív távlatot«, a valódi egymásra találást.” (Reichert Gábor)
„Nyelvi megközelítésként értékelhetjük például azt is, ha minden orientáló szempontot mellőzve csupán a szöveg figyelmes elolvasására és a benyomások rögzítésére kérjük a tanulót. Termékeny kiindulópont lehet a kapcsolódási pontok keresésére irányuló feladat.” (Urbán Péter)
„Baz Luhrmann 1995-ös filmadaptációjának, a Romeo+Júliának a tanítási lehetőségeit feltérképezve arra kívánok rámutatni, hogy a drámaszöveg és a film együttes vizsgálata (és semmiképpen sem az olvasás mozgóképpel való helyettesítése) miképpen segítheti elő a mű elmélyültebb megértését és egyben könnyebb tanórai közvetítését.” (Baranyai Norbert)
Fotók: Slezák Ilona
