Anyanyelvünk megóvásában és ápolásában nemcsak a verseknek juthat kulcsszerep, hanem azoknak a színművészeinknek is, akik hitelesen mondják költőink ihletett alkotásait. A közelmúltban jelent meg Béres Ilona Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Mi még? című lemeze.
„A versek – tükrök. Feltárulkoznak bennük érzéseink, vágyaink, az Istentől kapott szabadságunk a választásra, vívódásai, felelőssége. Olykor esendőségeink villannak fel bennük, olykor életünk létezéssé tágulása, de mindig a »Hiába fürösztöd önmagadban. Csak másban moshatod meg arcodat« József Attila-i igazsága.” E gondolatokkal ajánlja a verskedvelők figyelmébe a Swing Jazz Kultúráért Alapítvány kuratóriumának elnöke a kiadványt, amelyen Béres Ilona gyönyörű előadásában hallhatunk válogatást Szécsi Margit, Nagy László, József Attila, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Szép Ernő, Illyés Gyula, Babits Mihály, Ladányi Mihály, Váci Mihály, Ady Endre, Szabó Lőrinc, Karinthy Frigyes, Vas István szépirodalmi alkotásaiból.
A színművésznő még annak a generációnak a tagja, amelyik túlzás nélkül nevezhető Thália papjának. Számukra a színpad még ugyanazt jelentette, amit az ókori görögöknek. A helyet, ahonnét látni és láttatni lehetett a dráma örökkévaló mivoltának isteni lényegét. Színházi alakításai közül számosat őriznek a televíziós archívumok, a Pesti Magyar Színház repertoárján tartja Eugene Ionesco Székek című egyfelvonásosát, illetve az Örkény István Macskajáték című műve alapján készült A Szkalla lányok című előadást, amelyben színjátszás közben is megcsodálhatjuk Béres Ilonát. A televízió csatornák valamelyike időről-időre műsorára tűzi az Esős vasárnapot, Az aranyembert, a Hattyúdalt, A kőszívű ember fiait vagy az Álmodozások korát. Ezek a filmek, bennük Béres Ilona remeklő alakításaival, meghatározóivá váltak a magyar filmművészetnek, népszerűvé tették a művésznőt, a közönségnek pedig nemcsak szórakozást nyújtottak, hanem gondolkozásra is sarkallták.
Hogy a vers mennyire varázslatos tükör egy-egy színművésznek, arra nagyon szép példa ez a lemez.
Talán kevesekhez jutott el a híre, ezért eláruljuk, hogy – amikor 2014-ben Béres Ilona székfoglaló előadását tartotta a Magyar Művészeti Akadémián – Nemes Nagy Ágnes költő Mesterségemhez című versének négy sorát választotta mottónak: „Mesterségem, te gyönyörű, / ki elhiteted: fontos élnem. / Erkölcs és rémület között / egyszerre fényben, s vaksötétben.” Úgy érezte, hogy ennél hívebben nem tudja kifejezni azt a közérzetet, amely emberi és színpadi élete mindennapjait meghatározza.
Nemes Nagy Ágnesnek ez a verse nincs a lemezen, de két olyan költemény is elhangzik a művésznőtől, amelyet színpadon sohasem szavalt, de nagyon szeretett volna. Ilyen például Nagy László Szépasszonyok mondókái Gábrielre vagy Weöres Sándor Dob és tánc című verse. Engedjük magunkat elbűvölni Béres Ilona hangja által és élvezzük, ahogyan a népköltészet és az ősi ráolvasások összefonódnak Nagy László versében, aztán táncra perdülünk és szárnyalunk a gyermeki énjét mindig megőrző Weöres Sándorral.
Emellett a lemeznek különleges hangulatot teremt az, hogy az elhangzó versek közben időnként hallhatjuk napjaink egyik legkiválóbb zongoristája, Csík Gusztáv egy-egy szerzeményének részletét. A „billentyűslegenda” 2011 óta állandó vendége és művészeti tanácsadója a Magyarországon egyedülálló Louis Armstrong Jazzfesztiválnak, munkásságát többek között Liszt Ferenc-díjjal (2016) és a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével (2018) is elismerték.
A borítón és a lemezhez tartozó kísérőfüzetben felhasznált illusztrációkat a magyar fotográfia legendás alakjának, a Kossuth-díjas Keleti Évának köszönhetjük.
Borbély László
Fotó: Magyar Színház: A székek – olvasópróba / Fotó: Juhász Éva
