Ne folyásoljon be! – Elválaszthatatlan igekötők

Miért fogásoljuk ki, ha valaki azt mondja, hogy fel lehet lebbezni az ítélet ellen, vagy hogy az építkezést fél év alatt vitelezték ki? Az elválaszthatatlan igekötők nyomában jártunk nyelvtan, etimológia és némi informatikai háttér segítségével.

Tudjuk, hogy az igekötők elválaszthatók az igéjüktől az úgynevezett nem semleges mondatokban (például felszólító mód, tagadás, kérdőszó vagy valamilyen elem kiemelése esetén): menj ki, nem nézett fel, mikor teregetsz ki, csak én ugrottam be. Van azonban néhány ige, amelyeknél igencsak furcsa lesz a végeredmény, ha ezt a szabályt alkalmazzuk: ne vételezz ki vele, nem ügyelte fel, mikor vitelezik ki, csak engem folyásolt be. Mely igekötők nem választhatók el, és miért?

A példák kereséséhez az MTA Nyelvtudományi Intézet Nyelvtechnológiai Kutatócsoportja által fejlesztett adatbázist, a Magyar Nemzeti Szövegtárat használtuk fel.

Ál-igekötős igék

A legegyszerűbb magyarázat a fellebbez különcségéhez adható, ez ugyanis nem igekötős ige. Az 1636-ra datált származékszó a feljebb alapszóból jött létre -z igeképzővel. Ez világossá teszi a jelentését is: feljebbez, azaz: felsőbb igazságszolgáltatási szervhez fordul. Mai fellebbez alakja hangváltozás eredményeképpen alakult ki.

Az adatbázisban való keresés során az is kiderült, hogy az ehhez hasonló áligekötőkkel a Magyar Nemzeti Szövegtár automatikus morfológiai elemzőjének is meggyűlt a baja. Néhány mulatságos, helytelenül igekötős igeként elemzett példa: szembesül, leszel, kiabál, felhőzte, telefon.

Nem létező igék

Más esetekben, bár valódi igekötővel van dolgunk, az elválasztásuk mégis nehézkes, mert az ige önmagában nem létezik. Ez leginkább úgy fordulhat elő, hogy az igekötős ige egy összetett főnévből jön létre. Ilyen például a német mintára keletkezett befolyás összetétel, melynek képzett származéka a befolyásol ige (folyásol igénk azonban nincs). Hasonlóképpen főnévből, (csak éppen latin mintára) alakultak ki a kivitelez és a kifogásol igék. A sorba beilleszthető még a felvételizik is, de itt a szóképzés eléggé átlátható ahhoz, hogy ezt ne is jusson eszünkbe igekötős igének tekinteni.

Jelentésváltozás

Előfordul, hogy az igekötő elválasztását akkor is furcsának érezzük, ha az ige egyébként magában is megállna. Ennek egyik oka az lehet, hogy a szó eredetileg – az előzőekhez hasonlóan – nem egy igekötő és egy ige összetételével keletkezett. Tipikusan ilyen a kivételez, amely valójában nem a vételez ige ki igekötővel ellátott alakja, hanem a kivétel főnévből képzett ige.

A furcsaság másik oka az lehet, hogy az adott igekötős ige szakszóval élve nem transzparens összetétel, azaz a jelentése nem az igekötő és az ige jelentéséből tevődik össze, mint ahogyan például a kimegy vagy éppen az elolvas esetén (ahol az el a befejezettséget jelöli). Ilyen a felügyel, hiszen ennek jelentéséhez nem irányt ad hozzá a fel igekötő, emiatt hangozhat rosszul, ha elválasztjuk az igétől. (Igaz, az adatbázis tanúsága szerint vele ez valamivel gyakrabban fordul elő, mint az eddigi példákkal.)

+1 feltételez

A legnagyobb ingadozást az “elválaszthatatlan” és “elválasztható” használatban a feltételez mutatja. Tagadásnál inkább egyben marad: nem feltételeztem, felszólításkor azonban nem ritka az “elváló” változat: tételezzük fel. A feltételez igét a latin mintára keletkezett feltétel főnévből képezzük, a tételez ige azonban szintén létezik, és jobbára ugyanazt jelenti, mint igekötős párja (sőt, valószínűleg belőle alakult ki). Ez magyarázhatja, hogy bár a feltételez eredetileg nem igekötős ige, jó úton halad, hogy azzá váljon.

Mindent összefoglalva, az igekötők és igék elválasztásával kapcsolatban csak egy jó tanácsot tudunk adni: hallgassunk a fülünkre!

Dömötör Andrea

Irodalom: Zaicz Gábor (szerk.): Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2013.