Közösség és nyelv

„A nyelv hatalom és a kiejtett szavaknak teremtő ereje van” – megnyitó az Édes anyanyelvünk versenyen

2014. október 25. március 18th, 2017 3 hozzászólás

Medveczky Balázs, az MTV vezérigazgatója tartotta a 42. Édes anyanyelvünk nyelvhasználati verseny országos és Kárpát-medencei döntőjének ünnepi megnyitó beszédét Sátoraljaújhelyen, amelyben többek között kitért a közmédia szerepére a nyelvhasználatot illetően. Beszédét alább közöljük.

Tisztelt Vendégek!

Kazinczy Ferenc azt írta, „a nyelv nem az enyém, nem a tiéd, hanem az édes miénk”. Édes anyanyelvünk a címe ennek a most kezdődő nagyszerű versenynek is. Zemplén fővárosa, Sátoraljaújhely immáron 42. alkalommal ad otthont a rendezvénynek. Úgy gondolom, hallatlanul nagy szükség van az ifjúság körében az ilyen megmérettetésekre.

Amikor polgármester úr felkért, hogy tartsam meg ezt az ünnepi beszédet, az jutott eszembe, vajon mit szólna például Petőfi egy mai fiatal sms-éhez, vagy Facebook-bejegyzéséhez. Igaz-e, hogy az internet tönkreteszi a nyelvet? Egyes nyelvészek azt mondják, hogy a modern kommunikációs technikával bezúduló idegen fogalmak és nyelvi hatások károsítják anyanyelvünket. Más nyelvészek szerint viszont a világháló visszaadja az embereknek saját, igazi nyelvüket.

Nekünk, felnőtteknek lépést kell tartanunk a fiatalok sokszor már infantilisnek tűnő kifejezéseivel és az elektronikus kommunikációval. Magam is gyakorló édesapa vagyok, tudom, mennyire naprakésznek kell lennünk, ha érteni akarjuk a „nyelvalakító” fiatalokat, akik olykor azért meglepő kreativitással, játékos megoldásokkal is elkápráztatnak minket.

Ide kívánkozik Széchenyi István jól ismert gondolata: „Nyelvében él a nemzet”. S a világon bárhol is éljünk, gyönyörűséges magyar nyelvünk összetart bennünket. Mielőtt elfogultsággal vádolnának, idézem néhány külföldi híresség véleményét a magyar nyelv elképesztő gazdagságáról, kifejezőképességéről, titokzatos eredetéről.

Ove Berglund svéd orvos és műfordító a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy „A magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke”. George Bernard Shaw drámaíró pedig az amerikai CBC-nek adott interjújában így fogalmazott: „Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit.”

Igen, a magyar nyelv híresen egyedi. Nem véletlen, hogy Arany János Shakespeare-fordításai olyanok, mintha nem is műfordítások, hanem eredeti művek lennének, s szinte valamennyi kultikussá vált. Romhányi József rímekbe szedett Frédi és Béni fordítása, nyelvi játékokkal tűzdelt szövegei immáron a magyar beszédkultúra részeivé váltak. A „rímhányó” ötletdús, elmés, leleményes Macskák-fordítását pedig költői bravúrnak nevezték a kritikusok – nem véletlenül.

A Magyar Televízió vezérigazgatójaként is rendkívül fontosnak tartom a szép magyar beszédet. Megváltozott világunkban óriási a közmédia szerepe, ezen belül hihetetlenül megnőtt az MTV felelőssége. Felgyorsult az életritmusunk, rövid idő alatt sokkal, de sokkal több információt kell átadnunk és befogadnunk. Nem túlzás azt állítanom, hogy a nyelv hatalom és a kiejtett szavaknak teremtő ereje van. A nyelv összetart minket, közös emlékezetünk záloga, jövőnk meghatározója. Kötelességünk gondozni, félteni, mert a magyar nyelv csak a miénk, s csak akkor tudjuk más nyelvét tisztelni, ha becsüljük a sajátunkat. Európában is csak úgy és csak akkor lehetünk otthon, ha megőrizzük nyelvünket, identitásunkat. Nem véletlenül vallotta Kosztolányi Dezső, hogy „csak az anyanyelvemen lehetek igazán én”. Illyés Gyula szerint pedig „magyar az, akinek nyelve és esze magyarul forog”.

A közmédia, s ezen belül a Magyar Televízió missziós feladata az is, hogy kulturális értékeket hozzon létre és őrködjön a már meglévők felett, különös hangsúlyt fektetve az anyanyelvi kultúra ápolására. Ennek érdekében hoztuk létre évekkel ezelőtt az anyanyelvi és képernyőbizottságot, amelynek ma Montágh Testület a neve. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a mikrofon előtt megszólalók nyelvhasználatát, szövegalkotását, beszédük hangzását. Kiemelt feladatunk az anyanyelvi és viselkedéskultúra gondozása, fejlesztése is. Támogatjuk a műsorvezetőket, riportereket, narrátorokat és hírolvasókat, hogy beszédüket minél alkalmasabbá és felkészültebbé tegyék a közszolgálat által támasztott magas minőségi követelményeknek. Követelmény, hogy a műsorvezető ne beszéljen szlengben; kerülje az idegen szavakat és a szóismétléseket. Nem véletlen, hogy a közmédia több munkatársa így például Kovács P. József, Kertész Zsuzsa, Acél Anna, Mohai Gábor, Novotny Zoltán, Bőzsöny Ferenc megkapta a Kazinczy-díjat.

Az MTV gyermekcsatornájának indulásakor az ott szereplők oktatását is a Montágh Testület végezte. Létkérdés, hogy a felnövekvő szakmabéli generáció érezze az egy életen át tartó beszédtanulás szükségességét, és annak súlyát, hogy a közmédiában való megszólalása hatással van a magyar nézők, hallgatók egész kultúrájára.

Az M2 a családokat mind jobban erősítő gyermek- és ifjúsági csatornává vált. Erőszakmentes, barátságos, tanulságos, vidáman szórakoztató. Az európai és magyar értékek mentén készítjük és szerkesztjük tartalmait valódi alternatívát kínálva nézőinknek. Olyat, amelyet ez az igen érzékeny és rendkívül fogékony korosztály is szívesen néz. Az elmúlt időszakban műsorstruktúránkkal bebizonyítottuk, hogy a gyerekeknek és szüleiknek, nagyszüleiknek egyaránt fontosak ezek az értékek. A nézettségi adatok és a közönségtől érkező visszajelzések azt mutatják, érdemes ezen az úton tovább mennünk.

Ugyanakkor jól tudjuk, hogy a számítógép és az internet hatására mérhetetlenül megváltozott a gyermekek és az ifjúság audiovizuális világa. Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen műsorokon nűnek fel és mit látnak. A felelősségünk tehát hatalmas, hiszen a legfrissebb kutatások szerint naponta közel 4 órát ülnek csemetéink a képernyők előtt. Abban bízom, hogy az Édes anyanyelvünk nyelvhasználati országos és Kárpát-medencei versenyen sok olyan beszédművet adnak elő a résztvevők, amelyek ismét meggyőznek minket arról, hogy érdemes az anyanyelvi kultúrát ápolnunk, színvonalas fejlődését segítenünk. Ehhez a munkához kívánok a felkészítő pedagógusoknak további hitet és kitartást, a szervezőknek, a zsűrinek, és nem utolsósorban a versenyzőknek további sok sikert.

Medveczky Balázs

3 hozzászólás

Leave a Reply