2021. december 4-ére rendkívüli, tisztújító közgyűlést hívott össze az Anyanyelvápolók Szövetsége. Ezt az tette szükségessé, hogy a nálunk betöltött tisztségéről májusban lemondott Balázs Géza, és a tagságnak új alelnököt kellett választania a helyére.
Az ünnepi eseménynek a Petőfi Irodalmi Múzeum díszterme adott helyet. A rendezvényt az anyanyelvápoló.hu élőben közvetítette, így akik személyesen nem tudtak jelen lenni, azok is valós időben követhették a nap történéseit.
Juhász Judit elnök asszony rövid köszöntője után ismertette a kitűzött napirendi pontokat. Ezeket a közgyűlés módosítás nélkül elfogadta, majd megszavazta a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, a jegyzőkönyv-hitelesítők és a szavazatszámláló bizottsági tagok személyét.
Ezután Némethné Balázs Katalin, a jelölőbizottság elnöke számolt be az választást előkészítő munkájukról. A bizottságnak Keppel Gyula és Pásztor Sándorné középiskolai tanárok, Kiss Gábor, a Tinta Könyvkiadó igazgatója, valamint az ifjúsági vezetőség képviseletében Bálint Ádám voltak tagjai. Az elmúlt hetekben több fórumon (levélben, személyesen, a Beszélni nehéz! körökön keresztül) is kapcsolatba léptek a tagsággal, hogy javaslatokat gyűjtsenek az új alelnök személyére. A megkérdezettek mindegyike Nyiri Pétert látta erre a pozícióra a legalkalmasabbnak, így a bizottság az ő személyét terjesztette a közgyűlés elé.
Ki ő és miért ő?
„Akik ismerték Deme László professzor urat, emlékeznek talán, sok-sok életbölcsességet tanultunk tőle. Többek között, ha választania kellet egy közösségnek, azt mondta Professzor úr: »Két kérdést soha nem szabad föltenni, mert ha igen, akkor baj van: ki ő és miért ő?«”
Kerekes Barnabás, szövetségünk másik alelnöke ezekkel a szavakkal kezdte a jelölt méltatását. A mostani helyzetre így alkalmazta a kérdést: vajon a jelenlévők ismerik-e Nyiri Pétert, van-e személyes tapasztalatuk vele, a munkásságával kapcsolatban, s ezek alapján alkalmasnak tartják-e a kitűzött a feladat ellátására. Tanár úr úgy fogalmazott:
„Ha csak egyetlen mondatban volna szabad összefoglalnom az ő jelölését, akkor azt mondanám, hogy megtaláltuk a tökéletes jelöltet.”
Nyiri Péter 2008 óta szolgálja a magyar nyelv ügyét A Magyar Nyelv Múzeumában. Ír, szerkeszt; a Kazinczy Ferenc Társaság elnöke, a Kazinczy-díj Alapítvány kurátora. A Magyar Nyelv Múzeumának igazgatójaként 2014 óta házigazdája és legfőbb pártfogója a széphalmi ifjúsági anyanyelvi táboroknak. Rendszeresen zsűrizik az anyanyelvi versenyeken, ünnepi rendezvényeinknek pedig igen népszerű megszólalója. Nem véletlenül, hiszen beszédei mindig jól szerkesztettek, könnyen követhetők és világos értékrendről tesznek tanúbizonyságot. Gondolatait kivétel nélkül mindig szabadon, jegyzetek nélkül osztja meg a közönséggel, ami hitelességét még jobban emeli.
Ha valaki követi a szövetségben zajló eseményeket, annak számára már sok éve nem lehetett kérdés, amit Kerekes tanár úr idézett Nyiri Péter jelölése kapcsán.
A méltatást követően a közgyűlés titkos szavazáson döntött az alelnök személyéről. A szavazatszámláló bizottság megolvasta a szavazatokat, majd a bizottság elnöke, Oravecz Lászlóné bejelentette: egy érvénytelen szavazat érkezett, az összes többi támogatta a jelöltünket.
Értő fülek és cselekvő kezek
Az eredmény kihirdetését követően szűnni nem akaró taps köszöntötte az új alelnököt. Nyiri Péter megköszönte a belé vetett bizalmat, és felvázolta, milyen cselekvési programot tervez megvalósítani új tisztségében.
„Az a kérdés, hogy mit keresek én itt, hogyan kerültem én ide. Aki engem ismer, az nagyon jól tudja, hogy miért vállaltam az alelnöki jelölést, […] és miért beszélhetek most mint megválasztott alelnök: mert ez a küldetésem. […] Sátoraljaújhely, a Kazinczy-társaság, az anyanyelvi mozgalom egy nagy család, és mindig is ehhez a családhoz tartozónak, azaz az anyanyelvi mozgalom tagjának tekintettem magamat.”
– e szavakkal kezdte ünnepi beszédét. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Nyelv Múzeuma kuratóriuma milyen szorosan kapcsolódik az Anyanyelvápolók Szövetségéhez. Nyiri Péter mesterei – Kováts Dániel, Wacha Imre, Fehér József, Maróti István –, akik annak idején kidolgozták a múzeum tématervét, pontosan rögzítették A Magyar Nyelv Múzeuma küldetését is. Amikor pedig Nyiri Péter az igazgatói széket elfoglalta, ezt a küldetést mint örökséget vette át, vitte és viszi tovább ezentúl is.
Párhuzamot vont a vidéki múzeumigazgató és a vidéki háziorvos munkája között: mindkettő sarkalatos feladatának a stratégiai tervezést nevezte meg. Hitet tett a Kárpát-medencében való gondolkodás fontossága mellett, melynek a trianoni határon, egy kettészakított városban fokozott jelentősége van. Mivel újhelyiként itt tölti a mindennapjait, lehetősége és szándéka is van ebben a szellemben segíteni az Anyanyelvápolók Szövetsége tevékenységét, melyről ezt mondta:
„Azt vallom, hogy az anyanyelvi mozgalomban való tevékenység alapvetően pedagógiai feladat. Anyanyelvi ismeretterjesztés és nevelés.”
Kifejtette, hogy ezt a munkát nemzetstratégiai jelentőségűnek tartja, hiszen a szövetség programjai elsősorban a fiatalokat szólítják meg, akiknek a szerepe sorsdöntő jelentőségű a nemzet jövőjének alakulásában.
Mesterének, Kováts Dániel tanár úrnak az alelnöki jelölés kapcsán hozzá intézett szavaira utalva így fogalmazott:
„Ha az ember annak jeleit látja, hogy egy közösségben szükség van rá, akkor bizony ott a helye.”
Beszéde végén elmondta, hogy három gyermek édesapjaként hogyan látja feladatát:
„Az ember szülőként arra szövetkezik a Jóistennel, hogy tevékeny, tisztességes, a hazájukat szerető és a helyi értékekkel tisztában levő fiatalokat neveljen a hazának.”
Nyiri Péter programbeszéde zárásaként arra kérte a tagságot, hogy felmerülő javaslataikkal, ötleteikkel forduljanak hozzá bizalommal, mert az elnökség többi tagjához hasonlóan nála is értő fülekre és cselekvő kezekre fognak találni.
„Hű valék”
Rövid szünet után adventi könyvbemutató következett.
Az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Magyar Katolikus Rádió együttműködésében megjelent Kováts Dániel tanár úr „Hű valék” című hangjátéka, mely alcíme szerint Kazinczy Ferenc életpéldáját tárja elénk írásai tükrében. A hangjátékból hangoskönyv is készült, amely a nyomtatott kiadás CD-mellékleteként érhető el.
A hangjátékban négy középiskolás diák iskolai előadást készít Kazinczyról. Ennek kapcsán az iskolájuk könyvtárosával beszélgetnek, aki a széphalmi nyelvújítótól származó írásokat, idézeteket segít értelmezni a fiataloknak.
A könyvet Lázár Csaba, a Magyar Katolikus Rádió Kazinczy-díjas vezető bemondója, a hangoskönyv rendezője mutatta be. Kiemelte a mű hiánypótló voltát, hiszen ez nem titkolt céllal úgy készült, hogy oktatási segédanyagként alkalmas legyen a diákokkal megismertetni, hozzájuk közelebb hozni Kazinczy Ferenc személyét és munkásságát.
A felvétel a Magyar Katolikus Rádióban készült, és a rádió januárban műsorára is fogja tűzni a hangjátékot.
A közgyűlés záróakkordjaként ünnepi rendezvényeink már hagyományosnak mondható vendégét, a Cédrus Táncegyüttest köszönthettük. Adventi műsorukban bonchidai muzsikára szabadon improvizált a három pár, a talpalávalót pedig a Fix Stimm zenekar húzta hozzá.
A műsor végeztével a táncegyüttes művészeti vezetői, Lőrincz Beáta és Varga Zoltán is köszöntötték a közgyűlést.
Úrjövet idején emelkedett lélekkel, ünnepi hangulatban, s a küszöbön álló új esztendőre bizakodó szemmel tekintve búcsúzott a 2021-es évtől a közgyűlés.
A rendezvényről készült felvétel itt visszanézhető.
A magyar Katolikus Rádióban Juhász Judit beszél a „Hű valék” hangjáték létrejöttéről.
Szöveg és kép: Reiser György Lukács. A fényképekből készült összeállítás a kapcsolódó galériában tekinthető meg.
