Megrendülten értesültünk Pomogáts Béla Széchenyi-díjas irodalomtörténész haláláról. Az 1934-ben született tudós a Piarista Gimnáziumban érettségizett, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatója volt. Később, 1956-os szerepvállalása miatt internálótáborba küldték. A kommunista diktatúra éveiben mégis bátran vállalta irodalomtörténészi munkásságával Erdély, a Trianon által elszakított többi országrész, valamint a nyugati magyar irodalom megismertetését is. Már egyetemi disszertációja a nagy erdélyi íróról, Kuncz Aladárról, szinte előre vetítette a magyar irodalom és művelődés egyetemességét tekintő szemléletét. A rendszerváltás után a Magyar Írószövetség elnökeként a magyar irodalom „nagykövete” lett, nincs olyan irodalmi emlékhelyünk határon innen és túl, ahol ne járt volna emléktáblákat és -házakat avatva és koszorúzva. Enciklopédikus tudását tükrözi hatalmas életműve is: megszámlálhatatlan irodalomtörténeti és irodalomkritikai elemzése, tanulmánya, kötete. Büszkék vagyunk, hogy a József Attila-díj, az Akadémiai Díj és a Magyar Köztársaság Érdemrendjének középkeresztje mellett 2011-ben a Szövetségünk által alapított Lőrincze Lajos-díjat is megkapta.
Pomogáts Béla emlékét az Anyanyelvápolók Szövetsége közössége megőrzi!