Szent Miklós ünnepe – avagy ki is az igazi Mikulás?

Mikulás napja a gyerekek egyik kedvenc ünnepe, a karácsony közeledtét jelzi, és általában ritkán jut eszünkbe, hogy a hozzá kapcsolódó szokások Szent Miklóshoz vezethetők vissza. Amint arra sem igen gondolnánk, a mai modern Mikulásokat elnézve, hogy a Miklós-napi ajándékozásnak is vannak paraszti hagyományai.

Szent Miklós a IV. században élt, a kisázsiai Myra városának volt a püspöke, és már halála (343. dec. 6.) után nem sokkal kedvelt szentje lett az egyháznak, a pékek, gabonakereskedők, halászok, diákok, eladólányok, valamint a polgárvárosok patrónusaként tisztelték. Miklós püspök csodáiról számos legenda szól, ezek közül egyik szerint egy elszegényedett nemesemberen segített, aki három lányát tisztességtelen életre akarta kényszeríteni. Miklós, hogy ettől a lányokat megóvhassa, egy éjjelen, titokban, egy arannyal teli kis zsákot tett a nemesember ablakába.

Tréfás gyóntatás

A farsangi szokásokhoz hasonlít, és valószínűleg a középkori diákhagyományokból eredeztethető az a felvidéki szokás, amely szerint Miklós napján tréfás gyóntatást tartottak. A fonóba ellátogató csoport egy püspök vezette, nyakában krumpliolvasóval, kezében bekormozott fakereszttel, mellette volt két ministránslegény, a harangozó csengővel és egy rossz bögrével, melyben parázs volt a füstöléshez, és két ördög. A püspök kártyából olvasta a litániát, majd gyóntatni kezdte a lányokat „Ki a szeretőd? Aludtál-e vele?” stb. kérdésekkel. Ha a lány nem felelt vagy nem megfelelő választ adott, az ördögök megbüntették.

Mikulás-járás régen és ma

A Mikulás szó a Miklós szláv megfelelője, a XIX. században került a köznyelvünkbe, amikor a mai ajándékozás szokása elterjedt, valószínűleg osztrák hatásra, Magyarországon. Ez a Mikulás még a mennyből figyelte a gyermekeket, segítői manók, angyalok vagy krampuszok voltak; a Lappföldön élő Mikulás alakja az utóbbi évtizedekben terjedt el magyar nyelvterületen, a globalizáció hatására.

Talán meglepő, de a paraszti hagyományban is van gyökere a Miklós-napi ajándékozásnak: főleg a Dunántúlon és az északi részeken volt ismert a mikulásjárás. Eredete a középkori diákhagyományokkal rendelkező aprószenteknapi püspökválasztás, mely a XIII. században került át Miklós-napra. Az alakoskodó játékban Miklós püspök kíséretével betér kisgyermekes családokhoz, ott vizsgáztatja, imádkoztatja őket, majd tudásuk és viselkedésük szerint kapnak ajándékot vagy virgácsot. A kíséretben sokszor helyet kap az ördög alakja is, amely a Szent Miklós-legendákból eredeztethető, ugyanis a püspök számtalan esetben szégyenítette meg, vagy kényszeríette távozásra. Más helyeken legények, férfiak öltöztek be Miklósnak és ördögnek, előbbi nagy bundában, kenderszakállal, utóbbi bekormozott arccal, rossz ruhákban, és az utcán ijesztgették a járókelőket, főleg a gyerekeket.

Mikulásjáró asszony

Ahogy a „lakhelye”, úgy megjelenése is változott az évek során. A mai Mikuláshoz hasonló alak megjelenéséről az 1860-as évekből van forrásunk. A Mikulás öltözéke ekkor még püspökére emlékeztet (fehér, aranyos misemondó ruha), a jó gyermekeket megajándékozza, a rosszaknak virgácsot rak a csizmájukba; sok helyen elterjedt, s mai napig is szokás, hogy az éjszakára az ablakba került csizmák reggelre telnek meg ajándékkal.

A kelet-európai blokkban a szocializmus évei alatt huszadik század közepén, sőt, még az 1990-es évek elején is általános volt, hogy december 6-a körül csokipüspökök jelentek meg az áruházakban, hiszen a pirosruhás Mikulás-alak a Coca-Cola reklámjában tűnt föl először – igaz, hogy ez 1931-ben volt, de hozzánk csak 1990. után jutott el a kultusza, ahogy a karácsonykor ajándékot hozó Santa Claus is, az amerikai filmek következtében.

A magyar Mikulás

A lappföldi Mikulás látogatása mellett sajnos kevés szó esik a mi „saját” Mikulásunkról, aki hol máshol laknak, mint Nagykarácsonyban, egy Fejér megyei községben. A Magyar Posta 1994-ben pályázatot írt ki gyermekeknek karácsonyi bélyeg tervezésére; a győztesek jutalma, a díjak mellett, nagykarácsonyi táborozás volt a következő évben, s ekkor született az ötlet, hogy Nagykarácsonyban Mikulás-ház nyíljon. 1995 óta a ház látogatottsága folyamatosan nő, idén november 21-én már a tizenkilencedjére nyitotta meg kapuit az Országos Mikulás Fesztivál. A helyi programokon kívül a Mikulás figyel azokra a gyerekekre is, akik nem juthatnak el hozzá: nemcsak neki írhatnak levelet, hanem választ is várhatnak és kapnak tőle.

Széman E. Rózsa

Forrás:
Mikulásfalva, Nagykarácsony
Nagykarácsony község honlapja
Tátrai Zsuzsanna – Karácsony Molnár Erika 1997. Jeles napok, ünnepi szokások. Budapest, Mezőgazda Kiadó.