Hétfőn egész nap kirándultunk: a táborozók végigjárták a Magyar Kálváriát, libegőztek, majd Cigándon kézműves foglalkozásokon vettek részt és megtekintették a tájházat. Ma ismét a múzeumban vagyunk, így folytatjuk percről percre tudósításunkat.
9:13 Dr. Cs. Nagy Lajos az első előadónk, aki már korán reggel megmozgatja a táborozók agytekervényeit: egy feladatlapot osztott szét, amin olyat tájszavak vannak mint a lajhádzik, gruja vagy a cúcik, s a táborozóknak ezeket kell megfejteniük. Előadása a nyelvjárások témáját járja majd körül.
9:23 A magyar nyelvjárások rendszerezése több neves kutató nevéhez fűződik: Verseghy Ferenc, Simonyi Zsigmond, Balassa József, Kálmán Béla, Juhász Dezső.
9:39 Cs. Nagy Lajos épp azt mutatja a Magyar Nyelvjárások Atlasza egyik térképéről, hogy az egresnek milyen elnevezései lehetnek területenként: például büszke, köszméte, piszke.
9:59 Most épp a jelentésföldrajzi gyűjtésről van szó, ami azt jelenti, hogy egy adott lexémákval a környező világ mely elemét nevezi meg a beszélőközösség. A pacal például van ahol a sertés vagy marha gyomrát, míg máshol a metélt tésztát jelenti. Az köti össze ezeket, hogy mindegyik jelentés jellemzője, hogy csíkokra metélt formában jelenik meg.
10:15 A Magyar Nyelvjárások Atlaszának kérdőívét mutatja most Cs. Nagy Lajos, amit 1950-ben szerkesztettek. A gyűjtők olyan kérdéseket tettek fel mint például, hogy mi az a kidudorodás a fákon élő kis állat, aminek hosszú farka van és diót, mogyorót eszik?
11:27 Itt van velünk Korbuly Péter, akinek hangja sokak számára ismerősen csenghet a rádióból. „A nyilvános beszéd az megtanulható, megtanulandó.” Szerinte bemondóként a hitelességen, hangzó beszéden kívül az is kell, hogy az ember tájékozott legyen politikai, kulturális témákban, nem mondhat ki úgy dolgokat, hogy előtte ne tájékozódna.
11:34 Idegen nevek kiejtésénél szerinte hasznos segítség lehet például a forvo.com honlap segítségét hívni, ami a legnagyobb kiejtési szótár a világon. Anyanyelvi emberek mondják ki az idegen neveket is, így ennek segítségével az elkerülhető, hogy rosszul mondjanak valami olyat, amiről nem tudják, hogyan kell kiejteni.
11:37 Kerekes Barnabás tanár úr azt a kérdést teszi fel, hogy mi kell ahhoz, hogy valaki ma bemondó legyen, hogyan lehetne javítani a mai rádióbemondás minőségén. Korbuly Péter szerint fontos, hogy ne bemondók olvassák a híreket, mivel a klasszikus bemondók nagyrésze már nincs ott a rádióban.
14:03 A Magyar Nyelv Múzeuma nem csak kiállításokkal várja a látogatókat, hanem rengeteg múzeumpedagógiai foglalkozást is tartanak. Ebből kapnak most ízelítőt a táborozók.
21:01 Vajon mit kezdenek a táborozók éjszaka a múzeumban? Hol jár épp Kazinczy szelleme? Segít-e a kocsmárosné megfejteni a rejtvényt a fogadóban?
