Húsvét közeledtével megsokasodnak a jókívánságok, a kellemes húsvéti ünnepeket kívánó feliratok az áruházakban vagy épp a reklámokban. Karácsony táján már írtunk az ünnepnevek helyesírásáról, ezt felelevenítve szeretnénk néhány tanácsot adni most, hiszen a húsvét helyesírása végtelenül egyszerű.
Idézzük fel a szabályt!
„Kis kezdőbetűvel írjuk az ünnepneveket, a nevezetes napokat, a rövidebb-hosszabb időszakokat, a történelmi eseményeket jelentő szavakat, szókapcsolatokat (bár olykor nem kicsi az érzelmi töltésük): március tizenötödike, a felszabadulás napja, május elseje, az alkotmány ünnepe, karácsony, húsvét, anyák napja, nemzetközi nőnap, pedagógusnap, vasutasnap, ötéves terv, a honfoglalás, a mohácsi vész, a szabadságharc, a debreceni országgyűlés, a francia forradalom, a nagy októberi szocialista forradalom, a nagy honvédő háború stb.” (MHSz. 145.)
Tehát ha kellemes húsvéti ünnepeket vagy áldott, békés húsvétot kívánunk valakinek, tegyük ezt kis kezdőbetűvel – kivéve a mondat elején!
Husvét vagy húsvét?
Bár kiejtésben a rövidített alak az elterjedt, írásban hosszú ú-val írjuk a húsvétot. Nem ok nélküli ez az írásmód, hiszen a húsvét szavunk összetett szó, előtagja a hús, utótagja pedig a vét, mint a vétel, vevés rövidítése. A szó etimológiáját tekintve az elnevezés onnan ered, hogy húsvét volt az, amikor a negyven napos böjt után az emberek ismét vehettek magukhoz húst.
A Húsvét-szigetektől Nagyszombatig
Ne feledjük azt sem, hogy a húsvéti időszak már virágvasárnappal megkezdődik, majd ezt követi nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat, húsvétvasárnap és húsvéthétfő.
Ha a földrajzi nevek helyesírása szerint közelítenénk meg a fent említetteket, akkor könnyen a Húsvét-szigeten vagy Nagyszombatban találnánk magunkat. Persze az ünnepneveinknek ezekhez semmi közük, így hát mi is csak áldott, békés húsvéti ünnepeket tudunk kívánni minden olvasónknak! Kisbetűvel.
Muszka Ágnes
