Szemle

Küldőpapír vs beutaló? – kontaktusjelenségek az erdélyi nyelvváltozatokban

Benő Attila: Kontaktusjelenségek az erdélyi magyar nyelvváltozatokan

A kétnyelvűség elsajátításának módjairól olvashattak honlapunkon már korábban, mostani cikkünkben azokról a jelenségekről írunk, amelyek a nyelvet érik két- vagy többnyelvű környezetben. Benő Attilának az EME Erdélyi Tudományos Füzetek 281. darabjaként megjelent Kontaktusjelenségek az erdélyi nyelvváltozatokban c. kötete a Kárpát-medencei magyarság Románia területén élő beszélőinek nyelvhasználatában vizsgálja főképp a román, kisebb mértékben pedig az angol nyelv hatását.

„(…) a nyelvi érintkezések nem légüres térben zajlanak, hanem földrajzi térben és időben meghatározható módon, interkulturális és szociális kontextusban érintkező konkrét nyelvi közösségek és nyelvváltozatok szintjén.” – olvashatjuk a könyv fülszövegében. Ennek megfelelően a szerző egy rövid kutatástörténet felvázolása után azt a környezetet mutatja be, amelyben a romániai magyar nyelvváltozatok léteznek, külön figyelmet szentelve a demográfia, az oktatás és a nyelvi jogok kérdésének, hiszen ezek a körülmények (például a kisebbségi nyelv háttérbe szorulása, hátrányos helyzete a többségivel szemben) jelentősen befolyásolják a nyelvhasználatot. Ahogyan például az internet világában leginkább angol kölcsönszavakat használunk (a legtöbb nyelvben, nem csak a magyarban), a romániai magyarok a hivatali, közigazgatási nyelv, vagy a szaknyelvek szóhasználatát az államnyelven keresztül ismerik meg. Mivel hivatalos közegben évtizedekig kizárólag, és jelentős arányban ma is csupán a román nyelv használható, illetve mivel a szakoktatás általában román nyelven folyik, a magyar anyanyelvű beszélők a különféle kifejezéseket, szakterminológiát egyáltalán nem ismerik meg magyar nyelven.

A kontaktusjelenségek megjelenései és formái

A nyelvi érintkezés a kétnyelvűek nyelvhasználatában gyökerezik, de a kontaktusjelenségek nem csak a kétnyelvűeknél figyelhetők meg. Olyan környezetben, ahol makrostrukturális szinten általános kétnyelvűségről beszélhetünk (mint az erdélyi magyarok esetében), azoknak a nyelvhasználatában is megjelennek az idegen hatások, akik egyébként egynyelvűnek tekinthetők (például olyan tömbmagyar területen élők, akik jóformán egyáltalán nem használják az államnyelvet). Ezek leginkább lexikai hatások, de beszélhetünk alaktani, mondattani vagy szemantikai természetű hatásokról is, melyek jelkölcsönzés (szó- vagy szószerkezet-kölcsönzés) formájában vagy valamilyen tulajdonságjegy (idegenszerű hangsúly, beszédtempó, szokatlan szórend) használatában nyilvánulnak meg.

A szerző a kontaktusjelenségek három csoportját különbözteti meg: közvetlen (direkt), közvetett (indirekt), valamint hibrid szerkezetek. Ezek természetesen nemcsak a romániai magyarok nyelvében figyelhetők meg, hanem általános nyelvi jelenségek – ennek alátámasztásaként a példák között az ún. közmagyarban megtalálható szavakat, kifejezéseket, sőt, más nyelvekből vett példákat is találhatunk. Az első jelenség esetében nem csupán az átvett szavakról beszélhetünk, hanem ide tartoznak a betűszókölcsönzések (a magyarban általánosan használt például a GSM, HDD, RAM; a romániai magyarban a TVA – ’tévéá’, ami az ÁFA román rövidítése, vagy a CEC – ’Csekk’, a romániai takarékpénztár rövidítése), a hangalakkölcsönzés (pl. infarktus helyett infarkt, fakultás helyett fakulta) vagy a visszakölcsönzés is.

Hiperpurizmus, avagy a kockázatos faktor és társaik

A közvetett nyelvi hatás érdekessége, hogy nemcsak a szókészlettani vagy nyelvtani kölcsönzésekben, tükörkifejezések megjelenésében (a magyarban a német hatásra honosodott meg a tükörtojás < spiegelei, a romániai magyarban pl. küldőpapír ’beutaló’ vagy családi orvos ’háziorvos’ jelentésben), de ezek ellenpontozásaként az idegen elem tudatos kerülésében, hiperpurizmusban is megnyilvánulhat. Ez utóbbi a magyarországi nyelvváltozatot használók számára néha igencsak szokatlan formákat szül: kockázatos faktor ’rizikófaktor’, vagy tevékeny védekezés ’aktív védekezés’ jelentésben, vagy az olyan idegen szavak (pl. fridzsider) használatának kerülésében, amelyben a beszélő helyi idegen nyelvi hatást érzékel.

A hibridszerkezetek esetében az előző két forma keveredését láthatjuk, vagyis részben kölcsönzött, részben tükörfordított szerkezetekről, szavakról van szó. Az amerikai magyarok nyelvhasználatában például megjelenik a nörszlány < nurse girl, vagy a nyaktáj ’nyakkendő’ < necktie; romániai magyar nyelvhasználatban pl. intabulárét csinál ’telekkönyvez’ (román kölcsönszó és szerkezet). Ez azonban egyáltalán nem új keletű jelenség, már az ómagyar korban is alakultak ki ilyen szóösszetételek.

A lexikológiai jelenségektől a mondatszerkezeti hatásokig

Az elméleti fejezeteket követően a kötet legterjedelmesebb részét természetesen a számtalan példát felvonultató konkrét elemzés teszi ki, az előzőekben felvázolt csoportokra bontva. A bevezetőből tudjuk, hogy a munka elkészültéhez a szerző korábbi, az 1970-80-as években készült források, illetve saját korábbi kutatásai mellett olyan újabb keletű adatbázisokat is felhasznált, mint például a Termini magyar nyelvi szótár és adatbázis (mely a Kárpát-medencében, Magyarország határain túl élő magyarok által használt idegen eredetű szavakat gyűjti egybe), vagy a 2009-ben a kolozsvári Nemzetiségi Kisebbségkutató Intézet által 4.000 fő bevonásával végzett felmérés eredményei. Így tehát reprezentatív adatbázissal dolgozhatott, amely alapján ismerteti a kontaktusjelenségek megnyilvánulását a különböző nyelvi szinteken az alaktani és lexikológiai jelenségektől a mondatszerkezeti hatásokig.

Ezek bemutatása után külön fejezetekben foglalkozik a kölcsönzések meghonosodásának folyamataival, a jelenlegi jelentésváltozási tendenciákkal, valamint az idegen nyelvi hatás mondattani kérdéseivel, amelyek talán segítenek jobban megérteni a nyelvünkben (mint valamennyi nyelvben) jelen lévő kontaktusjelenségek működését.

Széman E. Rózsa

Leave a Reply

Látogatása során cookie-kat használunk, amelyek segítenek testreszabott tartalmat megjeleníteni, személyes információkat azonban nem tárolnak. Az oldal használatával elfogadja a cookie-k használatát. Részletek...