Kultúra és nyelv

Mit jelent a magyar kultúra?

2014. január 22. március 18th, 2017 2 hozzászólás

A magyar kultúra napját január 22-én ünnepeljük. 1823-ban ezen a napon fejezte be Kölcsey Ferenc a Himnusz írását. Néhány nappal ezelőtt Budapest utcáit járva arra a kérdésre kerestük a választ, mit jelent a magyar emberek életében a kultúra.

A magyar nép zivataros századaiból

Amikor Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én pontot tett a Hymnus, a’ Magyar nép’ zivataros századaiból letisztázott kéziratának végére Szatmárcsekén, valószínűleg nem sejtette, hogy verse néhány évtized múlva minden nagy ünnepen, jeles eseményen elhangzik majd. A Himnusz kiadása öt évig váratott magára, míg 1828 decemberében megjelent nyomtatásban, egy évtizednek sem kellett azonban a megjelenéstől eltelnie, hogy 1836-ban Gaál József Szirmay Ilona c. regényében ironikusan idézze a vers szövegét.

„Végre mégis napfényre bukkanván, bámulva tekinték, hol egymást, hol megmentőiket, s reszketve a tatárok holttetemeit. A derék Kordovány is előlépett, őt inasa húzta ki saját padlásán a bőrök alól. A czéhmester diadaljelként emelte átlyukasztott kalpagát, melyet a bőrök alatt félelmében szorongatván, benne a keresztül repülő golyónak világos nyomaira talált, s valóban a haza védelmében nyert ily tetemes sérvvel a város polgárai közül senki sem dicsekedheték, bár ezt is magyar kar ejté, s csak két vagy három ujjnyival csapott volna lejebb az ón, el lehetne mondani honunk akkori siralmas esetéről:
»S lettél magzatod miatt
Magzatod hamvvedre.«”

A megzenesített Himnusz

A Himnusz megzenésítésére 1844-ben írtak ki pályázatot, melyre Erkel Ferenc is benyújtotta pályaművét. Pedig, Gárdonyi Géza anekdotikus novellájának, az Apróságok Erkel életéből második részének tanúsága szerint nem is volt szándékában, egy zeneszerző ismerőse zárta össze egy zongorával, hogy megszülessen a mű. Gárdonyi szerint az idős Erkel így emlékezett az alkotói folyamatra:

„Csend van. Ülök és gondolkodok: hát hogy is kellene azt a himnuszt megcsinálni? Elém teszem a szöveget. Olvasom. Megint gondolkodok.
És amint így elgondolkozom, eszembe jut az én első mesteremnek a szava, aki Pozsonyban tanított. Azt mondta: fiam, mikor valami szent zenét komponálsz, mindig a harangok szava jusson először eszedbe.
És ott a szoba csöndességében megzendülnek az én fülemben a pozsonyi harangok.
Áhítat száll meg. A kezemet a zongorára teszem és hang-hang után olvad. Egy óra sem telik belé, megvan a himnusz, úgy amint ma ismeri.”

A Himnusz, megzenésített formájában annyira részévé vált életünknek, hogy eszünkbe sem jutna, hogy ez az egyetlen állami himnusz a világon, amely „magától” vált azzá, hiszen semmilyen törvény, uralkodó, kormány vagy országgyűlés nem tette kötelezővé egészen a rendszerváltásig.

A magyar kultúra napján országszerte szerveznek kulturális programokat. Igyekeztünk összegyűjteni a legizgalmasabbakat, ajánljuk szeretettel! Január 22-én ingyenesen látogatható a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum, A Magyar Nyelv Múzeuma Széphalomban és a Petőfi Irodalmi Múzeum.

Országos Széchényi Könyvtár

Az Országos Széchényi Könyvtárban Margócsy István irodalomtörténész nyitja meg január 22-én a Kölcsey Ferenc egykori könyvtárát bemutató kiállítást. Ezen a napon nyitja meg Makk Károly Kossuth-díjas filmrendező, forgatókönyvíró a Filmgyári capriccio II. – Színészek és színésznők című tárlatot.
A magyar kultúra napján a látogatók öt alkalommal könyvtári körsétán ismerkedhetnek meg a könyvtár történetével, gyűjteményével és feladataival, valamint megtekinthetik a különböző szinteket és olvasói tereket.

Zempléni kulturális kavalkád

A magyar kultúra napján Sátoraljaújhelyen a Kazinczy Ferenc Múzeumban 180 perc a magyar kultúra jegyében c. programon vehetnek részt az érdeklődők. Nem messze, Széphalomban A Magyar Nyelv Múzeuma délután 16:30-tól díszünnepséggel vár mindenkit: Sátoraljaújhely zivataros századaiból címmel tekinthetnek meg irodalmi műsort, valamint új képzőművészeti kamaratárlat nyílik Szeifried Zoltán grafikáiból. A 39 képet tartalmazó kiállítás írók, költők portréiból válogat Janus Pannoniustól Szabó Magdáig.

Budapesti programok

Január 23-án a MOM Kulturális Központban Az ember tragédiája c. magyar animációs filmmel várják a látogatókat. A vendég Jankovics Marcell Kossuth-díjas rendező, aki a vetítés előtt köszönti a vendégeket.
A Petőfi Irodalmi Múzeumban ezen a napon szintén Madách Imrére emlékeznek. Madách Kelet-Közép Európában címmel Fried István irodalomtörténész tart előadást, valamint Kovács Ida irodalomtörténész, muzeológus vetített képes előadását tekinthetik meg a jelenlévők a csesztvei Madách Emlékmúzeum 2012-ben megnyílt állandó kiállításáról.

Január 25-én az Örkény Színházban Milyen ruha a kultúra? címmel kezdődik 4 órakor széljegyzet-beszélgetés. Bíró Kriszta beszélget Radnóti Sándor filozófus, esztétával,  Veiszer Alinda műsorvezetővel és  Mácsai Pál színész, rendezővel.

Ezen kívül rengeteg program lesz országszerte, ha bárki bármilyen programról tud, kérjük, ossza meg olvasóinkkal a hozzászólásokban.

Forrás:
Erkel Ferenc – Tanulószoba. Himnusz. (http://erkel.oszk.hu/tan/himnusz)
Gárdonyi Géza. Apróságok Erkel életéből. II. A Szózat meg a Himnusz. In: Erkel Ferenc Emlékkönyv. Szerk. Fabó Bertalan (http://mek.oszk.hu/08600/08689/pdf/erkel2_02.pdf)
Gaal József 1905. Szirmay Ilona. Budapest: Franklin Társulat (http://mek.oszk.hu/07500/07543/07543.htm)

2 hozzászólás

Leave a Reply

Látogatása során cookie-kat használunk, amelyek segítenek testreszabott tartalmat megjeleníteni, személyes információkat azonban nem tárolnak. Az oldal használatával elfogadja a cookie-k használatát. Részletek...