Ünnepségünk

Anyanyelvünk ünnepe a Pesti Vigadóban

Magyar nyelv napi gálánkról Cservenka Judit tudósít.

1844. november 13-án született meg a törvény a magyar nyelv hivatalossá tételéről az addigi latin helyett a Magyar Királyság egész területén – még az uralkodó elé felterjesztett iratokban is. Hosszú és fokozatos folyamat végére tett pontot a 1844. II. törvénycikk, ezért ezt a napot választotta 2011-ben a Magyar Országgyűlés, hogy annak a törvénynek emlékére november 11-ét a magyar nyelv napjává nyilvánítsa.

Az országgyűlési határozatot elsőként kezdeményező civil szervezet: az Anyanyelvápolók Szövetsége azóta díjkiosztással és gálaműsorral ünnepli meg a napot. A Magyar Művészeti Akadémia támogatásának köszönhetően rendszeresen a Pesti Vigadóban rendezett esemény ezúttal is tükrözte a szövetségnek a magyarság egészére kiterjedő tevékenységét.

Török Annamária és Bordi András a Szövetség tiszteletbeli elnökét, Grétsy Lászlót köszöntik

A Tarsoly zenekar ráhangoló muzsikája és a két műsorvezető: Török Annamária és Bordi András rövid, az est díszvendégeit, főszereplőit név szerint üdvözlő szavai után az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke, Juhász Judit köszöntötte a magyar nyelv napja ünnepségének résztvevőit.

Jubileum volt abban a tekintetben is, hogy a magyar nyelvoktatás legrégebbi versenye, a Péchy Blanka művésznő Kazinczy Alapítványával több mint hatvan éve elindított szépkiejtési verseny az évtizedek alatt az Anyanyelvápolók Szövetségével a hivatásos megszólalókról kiterjedt az egész tanulóifjúságra, és „Édes anyanyelvünk” versenyként az egész Kárpát-medence leghíresebb nyelvhasználati versenye lett, amely idén tartotta 50. döntőjét Sátoraljaújhelyen.

Juhász Judit elnök köszöntő szavai közben

Juhász Judit röviden felidézte az év számos versenyét, valamint kiemelte az idei események közül a magyar nyelv hetét, amelynek rendezvényeinek középpontjában idén a felvidéki helyszíneken álltak: Somorjától Királyhelmecig. Ott döntött a szervezésében oroszlánrészt vállaló Csemadok és az Anyanyelvápolók Szövetségének vezetősége arról, hogy együttműködési szerződést kötnek.

Ennek szimbolikus aktusára, a dokumentumok aláírására itt, a színpadon került sor a két szervezet elnöke, Juhász Judit és Bárdos Gyula között. Köszönetét Bárdos Gyula „ünneplőbe öltöztetett lélekkel és szívvel” fejezte ki, mert itt megpecsételődött a számukra legfontosabb: a magyar nyelv közös ügye, összetartozásunk jelképe.

Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke és Juhász Judit, az Anyanyelvápolók Szövetsége elnöke

Az est ünnepi köszöntőjét Kisfaludy László köznevelésért felelős helyettes államtitkár mondta. A magyar nyelv egyediségéről, megtartó erejéről szóló gondolatait egy személyes megjegyzéssel zárta: szépapja Kisfaludy Károly költő, szerkesztő volt, akinek bátyja, a szintén költő Kisfaludy Sándor 250 éve született. Reméli, hogy a Petőfi 200 mellett talán ez az évforduló is kap némi figyelmet. Végül idézett őse a magyar nyelvről szóló soraiból.

Kisfaludy László helyettes államtitkár köszöntő beszéde

A Lőrincze-díjat, az Anyanyelvápolók Szövetségének legrégibb díját idén Korzenszky Richárd szerzetes-tanárnak, a Tihanyi Bencés Apátság ny. perjelének ítélte a kuratórium sokoldalú, anyanyelvet, kultúrát és az ifjúságot támogató munkásságáért. A kitüntetett Kányádi Sándor szavaival kezdte köszönetét: „Nekünk egyetlen hazánk van, s ez a magyar nyelv.”  Figyelmeztetett, hogy amikor ránk ömlik mindenhonnan a nyelvi mocsok, kiáltani kell, jó szót szólni, hogy otthon érezzük magunkat közösségeinkben. Európaiságunkat jelentő tihanyi alapítólevélben ott vannak leírva első szavaink, amelyeket ma is értünk.

Szakonyi Károly, Korzenszky Richárd és Grétsy László

Ugyancsak nagy nyelvészek emlékére alapították a Deme László-díjat, amit a professzor fiai adtak át Klemmné Gonda Zsuzsa nyelvésznek. A Maróti István emlékérmet pedig Némethné Balázs Katalin magyartanár kapta.

Gonda Zsuzsa a Deme-díj átadása után

Némethné Balázs Katalin átveszi a Maróti István-emlékérmet Kerekes Barnabás alelnöktől

A díjazottak méltatásait itt olvashatják.

Az Anyanyelvápolók Szövetsége 22. alkalommal hirdetett esszépályázatot, idén Öltözetek címmel, amelyre számos pályamű érkezett az egész Kárpát-medencéből. A teljes anyag levéltárba kerül, mert kiveszőben lévő szavakat fedeztek fel a régi és az új, elsősorban a népi ruházat tárgyköréből. Valóban nehéz helyzetben volt a Magyar Művészeti Akadémia tagjaiból is álló zsűri, amely végül 10 díjat és 6 különdíjat adott át. A sok egyenlő színvonalú esszénél pluszt jelentett, ha szerzője az adatközlővel való személyes beszélgetésre alapozta munkáját.

Arany minősítés

Hevérné Tácsik Klára

Pásztor Sándorné

Szőcsné Antal Irén

Konczné Antal Margit

Ezüst minősítés

Kósáné Kisgéczi Gabriella

Németh Ervin

Pátkainé Szalai Erzsébet

Bronz minősítés

Balog Gáborné

Dr. Durucz Istvánné

Vargyas Rozália

Különdíj

Csikó Szilvia

Endresz Ágnes

Gergelyné Bodó Mária

Pál Helén

Semperger Erika

Szász Éva

Pillanatkép az anyanyelvi pályázat díjainak átadásáról

Az „Írj levelet Kazinczynak” esszépályázat díjait 7 gyerek és 2 felnőtt kapta. Az okleveket és a jutalmakat Nyiri Péter, A Magyar Nyelv Múzeuma igazgatója és Toma Kornélia, a Tokaj-Hegyalja Egyetem docense adták át.

Nyiri Péter múzeumigazgató és Toma Kornélia docens

A magyar nyelv hete eseményeiről készített videópályázatnak 4 győztese volt:

I. helyezett

Óházy Bálint

Molnár Anna

II. helyezett

Gerelyné Bodó Mária

III. helyezett

Pásztor Sándorné

A videópályázat első helyezettje

A díjátadás programját kitűnő műsor szakította meg és tette változatossá. A csoda egy 9 éves kislány, Wéber Janka volt Kiskunlacházáról székely viseletben, aki a nagy színpadon majdnem elveszett, de hangja betöltötte a termet, ahogy elmondta hibátlanul A szamárbőrű királyfi című székely népmesét, elképesztő színészi képességekkel, de minden túlzástól mentesen jelenítve meg a mese minden szereplőjét, és még a székely dialektust is remekül adta vissza.

Wéber Janka mesél

A Tarsoly zenekar és a Cédrus táncegyüttes Lőrincz Beáta koreográfus vezetésével rendszeres közreműködője a Szövetség rendezvényeinek, de mindig újra felfedezzük hangulatteremtő erejüket, a táncosok művészetét, a nézőtérig sugárzó életörömét.

Színpadon a Cédrus táncegyüttes

(A tudósítás a felvidek.ma oldalon jelent meg. Fényképek: Gál Csaba)

Reiser György Lukács fotótudósítása, további felvételek elérhetők galériánkban.

Leave a Reply