Az Anyanyelvápolók Szövetsége 2024. május 25-én tartotta éves közgyűlését a Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében. A rendes közgyűlés nem volt határozatképes, a megismételt közgyűlésen 66 tag vett részt.
Az egyesület tisztségviselőinek ötéves megbízatása idén járt le, ezért tisztújításra is sor került. Az elnöki tisztséget 2012 óta Juhász Judit újságíró, korábbi kormányszóvivő töltötte be, vezetése alatt az elmúlt bő évtizedben sok nehézséggel kellett megküzdeni, de sikeresen megszilárdította a Szövetség helyzetét. Megbízatása lejártával úgy döntött, nem jelölteti magát újra, de továbbra is örömmel segíti a Szövetség munkáját.
Nyitóbeszédében elnök asszony az alapítás óta eltelt 35, valamint az elnökké választása óta eltelt 12 évről vont mérleget. Beszélt az utánpótlás kinevelésének fontosságáról, illetve arról, hogy hogy lehet az ifjúság látásmódját kiaknázni és az ügy szolgálatába állítani. Megemlítette az érdemek elismerésének fontosságát: az Arany Kazinczy-díjat és az „Anyanyelvünkért” emlékérmet, amelyeket a Szövetség alapított, és felidézte, hogy tavaly szeptemberben egyesületünk is részesült egy kitüntetésben. A Károli Gáspár Református Egyetem díjjal ismerte el a Szövetségnek az emberközpontú nyelvművelés legfőbb őreként és az egyetem támogatójaként végzett munkáját.
„Azt gondolom, hogy sok mindent ünnepelhetünk” – fogalmazott, utalva arra, hogy milyen szövetségeket kötöttünk és erősítettünk határon innen és túl. Köszönetet mondott a szerkesztőknek, hogy az Édes Anyanyelvünket, Szövetségünk illetménylapját is sikerült megújítani, és a Magyaróra című folyóirat is megszületett.
A nyitóbeszéd után köszöntötték az Édes Anyanyelvünk rejtvényrovatának állandó szerzőjét, Varga Istvánt, aki több mint negyed százada gondolkodtatja, szórakoztatja a rejtvényfejtőket, gazdagítja az olvasók műveltségét a Pontozó rovat betűrejtvényeivel – kitartóan és önzetlenül.
A Miskolci Egyetem és a krakkói Jagelló Egyetem docense, dr. habil. Gréczi-Zsoldos Enikő előadást tartott A nyelvi tervezés hatásai napjainkban címmel. Előadásának felütése egy Jean Pierre-től származó idézet: „A Szó, amely Isten, redőiben őrzi az emberi nem történetét az első naptól fogva, s minden nép történetét annak nyelvében, olyan bizonyossággal s oly cáfolhatatlanul, hogy zavarba ejti a járatlanokat és tudósokat egyaránt.”
Megosztotta külföldi egyetemek magyar tanszékeinek nem magyar anyanyelvű hallgatóival kapcsolatos tapasztalatait. Úgy tűnik, nyelvek között nemcsak a nyelvrokonság vagy a hasonló nyelvtan lehet kapcsolódási pont, hanem a nyelvben is tükrözödő hasonló történelmi folyamatok, hasonló gondolkodásmód is. A nyelv meghatározza lehetőségeinket és korlátainkat, és hogy hogyan írjuk le a környezetünket, a minket körülvevő valóságot.
Előadását a lengyel és a magyar nyelvi folyamatok, a két ország nyelvtörvényeinek és helyesírási reformjainak összehasonlításával zárta.
Kerekes Barnabás alelnök ünnepi beszédében a cselekvő hazafiság és az önzetlenség jelentőségéről beszélt, majd felidézte a Szövetség megalakulása körüli idők történelmét; hogy milyen lelkesedéssel láttak munkához az akkori tisztségviselők, Bánffy György, dr. Deme László, Herczegi Károly, Z. Szabó László, dr. Grétsy László, Maróti István, Hámoriné Váczy Zsuzsa és mások; hogy mi vezetett az ifjúsági tagozat megalapításához; hogy hogy indultak a helyi csoportok, és hogy adták csakhamar a tagság jelentős hányadát.
Az ifjúsági tagozat alapításának 30. évfordulója alkalmából a tagozat „Minden beojtott virágom” címmel emlékkönyvet adott ki, amelyben visszaemlékezések, élménybeszámolók, a közösségépítés mérföldköveiről szóló írások olvashatók. A kötetet Sztankovits Réka, a szerkesztőség munkáját összefogó tagtársunk mutatta be a közönségnek.
Nyiri Péter alelnök beszámolt a Szövetség 2023-as évben végzett munkájáról. A vállalt és teljesített feladatok között vannak közoktatási, anyanyelvi nevelési, tehetséggondozási megbízatások mint a versenyek: Édes anyanyelvünk verseny (Sátoraljaújhely), Kazinczy-verseny (Győr, Kisújszállás, Balatonboglár). Ugyanilyen fontos a közösségek összefogása, találkozási alkalmak teremtése az anyanyelvi mozgalom tagjainak; ide tartoznak a táboraink: Széphalom, Győr, Zsobok, Balatonbolár és a körvezetői tábor.
A közművelődéssel, tudományos ismeretterjesztéssel kapcsolatos tevékenységünk pedig egyrészt az egyes kiadványok megjelentetésére terjed ki (pl. Édes Anyanyelvünk, Magyaróra), illetve ide tartozik a magyar nyelv hete és a magyar nyelv napja megszervezése, valamint a Kossuth-szónokverseny, a Péchy Blanka-emléknap, a Szóról – szóval rádióműsor, a Nyelvőrző szalon, az Anyanyelvi est fiatalokkal stb. gondozása.
A 2024-es év tervezetéről elmondta, hogy nagy a hasonlóság az előző évivel, hiszen a tevékenységünk gerince minden évben ugyanaz.
Kerekes Barnabás alelnök az előbbiekben csak felsorolásszerűen hivatkozott programok kapcsán említett adatokat, részleteket, illetve felidézte az események szervezésének és lebonyolításának egy-egy lelkesítő mozzanatát.
Balázs Istvánné gazdasági vezető ismertette a 2023-as év költségvetését és a 2024-es év költségvetési tervezetét. Kelemen Béla, a felügyelőbizottság elnöke pedig a működésünk törvényességéről és a gazdálkodásunk szabályosságáról tartott beszámolót. Az Állami Számvevőszék tavaly külön ellenőrizte is szervezetünket, érdemi mulasztást nem állapítottak meg. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a beszámolókat és a munkatervet, a beszámolók után pedig hozzászólások következtek.
Ezután tért rá a közgyűlés a tisztújítás napirendi pontjára. Némethné dr. Balázs Katalin, a jelölőbizottság elnöke ismertette a jelölési folyamat eredményét. A leköszönő Juhász Judit helyére a tagság új elnöknek Nyiri Péter jelenlegi alelnököt, A Magyar Nyelv Múzeumának igazgatóját jelölte, aki alelnökké választásakor annak idején így nyilatkozott: „Sátoraljaújhely, a Kazinczy-társaság, az anyanyelvi mozgalom egy nagy család. Én mindig ehhez a családhoz tartozónak, azaz az anyanyelvi mozgalom tagjának tekintettem magamat.”
Alelnöknek két jelöltet javasolt a tagság. Kerekes Barnabás az Anyanyelvápolók Szövetségének alapító tagja, hosszabb ideig titkára, jelenleg is alelnöke, az ifjúsági tagozat alapítója, a Baár–Madas Református Gimnázium tanára. A másik jelölt dr. Pomozi Péter nyelvész, aki az Eötvös Loránd Tudományegyetemen docense, valamint a Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának igazgatója.
A felügyelőbizottságba három tagot jelöltünk. Kelemen Béla 2019 óta a Szövetség felügyelőbizottságának elnöke, jelenleg a Honvédelmi Minisztérium miniszteri kabinetfőnök-helyettese. Korábban a Magyar Művészeti Akadémia elnöki titkárságának vezető munkatársa volt. Civil szervezetek támogatója, segítője pályázati, elszámolási kérdésekben.
Kiss Gábor nyelvész, lexikográfus, egyetemi oktató; a Magyar Tudományos Akadémia Fonetikai, Lexikográfiai majd Korpusznyelvészeti Osztályán dolgozott, az elsősorban nyelvészeti kiadványok megjelentetésével foglalkozó Tinta Könyvkiadó alapítója és igazgatója. A harmadik jelölt Márton Richárd politológia szakos egyetemi hallgató, az ifjúsági tagozat vezetőségi tagja.
A helyszínen újabb jelölésekre nem érkezett javaslat. A közgyűlés titkos szavazáson döntött, majd Oravecz Lászlóné, a szavazatszámláló bizottság elnöke ismertette az eredményt: a megjelentek új elnöknek Nyiri Pétert, új alelnöknek dr. Pomozi Pétert választották, és Kerekes Barnabás alelnöki tisztségét is meghosszabbították újabb 5 évre. A felügyelőbizottsági tisztség mindhárom jelöltjének szintén bizalmat szavaztak.
Megválasztása után Nyiri Péter elmondta: célja, hogy az anyanyelv tekintélye az egész Kárpát-medencében megmaradjon, erősítsük az anyanyelv iránti szeretetet és kötődést, és hogy megőrizzük anyanyelvünket csodálatos gazdagságában, igényességében, minőségében. A Szövetség feladatkörének három pillére – anyanyelvi nevelés, tudományos ismeretterjesztés, közművelődés – kapcsán elmondta, hogy szerencsés helyzetben vagyunk, mert az új elnökség tagjai éppen ezen a három területen rendelkeznek tapasztalattal.
„Olyan kort élünk, amelyben a hagyomány megőrzése a legnagyobb innováció” – mondta, és hangsúlyozta, hogy elnökként a korábban megkezdett munkát kívánja folytatni, tehát nem tervez világrengető változtatásokat a Szövetség irányításában. Szemléletében mestere, dr. Kováts Dániel szakmai és emberi örökségét szeretné továbbvinni. Kiemelte, hogy mivel az anyanyelv művelése és védelme nemzetstratégiai ügy, az anyanyelvi nevelést, a fiatalok anyanyelvhez való kötődésének erősítését, a közösség megtartását továbbra is az egyesület elsődleges feladatának tekinti.
Végül köszönetet mondott Juhász Juditnak, hogy átsegítette a Szövetséget a nehéz időszakokon, és reményét fejezte ki, hogy a leköszönő elnök asszony javaslataira, véleményére, jótanácsaira továbbra is számíthatunk.
***
A közgyűlés végeztével rövid szünet után a Beszélni nehéz! körök országos találkozója következett. A Beszélni nehéz!, majd a kényszerű költözés után Szóról – szóval címre átkeresztelt rádióműsor leghűségesebb, a kezdet kezdete óta rendíthetetlen hallgatója, Sámbokréthy Péter atya tavaly töltötte be életének 90. esztendejét. Ebből az alkalomból interjúkötetet jelentettek meg a vele való beszélgetésekből Eltiltva „A REND(szer) nyugalma és zavartalan működése érdekében” címmel. A kötet bemutatása során az atya sokat mesélt az életéről, a mozgalommal való kapcsolatáról – olyat is, ami benne van a könyvben, de olyat is, ami kimaradt belőle. Minden érdeklődő elraktározhatott magának egy-egy örökre szóló igazságot.
Utána a Szóról – szóval rádióműsor nyelvészeti rovatának három állandó szakértőjével, dr. Eőry Vilmával, dr. Gerstner Károllyal és dr. H. Tóth Tiborral folytattunk jó hangulatú beszélgetést. Az atya által lefektetett mintát követve meséltek gyerekkorukról, meghatározó ifjúkori élményeikről, példaképeikről, vagy hogy hogyan kerültek kapcsolatba a nyelvészettel, majd hogyan kerültek kapcsolatba a mozgalommal és a rádióműsorral.
A találkozó zárásaként a hallgatóság tagjai is elmondhatták gondolataikat az elhangzottakkal kapcsolatban.
Kapcsolódó: Új tisztségviselők az Anyanyelvápolók Szövetsége élén
Képek: Reiser György Lukács. Sok kép a kapcsolódó galériában.
