Nemrég beszámoltunk a Móra Könyvkiadó újdonságainak bemutatójáról. A könyvfesztiválon ismertetett kiadványok közül elsőként Hernádi Sándor Elmemozgató nyelvi játékok című kötetét vesszük közelebbről is szemügyre.
A könyv, amint címe is mutatja, nyelvi játékok gyűjteménye. A három nagy témakörbe sorolt, több mint félszáz rejtvényből minden korosztály szemezgethet. A feladványok között megtalálhatók az egyszerűbb, kisiskolás gyerekek számára is megoldható, illetve a nyelvi játékokban gyakorlott felnőttek elméjét is megmozgató példák. Az sem baj, ha kemény dióval találkozunk, a könyv ugyanis tartalmazza a megoldásokat, sőt a játékokban előforduló ritka szavak magyarázatát is.
Szóforgatás, szókeresés
Az első rész feladataiban már létező szavakból megadott szabályok alapján kell új szavakat létrehozni. Ilyenek a már-már klasszikusnak számító anagrammák és palindromok, melyeknek több változata is szerepel a könyv feladványai között. Ezen kívül számos egyéb leleményes rejtvénnyel is találkozhatunk. A játékos kedvű olvasóknak álljon itt egy példa:
Rövidítéses szókereső:
Az összetett szó tipikus rövidítése magában foglalja az elő- és az utótag kezdőbetűjét, valamint a pontot. Mivel több összetétel elő- és utótagja kezdődhet ugyanazzal a betűvel, megadott rövidítéshez számos összetett szó kapcsolódhat. Feladványaink megoldásaként sorakoztasson fel a közölt rövidítésekhez köthető összetételeket! Egy-egy feladványhoz legalább tíz megoldás kívánatos.
Például: csk. – csapatkapitány, csavarkulcs…
Feladványok: ei., me., fa., gk., na., hi., ha., öt., ki., kp., vf., ni.
Szólásra, magyar!
A második részben ismert és kevésbé ismert szólásokkal, közmondásokkal kapcsolatos feladatokat oldhatunk meg, sokszor nem csak nyelvi ismereteinket, hanem műveltségünket is gyarapítva, hiszen nem egy szólásunk kötődik történelmi eseményekhez, helyszínekhez vagy személyekhez.
Az alábbiakban ebben a témakörben is kipróbálhatják tudásukat:
Füle-farka
Sok szólásmondást lehet rejtvényesíteni a füle-farka módszerrel. Ennek lényege: a szólás vagy a közmondás első és utolsó szavát (esetleges névelőjével együtt) mondattá vonjuk össze. A megfejtő a hiányzó rész pótlásával állíthatja helyre az eredeti formát.
Például: Megy, viszi. – Megy, amerre a lába viszi.
Feladványok:
Szereti a kést.
Az nevet.
Addig ér.
Kisujjad kéri.
Sok a gyerek.
Az ég.
Kisebb annál.
Ki arat.
Egyik él.
Tudja: a cipő.
Elmemozgató mondatozgató
Az utolsó fejezetben a mondatoké a főszerep. A feladványokból kiderül, hogy egy mondat sok szempontból lehet különleges: például mert a hangsúlyozástól, központozástól függően többértelmű, vagy mert több változtatás után is meg tudja tartani a jelentését.
Példánkban a történelmi és irodalmi ismereteket is próbára tesszük:
Egymondatos „Ki kicsoda?”
Elmemozgató rejtvénnyé alakított aforizmák alapján kell majd azonosítania nevezetes személyeket. Minden talány egyetlen mondatból áll. Annak a hírességnek a neve, akiről az aforizma szól, természetesen nem szerepel benne.
Például: Ez a király tanította meg a magyarokat újjáépíteni. – IV. Béla
Feladványok:
Föl-földobott költő.
A puszták népének franciás műveltségű költője.
Csenevész Toldijából Arany János nevelt óriást.
Hazájától távol, a keresett őshazától még távolabb halt meg Erdély híres szülötte.
Inkább sebezhető sarkával, mint hős voltával szerzett maradandó hírnevet.
Török szultán, neki is Mohács kellett.
Fölmentette a Napot addigi megalázó helyzete alól.
„Az efféle játszadozásban nemcsak nyelvünkkel foglalkozunk, hanem magunkkal is: figyelmünkkel, képzeletünkkel, leleményességünkkel és persze tárgyi tudásunkkal, ismereteinkkel. Ezért válik javára a nyelvi játék mind a két félnek: a játékosnak éppúgy, mint anyanyelvének.” – írja az előszóban a szerző. Valóban kevés dolog mutatja jobban egy nyelv gazdagságát, mint az, hogy mennyi mindent lehet játszani vele. A játék során pedig mi is gazdagodunk.
Dömötör Andrea
