Pontosan egy év telt el azóta, hogy Grétsy László születésnapja alkalmából megemlékeztünk a méltán népszerű nyelvészről, szövetségünk tiszteletbeli elnökéről. Akkor néhány érdekességet is összegyűjtöttünk róla, melyeket csak kevesen ismernek. Idén munkásságát igyekszünk bemutatni dióhéjban.
Grétsy László neve a legtöbb ember számára a televízióból lehet ismerős. Álljunk meg egy szóra! című műsorában Vágó Istvánnal közösen nyelvi kérdésekre reflektáltak, egy-egy szó vagy kifejezés eredetét, helyességét magyarázták el, illetve nézői kérdésekre válaszoltak. A műsorból itt látható felvétel:
Egyetemi tanulmányai alatt Pais Dezső szemináriumai hatására kezdett komolyabban nyelvtudománnyal foglalkozni. Diplomaszerzés után pedig már a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársaként kezdett el dolgozni.
Tudományos munkájának egyik első mérföldköve az 1962-ben megjelent kandidátusi értekezése, melynek címe és alcíme: A szóhasadás – egy kevéssé számba vett szóalkotásmód típusai és szerepe irodalmi és köznyelvünk fejlődésében. Ahogyan a tanár úr is kifejti egy interjúban, az általa vizsgált jelenség lényege, hogy egy szó hangalakja kettéválik, a két hangalakhoz pedig különböző jelentések társulnak. (Példaként hozható a kalóz/kalauz vagy a vacak/vacok szópáros.)
A későbbiekben a szaknyelvek helyzetét is kutatta, a szaknyelvek megújításának szükségességét hirdette. Akit ezzel kapcsolatos gondolatai érdekelnek, annak a 2002-es A magyar nyelv hete országos megnyitóján, Kaposváron tartott előadásának szerkesztett változatát ajánljuk figyelmébe.
„A nyelvművelőnek tudnia kell, hogy a nyelv bölcsebb, mint a nyelvész.”
Az Anyanyelvápolók Szövetsége szempontjából nyilvánvalóan Grétsy László nyelvművelői munkássága érdekes. A szövetség munkájában már a kezdetektől aktívan részt vett. 1989-től a szervezet főtitkára, majd alelnöke, 1994-től pedig ügyvezető elnöke volt. 2008 decemberében a közgyűlés az Anyanyelvápolók Szövetsége elnökévé választotta, 2013 óta pedig tiszteletbeli elnök.
A nyelvművelés témakörében is számos kiadvány jelent meg, amely Grétsy László nevéhez fűződik. A teljesség igénye nélkül: Nyelvművelő kézikönyv I–II. (Kovalovszky Miklóssal, 1985), Anyanyelvi őrjárat (1999), A szavak ösvényein (Tinta Könyvkiadó, 2011), Anyanyelvi séták (Tinta Könyvkiadó, 2014). Emellett Kemény Gábor mellett társszerzője a 2005-ös Nyelvművelők kéziszótárnak, valamint kiemelkedő a Nyelvi játékaink nagykönyve (2012, szintén Tinta Könyvkiadó), amely bemutatja a nyelvünkben rejlő játéklehetőséket. A nyelvműveléssel kapcsolatos munkásságából azonban szintén tudjuk ajánlani egy előadást: az MTA és az Anyanyelvápolók Szövetsége által közösen rendezett ülésen 2004-ben a nyelvművelés mozgalmán belüli hangsúlyeltolódásokról beszélt.
Grétsy László tehát nemcsak népszerű, de szerteágazó szakmai-tudományos munkássága által meghatározó és jelentős alakja is a magyar nyelvművelésnek és anyanyelvápolásnak. Ezt bizonyítják az évek során szerzett díjai is, melyek közül az utóbbi időből a Magyar Örökség (2007) és a Prima Primissima (2012) díjakat emelnénk ki.
Kedves Grétsy László tanár úr, Isten éltesse sokáig!
Kerekes Zsolt
A képek forrása:
Palágyi Edit (2012): Hogyan lesz csacsiból sas? In: Vasárnapi Hírek. 2012. március 11.
http://www.vasarnapihirek.hu/izles/nyelvesz_karomkodas_magyar_nyelv_gretsy_oktatas
