Múlt hétvégén egy különleges rendezvény helyszíne volt a A Magyar Nyelv Múzeuma Széphalomban. Az anyanyelvi juniális elnevezésű esemény a nyelvészettel és nyelvműveléssel foglalkozó szervezetek összefogásával jött létre: a rendezők sorában szerepel, többek között, az Anyanyelvápolók Szövetsége, a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda és a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport. A tudományos és kulturális programokat a Múzeumok Éjszakája szórakoztató eseményei színesítették.
Bár a rendezvény már pénteken is egész nap tartott, jómagam csak szombaton érkeztem, így erről a napról tudok részletesen beszámolni. Délelőtt a Nyelv és lélek című konferencián neves előadók beszéltek olyan, még nevesebb nyelvészekről, nyelvművelőkről, mint Benkő Loránd, Lőrincze Lajos vagy a címet adó kötet szerzője, Kosztolányi Dezső. Erre a programra ellátogatott a rendezvény fővédnöke, Schmitt Pál köztársasági elnök is, aki beszédében a nyelvvel való tudatos törődés fontosságára hívta fel a figyelmet.
Délután Muszka Ágival végigjártuk a múzeum tárlatait, és elkészítettük a múzeumismereti vetélkedő kérdéssorát az érdeklődő látogatók számára. (Nagy örömünkre, voltak ilyenek.) Ezután a Kazinczy-sírnál tartott megemlékezésen vettünk részt, majd az Anyanyelvápolók Szövetsége Ifjúsági Szervezete bemutatkozása következett. Pölcz Ádám és Terjéki Tamás egy nagyon látványos és tartalmas bemutatóval készültek. Kiderült belőle, kik vagyunk, mivel foglalkozunk, és miért érdemes hozzánk csatlakozni.
Este a Tetten ért szavak című rádióműsor különkiadását láthattuk, hallhattuk. A nagyjából ötven perces összeállítás a nyelvi lelemény és a nyelvi humor széles tárházát mutatta be, a közönség nagy derültségére. A sokszínű műsorban szerepeltek rádiós bakik, panaszlevélrészletek, nyelvtörők, rövid prózai szövegek és jelenetek is.
A Múzeumok Éjszakája keretein belül került sor a Szent Iván éji tűzgyújtásra. Fellépett a Zemplén Táncegyüttes, ám, sajnálatomra, nem a tüzet táncolták körül, amint az a Tűzugrás Fesztivál alkalmával szokás. Azért maga a tűzugrás nem maradt el, először a táncosok, majd őket követve több vállalkozó szellemű látogató elevenítette fel az ősi rituálét. Része volt még a programnak a hangulatos szabadtéri filmvetítés is. Moliére A botcsinálta doktor című komédiájának feldolgozását tekinthettük meg.
Annak ellenére, hogy a vártnál talán kevesebb volt az érdeklődő, úgy gondolom, érdemes lenne hagyományt teremteni a rendezvényből. A széphalmi helyszín különleges hangulata önmagában is élmény, a programok pedig jó lehetőséget nyújtottak arra, hogy a különböző szervezetek tagjai találkozzanak, megismerjék egymást.
Dömötör Andrea