Szemle

A tyúkoktól a PR-osztályokig – a decemberi Édes Anyanyelvünkről

2013. december 11. november 18th, 2020 Nincs hozzászólás

Megjelent az Édes Anyanyelvünk idei utolsó, decemberi száma. Ahogyan azt már megszokhattuk, a lap számos különböző, érdekes témájú cikket közöl, szokásunkhoz híven most ezeket szemlézzük.

A számot Málnási Ferenc részleteiben alapos verselemzése nyitja: Tompa László Magányos fenyő című versének elemzésével a 130 éve született erdélyi költőre emlékszik. Büky László cikke a tyúkokról, a különböző fajták neveiről és társadalmi státuszt jelölő szerepéről szólva nyújt némi művelődéstörténeti csemegét.
Balázs Géza anyanyelvi különlegességei ezúttal leginkább lélektani, kognitív érdekességek. Cikkében azt mutatja be, milyen fontos szerepet játszik életünkben pszichológiai szempontból az anyanyelv – akár a később elsajátított további nyelvekhez képest is. Az előző lapszámból folytatja gondolatmenetét Kulcsár István, aki gyakran előforduló nyelvhasználati hibákra, terminológiai tévedésekre hívja fel a figyelmet. Kemény Gábor az alanyi és a tárgyas ragozás helyes alkalmazásáról értekezik, különös figyelmet szentelve az amelyiket vonatkozó névmás által bevezetett mellékmondatokban tapasztalt hibás igeragozásokra.
Heltai Borbála a Baranya megyei Geresdlak sokszínű és soknyelvű közösségéről ír, H. Varga Márta nyelvészeti cikke pedig a magyar nyelvben megfigyelhető szuppletív alakokról szól.
Bozsik Gabriella az orvosi nyelvről, Elek Lenke pedig a PR-osztályok magyartalan és olykor etikátlan szöveghasználatáról ír, míg dr. Makra Zsigmond a set-top-box magyar megfelelője után kutat.
A további tartalom számos egyéb cikket rejt, ezek közül a teljesség igénye nélkül íme néhány: interjú Mezey Katalin költővel, a nulla és a semmi viszonya, a filozófia szó elterjedt használata, a férfikézilabda Bajnokok Ligája-mérkőzés helyes írásmódja, a nyelvi attitűdök stb.

A lapszám két érdekessége talán mégis a következő.
Egyrészt a 15. oldalon olvashatjuk az Anyanyelvápolók Szövetsége és az Emberi Erőforrások Minisztériumának közös anyanyelvi pályázatát, melynek témája az élő tájnyelvek, a magyar nyelv táji gazdagsága. A pályázatra 2014. április 30-ig lehet beküldeni (palyazat@anyanyelvapolo.hu) a témába vágó, a szerző által szabadon választott műfajú, 20–30 ezer leütés terjedelmű pályaműveket.
Másrészt a 19. oldalon találjuk a 2013-as Lőrincze-díjasok, dr. Bősze Péter és Kiss Jenő laudációját. Előbbi az orvosi nyelv művelésében szerzett elévülhetetlen érdemeket, utóbbi pedig a nyelvjárástudományon belüli több évtizedes kiemelkedő munkájának elismeréseként kapta meg a díjat a magyar nyelv napján.

A lapszám utolsó oldalai ezúttal is nyelvi rejtvények megoldására hívják fel az olvasókat: Grétsy László Pontozó című rovatát keresztrejtvény követi, melynek megfejtése egy szójáték. Az utolsó oldalon pedig a Magyar Nyelvi Szolgáltató Irodához beküldött kérdések és az ezekre adott válaszok alkotnak tanulságos összeállítást.

A decemberi lapszámot tehát ismét a változatosság jegyében sikerült megszerkeszteni, így minden, a nyelvművelésért kicsit is érdeklődő olvasó találhat magának benne izgalmas témát. Jó olvasást!

Kerekes Zsolt

Leave a Reply