Összegyűjtöttünk néhány kifejezést, tipikus hibát, amivel szinte mindenhol lehet találkozni, olyan szavakat, amelyeket szinte mindenki rosszul ír. Elsősorban a helyesírásban jelentkező hibákról van szó, de sokszor előfordul, hogy azért írjuk le hibásan az alakot, mert nem ismerjük két szó jelentésbeli különbségét – esetleg nem is tudunk róla, hogy különbség van az egyelőre és az egyenlőre vagy a helység és a helyiség között.
Ezt a cikket 2015. január 13-án publikáltuk. Azóta megjelent A magyar helyesírás szabályai 12. kiadása, amelyben eltéréseket tapasztalhat az alább olvasható pontokhoz képest.
1. egyenlőre és egyelőre
Nagyon sokszor előfordul az egyenlőre helytelen használata olyan helyzetekben, amikor a jelen pillanattal kapcsolatos helyzetről beszélünk:
Egyenlőre még nem mosogatok el. Ez helytelen alak.
Ilyen esetekben az egyelőre szó a helyes: Egyelőre még nem mosogatok el!
Ezzel szemben, az egyenlőre jelentése: valamivel teljesen megegyezőre. Például: Mindkét csapat két gólt rúgott, így egyenlőre áll.
helyesen: Egyelőre nem megyek.
vagy Egyenlőre áll a két csapat.
2. légy szíves
Ha valakit megkérünk valamire, azt mondjuk, légy szíves. Míg kimondása nem, ám leírása már sokkal többeknek okoz gondot. A leggyakoribb a két szó egybeírása: légyszíves, ám előfordul sokszor az is, hogy a szíves lerövidül: légy szives, légyszives. De találkozhatunk a teljes hasonulás következtében a következő formákkal is: léccives, lécci.
helyesen: légy szíves
3. nyitva tartás vagy nyitvatartás?
Az üzletek ajtaján hol egybe, hol külön látjuk. Helyesen: nyitva tartás. Az Akh. szabályai alapján ha egy névszó (nyitva) és egy ige (tart) egymástól különírt jelölt határozós kapcsolatának igei tagjához képző (pl. -ó, -ó, -ás, -és stb.) járul (tartás), a különírást általában megtartjuk (nyitva tartás). Ha azonban képzőhalmozódás keletkezik, és az -ás (tartás) képző mellé még egy -i (tartási) képző is járul akkor már egybeírjuk a névszóval, például: nyitvatartási idő.
helyesen: nyitva tartás, nyitvatartási idő
4. elsején? 1-én? 1-jén? 1.-én?
Az évet és a napot jelölő számjegyekhez a toldalékok pont nélkül, kötőjellel kapcsolódnak. A legtöbb esetben ez egyszerű: 12-én, 3-ától, stb. Azonban az elseje kivételt képez. Sokszor láthatjuk leírva, hogy 1-én vagy akár ponttal 1.-én. A jelenleg érvényben lévő szabályzat szerint a helyes alak viszont az 1-jén, 1-jei, 1-ji.
helyesen: 1-jén, 1-ji, 1-jei
5. helység vagy helyiség?
Sokan nem is tudják, hogy a két szó között különbség van, így gyakran találkozhatunk olyan feliratokkal, amelyek azt hirdetik: Helység kiadó! Míg a hirdető valószínűleg arra gondolt, hogy egy terem/szoba kiadó, addig ez a valóságban ebben a formában nem mást jelent, minthogy egy település a kiadó.
A helység jelentése kisebb település, falu, míg a helyiség jelentése: meghatározott célra használatos épületrész. Így tehát mindkét forma helyes, ám csak a maga szövegkörnyezetében!
helyesen: Helység mint település.
vagy Helyiség mint épületrész.
Petőfi Sándor: A helység kalapácsa
Kérjük, támogassa munkánkat! Lépjen be ön is szövetségünkbe!
Belépés5+1: igekötők helytelen használata
Még általános iskolában megtanultuk, hogy ha az igekötő és az ige között egy ige áll, akkor mindhárom szót külön írjuk. Azonban sokan ezt is elvétik, így születnek olyan alakok, mint kitudom mondani, megtudom csinálni, megfogom enni. Önmagában a megfogom például helyes, ám mivel a meg igekötő nem a fogomra, hanem az ennire vonatkozik (megenni), ezért a helyes alak: meg fogom enni.
helyesen:
ha a jövőben fogom megenni, akkor: meg fogom enni
ha az ennire vonatkozik és nincs jövő idő, akkor: megenni
ha valamihez hozzányúlok, akkor: megfogom
Hozzászólásokban várjuk azokat a kifejezéseket, helyesírási hibákat, amik Önöket zavarják, vagy amikkel sokszor találkoznak – akár a médiában, az interneten vagy a köznyelvben.
Muszka Ágnes
10 %-al (10 %-kal), §-al (§-sal); mond el (mondd); kilencel több (kilenccel)
A % jelet szóköz nélkül kapcsoljuk a számhoz.
Teamcoaching, coachingbeszélgetés, mi a szösz, hogy mindenki 2 szót csinál belölük???
mind – mint; mindegy – mintegy összekeverése;
melléknév helyett határozó használata: pl. nyilvánvalóan, hogy; természetesen, hogy;
vessző használata a hogy előtt a kell szó után: pl. oda kell, hogy menjen;
befejezett melléknévi igenév állítmányként való használata a határozói igenév elkerülése céljából: pl. a feltételek biztosítottak, a kocsi lopott (ad absurdum képzeljük el: zöldre festett a rácsos kapu)
A “oda kell, hogy menjen”-be pontosan melyik szabály alapján gondolod, hogy nem kell vessző? Számomra első pillantásra mondatátszövődésnek látszik a jelenség (=kell az, hogy odamenjen), az olyan mondatokba pedig kell a vessző.
A befejezett melléknévi igenév hibás használata állítmányként igencsak el van terjedve (nem pedig ‘elterjedt’). (TÖTÖ)
Örülök, hogy másnak is szemet szúr!
‘Adott egy pont a síkban…’ => ‘Adva van egy pont a síkban…’
‘… volt elfogadott’ => ‘… volt elfogadva.’
Grammer Nácik szövetsége :D
Hát az biztos, hogy nem lennél a tagja :-) Főleg ha nem direkt írtad úgy ahogy írtad. TUDTAM, ILYEN
Sőt, ha szabad megjegyeznem, a vesszőt sem tettem ki a “hogy” előtt ;)
Kedvencem a : lessz!
a 4. pont hamarosan idejétmúlttá válik.
‘Végett’ helytelen használata, értelmi keverése a ‘miatt’ szóval. Pl. “a Marcsi végett késtünk el”; vagy a borzalmas “tevégetted” kifejezés.
új vs. ujj kérdése.
Általában ezt a példamondatot szoktam felhozni nekik, amiből meg tudják jegyezni: Az ujjaddal tapizod az új telefonod.
a “lessz”-hez hasonlatos még a kössz is.
Viszont volt valahol egy teszt, ahol befürödtem a “Picassót” kifejezés helyesírásával. Miért válik ó-vá a végén, holott az eredeti név a Picasso?
idegen tulajdonneveknél ez a szabály (meghosszabbodik a szóvégi magánhangzó). ahogy szóban is hosszú ó-val mondod :)
(tehát pl. az angol Christine-t is úgy ragozod, hogy Christiné – a tárgyragot meg így, kötőjelként kapcsolod, mert ott meg az e némahangzó [krisztint])
a helyesírási szótár elején van az erre vonatkozó szabály, emlékeim szerint a miértjét nem fejtegetik :D
Christiné???
mármint: ez a táska “Christiné” :-)
Bocs, de ez nem jó. Christine-é, mert a szó végi e-t nem ejtjük. Ahol ejtjük, ott meg duplázódik: Erzsike -> Erzsikéé.
Nyelvtanilag (morfológiailag) nem logikus, de az egyszerűsítés miatt bevezetni tervezik az elseje, elsején szóalakok számjegyes írásmódjában a j nélküli formát, tehát: 1-én (ma még: 1-jén). Vagyis itt egy j eltűnik a rendszerből (írásban jelölt egyszerűsítés, mert a kiejtés nyilván nem fogja követni: „elseén”).
A sorszámokat ponttal jelezzük. Ezért hibás a pont elhagyása: elsején = 1.-én, 2.-án, etc.
A pontot csak akkor tesszük ki, ha a ha sorszámnév nem évet vagy napot jelöl.
Tehát:
Elsején, másodikán = 1-jén, 2-án.
Ötödikes tanuló a fiam = 5.-es tanuló a fiam.
-ha :)
Igen, de a keltezés szabályai mások.
Feel the difference:
március 5-én
március 5. napján
itt a tuti (296-os pont jelen esethez): http://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh#F14_0_0_1
Régen is j nélkül írták.
-ban, -ben helyett, -ba, be. Ha ezt látom valakitől, azt egyből retardáltnak gondolom. Pedig nincsenek kevesen.
Politikusok, rendőrök kedvenc fordulata az “Átadásra került” (Pl. új útszakasz), “elfogásra került” (bűnöző). Ez csak szerintem szörnyű, vagy hibás is? Miért nem “átadták”, vagy “elfogták”?
szerintem ez kb a latin/german nyelvekben letezo passziv mondatszerkezetre szeretne hasonlitani. Amikor nem a cselelves alanya, hanem maga a cselekves kap hangsulyt. Meg ugy valahogy elegansabb, nem?
A rendőri nyelvezetet éppúgy, mint az ügyvédit külön tanulni kell. Mikor ott dolgoztam, évekig röhögtem rajta :-) Íme egy gyöngyszem, lejárt műszakis autó útvonal engedélyéből: “Ezen engedély birtokában a fenti útvonalon, az XXX-000 frsz-ú szgk. saját lábán mehet fenti személy vele”… ezt éppen én kaptam :-)
Az azért nyelvészeti tanulmányok nélkül is világos kellene, h legyen, h vannak különböző szintjei és stílusai, rétegei a nyelvnek. Hivatali nyelv. Van minden nyelvben, ahol hivatalos élet is van.
Az én “kedvencem” ha a termékre azt mondják, hogy árú (áru helyett).
De a legjobb az “Ujj árú érkezett”
“újj”
ez még inkább “jújj” :-)
és ha “rövidújú” ing érkezik :-)
Az én kedvencem, főleg tévériportokban: “nem szabadott volna”, miért nem lehet azt mondani, hogy nem lett volna szabad?
Tanulni kén magyarul, ténsasszony…
???
Lehetni lehet – szerintem is úgy szép/jó/”helyes” –, de mit tegyünk, ha ő meg így szítta magába az anyatejvel?… Vágjuk ki a nyelvit?
én a szorgalom (szolgalom) miatt lebbeznék fel :DDD
Húúúú, a “lebbezni”, basszuskulcs, tényleg! Azt a mindenit, ilyen szó nincs is, hogy lebbezni. :D Gyakran találkozom ezzel a helytelen kifejezéssel. :D
Most helytelen szavak használata következik: És hogy még inkább ráreagáljak, még a lebbezés után a fel szót is fell az-az dupla “L”-betűvel írják, ihaj-csuhaj! Hihihi:)
Az én kedvencem, amikor oda írnak “j”-t ahová nem kéne (pl. mijénk ez az autó) és ahova kéne “j” vagy “ly”, oda viszont nem (pl. mien volt a koncert?)
Helytelen: hosszútávon, hosszútávú – helyes: hosszú távon, hosszú távú. Kivéve: a távolsági versenyen használt értelemben..
Idéznék egy kedves ex-kollégát, aki hivatalosan szeretett volna feladatot szabni. Mellesleg “hivatalos beszédében” megjegyezte, hogy (idézem):
“Az kell hogy végrehajtásra kerüljön, aminek végre kell hogy hajtásra kerüljön!” :D
ez mindamellett, h valahol nagyon vicces kb ugyanaz a jelenseg, mint amit az elobb irtam. Igekotoi szerepet kapott az ige egyik resze.
Brrr…”Annak kell végrehajtódnia, aminek végre kell hajtódnia!”
en leginkabb a “feltetelez” ige elvalo igekotos formaban valo hasznalatatol kapok epekovet. “Tetelezzuk fel”. Emlekszem, kb. 6-7 evvel ezelott a baratok kozt c. kivalo musorban talalkoztam ezzel a jelenseggel. Akkori baratnommel mindketten egyszerre szisszentunk fel. :) Egyszer pedig nem atallottam levelet irni a hvg.hu szerkesztosegenek a temarol egy videoriport kapcsan.
Ez már évtizedekkle ezelőtt is elváló igekötő volt, csak magyarul kéne tudni, meg ékezeteket használni…
Szerintem jelentésbeli különbség van a 2 közt, kedves Adamke!
Tamási Áronnak is írhatnál egy levelet, ha még élne, meg nagy íróink egész sorának, ugyanis ők is így használták, használják.
Nagyon sok helyen (TV, filmek, stb.) mondják a Körös nevű folyókat Kőrösnek. Bizonyára Nagykőrös város miatt gondolják a hosszú “Ő”-t. Van akinek nagyon sokszor felhívtam erre a figyelmét, de ő – saját bevallása szerint – képtelen Körösnek mondani.
És valóban. Kőrös város és község Horvátországban… Viszont itthon: Körösladány, Körösszegapáti, Köröstarcsa… etc., azaz stb.
Muszáj kontra muszály. :-)
1-t fizet, 2-őt kap
Engem a -BAN/-BEN és -BA/-BE rag helytelen használata kerget sírba… Szóban még elmegy, mer elharaphatjuk, de lírva… pfff
Mer???? Pfff….
Frusztrált – Flusztrált . Sok helyen láttam helytelenül. L betűvel írva.
Használjuk az idegesít szót helyette ;)
Tanárúr vagy tanár úr?
T. Anár Úr!
1. Állandóan munkálatokról beszélnek: “megkezdődtek a munkálatok x helyen”. Szerintem a munka.
2. “A mentősök kórházba szállították a sérülteket.” Szerintem a mentők. Erre az analógiára akkor a “tűzoltósok”.
3. Katasztrófavédelem ez az elnevezés iszonyúan irritál. Jobb lenne a katasztrófa-elhárítás.
A -ba, -be; -ban, -ben ragok helytelen használata még mértékadó TV- és rádióműsorokban is előfordul.
“jelentős” vagy “jelentékeny” ???
Ami engem bosszant mostanában: Nemrégiben kisfiúnk született. Két fiúnk van és egy lányunk. Abból indulnak ki, hogy a fiú hosszú ú-val írandó. De itt birtokos szerkezetről van szó, fiam, fiad, fia, fiunk, fiatok, fiuk. Olykor még egy j is közbefigyel – fijúnk :(
De ha egy lány beszél élete párjáról, az már “fiúm”. :)
mondd, hogy pasim..
a birtokos jelző ragok, -nak -nek halmozása:
A háznak a kapujának a kilincsének a színe ahelyett, hogy a ház kapuja kilincsének a színe.
vagy: a házkapukilincs színe. :-)
A szerkezet viszont máshogy is érthető: “A ház ura szívének szerelme” – értsd: “A ház ura [van] [az előző mondat alanya, pl. egy nő] szívének szerelme”. Csak az éppen aktuális kontextusban oldottad meg (?) a kérdést, ugyanaz a szerkezet más helyzetben teljesen mást jelenthet (pl. ha az előző mondat: a Nő szíveket festett a falakra. [Mert] …).
Oks, ehhez a magyarban pl. kell, hogy a létigét esz3-ban nem tesszük ki és nincsenek nemek, ami pl. a második részben egyértelműsíthetne (pl. a ház ura hím, de ‘her lover’). Ekkor viszont kérdés: a magyar ‘rosszabb’, mint egy nemeket használó másik nyelv?
Alkalmasint = feltehetőleg. Alkalmasint alkalomadtán.
Beszeltem a Pistivel.
Miert nem lehet elhagyni azt az a betut??? Beszeltem Pistivel lenne a helyes es olyan sokan keptelenek jol hasznalni. (Meg a TV-ben is.)
szerintem ez tipikusan az a szabály, ami hamarosan el fog tűnni a nyelvtankönyvekből, mert az élő nyelvben szinte egyikünk sem tartja be. én is tudom, hogy “helytelenül” mondom, de mindig odakerül a névelő. de hát a nyelv nem matematika: élő, organikus valami, amit a használói alakítanak ;)
így van, élő a nyelv és változik. bár ebben a spec esetben a felesleges névelő használata nekem valami nyelvi egyszerűséget sugall a beszélő részéről, pejoratív értelemben. nem bántásnak szánom, de érdemes lehet odafigyelni rá.
Na az nagy hiba volna ha eltűnne, tipikusan pesti és kisalföldi hülye szokás ez a névelőhasználat (és sajnos terjed), itt Egerben például nem divat, az itteniek nem is használják, szóval rögtön meghallja a fülünk, hogy nem idevalósi az illető. Ellenben ennek a tájnak is megvan a jellegzetessége, a sok “e” betű. Ha nem volna feltétlen fontos, biztos ami biztos, zsigerből odatesszük azt a bizonyos “-e” kérdőszócskát! :D
én eredetileg dél-alföldi vagyok, onnan hoztam magammal :)
de miért nevezed hüje szokásnak, amikor a ti hüje szokásotokat meg jellegzetességnek hívod? ilyen a nyelv: változatos és szép mindenhogy. a helyesírás más kérdés, ott lehet számonkérni a szabályokat (én pl a mondateleji nagybetűt, meg a hüje elipszilonját figyelmen kívül hagyom mindig), de a beszélt nyelv az élő, és millióféle. elég béna dolog lenézni az egyik verzióját, csak mert neked az az idegen!
Egyszerű a magyarázat, “a Pista” nincs a magyarban, míg ige után kapcsolt “-e” kérdőszócska van! Mert pl. a “nem-e” az én fülemet is zavarja, mert olyan sincs! Amúgy szerintem leginkább az nem mindegy, hogy mi és milyen környezetben hangzik el, vagy kerül leírásra. Nagybetűket gyors üzenetváltásokban, aki nem telefonról teszi, általában, nem használ, nyilván ha egy cikket vagy esszét ír, akkor igen. És amit végképp nem értek, a beszélt nyelvhez hogy jön a a “j” és “ly” hisz a kiejtésükben nincsen különbség, és ezt írott baráti szövegkörnyezetben is megkülönböztetjük, aki meg nem az magáról állít ki bizonyítványt!
“A Pista” akkor van a magyarban, ha használják. És használják, tehát van. Egyébként pl. Veszprém megyében is, én ott nőttem fel, a nagy többség így használja.
Nálam vagy Tőlem
Okosabb tőlem; tőlem hamarabb ért oda, tőlem magasabb. Legfeljebb akkor lehetne „tőlem magasabb”, ha én tehetnék arról, hogy ő a magasabb, ha tőlem válna magasabbá.
személynév előtti ‘a’ is van, hiszen tömegesen használjuk. de-vel is kezdünk mondatot, bárki bármit is állítson. ez stilisztikai kérdés, ízlésről vitatkozni meg felesleges.
a j és az ly az egyik legnagyobb gonoszság a magyarban. felesleges, utálatos, h ugyanarra a hangra két különböző betűt használunk.
En ettol a tulzott hatarozatlan nevelo hasznalattol mindig sikitofraszt kapok amikor Pest megyeben jarok. A masik kedvencem a Lanc hid. Helyesen Lanchid. A tobbit viszont egybe irjuk. Margitsziget, illetve Margit-sziget, mindketto hasznalata helyes csak mast jelent.
Szabolcs megyeben a “Gyere nalunk.”
Az ikes igek ragozasanal en el szoktam fogadni az eszek es az eszem alakot is, mivel rengeteg nyelvjarasban nem is ismerik ezt a sajnos visszaszoruloban levo igeragozasi tipust. Egyszer hallottam egy olyan magyarazatot, hogy eszek valamit es eszem azt. Mosolyogtam, de nem szoltam semmit.
Lasd roviditese…
Hirtelen most ezek jutottak eszembe.
Az ékezetek nem jutottak?
eszek / eszem: semmi köze az ikes igékhez. Az első tárgyatlan a második tárgyas ragozás. Vagy nem?
példák (ikes nélkül): fal (habzsol) / falok vmit / falom a hurkát kolbival; néz: nézek ki a fejemből / nézek egy filmet / nézem a filmet stb.
Amikor a csuklik szót próbálják ragozni
Viccesnek vicces, de ez így van magyarul.
Média – médium???? :) A sajnálatos párizsi események után olvastam egy cikket, ami arról szólt, hogy 9 médium képviseltette magát egy megemlékezésen a kollégák tiszteletére – tudtommal újságírókat és nem természetfeletti képességekkel megáldott embereket öltek meg… és hányszor előfordul ez a hiba
Ha újságokat, csatornákat akarunk összefoglalni, akik részt vettek az adott eseményen, az bizony így mondják helyesen. Nem a különböző “Médiák” hanem különböző médiumok (RTL, TV2 …bármi egyéb újság, Tv csatorna) vettek részt az eseményen. Ezt sajnos kevesen tudják, -általában csak azok, akik tanultak erről- ezért sokak fülét bántja.
A médiák is tökéletesen helyes, sőt szerintem az a “magyarabb”. Ugyanis a media (ez ugye a többes szám) jött be a magyar nyelvbe egyes számként, azaz média. A magyar helyesírás szerint pedig ennek a többes száma a médiák.
Mint ahogy a fólia esete is mutatja. A folia ugye a folium többes száma. Mégsem akad ki senki a “fóliák”-on.
Lásd: http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/54.html
Kedves Vivike!
A medium alapvetően “közvetítőt” jelent. NEM csak a természetfeletti személyeket jelöli. A Média többesszámban van, míg a médium egyesben… Nem minden esetben hiba, így említett párizsi cikkben sem az!!!
Jesszusom Vivike ….
Pedig olyan jól indult a hozzászólásod…
Ebben az esetben a média mint gyűjtőfogalom, általánosan értendő, míg a médium a nyilvánosság egy bizonyos szereplőjére vonatkozik (konkrét hírcsatorna, újság etc.). A média nem többes szám, csak általános.
Azoktól az emberektől ered ez a használat (itt is hozzászóltak), akik abban a tévhitben élnek, hogy a “média” szó az a “médium” szó többes száma, és emiatt a tévképzetük miatt sajnos elkezdték a jó kis ‘spiritiszta’ jelentésű médium szót ‘sajtótermék’ értelemben használni. Engem is idegesít a jelenség, de mára már a többség így használja.
“mindenki tegye le amiLYe van”
“elvitték a lovat szőröstŐL-bőröstŐl”
Az Én Szememet Az Bántja Leginkább Ha Minden Szót Nagybetűvel Kezdenek. Sajnos egyre többször találkozom ilyen hozzászólásokkal.
Boldog Új Évet Kívánok Stop
Kellemes Karácsonyi Ünnepeket Kívánok Neked Drágám Stop
Ahol élek, még a pedagógusok is helyesnek gondolják azt, amikor kiejtik a szájukon, hogy az osztály másodikas, harmadikas,hatodikas, nyolcadikas. Így is tanulják meg tőlük a gyerekek, nem győzöm őket javítani. A felnőtteknél próbálkoztam, de szerintük ez így helyes (Somogy megye). Noén ettől mászom a falra. A muszáj, muszály nálam is kiveri a biztosítékot, de az alapvető helyesírási hibák mind és az új szleng, ahol kihagynak betűket, mert az olyan menő. A gyerekemet megkértem már, ha nekem ír, akkor tegye azt magyarul, nehogy elfelejtse a nyelvet.
Vannak még települések, ahol így használják, nálunk “lapas marasmenties”-nek hívják az ilyen a-zós beszédet :)
Az egész Kisalföld így használja. Ez tájnyelvi fordulat,
Kedvenc veblapom: https://muszaj.hu
Én sikítófrászt kapok a “töllem”, “tölled” szó használatától! Az helyesen: tőlem, tőled. De a “bakkancs” és a “brokolli” is bosszant. Miért nem lehet egy szót úgy kimondani, ahogyan le van írva, ráadásul magyarosan? Mondjuk a “tepszi” sem tetszik, Nagymama nem volt pösze, neki tepsije volt! A tejnek is “föle” van, az van a 145 gr-os dobozban, nem a fele, tehát az tejföl. Ami még megmosolyogtat, az a törölköző: törülköző és türülköző… Az én gyerekkoromban még az uncsi azt jelentette, hogy unalmas, most meg nem is értettem a kolléganőmet, hogy megszületett az “uncsi”. Mi van? Egy baba sohasem lehet unalmas! :-) Nem is hagy unatkozni :-)
Tejfel – tejföl, törölköző – törülköző, könyököm – könyökem, térdem – térgyem, zsömle – zsemle, jöttök – jösztök. Emberek! Ezeken ne akadjunk már ki! Tájegységenként változik! Ön a szegedi embert is megszólja az ózása miatt?
Dehogy szólom meg! De mosolyogni lehet rajta,nem? Attól sem félek, ha Ön most fölhajt a szedriára a garádicson keresztül, mert nem fogok lefinteredni a furikra! :-)
zsemlye, köll, türűköző, föst, heggeszt, isa pur és homou, ürdüng, ángyéluk, münyü uruszág, nem sömmi
A “tepszi” nem pösze, ahol így ejtik, ott egyszerűen csak megtartották az eredeti kiejtését.
A “tepsi” (kiejtve “tepszi”) ugyanis egy ma is létező török szó, nem meglepő módon tálcát jelent, végülis a tepsi is egyfajta tálca :)
A “tepszi” nem selypítés, mindössze egyes tájakon (főleg Baranyában) még ragaszkodnak az eredeti kiejtéséhez.
A “tepsi” (kiejtve bizony “tepszi”) ugyanis egy ma is élő, létező török szó, azt jelnti, hogy “tálca”.
A hódoltság idején vettük át, és mi csak speciálisan sütésre használt tálcaszerűségeket nevezünk így. Az idők során lekopott a SZ, és simán a leírt S-sel ejtik, de van, ahol még ragaszkodnak az eredeti török kiejtéshez, na :)
1. Kultúra – kulturált, kulturális
2. “Ha és amennyiben”
3. Hosszú ő, ű mindig, minden helyzetben (mintha nem is létezne ö és ü a nyelvünkben)
turista
Az éttermeknél az étlapok helyesírásáról egy nagyon jó cikk:
http://444.hu/2014/08/19/budapesti-ettermek-helyesiras/
Muszáj-muszály, innét-onnét
ez miatt, az miatt
vígasztal – vigasztal
kíváncsi – kiváncsi
Kivűl – kívül
A tavaly életbe lépett új helyesírási szabályok szerint már lehet írni a 1-jei helyett, hogy 1-ei is. Fura, de igaz. :)
A fáradság, fáradtság konundrum is jöhetett volna.
kár, hogy a vonatkozó névmás használatával nincs tisztában a szerző.
1. biztat/bíztat
2. -nak, -nek/számára
3. ami/amely
“Hagy mondjam el” :((( Hadd mondjam el!
A biciglibicikli esetét senki nem említi? Ettől kapok frászt :(
bi=kettő, cik=ciklus (kör,kerék) ezért bicikli (két kerék)
…és a szegfű meg a szekfű, ugorka meg az uborka?
Úgy látom csak engem kerülget az ideggörcs, ha meghallom, vagy meglátom leírva a következőket: avval, evvel. Értem én, hogy már az is helyes, de miért?? Ezeket nem fogom megszokni soha és mindig is súlyos hibaként fogok rájuk tekinteni! Mint ahogy az és előtti vesszőkre is! : )
Változtattak már tavaly év elején a helyesírási szabályokon, így mindkét alak helyes: 1-jén, 1-én!!!
(Érdemes leellenőrizni a http://helyesiras.mta.hu/ oldalon!)
Arról sám ártana értekezni egy cikkecskében, hogy a közelre, illetve távolra mutató névmásokat hogyan kell helyesen használni, hiszen az “Add oda” és nyújtja a kezét nem helyes, mert az oda egy távolra mutató névmás, a helyes ebben az esetben az “Add ide” alak volna, hisz nekem, ide közelre és nem oda, távolra valaki másnak.
Szamomra is az egyik legfelhaboritobb nyelvi formedveny , amely ellentmond a logikanak , s szomoru , hogy nem tesznek semmit ellene , legalabbis nincs latszata . Sajnos , tv-musorokban , szinkronszovegekben is hallottam mar . Felhaborito ez a nyelvi igenytelenseg . Szegeny Kazinczy , ha hallana !
végett/miatt
-ba, -be, -ban, -ben toldalék esetén az emberek rendszeresen figyelmen kívül hagyján a különbséget (az iskolába voltam, a kertbe ástam, stb), emellett az ‘ijeszteni’ és a ‘muszáj’ szavakat rendszerint mindenki ly-nal írja le.
A -ba, -be, vagy -ban, -ben, mindig attól függ, milyen kérdésre felelhetne. Pl. Hol voltál? Az iskolában. Hol ástál? A kertben. Hol ülsz? A padban. Hová sietsz? Az iskolába. Hová ástad el? A kertbe. Hová ülsz? A padba. Szóban is rengeteget hallom – riporterek szájából is – a -ban, -ben és a -ba, -be helytelen cseréjét.
Tegnapelőtt pedig az egyik Tv hírműsorában láttam a ‘muszály’ futószöveget, de 2 perc múlva már lecserélték helyesen ‘muszáj’-ra.
fáradság – fáradtság
kedvencem: pl. bent vagyunk a BOLTBA
amíg helyett “amég” írása
Tőllem, ellem, külömbség :(… De amúgy számomra is a -ba, -be, -ban, -ben rossz használata a legidegesítőbb.
KülDD el a levelet! rettentő sokan írják egy “d”-vel…
Fej –> fely (nem gyakori szerencsére, de nem hittem a szememnek, mikor olvastam)
Egyetlen –> Eggyetlen (eggyszer, eggyszerre, stb.)
Ugyanakkor bevallom, a törölköző nálam is törülköző, gyerekkorom óta :)
De a törülköző nem helytelen, csak nyelvváltozat, mint a vödör / veder. :-)
Akkor jó, köszönöm! Egy előző hozzászólásban valaki hibaként említette, ezért írtam. :)
mellett helyett mellet írása is egy viszonylag gyakori, mulatságos hiba. még sajtóban is felbukkan, ami azért lol
Mi az a lol? …ha már a magyar helyesírásnál tartunk. :)
ha már a magyar helyesírásnál tartunk – mivel köze sincs hozzá :)
Az -e használata! Nem-e kell …. hallgatni is rossz olykor!
“Hadd csináljak meg!” helyett “Hagy csináljam meg!”
Magyarán a “hadd”, mint felszólítószó helytelen használata. Na meg a “muszáj” ly-nal! :D
Amihez meg nagyon sok válasz érkezett:
Média – Médium
Média a médium “többes száma” rondán fogalmazva. De erre rákontráznak néha újságcikkekben, hogy pl: …”a megjelent médiák…” Többes számot ragozzák tovább.
Olyan lenne mint a:
egyes szám: vakond, vakondok
Többes szám: vakondok, DE olyan már nincs, hogy vakondokok!
“csináljak” helyet “csináljam” akart lenni
A ‘csináljam’ vagy ‘csináljak’ , ill. a hasonló ige más végződést kap határozott vagy határozatlan névelő után. Pl.: Hadd csináljam meg a szaltót – ez helyes . Hadd csináljak meg egy szaltót – ez is helyes. Hadd feküdjem a párnára – helyes. Hadd feküdjek egy párnára – ez is helyes.
A “Hadd feküdjem a párnára” szerintem nem helyes úgy, mint a “Hadd csináljam meg a szaltót”. Ugyanis a “feküdni” igének nincs tárgyas alakja.
A 4-es pont most módosult: “Változtattak egyes számnevek toldalékolásán is. Az elsején korábban
számmal csupán 1-jén alakban volt írható, ezentúl elfogadható lesz az
1-én is; az elsej(e)i pedig az eddigi 1-j(e)i mellett 1-(e)i alakban is
írható lesz.”
http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/uj-helyesirasi-szabalyok
Még egy a gyűjteménybe (elnézést, ha már valaki említette): az “ossza” , “fárassza” stb használata kijelentő módban… Brrrrrr
Én azon szoktam felszisszenni, amikor az idejekoránt a koránnal tévesztik össze, pedig az éppen azt jelenti, hogy idejében. Vagyis aki idejekorán érkezik, az pontos ember. (Mint a kelletekorán jött eső – akkor jött, amikor kellett). Nem lehet azt mondani rá, hogy idétlen, vagyis nem időben érkezett/született ( azaz túlságosan korán, ezért nem is fejlődött ki rendesen…).
“az idejekorán határozószó mai jelentése: ’még a kellő időben, jókor,
idejében’. Korábbi jelentése azonban ’korán, idő előtt’ volt, például
Jókainál is így fordul elő: „idejekorán megvénült ember”.”
forrás:http://www.e-nyelv.hu/2007-08-14/idejekoran/
Szóval nem teljesen hülyeség így használni
Ezek olyan dolgok, amiken szerintem teljesen felesleges vitatkozni. A nyelvnek az a lényege, hogy megértessük magunkat másokkal. Megértettük? Igen. Akkor meg mi értelme “felszisszenni” vagy bosszankodni? Csak magunknak okozunk bosszúságot, azért meg még senkit nem büntettek meg, mert valamit egy nyelvtanszabályzat szerint rosszul használt. Egyszer el lehet mondani, hogy egyébként helyesen így vagy úgy van, aztán éljük tovább az életünket.
Egyetértek veled. Engem leginkább azért szokott zavarni, a helyesírási hiba, mert hanyagságot, nemtörődömséget sejtet. És mivel általában nem ismerem igazán az illetőt, aki a helyesírási hibát ejti, nem szoktam “felszisszenni”, hiszen lehet, hogy az ő környezetében úgy tudja leginkább kifejezni a mondanivalóját. (Természetesen itt nem a durva nyelvtani hibákra gondolok.)
Szallagavato
Lessz
J-Ly kevrese nagyon bosszanto!
A médium-média ügyhöz csak annyit – a médium (közvetítő) a magyarban is használatos, a média így egyértelműen többes számban van, míg a foliumot a mezei honpolgár nem igazán ismeri, csak a fólia alakot — ezért nem ítélhet
ők meg azonosan!
Hogyne, a média magyarul többes számban van, a média is egyértelműen megírták.
többesszámban van. Helyesen: médiumok, nem pedig médiák. csak a sok hülye nem tudja és még okoskodik is
http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/54.html
Nádasdy Ádám nyelvészprofesszor talán nem tekinthető sok hülyének. Olvasgass.
Nekem a kedvencem a nem és az “-e” használata. Rendszeresen hallom, hogy “megkérdezem, nem-e lehetne” vagy “nem-e van”. Brrrr…
Vajon miért jelent meg így a hozzászólásom:ítélhet ők? Azért ennyire még nem vagyok rossz helyesírásból!
Ne keverjük a nyelvjárási alakváltozatokat, jelenségeket a nyilvánvalóan hibás nyelvhasználattal!
A “léccives” szóban megfigyelhető jelenség nem teljes hasonulás, hanem összeolvadás! :)
Számomra a legidegesítőbb helyesírási hiba a ‘muszály’ szó ilyen formában való használata. J. Még egyszer: J -> muszáj!!! Nem igaz, hogy ezt nem lehet megjegyezni, nem is tudom mikor láttam utoljára helyesen leírva! Egyébként tetszett a bejegyzés, remélem sokan tanultak is belőle! :)
Nálam a “számára-számomra-számukra” veri ki lassan a biztosítékot, az “úri közönség” nem ismeri a többi részesragot-határozót….pl.. segítenek számára… az emberekNEK a SZÁMÁRA…….rosszul vagyok! Sokan úgy használják, mint az “izé” szópótló szót….
Ilyet, hogy “segítenek a számára” (segítenek neki) helyett én még sosem hallottam, és a neten is csak egy ilyen találatot sikerült fellelnem, szóval ez tényleg jó nagy baromság ugyan, de ilyet magyar anyanyelvű ember alighanem csak véletlenül mond/ír le.
Normálisan használva a számára szóval pedig természetesen semmi probléma nincsen, lásd pl. Petőfinél:
Ugy fizette a sok adót,
Hogy a szeme dűledt,
Nem volt irgalom számára,
Nem volt könyörűlet.
Vagy mondjuk Babitsnál: “Én maradok: magam számára börtön”.
Na és a fölösleges kötőhangok, mint pl.: várhatóAk, elfogadhatóAk, rendelhetőEk, kaphatóAk…stb
Pirula szóként használjuk a gyógyszertablettát. Egészségügyben a hivatalos formula a pilula.
Másik megjegyzendőm: a kicsi rekesz (vagy mi) rendszeresen kapja a rublika nevet. Helyesen rubrika. Sajnos az előbbi verzió sokkal nyelvkímélőbb, ezért az az elterjedtebb… A Pirula pedig valószínűleg a pirul szóval való összemosás/ szótő-feltételezés miatt alakulhatott ki.
Ami a pirula szót illeti, nem egy idegen eredetű szó l betűje vált r-ré, illetve l-je r-ré a magyarban, ott van pl. a német Bürger, ami a magyarban polgár lett – könnyebb úgy kiejteni, ha nem ugyanaz a hang ismétlődik. Ugyanez a pirulánál (tehát aligha van köze a pír szóhoz); a pilula az nem is magyar szó igazából, hanem latin. A rubrikánál ugyanez az elhasonulás még nem ment végbe.
Rotringot rendszeresen Rotlingozzák. Tudom, hogy nem magyar eredetû szó, de mindennapos. Màsik , talán leggyakoribb hiba ,egyes igèk felsz. alakjának helytelen befejezèse, pl. Mondd, helyette legtöbbször csak “mond!“ .
A légy szíves kifejezést manapság létszi-nek is látom rövidítve, ami azért katasztrofális, mert kiderül belőle, hogy fogalmuk sincs, hogy miből ered a rövidítés….
Gyakori hiba a “muszáj” szó ly-al történő írása is, valamint az ép és épp szavak helytelen használata. Pl.: Ép odaértünk a gyerekért. Helyesen: Épp odaértünk…
Sokan nem tudnak különbséget tenni az ige és annak felszólító módja között. Pl. Most miért bontsátok ki a csomagot? Nem a miénk. Helyesen: Miért bontjátok ki? Vagy: Jó, hogy megosszátok az emlékeiteket. Helyesen: megosztjátok.
Vagy legutóbb ezt hallottam a rádióban: A létesítmény 42.000 fős befogadó képességű. Szerintem helyesen: vagy 42.000 fős, vagy 42.000 fő befogadó képességű.
Nem is beszélve erről: Ne felejcsetek el szólni. :( :( Helyesen: Ne felejtsetek el szólni. (Az írónak fogalma sincs, hogy a felejteni szóból eredeztetünk. A nefelejcs az egy virágfajta…..)
Nagyon gyakori a “deviszont”! Most vagy de, vagy viszont, de a kettő együtt nem!
A legújabb helyesírási szabály szerint helyes a deviszont! Mivel ezt használják többen. A nyelv fejlődik, él és változik. És sohasem utasította el a nyelvész társadalom. Ez egy tévhit. Tudom meglepő, de valóban így van. :)
http://www.nyest.hu/hirek/mi-elott-hajolt-meg-a-tudomany
Én azt szoktam mondani, hogy “ámdeviszontellenben”. :-) “Most nem iszok, ámdeviszontellenben ha hazaérek, becsapok egy pofa sört.”
Igen, még így tanultuk régen, de tavaly bevették a magyar nyelv nagyszótárába,
Nagy költőink, íróink szövegeiben is nagyon gyakori a de viszont, szerintem bátran hagyatkozzunk az ő ítéletükre abban, hogy mi a helyes.
Nem :). Széles körben ismert tény, hogy közülük sokan nem tudnak helyesen írni. Ők sem.
Ne haragudj, de te még a helyesírás és a nyelvhelyesség fogalma közti különbséget sem érted.
A “deviszont” nagyjából olyan, mint a “bacon szalonna”. Nem? :D
bensőséges helyett belsőséges :)
A zombik bálját idén is belsőséges hangulat jellemezte. :-) Fúj! :-)
“Hozzászólásokban várjuk azokat a kifejezéseket, helyesírási hibákat,
amik Önöket zavarják, vagy amikkel sokszor találkoznak – akár a
médiában, az interneten vagy a köznyelvben.”
Ebben a mondatbab az “amik”, “amikkel” helyett nem az “amelyek”, “amelyekkel” lenne a helyes?
Egyre megy. Ez olyan, mintha az lenne a vita tárgya, hogy föl vagy fel. Másrészt meg mi a helyes? Egyre inkább az, amit a többség használ – én pl kizártnak tartom, hogy tulajdonnevek elé “szabályos” lenne névelőt tenni, mégis minden egyes tv és rádió csatornán azt hallani, hogy a Lajos, a Marika, a Peti stb. És a szabályzat is többnyire a nyelv megújulását követi, a 100 évvel ezelőttiek legalábbis biztos néznének nagyokat, hogy ők ezt még nem így írták (gondoljunk csak az utcza szóra vagy hogy az egyetlen határozatlan névelő az “az” volt, később a’, majd különvált a kettő. )Néhány fejes könyvet ír róla, hogy most épp mi a helyes, 20 év múlva meg egészen más lesz.
elírtam, határozott névelő
Hozzászólásokban várjuk azokat a kifejezéseket, helyesírási hibákat, amik Önöket zavarják:
Annyi van, hogy eszembe sem jut mindegyik!!!
De egy párat az ízelítő kedvéért megpróbálok felsorolni:
-Biztat ige, ezt rendszerint hibásan hosszú í-vel írják, mert azt hiszik, hogy a bízik igéről van szó ( bár annak a műveltető alakja)
-hasonló probléma a megbízatás szó, ezt pedig röviddel szeretik elrontani
-a legidegesítőbb a ba-be rag helytelen használata, nagyon menő mostanában így beszélni a hol kérdésre válaszolva a helyes ban-ben helyett
-a kell, lehet, muszáj szavak után pedig átvették a “székely” mintát: kell menjek, muszáj csináljak, lehet megyek… Ezek így helytelenek! Egyrészt kihagyják a hogy kötöszót és vesszőt, (mondatelemzés szempontjából értelmezhetetlen) másrészt ha nem akarnak vesződni az összetett mondat sajátosságaival, akkor a kell után főnévi igenevet kellene használniuk.
– és ha már szó volt az igekötőkről: gyakoribb az, hogy ez elemi igekötős szavakat is különírják: el megyek, ki lépek, meg járom stb. stb. Katasztrófa!!!!!
Idő hiányában most csak ennyire futotta, de később még sorolom, ha igény van rá :)
Örülök, hogy ez is megjelent. Az el kell menjek helyett max. el kell, hogy menjek, vagy el kell mennem. Ettől szoktam idegrángást kapni.
Engem is ez idegesít mostanában a legjobban :) A legszebb az, hogy már a tévékben is így beszélnek! Fülsértő!
Komolyan? Még szerencse, hogy nem nézek tévét! : )
köszönöm. “falhoz kell menjek” amikor ezt hallom, és annyira a köznyelvben van, hogy borzasztó.
Igen, találó a felhozott példa. Olyannyira elterjedt már ez a szerkezet, hogy szinte mindenki így beszél már a politikusoktól kezdve a bemondókig, a műsorvezetőkig. a hétköznapi emberig…. Elkeserítő….
“mondatelemzés szempontjából értelmezhetetlen”
Olyan mértékig nem értelmezhetetlen, hogy nyelvészek körében közhely a jelenség – kettős állítmánynak hívják, lásd például itt: http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1241/124105.htm
Egyébként semmilyen nyelvhelyességi vagy más hasonló probléma nincsen ezzel a szerkezettel (el kell menjek és társai). Ne higgyük már folyton azt, hogy az a szabályszerű, ami a mi ízlésünknek vagy nyelvhasználati szokásainknak megfelel!
A kell szó utáni főnévi igenév használat nem az én ízlésem vagy nyelvhasználati szokásom része, hanem a normális, érthető beszéd kifejezése. Hogy egyesek legalizálják ezt a rossz szerkezetet, attól még nem lesz helyes.
És ki mondja, hogy ez nem helyes? Te? Nincs nyelvész, aki egyetértene veled. Ettől kezdve én nem vagyok meggyőződve róla, hogy bármi másról is szó lenne itt, mint arról, hogy megpróbálod ráerőltetni a saját nyelvi ízlésedet másokra.
Aki itt erőltet és erőlködik, az nem más, mint te. Nem kérek a meggyőződésedből, pont leszarom, hogy mit gondolsz. Majd egy nyelvésszel megvitatom ezt a kérdést, te nem tűnsz annak.
Nézd, te nyelvi kérdésekhez szemmel láthatólag annyit értesz, mint ágyi poloska a görög ábécéhez, ehhez képest fennen osztod az észt, mások természetes nyelvhasználatát kategorikusan elítéled, és közben azt mondod, én vagyok az, aki erőltet. Valószínűleg a szó jelentését sem ismered. De mindegy, vitasd csak meg nyugodtan nyelvésszel a kérdést, a primitív szitkozódásaidat pedig tartogasd orvosodnak, gyógyszerészednek.
Na nézd csak, előjött az igazi éned. Valószínűleg már remegő kézzel vártad a válaszom, te mindenhez tökéletesen értő agyas. Csodálatos, hogy mennyire okosnak tartod magad, pedig a stílusod és a viselkedésed kicsinyeskedő, kötekedő, arctalan, jellemtelen valakire utal. Én osztom az észt? Szálljál már magadba és vegyél vissza.
Remegő kézzel vártam egy teljes napja a válaszod?? Hogy mi?! Na ne haragudj, de neked a nyelvhelyesség a legkisebb problémád. Nem pazarlok rád több bitet.
Legújabban a Comedy Central van tele helyesírási hibákkal. Korábban ez volt a képernyőn: bíztasd. Helytelen! Helyesen: biztasd! Újabban ez van: Dubaj. Ehhez nem is fűzök megjegyzést, annyira otromba hiba. Mostanában ez is terjed: meg van, a megvan helyett. És egyre többen tesznek mondat végi írásjel helyett szmájlit.
Hát, ezt most megnéztem, mert leggyakrabban így látom én is….Wikipédia szerint Dubaj a hivatalos magyar átírás.
Én amitől előbb-utóbb el fogom sírni magam,hogy a muszáj-t a mai napig az emberek 90%-a ly-vel írja…Arról nem is beszélve,hogy az olyanok,mint vessző,pont,felkiáltójel,kérdőjel,kettőspont,uram bocsá’ pontosvessző 10/6 embernek tök ismeretlen dolgok.
Ha már írásjelek, a felsorolt írásjelek után szóköz jön!
Na, ezt vártam, hogy ebbe melyik tudálékos fog belekötni. :-D :-D :-D Igen érik már, hogy feladjak egy lottót…
Az urambocsá-t pedig egybe kell írni.
A fáradság és a fáradtság közt mi a különbség?
Ki vagy kik döntik el, hogy egy szó vulgáris? Vagy ez csak a hagyománytól függ?
A fáradság, amikor el kell intézni valamit, de az kényelmetlenséget okoz, ilyenkor ez a tennivaló fáradságos. Amit érzel a lábaidban gyaloglás után, az a fáradtság. Alapvetően kis különbség van a kettő között, de a fáradni igéből szoktam kiindulni, én sem vagyok biztos mindig elsőre a dolgomban, sőt, ha most tévednék, szívesen veszem a kiigazítást is.
Nem tévedsz, valóban: fáradság = ‘fáradozás’, fáradtság = ‘fáradt állapot’. (talán könnyebb is eltalálni, ha ezt a két tömör jelentést megjegyzed, hiszen mindkettő úgy kezdődik, ahogy a párja: “fáraD[ozás]” / “fáraDT [állapot]”)
A vulgáris azt jelenti, hogy a köznép számára érthető, általa ösztönösen használt szófordulat. Létezik a “vulgarizálni” szó, ami azt jelenti, hogy például egy bonyolult tudományos ismeretet a köznép számára érthetőbb formában adunk elő (mindentudásegyeteme módon).
A magyarban (mivel már régen elszakadtunk a latin hagyományoktól), ezt a szót sokan az ocsmány, trágár beszédre használják. Mindenképpen fontos a vulgáris kifejezésben, hogy legyen benne valami naturalista, testközeli, erőszakos, becsmérlő, fajtalankodásra felszólító, ürülék nem hagyományos felhasználására buzdító, anyát sértegető. Célszerű ezek helyett választékosan körülírni a mondandónkat, ugyanis a tanult ember számára a magas kultúra nyelvén is meg lehet fogalmazni olyan sértéseket, amitől felakad a szeme…és egyetlen vulgáris kifejezést sem kell ehhez használni.
A vulgáris valóban többféle jelentéssel is bír, javaslom, hogy nézd meg a szótárban; a vulgarizálni dettó, ráadásul a “népszerű ismeretterjesztés” (amit írtál) pont a ritkább használat.
Én először a ritkább jelentésével ismerkedtem meg. A durvább beszédet trágárnak nevezték mifelénk. A vulgáris tehát olyan szalonképes kifejezés, amit hölgyek használnak, így : “Jaj Béla! Ne legyen már olyan vulgáris!” Hiszen remél valamit a hölgy és nem akarja rögtön megsérteni a kocsist, hiszen pénze az volna…jó parti…
régóta szeretnék pontot tenni a “ékesé” birtokos kérdésre.
előre is köszönöm a válaszokat.
Kedvenceim: aszt, eszt, létszíves, az “sz” x-el való helyettesítése.
ez komoly, hogy te leírtad ezeket a szavakat sz-szel??? gratulálok! “légy szíves” !!
vagy ha a helytelen formára gondolsz, akkor odaírhatnád!
Meg e kérdezhetem HELYETT megkérdezhetem e
mondhatnák én neked valamit HELYETT mondhatnék neked valamit
Rühellem ezeket a hibákat!
Ami engem rettenetesen idegesít, amikor valaki azt mondja: IGAZÁNDIBÓL
Brrr…ez valami csinált, műszó. Ilyen nincs!! IGAZÁBÓL – EZ rendben!
Annál is inkább – annál is kevésbé = ez utóbbi mintha kiveszett volna. Pl. Nem megyek el itthonról, annál is inkább, mert esik az eső.
annál is kevésbé? ezt még sose hallottam.
Nem – ne, sem – se! Ezért: sosem hallottam.
nem-e, el kell menjek, bementem a szobában, suksükülés, és az igekötők helytelen használata… nem olyan nehéz megjegyezni, hogy “elmegyek” és nem “el megyek”.
Ami viszont szerintem vicces, az az, hogy az egyik barátom a “necces” szót “netszes”-nek írja, mindig jókat derülök rajta :D
A “nem-e”… Az ismerőseim nagyrésze haragszik rám, én meg már fáradt vagyok kijavítani ezt a hibát… :P
Hát az mit jelent, hogy “egyikőjük”, vagy”enyémé”, – a hideg lel, amikor ilyeneket hallok.
Nyelvtanilag mind a kettő helyes
Az utóbbiban nem vagyok biztos.
Ritkán használjuk ebben a formában (helyesen), az én valamim tulajdona. Pl.: Ez a nyakörv az én kutyámé? Nem, az enyémé.
Ez eszembe sem jutott,valóban ritkán használjuk!
Azt tudom, hogy háttal nem kezdünk mondatot! : )
muszáLY
Hát az, hogy add oda nekem? Helyes: Add ide nekem! és Add oda neki! Vagy “nagyon gyönyörű” vagy nagyon szép, vagy csak gyönyörű! Arról mi a vélemény, hogy a “be” igekötőn kívül sokan ma már szinte nem is használnak mást: Az orvos bevizsgálja a beteget, Vajon nem megvizsgálja?
Az a “be”….Attól a falra mászok!Bealszik,beájul,benézte,stb…
Az inekciótól kiráz a hideg, helyesen injekció!
Igaza van Nyelvőrzőnek, a “tiedé” ugyanakkora túlzás, mint az “őtet” – durva hiba.
Egyre gyakrabban látom a következőt pl.:” Legközelebb Ő is jöhet.” – modoros és helytelen, csak egyes illetve többes szám második személyben kell/illik nagybetűvel írni a személyes névmásokat.
Ó igen, mondat közepén én helyett Én. Ne legyen már az illető ennyire nagyképű.
Áru tévesen hosszú ú-val (árú), küld felszólító módban küldd, sokszor látom egy d-vel, de nem csak ezt, hanem minden más, d-re végződő igét is. Majd még gondolkozom. Ja, igen, -ba, -be, -ban, -ben ragokat is sokszor elrontják. Na meg: szokok. Reggel szokok menni a boltba. :)
Az 5+1-nél nem az ige és az igekötő között van ige, hanem a főnévi igenév és az igekötő között. Ellenben ezt így általánosan nem jelenthetjük ki, hogy ha van egy igekötő, utána egy ige és a végén egy főnévi igenév, akkor mindhármat külön kell írni: pl. “elmegyek inni egy pohár tejet”. Az igekötő egyértelműen az igéhez, és nem a főnévi igenévhez tartozik, így egybe kell írni őket.
“Meghívva”.. rengetegszer látom. Helyesen: “meg van híva”. Persze alapvetően kerülendő formula, inkább: “meghívták”.
Nem akarlak elkeseríteni, de ez a szó, hogy “meghívva”, semennyire sem hibás.
??????????????? szívva és hívva???? tényleg nem hibás a kettő darab “v”??? akkor hiába jártunk annyi évet ált.isk. nyelvtan órákra
A legtöbb ember teljesen feleslegesen jár nyelvtanórákra. Egyébként egy és két v-vel is lehet írni, egy v-vel, ha a “hí” szóhoz illeszted a -va képzőt, kettővel pedig akkor, ha a “hív”-hoz. Ugyanez a szí/szív szónál.
pont, hogy a “meg van híva” az, ami hibás, több szempontból is :D . Magyarban nincs passzív szerkezet, ezért nem mondjuk (hivatalosan), hogy “meg van hívva”, “le van evve”, vagy amit még sokan mondanak, és baromi nagy hiba, az az, hogy “el lett víve”…. Elvitték… Meghívták… Leették :D stb.
íztelen-ízetlen. Ha sótlan az étel, akkor nem ízetlen (az a tréfa :) ) hanem íztelen!!!!
Az íztelen valóban csak az ételre vonatkozik, de az ízetlen mindkét értelemben tökéletesen megállja a helyét.
Facebook gyöngyszem:
X ír valamit, majd hozzáteszi, hogy léccives.
Y válasza: az nem léccives, hanem létszives.
Ezen kívül is gyakran látom leírva az utóbbi alakjában. A hideg ráz tőle.
Végigolvasva a hozzászólásokat azt látom, hogy senkinek nem tűnt fel a “légyszi” (legyen most így elfogadott) szó használata többesszámban. Még nem találkoztam olyan emberrel, aki ezt helyesen használná. A légy szíves, az egyes szám, első személy. Ennek ellenére (céges leveleket is) úgy kapok leveleket; hogy komoly emberek is azt írják: “Légy szíves csináljátok meg. ” Mondjuk “Legyetek szívesek”, mivel többesszámban beszélünk. Engem ez idegesít a legjobban, – és most tenném hozzá rögtön -, hogy koránt sem vagyok tökéletes; minden bizonnyal én sem tudok mindent helyesen. :)
A légy szíves az egyes szám második személy :-)
Valóban!:) Elnézést, fáradt vagyok már:)) De a lényeg remélem, hogy érthető mindenki számára!:) Nekem ettől áll fel a szőr a hátamon, azért is írtam le!:)
Nincs ezen semmi világrengető, az alkotórészeitől elvonatkoztatva úgy kezdik használni a kifejezést, mint pl. az angol please szót. Van erre más példa is, mondjuk hivatkozásoknál a “lásd”, amit akkor is így használnak, ha egyébként a szöveg nem tegezi az olvasót.
Ezzel egyáltalán nem értek egyet. Magyar nyelveben igenis helytelen így használni! Az angol nyelv pedig jóval kevesebb szóval és kifejezéssel gazdálkodik, kevésbé “leíró”, mint a miénk; így ahhoz hasonlítani is butaság. Szokták volt mondani, hogy nekünk mindenre van egy külön szavunk. És tényleg.
“Szokták volt mondani, hogy nekünk mindenre van egy külön szavunk. És tényleg.”
Miről beszélsz? Éppen erről van szó, hogy erre pont hogy nincsen szavunk, és azért kezdik így használni, mert igény az volna rá. És ha igény van rá, akkor előbb-utóbb lesz is ilyen szó. Mit gondolsz, a nyelv többi szava hogyan keletkezett? Valaki valamit mondani szeretett volna, amire nem volt szó, és vagy kitalált egy újat, vagy átvett egy másik nyelvből egy szót, vagy eltorzított egy meglévőt, vagy új értelemben kezdett használni egy meglévőt.
1. az internetezők Németországban a mai pillanatban sem “komment”-et írnak, hanem “Kommentar”-t, mert első ránézéssel ellentétben amire ép ésszel van helyi szó, nem erőszakkal az angol változatot villogtatják mindig, akárhogyan hemzseg is a beszédük a sok angol szótól
2. egyik tanárunk mindig azzal példálózott, hogy igenis ritka gazdag szókincsű a magyar nyelv, hogy bármelyik nyelvre fordítsa már le valaki visszaadva azonnal a teljes hangulatot és minden benne rejlő tartalmat, azt a verssort, hogy “ösztövér kútágas hórihorgas gémmel” – és ezek után már nem kell tovább ‘ragozni’, hogy páratlanul gazdag a nem-internetes magyar nyelv…
Viszont a mobiltelefont Handy-nek mondják (és hendinek ejtik), ami első ránézésre sima átvételnek tűnik az angolból, csakhogy az angol nyelvben a cell phone vagy a mobile phone használatos, a handy egy jelző, kb. annyit tesz: praktikus, kézre álló. ( Jó, ez egy kicsit “off topic”, vagyis nem tartozik szorosan a tárgyhoz, csak mint angol-német szakos nyelvtanár már sokszor elgondolkoztam azon, hogy ez hogyan alakult ki.
több ilyen híresen rosszul használt angolnak tűnő szó is van a németben, amikor giga kivetítőn együtt nézheti sörsátorban több száz személy a focimeccset, azt “public viewing”-nak hajlamosak titulálni, egy angol anyanyelvű erről csak kiterített hullákra bírna gondolni ugyebár és sose valami szórakoztató pozitív program lehetőségére :D
Hiába próbálsz oktatni, marhaság amit mondassz. Légy szíves TE, vagy Legyetek szívesek TI. Így helyes. Nem érdekel, hogy hogyan használják vagy mivé válik; akkor sem helyes. De próbáld magad meggyőzni róla nyugodtan.
Ne üssön meg a guta, senki nem mondta, hogy nem helytelen; azt mondtam, így változik a nyelv. És “mondasz”.
“Küldd el, léces!” – nálunk ez megy, meg a bárányfelhők. Meg a kakasos nyalóka. ;)
“Légy szíves csináljátok meg” = “Fugjuk meg s vigyétek!” :))
A “lci” is nagyon idegesítő. Van, akinek már a lécci is túl hosszú.
Nem olvastam végig, lehet, hogy már írta valaki: az -e kérdőszócskát nagyon sokan helytelenül használják, pl.: nem-e tudnál segíteni. Helyesen: nem tudnál-e segíteni, az -e mindig az állítmányhoz kapcsolodik.
Másik nagyon zavaró : “itt vagyok a szobába.” Borzasztó sokan használják így! Helyesen: szobábaN!!! de: bemegyek a szobába.
Következő: “Kiment németbe”, helyesen: Németországba.
Gondolom ön soha, semmit nem rövidít! : ) Ez a németes mondat, már szőrszálhasogatás.
Ez nem rövidítés, sokan alapvetően így használják, jobb példa mondjuk “osztrákba”, amikor az Ausztriába alig hosszabb, vagy “angolba” Angliába megyek. Egyébként kevés dolgot rövidítek, most nem is jut eszembe hirtelen olyan, még a “Kösz”-t is csak elvétve használom.
Mond meg, kérlek… Írdd le ezt nekem… Minden felé… Mint ha… Ugyan az… Ugyan úgy… Ugyan arra… Sok féle… Jó veled együtt működni… Siker élmény… HIDEG LELÉS!!! :DDDD
A nyelvtannácit hogy kell írni?
Mert egy igénytelen fostömlő vagy, még nem lesznek a helyesen írni tudók nácik!
Értem én, hogy neked ez úgy tűnik, magas lóról szólnak le hozzád, de ez ellen lehet tenni.
Ragadj meg pár könyvet – nem kell, hogy kötelező olvasmány legyen – és olvass.
Ami mostanában nagyon idegesít, az a “patináNs”. Feltételezem, hogy az “elegáns” mintájára alkothatta valaki, aki esetleg nem ismerte a “patina” szót, de sajnos kezd elterjedni, egyre több kiadványban találkozom vele. :-(
Kedvenc: ónos eső helyett ÓLMOS eső…
Én is azt hittem sokáig, hogy ez egy butácska hiba, aztán ezt találtam Megyeri Szabolcs kertészeti oldalán:
http://kertesz.blog.hu/2013/01/11/onos_vagy_olmos
Engem az zavar, mikor riporterek, közéleti emberek ezt a szókapcsolást használják: “meg szeretném nézni” meg szeretném kérdezni, stb. Szerintem ez így helyes: szeretném megnézni, szeretném megkérdezni….
Agresszív leszek tőle! Örülök, hogy másnak is feltűnik.
:))
Annácska, drága! :))
Sokaknak a mondat végi írásjel eldöntése is problémát okoz. Leggyakoribb hiba, amivel találkozok általában, hogy egy mondat, amiben ugyan egy kérdés fogalmazódik meg – mégsem kérdő mondat – a végére kérdőjel kerül. Például: “Megnézem Katit, eszik-e?”. Itt szó sem esik arról, hogy kérdezni akarok valamit, egyszerűen csak kijelentem, hogy megnézem. Igazából talán örök érvényű, hogy aki nem tud helyesen írni, az képtelen logikusan gondolkozni. Már akkor helyesebben tudna mindenki írni, ha hajlandó lenne belegondolni, hogy mi a szótő, a mondat tagolásába, illetve abba, hogy mi a mondanivalója. Ha pedig szóba hoztam a mondat végi írásjeleket, akkor a tagolást is megemlíthetném. Ugyanis arra is sokan képtelenek, hogy egy mondatot megfelelően tagoljanak. De senki sem tökéletes, biztosan van olyan terület a helyesírás témáján belül mindenkinek, ami kimaradt az életéből. :) Nekem is bizonyára van, amit elvétek.
Igazad van, de hadd említsek meg itt egy hasonló mondatfajtát, amit pont a nagyon helyesen írni próbálók szoktak elrontani. Erre gondolok:
Kíváncsi lennék, Kati otthon van?
Ezt lehet kérdésként is hangsúlyozni, és akkor a helyesírási szabályzat 242. pontjának értelmében kérdőjellel zárni, pedig első ránézésre kijelentő mondatnak vélhetnénk.
Ha a kannibálokra gondolt a kérdező, akkor rendben van!
Hogyne lenne!!! Már megint ez a ‘találkozok’. Én ezzel a hibával találkozom a legtöbbször. Nagyon gáz… m
lakáshirdetésekben nm-t írnak m2 helyett, ami a nanométer jele
Nem lehet, hogy kicsi a lakás, amit hirdetnek?
Mié’ kell mindjárt rosszra gondolni? :)
Ez profi meglátás. A folyóméter jele pedig fm, amit többen frekvencia-modulációnak gondolnak (rádióhallgatók főleg). Innen már csak egy ugrás, amikor a fényévet időnek gondolják, pedig az távolság.
A következő rémség az “idővallum”, az intervallum helyett, ami időközt jelent. Ezek után már nem csodálkozom a szimbóleumon sem! Sőt hallottam már meteurológusról is, ugye aki a felhők vizelési szokásait tanulmányozza.
Vigyázz, az intervallum nem csak időtartam, hanem más értelemben is lehet két érték közötti rész, pl. térben is (pl. egy számegyenesen), vagy zenei hangközt illetően is használják. Tehát az időintervallum még rendben van, az “idővallum” már valóban egy olyan köznyelvi egyszerűsödés, ami egyelőre “hibásnak” mondható – de ha kellően nagy idővallum múlva még akár létjogosultságot is nyerhet… :-) (Azt én már nem érem meg.) Nyelvészek bizonyára tudnának mondani számtalan példát olyan mai szavakra, amelyek ugyanígy keletkeztek, valami (lényeges(nek tűnő)) darabka kiesésével.
A számegyenesen elfogadom, mivel lineáris. Térben már azt mondjuk, hogy térrész, amit felületek határolnak.
Félre vagyok értve: a “térben”-t nem a “síkban” (és az “egyenes mentén”) párjaként gondoltam, hanem az “időben” párjaként (és így ebbe belefér az egy dimenzióban való mozgás is.
fajtiszta – fajtatiszta
A világon semmi baj sincsen a fajtiszta szóval, fajtisztaként használta a szót mindenki tíz évvel ezelőttig, amikor valaki a biológiai tanulmányai alapján ki nem találta, hogy ez helytelen, és akkor került bele a nyelvbe az addig nem is létező “fajtatiszta” szó. Pedig valójában teljesen felesleges a hétköznapi nyelvtől tudományos pontosságot megkövetelni, ennyi erővel a teknősbéka vagy a hullócsillag szót is üldözni kezdhetnénk, hiszen a teknősbéka nem béka, a hullócsillag pedig nem csillag, ha szigorúan nézzük. Szavak ezreit lehetne pellengérre állítani tudományos alapon.
a mi biológiatanárnőnk pedig az őserdő szót igyekezett kiírtani, mert az “esőerdő”
Akkor valami nagyon félrement, mert mindkettő létezik és semmi köze nincs a kettőnek egymáshoz. Esőerdő főleg trópusi területen lévő esős éghajlattal rendelkező erdő, az őserdő meg olyan erdő, ami nem viseli magán az emberi beavatkozás nyomát (vagy csak minimális mértékben). Az persze tény, hogy egy őserdő lehet esőerdő is, de őserdő máshol is van, még csak messzire se kell mennünk: Észak-Skandinávia, Lengyelország, Szibéria
ez is idegesítő, amikor hosszú í-vel írják az “irt” szót – még írni is akartam!
Az új (tavalyi?) helyesírási szabályzat szerint már nemcsak az 1-jén az elfogadható, hanem az 1-én is; az elsej(e)i pedig az eddigi 1-j(e)i mellett 1-(e)i alakban is írható lett. http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/uj-helyesirasi-szabalyok/
Nem tudom, hogy írták-e előttem: hadd helyett had, hagy.
“Hagyjad, had higgye.”
Csupán ennyit kell megjegyezni. :)
Nem tudom megállni a mindennapi beszélgetésekben, vagy valamely hangzó anyag hallgatásakor, hogy ne tegyem szóvá -akár a rádiónak, tévének mondva-, ha nem az általam helyénvalónak vélt szó hangzik el:
íztelen – ízetlen (1.étel; 2a. tréfa, 2b ízelt ellentéte)
utoljára – legutóbb (1. többé már nem fordulhat elő; 2. még előfordulhat)
megsegít – támogat (1. megoldódik a gond; 2. a megoldódás megvalósulásától függetlenül, de annak reményében – függetlenül attól, hogy egyszeri, vagy rendszeres dologról van szó)
A legnagyobb katasztrófa,hogy annak ellenére nem megy embereknek a magyar nyelv használata interneten,hogy a gép kijelöli a hibákat.:-)
Igen,a gép kijelöli a hibákat,de nem javítja azokat.Az emberek nagy része pedig ezzel még nincs kint a vízből…Sajnos.
Médiában: a kerületek számának helytelen kimondása, jogászokkal, ügyvédeknél ugyanez csak a paragrafussal. Pl:,akármi történt a 13 kerületben, a 13. Kerület helyett.
Ön hogyan ejti a nagy ,,k” betűt?
Hol? -ban, -ben,
Hova? -ba, -be.
Ezt nagyon sokan nem tudják használni, és a hajam égnek áll!
“szia” , ha valaki egyedül van, “sziasztok” , ha többen vannak. Amitől engem kiráz a hideg, az a “helló” többesszáma : “HELLÓSZTOK” … van ilyen szó?!
Vagy amikor ketten vagytok és úgy köszön,hogy Szia… Amúgy én is rosszul vagyok tőle! :D
“hellótok” volt régebben, az -sz hogyan keveredett bele, az rejtély, hihihi…. nekem az furcsa, hogy a turkáló nálunk vidéken “turki” volt mindig is, de a budapestiek “turi”-nak nevezik, nyilván mert turálni lehet ott ruhadarabokat maguknak…… :D
Nekem meg a ‘turki’ furcsa, hiszen a turkáló tőszava a túr szó így logikusabb becézett alakban a ‘turi’ szó.
szerintem meg pont a turki nevetséges, sehol nem láttam még ilyet, Parasztfalván írják így? :D
engem az idegzsába kerülget, ha valaki feltételes mód E/1-ben azt mondja, hogy játszaNÁK!!!!!
Kárpát-aljai “tájszólás”, ami átszivárgott Miskolc irányába is, sajnos!!!! aki ukrajnai neveltetés után került akárhány diplomával az anyaországba, már kivakarhatatlan ebből a szláv hangrendű ragozásból!
Nem olvastam végig az összes hozzászólást, így már lehet, hogy elhangzott. Engem az szokott zavarni, amikor valaki nyaralni megy mondjuk Görögországba, Olaszországba, stb…. és ezt úgy fejezi ki: Megyek “görögbe”, “olaszba”. :((((
Nekem nem tetszik, de el vagyok kissé bizonytalanodva, hogy ezek helyesek-e:
– Oltsd fel a lámpát. (Nem “Gyújtsd fel a lámpát”?)
– Olcsó árakkal várjuk. (Nem az áru az olcsó és az ár alacsony?)
Felgyújtani csak tárgyat lehet, benzinkutat, zsinagógát, ilyesmit.
S ha már ég, akkor azt lehet oltani.
Lámpát kapcsoljuk, legalábbis errefelé.
A nem árammal “működő” világítási eszközök használatakor a ‘gyújt’ és a ‘begyújt’ szó takarta a cselekvést, valószínűleg innen maradt meg a kifejezés. Ezzel szemben például a ‘felgyulladt a kijelző’ már valóban félreérthető. :) (A hozzászólás alapja nem tudományos, eddigi tanulmányokra és tapasztalatokra épül, így nem feltétlenül helyes.)
Oltani?
De a lámpát lekapcsolom(!)
Nálunk azt mondják , Kapcsolf fel meg le a lámpát :)
Van, aki kicsukni szokta a TV-t! : )
Az oltsd fel a lámpát nekem sem tetszik, lévén az oltás az eloltást (kikapcsolást) jelenti.
Az olcsó árakkal viszont igazából nincsen gond, egyszerű metonimikus képalkotással van dolgunk, ha olcsó árról beszélünk, két egymással kapcsolatban lévő dolog (áru és ár) közül a másikra alkalmazzuk a jelzőt. Ha ezeket helytelennek tartjuk, akkor mindennapi szókapcsolatok ezreit kellene száműznünk a nyelvből, például “az egész ország mellette állt” (értsd: az ország összes embere – az ország nem tud állni, hiszen az egy földterület). Vagy: “ez egy nagyon erős lámpa, nagyon erős paprika stb.” (holott nem a lámpa az erős, hanem a fénye, nem a paprika az erős, hanem az íze).
Akkor ezek után nem nagytudású embert mondok, hanem soktudású embert, ha már ilyen elnéző a nyelv. Nagysebességű autó helyett gyorssebességűt. Nem kellene bátorítani a műszakilag helytelen kifejezéseket. A végén még összekeverjük a tömeget a súllyal! És ott van a nagytisztaságú arany esete, amit többen fordítanak angolból magas tisztaságúnak. Rendkívül zavaró.
“a műszakilag helytelen kifejezéseket” – igen, nagyon fontos dologra tapintottál rá: nem jó összekeverni, hogy éppen valami szaknyelvet használunk (vagy csak általában tudományos igényességgel kell írnunk/beszélnünk valami miatt, pl. szakdolgozatot írunk, ill. tud. előadást tartunk), vagy pedig a “sima” köznyelvet használjuk. A súly/tömeg is jó példa: az árun a felirat természetesen pontos kell hogy legyen, azt kell ráírni, hogy “Tömeg: 500 g”, de ettől még nem mondhatjuk hibásnak, ha a náncsi néni azt mondja, hogy ennek fél kiló a súlya, hiszen akkor az ország nagy része hibásan beszélné a saját anyanyelvét. :-) (Tudom, hogy ez nem jó érv, mert a “nyelvhelyesség-nácik” abszolút szemrebbenés nélkül képesek ilyet mondani. :-)-:
Lehet abbafejezni (abbahagyni helyett), somogyiasan…
Natessék, én erre is azt gondoltam volna, hogy csak poénból mondják. Kösz az infót, jó kommentelő holtig tanul.
Ez még katonaság idején volt, amikor ahhoz is engedélyt kellett kérni az írástudatlan főtörzstől, hogy engedélyt kérjünk.
Jah! Akkor az már félig olyan, mintha poénból lett volna… :-) Személyes tapasztalatom szerencsére nem volt, de amilyen sztorikat hall az ember, hát sokszor nem lehetett eldönteni, hogy az “őrmester” valamit viccnek szán, de annak rossz, vagy komolyan gondolja, de annak vicc… :-)
Tekintve hogy az ár az áruval egyenlö érték, mindegy melyiket nevezed olcsónak. Illetve annyira mégsem mindegy, mert az “olcsó áru” kifejezés az emberekben a rossz minöségü áru szinonímája.
OTTHON (othol)…. ezt a szót nagyon sokan elszúrják
Bizonyos nyelvjárásokban így mondják az otthont.
Van egy erdélyi származású ismerősöm, náluk például így szokás mondani: otthol.
Mint ahogyan a tarhonyát sem hibásan mondják úgy, hogy: targonya. Egyszerűen az Ő nyelvjárásuk más.
Aki a “boltba vagyok” és ehhez hasonló nyelvi újításokon lamentál, olvassa el ezt a cikket:
http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/09.html
Ami tényleg zavaró, az a valódi igénytelenség és a logika hiánya. Például, ha a központozási és egybeírás/különírási hibák miatt érthetetlenné válik a szöveg. Pl. “Dob utcában három, szobás-hallos világos, 85 nm-es kertre néző, lakás ki adó.” Egy rossz helyre rakott vessző adott esetben rosszabb, mint egy j/ly, ami egyszerűen műveltség kérdése.
Ja ,és ha valaki így írja a vesszőt ,az azt jelenti ,hogy az illető még életében nem nyitott ki egy könyvet. :) Illetve erre utal még számtalan más helyesírási hiba is.
De a helyesírási kérdéseket (mely a logika és a konvenciók elegye) ne keverjük össze a nyelv aktuális újításaival!
Praktikusan ezt sokan úgy oldják meg, hogy ki sem teszik a vesszőt. Úgy sehova :-(
Olcsó áron…
engem az irritál nagyon, amikor a határontúli magyarok készítik a bölcs mondások feliratokat vagy blogokat, és élő embereket akarnak “megsiratni”, mert fogalmuk sincsen a “megríkatni” szó létezéséről sem a jelek szerint
Ha Magyarországon él, fogalma sincsen arról, hogy esetleg Ön a határon túli.
Engem meg az irritál nagyon, amikor a magyarországi polgárok osztják az eszet.
Háhh… paraszt! :D
Te meg még nagyobb paraszt. Kiváncsi vagyok ki lesz a győztes…
kedves fityma.
Ezeket igazán kár ragozni. Területi, tájnyelvi, nyelvjárási sajátosságok mindig lesznek. Így mindig lesznek szavak, kifejezések, amik furcsának tűnhetnek az adott nyelvhasználó számára. De ettől még nem feltétlen helytelenek vagy igénytelenek.
Amúgy a határon túli magyarok nagyon sok mindent meg is őriztek a nyelvünk számára. Ezt sem szabadna elfelejteni.
határontúli magyarként, természetesen ismerem és használom a megríkatni kifelyezést… a megsiratni pedig, számomra idegen. Mi egyszerűen elsíratjuk a halottat.
engem az irritál, amikor olyan készít bölcs mondás feliratot, vagy ír újságcikket, akinek fogalma sincsen a “megríkatni” szó létezéséről sem, és élő embert igyekszik “megsiratni”, ráadásul egy bizonyos amerikai politikustól vett idézet kapcsán 2014. decemberében mindenhol a “megsiratással” találkoztam szinte a teljes interneten a magyar változatokban :'(
Na, ha már itt vagyunk, 2014 decemberében a helyes forma. Nem kell pont az évszám után ebben az esetben.
:( valóban, így utólag én se értem, mit keres ott egy pont!
Szabolcsiak ezért meg fognak késelni de amikor azt mondják “kellesz” vagy “lehet lesz” egyenesen feláll a szőr a hátamon. No meg attól is hányok, mikor a létavértesiek azt mondják “megyek mamáék” egyszerűen lecsapják a hoz hez höz képzőt.
Ettől már csak a “megyek mamáéknál” a szörnyűbb! :-)
Mi a baj a kellesszel? Vagy kellesz, vagy nem kellesz. :)
Nekem a fog kellenitől kezd viszketni a lebenyem.
Szerintem arra gondolt, hogy ,,holnap vennem kellesz kenyeret”.
Tudom én, zempléni vagyok. Ezzel szoktunk visszavágni. ;) Vagy azzal, hogy “Te kell nekem.”
kevered, az “kell lesz”
Engem az zavar nagyon ha a lesz szót úgy írják,hogy lessz.. Meg mikor beszélgetés közben a hűtőből hüttő lesz.. Meg amikor azt mondják,hogy megyek hazafele… Ez is helytelen..mert nem fele hanem felé…
a lessz-től engem is ráz a hideg! :-)
És miért lenne hibás az, hogy “fele”? Ne gondold, hogy a te egyéni ízlésed az valami szabályt tükröz. Sok száz évvel ezelőtt is mondták már így a magyarok, egyszerű rövidülés, egyébként ugyanez történt a haza (értsd: hazulra, hazafelé) szóval is, ami eredetileg hazá formában volt használatos, aztán a szóvégi hosszú magánhangzó lerövidült. A felé esetében megmaradt az eredeti, hosszú magánhangzós alak is a rövid mellett, a haza szó hosszú párja viszont kiveszett.
“Legottan indula Zádorlaka fele”
(Tinódi Sebestyén: Erdéli história)
“A földeken néhány komoly paraszt
hazafele indul hallgatag.”
(József Attila: Megfáradt ember)
Jártas-járatos? A busz járatos, én csak jártas lehetek egy adott témában. Hány ember nem tudja!
Rosszul tudod, már nagyon régi szótárakban is szerepel a járatos szónak ez a jelentése.
“Ám ő megmutatá, hogy járatos a honi törvény
Bakrai közt, és ért a nyúlkereséshez ugyancsak”
(Arany János: Elveszett alkotmány)
Engem a 4. pont zavar. Én is így tanultam 30 évvel ezelőtt, de úgy hallottam, hogy azóta változott, és mindig ki kell írni a pontot, tehát 12.-én. Most megint összezavarodtam, hogy melyik a helyes.
12-jén… megmondták :D
Az 1984-es helyesírási szabályzat óta egészen biztos, hogy nem kell kitenni a pontot.
A környezetemben a következőket keverik. Úton van – útban van. Úton van, tehát hamarosan várható az érkezése vagy útban van, tehát akadályoz valamiben. Legalábbis én így tudom, de összevissza használják körülöttem. Szégyelli magát helyett néha szégyenli magát és tanulság helyett tanúsága van a sztorinak, szerintem helytelenül.
A magyarázatot példaként használva: “ha jővőben fogom megenni” mutat egy olyan gyakorlatot, ami zavar. Szerintem ” a jővőben megeszem”. Ennél már csak az az iszonyatosabb, hogy “holnap ott fogok lenni” a “holnap ott leszek” helyett, Vagy “a jővő héten be fog következni a melegedés”. Miért nem “a jővő héten melegszik az idő…”? Ezt minden időjárás jelentésben elsütik egy párszor
* jövő
Kedves Szerkesztő!
Nem olvastam el az összes hozzászólást, így már lehet jelezték azt a hibát, amit röviden itt kifejtek.
A második pontból idézek: “De találkozhatunk a teljes hasonulás következtében a következő formákkal is: léccives, lécci.”
A megjegyzésem annyi, hogy ötödikben és kilencedikben is tanítjuk és hangsúlyozzuk, hogy teljes hasonulásról akkor beszélünk, ha két mássalhangzó kapcsolatában az egyik mássalhangzó a másikkal teljesen azonossá válik (legyen szó csak kiejtésről vagy írásról is). Magyarán az egyik vagy a másik mássalhangzó módosítatlanul megmarad (busz+val=busszal; hagyjál –> kiejtésben a j helyett gy-t ejtünk).
A “lécci” és társai esetében NEM történik HASONULÁS. Az eredeti mássalhangzó-kapcsolat a képzés módja és helye szerint is igazodik egymáshoz a folyékonyabb, könnyebb kiejtés érdekében, és így egy ÖSSZEOLVADÁS fog történni (két mássalhangzóból egy harmadik). Olyan ez, mint a “barátság” szó esete, ahol a zárhang (t) és a réshang (s) egy zár-rés hanggá (cs) olvad össze.
Üdvözlettel:
Mester Álmos
Ez a ‘lehet jelezték’ nekem nagyon tetszik!
Nálunk nem ez használatos, de szerintem igenis helyes és szép.
Erdélyiektől hallottam ezt a formát és lassan már rá is szoktam.
Ugyanolyan, mint a “félek sok lesz” kifejezés. Létezik még a “hallani véltem” is, vagy a franciában használatos “érteni hittem” (j’ai cru comprendre). Általában a bizonytalanság kifejezése érdekében bújnak az emberek ködös kifejezések mögé. A művelt brit persze mindig “attól tart” (I’m afraid).
Kedves Mester Álmos! A “légy szíves” esetében nem történik összeolvadás, mert ebben a szóban soha nem ejtjük a gy+sz hangkapcsolatot cc-nek. Itt zöngésség szerinti részleges hasonulás következik be, tudniillik a kiejtésben “léty szíves” hangzik, nem pedig “léccives”-nek. A “lécci” alak a fiatalok körében terjedt el a közösségi oldalakon. (Az “egyszer” szóban is csak az igénytelenebb kiejtés hangoztat hosszú cc-t. Az igényes ejtés: “etyszer”.)
Vannak nekem is kedvenceim… Pl. “törzsgyökeres” pesti vagyok, leteszi a kau”K”ciót, ezeket rendszeresen hallom. Ingatlanokat közvetítek, sok tulajjal találkozok és bár tudom, hogy a “lichthof” az egy idegen szó, az emberek 90%-a nem tudja kimondani, nem csak az idősebbek, hanem fiatalok sem. (Liktó, lihók, liftó, és társai a legnépszerűbb átiratok :) )
Nekem ezzel a kommenttel van gondom! Nem biztos, hogy jó az a ‘találkozok’. m
Én úgy tudom, helyes, ahogy írtam. A helyesiras.mta.hu szerint is az, és én is úgy tudom, hogy nem a “találkozom” az egyetlen helyes forma. De ha tévedek, úgy elnézést kérek.
Nem igazán az érdekel, hogy melyik a helyes.
Azt viszont érzem, hogy borzasztóan hangzik így!
Nem Téged akarlak bánatni, sőt, őszintén örülök annak, ha valaki nem csípőből tüzel vissza a véleményemre.
A legtöbben megsértődnek, ha szóvá teszem ezt.
De mégsem tudom komolyan venni azt aki így beszél vagy ír nekem pl egy levélben.
Bizonygathatja, hogy ez így helyes, de ettől még (bocs) proli ez a stílus.
Nem nekem tesz rosszat, hanem magáról mond el egy fontos információt nekem, valamit, ami miatt csak mosolygok a mondandóján.
Ez olyan, mint a kabátlopás, minél többet beszél valaki róla, annál mélyebbre merül el.
Szóval lehet, hogy helyes, de én azért inkább tartózkodnék tőle.
Abszolút nem tüzelek vissza csípőből, tanulni sosem szégyen. A magyar nyelv meg annyira sokrétű, hogy néha nagyon nehéz tökéletesen használni :-) Lehet, hogy prolin hangzik, de azért hagyom “k”-val a végén, mert nem tárgyas, tehát valakivel és nem valakit lehet találkozni. Pl. Eszem egy pizzát, itt én sem “k”-val írom. De köszi azért a véleményt, abban igazad van, hogy a helyességétől függetlenül szebben hangzik a Tied.
Mi lenne, ha a magyar fényudvar szót használná mindenki a német helyett?
A lichthof magyar megfelelője: világítóudvar
Valamikor az 1960-as években tanultam az ikes igék ragozását: ha egyes szám harmadik személyben “eszik”, akkor egyes szám első személyben “eszem” a helyes. A nem ikes igék tárgyatlan ragozása: “írok” valamit. A tárgyas ragozás pedig: “megírom” a levelet.
Nagyon gyakran hallom utcán, Tv-ben, stb nem ezek szerint az ikes igéket.Talán lemaradtam valamilyen hivatalos változásról?
Abban, amit írtál, igazad van. Én az “eszem” szót ugyanebben a formában használom, pont a tárgyas dolog miatt. De találkozni “valakiVEL” lehet, nem “valakiT”. Ezért hagyom ikes ragozással. De lehet, hogy rosszul teszem.
Helló! Ahogy írtad, a “találkozni” is ikes ige: egyes szám harmadik személyben: “találkozik”. Ezért nem kell a tárgyas vagy tárgytalan ragozást alkalmazni. Jól csinálod.
Nálam vagy Tőlem
Okosabb tőlem; tőlem hamarabb ért oda, tőlem magasabb. Legfeljebb akkor lehetne „tőlem magasabb”, ha én tehetnék arról, hogy ő a magasabb, ha tőlem válna magasabbá.
Nem értek egyet. Szerintem jól hangzik az is, ha valaki okosabb tőlem.
Ami viszont borzasztó: okosab töllem, ne is beszéljünk rolla, ez csak egy vélemény…
Hukabukinak van igaza, hiszen ha tőlem lenne okosabb, akkor az azt jelentené, hogy én tanítottam.
Nekem akkor is így tetszik…
Sokszor hallotta tv-s műsorvezetők szájából, hogy a “légy szívest” több személyre alkalmazzák. Pl. “Légy szíves, gyertek ide!”. Azt gondolom, hogy ez helyesen “Legyetek szívesek, gyertek ide!”
Muszáj és muszály. Frissen facsart és frissenfacsart. Forró csokoládé és forrócsokoládé.
ezzel tesznek a sírba: helló-helló, szia-szia, puszi-puszi… és néhányan ilyenekkel táncolnak az idegszálaimon: helló-helló-helló, szia-szia-szia-szia-szia… és vannak olyanok akik vagy annyira gyengeelméjűek, hogy beragad időnként 1 szó és azt ismétlik, amig ki nem akadnak, vagy engem néznek olyan gyengének, hogy nem értem meg egy szóból a köszönésüket.
Igen-igen-igen(-igen-igen-igen-…..)
Különbség versus külömbség :(
aynanyelfábológ plíz msot mrét kell esztet a létszi nme is hejtlen
Szőrszál hasogatás….
Ha valaki azt mondja vagy írja megfogom helyett, hogy mekfogom az valóban zavaró és valós helyesírási hiba. Minden más csak szőrszál hasogatás :)
Szeretném előrebocsátani (és nem bocsájtani…), hogy örülök az ilyen cikkeknek, már, ha minden rendben van velük.
Idézem: “Mindkét csapat két gólt rúgott, így egyenlőre áll.” Ez egy helytelen és értelmetlen mondat. “egyenlőre áll” – na, de mi?! Hol az alany? A két csapat egyenlőre áll? Nem, a meccs áll egyenlőre. Ha viszont ragaszkodik az író ahhoz, hogy a két csapat egyenlőre áll, akkor egyenlőre állnak. Mert két csapat van, nem egy.
Jó lenne az az okfejtés, ha magyarul “a fiú és a lány bejön a szobába” vagy a “két fiú bejön a szobába” mondat ne lenne tökéletesen és kifogástalanul helyes. Vagy szerinted azért, “mert két csapat van, nem egy”, már többes számot kell használni? “A két csapat egyenlőre állnak”? Hol tanult kend magyarul?
És mellékrendelő mondatban is:
Két ember jön, és szeretne szállást kérni.
Két ember jön, és szeretnének szállást kérni.
Mindkét mondat tökéletesen helyes magyarul.
Engem a mostanában a nyilatkozóktól, riporterektől egyre többször hallható HATÉKONYTALAN szóhasználat idegesít. Egyszerűen nem tudják kimondani, hogy ROSSZ HATÁSFOKÚ, vagy HATÁSTALAN. Más. Nem nyelvtani kérdés, csak majmolás volt az egy időben elterjedt “százalékpont” kifejezés. Biztosan meg van a helye a közgazdaságban, a pénzügyi világban, de a napi szóhasználatban szerintem legalábbis kínos volt. Az egyszerű ember biztosan nem mondja, hogy “ma10 százalékponttal olcsóbb a csirkefarhát.” Ennek ellenére úton-útfélen lehetett hallani, olvasni. Szerencsére mára már kikopott a mindennapi beszédből. Helyette van az ÚGY GONDOLOM, illetve fokozva az ÉN ÚGY GONDOLOM. Magát “valamire tartó” nyilatkozó csaknem minden mondatát így kezdi. Számomra meg azt jelenti, hogy a nyilatkozó nem gondolkodik, csak (nagyon gyakran) hallotta ezt és rászokott. Meg aztán jelezni is kívánja, hogy ő gondolkodik (valószínűleg ellentétben másokkal). Már csak a gyakran monológ szerű kinyilatkoztatásokat színesíteni lehetne az ÚGY VÉLEM, SZERINTEM, AZT HISZEM kifejezésekkel.
Kedves Istvan. A szazalekpontnak nagyon fontos szerepe van ha egy szazalekos ertekrol beszelunk, peldaul hogy egy kamat 8%-os. Ha ez a kamat 8 szazalekponttal magasabb lett, akkor 100 szazalekkal lett magasabb, es most 16%-os erteket mutat. A nyilatkozatokban pedig jogilag fontos hangsulyozni, hogy az ember a velemenyet mondja el, mert ha tenykent kezel valamit, azt bizonyitani is kell, ha mondjuk peres eljaras indul a nyilatkozat miatt.
Kedves Laci! Mint az a válaszodból is kiderült, nem sikerült eltitkolnom, hogy nem vagyok egy közgazdasági, pénzügyi zseni. Ezért is írtam, hogy a “százalékpont” kifejezésnek a maga helyén, bizonyos gazdasági, pénzügyi területen biztosan fontos, a hozzáértőknek érthető szerepe van. Engem csak az zavart, hogy unós-untalan használták olyankor is, amikor egy egyszerű százalékkal ki lehetett volna fejezni a változást. Értem én a használókat, hiszen témától függetlenül tényleg olyan “felnőttesen” hangzik.
Ami válaszod második részét illeti. Abban nincs vita, hogy egy nyilatkozónak “jogtiszta” véleményt kell mondania és ezt akár az (ÉN) ÚGY GONDOLOM formulával teszi egyértelművé. Én inkább arra próbáltam (megengedem eléggé esetlenül) utalni, hogy egyes kifejezések beivódnak egyes közszereplők agyába, szinte kötőszóként használják azokat. Morgolódásom a beszélt nyelvi egysíkúságáról szólt, a kényelemről, hogy ne kelljen szinonímákkal “díszíteni” a beszédet.
Kell a százalékpont kifejezés! Vegyünk egy csoportot, amelynek egyik nap 10 százaléka beteg, másnap már csak 8 százaléka. Ez azt jelenti, hogy a betegek ötöde meggyógyult, vagyis a betegek száma 20 százalékkal csökkent. A betegek aránya 10-ről 8 százalékra, vagyis 2 százalékponttal csökkent. 20 vagy 2 nagyon nem mindegy…
Az “úgy gondolom” azt jelenti, hogy nem tényeket, csupán magánvéleményt közöl. (Lehet persze a felelősség elhárításának az eszköze is, ha kiderül az állítás ellenkezője, nyugodtan mondhatja: “Bocsánat, nem jól gondoltam”).
Persze, ha egy nyilatkozat során sokszor előfordul, az már ciki.
Vagy egy másik gyöngyszem a “…valószínűleg, hogy…”, amit sajnos már a médiába is beszivárgott.
Klub Rádió (de lehet, más adókon is)… Egyik neves riportere egy órás műsorában számtalanszor így kezdi a kérdését, AZT AKARNÁM TUDNI, AZT AKARNÁM MÉG KÉRDEZNI és nincs egy szerkesztő, egy baráti munkatárs, aki rászólna, hogy ne erőszakoskodjon a riportalannyal. Miért nem jön ki a száján sohasem, hogy AZT SZERETNÉM TUDNI, KÉRDEZNI esetleg AZ ÉRDEKELNE MÉG.
Szerintem az “azt szeretném kérdezni … ” egy felesleges (udvariaskodó?) szófordulat, amit ha szó szerint értünk, akkor ilyesmit válaszolhatunk rá: “Ha annyira szeretné, hát nem bánom, kérdezze meg!”
Nem tudom, volt-e már emlitve (területileg változó a használata), de nekem
kellemetlenséget okozott az “Add oda!” felszólitás használata az Add ide! helyett.
magyarul a mult idő használatához nincs szükség a lenni ige mult idejéhez
(nem: volt e emlitve, hanem emlitették e) .A multidő képzéséhez a latin nyelvekben használják a lenni igét nem a magyarban
– múlt idő (hosszú ú, két szó)
– említették-e (kötőjel)
– mondatok kezdő nagybetűje
– mondatvégi írásjel
– tagmondatok közötti vessző használata
;)
Bizony, roppant idegesítő. A fővárosban szinte mindenki így beszél! De az a szomorú, hogy a tv ben is. (éjjel nappal Budapest)
engem leginkább az idegen szavak használata zavar (nem irritál) olyan szavak helyett amelyeknek van tökéletes magyar megfelelőjük. ezért ha valaki tud egy olyan csoportról aki ezeket a szavakat vadássza kérem értesitsen (ne informáljon)
értesÍtsen…
Engem jobban zavar, ha valaki nem tesz nagybetűt a mondat elejére, fogalma sincs a központozás (vesszőhasználat) stb. szabályairól, másokat viszont lelkesen üldöz az ő – nem hibás, csak más – nyelvhasználati szokásaik miatt…
Hadd mondjam el, hogy nem had mondjam el, mert a had a hadsereget jelenti. Ez zavar a legjobban. Hasonlóan idegesít még a mond, amit E/2 felszólító módban előszeretettel használnak, pedig a mond, az E/3 kijelentő mód. Helyesen így kéne: mondd. Úgy, mint az ad (valaki valamit) É/2 felszólító: add (oda azt neki). Én sem írok mindig helyesen, de ezek a hibák szinte ordítanak.
Engem leginkább zavar például receptekben
: “… a vajat felolvasszuk…” felolvasztjuk helyett, ilyenkor már nem is olvasom tovább, annyira felbosszant.
Nincs semmi baj a “felolvasszukkal”, amennyiben felszólító módról van szó, viszont az általad említett példa szóhasználata valóban helytelen.
A felolvasszuk-ot nem lehet felszólító módban értelmezni, hiszen akkor olvasszuk fel lesz.
Vannak a magyarban olyan mellékmondatok, ahol az ige felszólító módban áll. Pl: Ahhoz, hogy felolvasszuk a vajat, be kell kapcsolni a rezsót.
Ezt én nem találom felszólító módnak.
Ez egy célhatározói mellékmondat, amire jellemző, hogy állítmánya felszólító módban álló ige. Kivételt csak a vonatkozó árnyalatú célhatározói mellékmondat alkot. Benne kijelentő módú vagy kijelentő módú értékű az állítmány. “Ő is azért dolgozik, ami minden ember számára értéket jelent.”
én rendszerint elhibázom kb 10 szó írását, de rohadtúl nem érdekel, mert nem nyelvtani dolgozatot adok be, hanem csak a véleményem írom valamivel kapcsolatban, s a lényeg hogy megértsék az emberek a nézőpontomat, s nem az hogy kinek miként gőrcsöl a gyomra a rosszúl írt szavak miatt, nem a nyelvi pontosságon múlik a magyarságom , illetve a mondani valóm sem… akik ezeket nézik nem hivatalos dokumentummal kapcsolatban, azok túlságosan unatkoznak…. vagy többnek érzik magukat mert pár szó nem fog ki rajtuk, de attól még ugyan úgy lehetnek hiányosságaik mással kapcsolatban az életben…. csak azt más emberek nem tuddják róluk, ezért ők nep kapnak leoltást a neten érte….
a nyelvi Trollok mellőzenek……
A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem.
Én azért mindig kijavítom, ha a számítógép aláhúzza ….. amit lehet jól, az menjen ki jól.
nekem az Operában megnyitott weboldalakon nem húz alá semmit, nem fogok külön megnyitni egy Word-öt csak azért, nehogy valakit megsértsek a nyelvtani hibáimmal…
nem megsértésről van szó… egyszerűen csak tiszteld meg a saját anyanyelvedet, hogy helyesen használod… nem lehetetlen ám megtanulni tökéletesen magyarul. ;-)
hivatalos dokumentumokat pontosan írom meg, de a kötetlen írásnál nem érdekel hogyan írok…nem tisztelem sem a vallásokat sem a hozzá tartozó egyházakat ( az emberek irányítására lettek kitalálva semmi másra..) … azért mert más érez bármit is irántuk nekem nem kell….
Embernek tartom magam. hogy érthető legyek: nem Európainak, nem Magyarnak, nem Pestinek,nem Ferencvárosinak , hanem Embernek… nem érdekel sem börszin sem vallás ameddig nem kötnek belém…..
azok a kevés emberek közé tartozom akik megelégelték a nemzeti maszlagot világszerte. akik megértették hogy az meberiség csak akkor fog a következő civilizációs szintre lépni, ha megszünnnek a nemzeti és vallási fundamentalista eszmék….
Nem érted?! Nem azért próbálunk helyesen írni, mert így mások nem tolnak le!
Én igazából csak röhögök azokon, akik súlyos hibákat vétenek.
Saját magadat minősíted! Persze én azt nem sajnálom, hogy te magadat ennyire tartod.
Szóval csak bátorítalak, írj csak hibásan. Így pontosan tudni fogja mindenki, hogy kivel áll szemben.
Ha ez neked nem belső kényszered, akkor nincs mit tenni.
Tanácsolni tudjuk csupán, hogy törekedj a helyes írásra, aztán ha nem fogadod meg, te bajod.
Besértődni egy kritikán lehet, csak nem érdemes.
A kritikát inkább meg kellene szívlelni, szigorúan saját érdekedben!
Az önéletrajzodban elejtett hibákat senki sem fogja kijavítani! Csak azt veszed észre, hogy már be se hívtak meghallgatásra.
“akik ezeket nézik nem hivatalos dokumentummal kapcsolatban, azok túlságosan unatkoznak” ha figyeltél volna arra is amit írok nem csak a hogyanra…természetesen ha hivatalos papírt írok , akkor odafigyelek és még biztonság kedvéért hibaellenőrző funkciót is futtatotk mielőtt beadnám bárhova is.
ismétlem nyelvi Trollok mellőzzenek !!! nem érdekel mennyi hiba van abban amit írtam, és aki továbbra is azon nyáladzik az tényleg nem képes sem értelmezni sem felfogni amit írtam…. ebben az esetben nagyobb a problémája mint nekem…..
Én azért mindig kijavítom, ha a számítógép aláhúzza ….. amit lehet jól, az menjen ki jól.
szerintem senki nem tolja le, de azért azt meg kellene jegyezni, hogy nem rohadtúl és nem rosszúl, hanem rövid u-val: rohadtul és rosszul… mindenki vét hibákat, rég volt az iskola, de aki sokat olvas könyveket, az szinten tarthatja a megtanultakat…
látom a nyelvtant nagyon vágod, csak az értelmezés valahogy nem megy, mert érezhetően nem értetted amit írtam……
A helyesírás vagy a slendrián írás két különböző téma.
Ha tudok helyesen írni, akkor megtanultam valamikor az iskolában.
Ha slendrián az írásom, akkor az engem jellemez.
Én megtisztelem a saját anyanyelvemet azzal, hogy igyekszem megfelelően és helyesen használni. Ha mindenki mindent úgy írna le, ahogy neki éppen kedve van hozzá, akkor nem is tudnánk írásban kommunikálni egymással. Ezért vannak a helyesírásnak szabályai, amit már csak a saját nyelvünk iránti tiszteletből illik betartani. Ha más nyelvet nem is tudunk, legalább a sajátunkat tudjuk már tökéletesen, hibák nélkül. Nem?
Annak idején (1965-70-es évek) úgy tanultuk, hogy örömöt szerzünk, bánatot okozunk. Minden műsorvezető a tv-ben úgy használja, hogy örömöt okozunk. Vajon az ifjabb generáció nem ugyanazt tanulta?? nekem nagyon bántja a fülemet.
‘Elnyerte méltó büntetését’ (vagy még jobb: ‘Elnyerte méltó bűntetését’).
Jutalmat lehet elnyerni, büntetés lehet kapni, (ki)érdemelni.
Nagy baj lenne, és nagyon szegényes volna a nyelvünk, ha minden szót csak az elsődleges értelmében lehetne használni. De szerencsére ez nincs így, ezért lehet akár magát a jutalom szót is büntetés értelemben használni, pl. Petőfinél: “S míg jutalmát jó, rossz meg nem kapja…” Egyébként nem nehéz belátni, hogy a szó eredetileg azt jelenti: “ami jut”, a nyer pedig azt, hogy “szerez”.
Akkor én elnyerem méltó jutalmamat. Érdekes még a különféle népeknek a pénzhez való viszonya:
A francia nyeri a pénzt, a német kiérdemli, az amerikai csinálja, a magyar pedig keresi, de nem találja!
MUSZÁLY. Szörnyű.
A fenti példa alapján (amikor az igekötő és az ige közt egy másik szó áll, mindhárom szót külön írjuk) eszembe jutott egy hasonló példa. Engem leginkább az zavar, amit manapság egyre több helyen tapasztalok, hogy ha az igekötő az ige előtt áll, külön írják. Ebben az esetben pedig egybe kell írni. :)
Tisztelt “Varkonyi Andras” úr ! Egyelőre egyetértek Önnel,ami a helyesírási szabályokat illeti.Azonban mélységesen felháborít ahogyan Ön “mélymagyarkodik” ! Meg tudja-e nekem mondani , hogy nemzet nyelvészei használják még nemzetükre ezt a megalázó kifejezést ? Mondjuk :mélynémeteskedés,mélyfranciáskodás,mélyszerbkedés,mély- osztrákoskodás,mélyangolkodás …? Sorolhatnám még a végtelenségig.Önök egyes magyar “nyelvészkedők” azt gondolják,hogy a magyar emberek még nincsenek eléggé megalázva, és kitalálnak olyan szószerkezeteket,amelyekkel még jobban sárba döngölhetik az amúgy is önbizalom-vesztett magyarságot ! Tisztelettel: mélymagyarkodó.U.i. nem vagyok Charlie !
Nekem a következők nem tetszenek nagyon: nálamnál, mint ahogyan a reklámban is mondják, vagy “átbeszél” valamit. Egyébként nagyon zavar a mondol, mehetel, fogol, stb. igeragozási mód, pedig utánanéztem, s nyelvjárásként definiálják. Még a számítógép sem tudja értelmezni, pirosan húzza alá.
Kedvencem: onnastól, innestől kezdve!!!! Én még úgy tanultam, hogy innen, onnan :-) Már az onnantól is hasogatja a fülem :-)
Lehet, hogy volt már, de a legújabb kedvencem a megríkat-megsirat. Fiatalok előszeretettel használják az utóbbit akkor is, amikor a megríkat lenne a helyes.
Itthol,otthol…….Nekem ez “itthon” és “otthon” marad örökre……..Pedig sokszor találkozom velük ebben a formában,és nyílik a bicska a zsebemben !(Persze könnyen lehet,hogy így is helyes,bár remélem,hogy nem…!)
Nem helytelen, tájszólás…
Akkor kérdem én
Mi újság a bevezetőben írt .-/bemásolom:
szinte mindehol/,- szó helytelen használatával?/,- talán mindenhol,-vagy tán nem ez a helyes?
Erről,- ennyit..
Ilyen állat márpedig nincs – mondta az egyszeri parasztbácsi a zsiráfra az állatkertben. Először azt gondoltam, egyszerű elgépelés, mert “ilyen szó márpedig nincs”. Azért kíváncsi voltam, hátha másnál is előfordul, beírtam hát a jó öreg Google keresőbe, és meglepődtem: 48700 találat a világhálón. Pedig nincs is ilyen szó. Egy másik hasonló származék a “hőmérséglet” (csupán 5580 előfordulás, illetve mostantól még egy).
bicigli
Természetesen semmi baj nincsen a “szinte mindenhol” kifejezéssel. Azt jelenti, hogy “majdnem mindenhol”. A “mindehol” meg egyszerű elgépelés, ezen ne akadjunk már föl.
“ezen ne akadjunk már föl.”
föl? fönt? fent?
Hm, hm, jó meglátás, köszi!:)
Egyértelműen a “deviszont”… Hát kérem, az vagy DE vagy VISZONT!! A másik pedig a “megmondom az őszintét” ezeket az embereket, akik ezt kimondják, ki tudnám lőni az űrbe!!!
Tavaly eldogadták a “de viszont” kifejezést helyesnek :/
Nemcsak elfogadták, hanem egybeírandó lett ez az új helyes szavunk: “deviszont”.
Ez egy baromság.
Attól még így van, l. http://www.origo.hu/itthon/20140221-interju-ittzes-noraval-a-magyar-nyelv-nagyszotaranak-foszerkesztojevel.html
A de viszont kifejezéssel ugyanúgy nincs semmi baj, mint a dúsgazdag szóval (ti. a dús szó is azt jelenti, hogy “gazdag”). Egyszerű ismétléses fokozás, pont úgy, mint a nagyon-nagyon.
http://www.origo.hu/itthon/20130308-a-magyar-helyesirasi-szabalyzat-tizenkettedik-kiadasanak-tartalmabol.html
1-jén, 1-én kérdéskörhöz
az “e” kérdőszócska az állítmányhoz kapcsolódik – — nem-e hallottad váááááááá
“hagyd abba a csuklást!” … hogy mondjuk helyesen? … “ne csuklikolj!”? … vagy “ne csukolj!”? :D … erre nem tudott magyar tanárom válaszolni! xD
ne csukljál :D
Csukolj/csukoljál.
Es a csiklandozas? Ne csiklandozz, mert ez engem csiklandit? csiklandoz? csiklik? csikland?
Ne csuklodj?
Ne fürggye le! :-)
E heti és eheti. Mindkettő helyes, de egész mást jelent!
Secc perc……. folyásolja be…… ( istenem leírni is szörnyű ezeket… ) igazándiból… na, ezek nagyon hajmeresztőek :D
Újabban terjed a nagybetűs szókezdés, valami rosszul értelmezett tiszteletből. Mindenféle főnevet, melléknevet képesek nagybetűvel írni, pl. Magyar, Kedves, Övé. Legújabb gyöngyszem, frissen fellelve: “13. Kerületben a Kárpát utcai CBA-nál ül az Úr. ” A kerület is kezdődhetne kis kával, de az Úr, az nem a CBA előtt ül, mint hajléktalan, hanem a mennyekben!
Mostanában terjed, hogy a mondatot kis betűvel kezdik.
Kisebb gond, mert az egyszerű lazaság, hivatalosabb közegben ugyanazek az emberek nagybetűvel kezdik a mondatot. A mindenféle főnevek, melléknevek és névmások kényszeres nagybetűzése viszont komoly agyi problémára utal.
Lehet, hogy egy ilyen írás ápolja az anyanyelvet, de amint látom, ez itt inkább csak táptalaj azoknak, akik élvezettel cikizik mások nyelvhasználatát… Ugye a cikizők tudják, hogy mindez előszobája a lingvicizmusnak?
Legyen inkább lingvicinizmus :)
Engem a -ban, -ben ragok helytelen használata zavar nagyon, amikor helyette sokan a -ba, -be ragokat alkalmazzák. Pl. “Iskolában vagyok” helyett “iskolába vagyok”. Fülsértő. Miért terjed ilyen tömegesen ez a rossz alkalmazás?
köszönöm, Renáta, megírta, amit én is írtam volna! :)
Benn maradok az iskolába, mert klubbdélután lessz. Dúrva jó zene lessz, táncolnák ott mindenkivel, de tízre muszály hazamenni. ;)
Engem is nagyon zavar. Kerdeztem egyik baratnomet, aki rendszeresen rosszul hasznalja, meg olyan helyzetekben is, mikor megvaltozik a mondat ertelme. Azt mondta, nem tudja sosem a helyes valtozatot. Pedig egyszeru szerintem, valahova -ba/-be megyek, valahol pedig -ban/-ben (benne) vagyok.
A -ban, -ben és -ba, -be használatát mi is így tanultuk. Vagy ötven éve. Helytelen használata pedig szerintem nem egyszerűsítése a magyar nyelvnek, hanem annak durva rontása. (A német nyelv is megkülönbözteti: in das Haus – a házba és in dem Haus -a házban) A magyar nyelv nagyon gazdag, színesen kifejező. Megőrzésre érdemes. Persze a változásokat is el lehet fogadni, ha van értelmük. Még a terjedő idegen szavak használata ellen is csak akkor tiltakozom, ha egy meglévő értelmes magyar szó legalább olyan pontos, mint a “felvágásból” használt idegen szó.
Hát pont a német nyelvvel, ahol az egykori gazdag főnévragozásból mára mindössze két rag maradt, pontosan ugyanilyen egyszerűsödés következtében, nem példálóznék. De ugyanígy tűnt el az angol, a francia vagy az olasz nyelv rengeteg ragja is, sőt a magyaré is.
Ami nem azt jelenti amúgy, hogy ez a jelenség tetszik nekem, de a nyelvek bizony pontosan így változnak, a mai magyar változásait megfigyelve megérthetjük, miért különbözik mára annyira pl. a francia igeragozás az egykori latintól.
Egyébként hasonló folyamat figyelhető meg a -stül/-stül ragnál, amit – szerintem sajnos – sokan -stól/-stől alakban használnak (azaz táskástul helyett azt mondják, hogy táskástól, ami pedig szigorúan nézve egy baromság).
Na igen… Én német nyelvterületen élek, tudnék mesélni miben hasonlít a manapság beszélt német arra a németre amit a magyaroknak az iskolákban és nyelvtanfolyamokon tanítanak. Nagyjából semmi köze egymáshoz a kettönek.
A német már rég nem használ olyan alakot hogy “in das Haus” vagy “In dem Haus”. Helyette az “ins Haus” vagy “im Haus” a szokásos kifejezés. Szerinted mit ront egy “n” hang hiánya egy mondatban? A nyelvet a hétköznapokban nem gazdagságra, hanem kommunikációra használjuk. Legyen minél egyszerübb.
Mert rövidül, egyszerüsödik a nyelv. Magyarorszagon nagyon lassan, es kis valtozasok vannak. latnad mik vnna Ausztriaban… Minden nyelv folyamatosan valtozik a hasznalok az egyszerüsegre törekszenek. Ezert lesz a ban-ben-böl ba es be.
Nem értek egyet veled. Teljesen mást jelent, a nem megfelelő rag használata. Nem egyszerűsítés, hanem inkább lustaság és/vagy butaság. Természetesen a szövegkörnyezetből általában ki lehet következtetni, hogy mit is akart mondani az illető. Számomra akkor is fülsértő.
Teljesen egyetértek.
Nem annyira “teljesen más” a két dolog, mint amennyire gondolod: az “egyszerűsítés” oka legtöbbször mi más lenne, mint a “lustaság és/vagy butaság”?…
A “lustaság” amúgy is a technika fejlődésének egyik legfőbb mozgatórugója! (persze nevezhetjük energiahatékonyságnak is, vagy takarékoskodásnak az emberi munkával, az emberi erőforrás kímélésének… mindegy.)
A nyírségben beszélnek úgy, hogy megyek mamánál! Ahelyett, hogy mamához menne.
Máshol meg úgy beszélnek, hogy megyek a mamához – ahelyett, hogy a mamánál menne.
Így van!
A többi mellébeszéd; lusta butaság! ..És fordítva!
“A szobába vagyok.” Elmesélnéd milyen következtetéseket kell tenned ahhoz, hogy megértsd a mondatod? Nekem semmilyet, tökéletesen érthetö, és nem félreérthetö az “n” használata nélkül is. Akkor mihez is kell az az “n” ? Igen, lustaságból fejlödik a nyelv is, mint minden más. Lusta vagy gyalogolni, jármüvel utazol. Lusta vagy kézzel mosni, gondolom neked is van mosógéped. Sorolhatnám… Most akkor szégyellned kellene a lustaságodat ? Számodra még fülsértö, a következö generáció meg max. a nyelvtan órán fogja a “helyes” alakot hallani/használni. Idövel ezek el is fognak tünni a hétköznapi nyelvböl.
Valóban egyszerűsödés miatt lenne? Például szobában helyett szobába. Hàt ezek szerint teljesen mindegy lenne, hogy a szobába bemegyek, vagy a szobában vagyok? Hát nem ugyanaz, az egyik azt jelenti, hogy tartok valahova, a másik meg hogy már ott tartózkodom. Így elfogadhatatlan azzal magyarázni, hogy a nyelv egyszerűsödik, mivel ezzel a változtatással a jelentés változik.
Nekem például a suliban ezt elsők között tanították nyelvtanból, és meg kellett tanulni.
Van ismerősöm is aki szintén rosszul használja ezt, de ezt tudja is és nem magyarázgatja ilyesmivel.
Ez igenis lustaság vagy sokkal inkább tanulatlanság.
A világot a lustaság fejleszti. Lusta volt az ember gyalogolni, felült a lóra. Lusta volt lovagolni, feltalálta az autót. Mostmár vezetni is lusták vagyunk, önvezetö autót akarunk… Így megy ez, akkor is ha néhányaknak ez nem tetszik. Visszatértve a nyelvtanra, a szövegkörnyezetböl tökéletesen kiderül hogy benne vagyok-e a helyiségben vagy megyek a helyiség felé. “A szobába vagyok”. Mit tudsz te ezen félreérteni?
Félre nem értem, de ettől még nem lesz helyes és ez a lényeg. Ilyen alapon a szövegkörnyezetből sok más is kiderül és akkor az egész téma, amiről itt folyik a beszélgetés fölösleges…
“A szobába vagyok.” Pedig akkor sem lesz helyes, akárhogy magyarázgatjuk és tanult, olvasott ember fülét bántja.
És nem lustaság miatt lett ló, majd autó, hanem mert a világ felgyorsult, ezért használunk már inkább emailt is, postai levelezés helyett.
Ettől még az értékeket őrizni kellene, nem védelmezni, hogy egyesek szerint ez miért nem gond. Igényes ember veszi a fáradtságot, hogy a saját anyanyelvét megtanulja helyesen használni.
Ezen az alapon beszélhetnénk úgy mint a régen élt emberek, használhatnánk a “vala” kifejezést, mert az annyira szép volt… Lehet hogy ezt te meg néhenyan komolyan gondolják, de az embereket ez nem érdekli… Nekem kényelmesebb az “n” elhagyása, eztán sem fogom használni, csakúgy mint egyre többen. ;-)
„Igényes ember veszi a fáradtságot, hogy a saját anyanyelvét megtanulja helyesen használni.”
ez díjnyertes, hadd lopjam el, lécci! :-) [segít: fáraDSágot ;-) ]
na de komolyra fordítva:
“ettől még nem lesz helyes és ez a lényeg”: a lényeg éppen a megkülönböztetés “tudománya”: a cikkben vegyesen vannak helyesírási és egyéb nyelvhasználati kérdések feszegetve.
fontos HASONLÓSÁG e két csoport között, hogy mindkettőre igaz: pont attól lesz valami helyes, hogy egyre többen – és végül nagyon sokan – használják (/ használják valamilyen módon / valamilyen értelemben)
viszont fontos KÜLÖNBSÉG, hogy
(1) a helyesírási kérdésekben mindig meg tudjuk mondani, hogy valami helyes, vagy nem (eltekintve 1-2 kivételtől), hiszen a helyesírási kérdésekre egy testület által meghatározott szabálygyűjtemény vonatkozik, amely alapján (általában) eldönthető, hogy valamit hogy kell írni (vagy kimondhatjuk, hogy az adott kérdésben nem igazít el a szabályzat).
természetesen “az Akadémia” figyelembe veszi, hogy a nép hogy használja, és valamelyest követi azt (vö. a fent említett HASONLÓSÁGgal).
(2) ugyanakkor vannak azok az “egyéb nyelvhasználati kérdések”, amelyekről nincsenek konkrét szabályok, hanem legfeljebb olyan “illemszabályokat” és megfigyeléseket olvashatunk róluk, amelyek megpróbálják leírni, hogy hogyan is működik a dolog: pl. leírják, hogy egy-egy területen milyen szavakat használnak, milyen ragozást használnak (pl. “urambocsá” suksükölnek, nákoznak), milyen kiejtést használnak stb. …
még az “illemszabály”-gyűjtemények, vagyis nyelvhasználati tanácsadó könyvek/oldalak is csak leírnak valamit: bár olyan, mintha “szabályokat”, instrukciókat adnának, valójában emögött is egy jelenség megfigyelése van: pl. hogy “a művelt köznyelvben ezt általában így-és-így szoktuk használni [ezért ezt javasoljuk]”; “ki fognak nézni egy úri társaságból, ha így-és-így mondasz/írsz valamit [ezért tanácsos máshogy írni]”; “tanult, olvasott ember fülét bántja, ha ezt mondod [tehát inkább mondd azt, hogy …]” stb.
és erre is igaz a fenti HASONLÓSÁG: ahogy a többség mondja/gondolja/érzi, az lesz a “norma”.
amikor valaki megtanulja az anyanyelvét, akkor természetesen a saját közegének nyelvét tanulja meg, ha nákolással, akkor azzal, ha “pálócos” beszéddel, akkor azzal, ha a ban/ben helyett ba/be-vel, akkor azzal – és akkor neki az lesz az anyanyelve.
(az egy másik kérdés, hogy ki hogy ír: pl. azok, akik nem mondanak ban/ben-t, de legalább közepesen műveltek, azok ban/ben-t fognak írni, mert tudják a különbséget, csak nem ejtik.)
hogy egy szülő vagy egy tanár milyen beszédre tanítja a gyereket, az inkább az “anyanyelv tanulása” című részbe tartozik, tehát ott rendben van az, hogy a saját ízlése, adott közege szerint nevel, megmondja, hogy “ejtsd ki szépen, gyermekem, azt a szóvégi -ban/ben-t, én is milyen szépen mondom, látod” – de azt azért nem árt tudatosítani a gyerekben, hogy nem mindenki beszél egyformán, és az elég gázos, ha ez alapján lenézi/cikizi/megalázza a másikat.
ha pedig már felnőtt, magyar anyanyelvű emberek mondják meg egymásnak, hogy miért nem jól beszéli a másik a saját anyanyelvét, az pláne nevetséges/siralmas.
tehát ne mondd, hogy “nem helyes”, mondd, hogy neked nem tetszik, mondd, hogy csúnya, mondd, hogy igénytelennek tartod, hogy pongyola, hogy trehány – de hogy helytelen?…
(ismétlem, a gyerekednek – bizonyos korig – természetesen megtaníthatod, hogy hogy beszéljen, az más téma)
———-
“nem lustaság miatt lett ló, majd autó”: bár valóban azt szoktuk mondani a technikai fejlődéssel kapcsolatban, hogy “a lustaság viszi előre a világot, ld. pl. a kerék feltalálása”, de ez a megfogalmazás persze direkt kicsit (ön)ironikusan van megfogalmazva :-), mondhatjuk szebben, pl. a hatékonyság növelése, az élőmunkaigény csökkentése, stb., oké, így tényleg szebben, komolyabban, píszíbben hangzik.
(meg hát egyébként a konkrét esetekre sem igazán mondható, hogy egy lusta ember találja ki: a feltalálók/fejlesztők általában sok munkát feccölnek bele, hogy a végén “lustálkodhassanak” [a többiek]… :-)
“mert a világ felgyorsult, ezért használunk már inkább emailt”: öö… hát szerintem pont fordítva: inkább a technikai vívmányok miatt gyorsult fel a világ. tehát nem arról van szó, hogy az emberek, a kapcsolataik, a kommunikációjuk, a munkájuk, az igényeik felgyorsultak, és ezt próbáljuk kétségbeesetten követni a technikával, hanem a technika által lehetővé tett tempó hat az emberre….
“az értékeket őrizni kellene”: OK, de mi az az érték, amit őrizni szeretnél, a nyelvünk? mert annak már jó rég óta ugyanúgy (vagy még sokkal nagyobb mértékben) része a kiejtésben visszaszorult ban/ben, amellett persze, hogy írásban (egyelőre) meg van őrizve.
vagy beszéljünk inkább ómagyarul? ősmagyarul? melyik (vagy melyik volt, illetve melyik vala) az igazi szép, ideális, optimális magyar nyelv?
“Van ismerősöm is aki szintén rosszul használja ezt, de ezt tudja is és nem magyarázgatja ilyesmivel.
Ez igenis lustaság vagy sokkal inkább tanulatlanság.”
tök jó, hogy egyik mondatod üti a másikat…
az ötödikhez: “Helyes-kedves helység Bonyhád, hol a konyhád helyiség.”
forrás:
muszáj–> ly-vel priceless..
Ki lehetne egészíteni a cikket a “külömben”, “külömböző” szavakkal. A társaság fele biztos, hogy m-el írja… Ezen kívül megemlítendő, hogy bizony sokan zokon veszik, ha akár az elemi helyesírási hibákat is felrója nekik valaki.
Kérlek, ne vedd zokon, de helyesen: „m-mel írja”!
A társaság (másik) fele szerintem nem tévesztené el. :-) (Mármint az itteni társaságé… És a nagyobbik fele… :-)
Engem az -al/-el, tudtommal nem létező, toldalék használata zavar nagyon. Ott le tudják írni helyesen, ahol magánhangzóra végződik a szó, de ahol mássalhangzóra, ott nem. Pl. (Jobb hirtelen nem jut eszembe): Johnny Depp-el, de Tokyo-val. Ha csak nem változott a szabályzat és került be -al/-el toldalék, akkor a Depp-pel lenne a helyes, nem?
Helyen kotojel nelkul, egybeirando, csak akkor kell a kotojel, ha a leirt forma elter a kiejtestol. Peldaul francia szavaknal, mikor a szovegi -e nema. A harom massalhangzot kettore kell roviditeni, tehat helyesen “Deppel” lenne.
Tévedés, tulajdonneveknél nem érvényesül az egyszerűsítés elve, tehát Depp-pel, Mann-nal. A keresztnevek egyébként ez alól kivételt képeznek, de az új szabályzat ezt eltörli, tehát hamarosan a Bernadettel helyett is a Bernadett-tel lesz a helyes forma.
Pl. Megszeretném venni, Helyesen: szeretném megvenni, stb Vagy esetleg: meg szeretném írni, Szeretném megírni-helyesen így kellene :)
a meg szeretném venni helyes, csak nem egybeírva!
Gyakori még a “végett” és “miatt” keverése. “Betegség végett nem tudtam menni’ – pedig itt a betegség nem cél, hanem ok, helyesen: betegség miatt…
Vagy amikor bemondja a hirado, hogy baleset tortent, de nem halt meg senki. A “de” itt csalodottsagot fejez ki, nem lenne szabad hasznalni.
Honnan hallottad ezt az ökörséget, hogy a de csalódottságot fejez ki?
Engem a tárgyak megszemélyesítése idegesít. Egyre több helyen hallani, hogy őt szeretném kérni, őt tudom mutatni. Egy tárgy nem Ő, bármilyen finom, vagy szép is. Ezt is megtanultuk az iskolában, ennek ellenére egyre csak terjed, én meg egyre idegesebb vagyok az emberektől.
Pedig ez szerintem kifejezetten kedves. Megszemélyesítek valamit, ami azelőtt csak egy “az” volt. Nekem tetszik az élettel / szereppel való felruházása ételeknek / tárgyaknak. :-)
Csatlakozom en is, nagyon idegesito!
Ez csak humor. Egyébként költők is sokszor élnek ezzel, miért ne? A nyelv nem egy merev szabályrendszer, amir életünk árán is be kell tartanunk. Én sosem mondok ilyet, de ha valaki pont ezekkel a nyelvi eszközökkel tudja kifejezni az érzéseit meg a gondolatait, akkor tegye!
Borzasztó ! Sajnos egyre gyakrabban hallani !
A légy szíves kifejezést a legtöbben akkor is ebben az alakban használják, ha több emberhez szólnak. Szégyen, de sokszor pedagógus kollégáimtól is hallom: ,,Gyerekek, üljetek le, légy szíves!” Pedig a létige felszólító módjának is van többes száma, legyetek szívesek helyesen használni!
Ugyanígy kevesen használják az önöző formáját: legyen szíves, legyenek szívesek!
Így változik, ebben az esetben azt is mondhatjuk, hogy gazdagodik a nyelv. A magyarban sajnos nincs olyan szó, mint pl. a németben a bitte vagy az angolban a please, amellyel konkrét megszólítás nélkül lehetne kérést kifejezni, így a “légy szíves” ragozatlan alakját kezdik el ebben az értelemben használni az emberek. Hasonlóképpen alakult ki hivatkozásoknál a “lásd” szó (pl. “lásd a 2. mellékletet”), ezt is tegező formában használjuk ugye akkor is, ha egyébként magázzuk az olvasót.
muszáj – muszály….
ki vagyok tőle :D
Kivagyok tőle- egybe kell írni ebben az esetben…
Kellesz, enyimé, motrot, huppanik, koppanik, es az egyeb ilyen “vicces” kifejezesek….
A „kellesz” helyes, de te nem erre gondoltál, hanem a “kell lesz”-re, vö. pl.:
http://www.e-nyelv.hu/2013-09-26/kell-lesz/
http://www.e-nyelv.hu/2010-10-15/szabadott-volna-kell-lesz/
Az üzenetekben gyakori a kérés: “küldd tovább”, csak az a baj, hogy egy d-vel írva! Még kifejezetten nívós küldeményekben is ott dísztelenkedik a helyesírási hiba. Természetesen így nem küldöm tovább, minek népszerűsítsem a helyesírási hibát.
Ötön, vagy öten, haton, vagy hatan…
Erdélyben ötön, Magyarországon öten. Erdélyben mateket, Magyarországon matekot :) én legalábbis így szoktam megállapítani, hogy ki honnan származik, és szerintem mindkettő helyes az adott nyelvi környezetben. Pl. ritkán hallani Magyarországon, hogy “jobbra eridj” Erdélyben viszont elég sűrűn. Budapesten örülünk valaminek, Erdélyben örvendenek :) Hogy mi a helyes, az talán nem is annyira egyszerű, hiszen a nyelv él, és folyamatosan változik. Régebben általános volt pl. a nevek előtti névelő használata, még irodalmi művekben is (Huni bejegyzése), manapság kevésbé szép megoldás, elszokott tőle a fülünk
.
Elvileg, ha következtesen használjuk, különbség van a jelentésük között (legalábbis a művelt köznyelvben, nyelvjárási alakokról nem tudok nyilatkozni).
Öten/hatan = pl. öten/hatan voltunk (-an/-en képző, számokhoz illesztjük)
ötön/haton = pl. “haton túl” vagy “tíz helyezésből az első ötön…” (-n/-on/-en/-ön rag, egy rakás dologhoz illeszthetjük)
Kaphatók vagy kaphatóak? Töpörtyű vagy tepertő? Lejjebb vagy lentebb? Fölé vagy felé? Amiatt vagy azmiatt?! Tőle lentebb vagy nála lejjebb?
Kaphatók vagy kaphatóak
Töpörtyű vagy tepertő
Lejjebb vagy lentebb
Fölé vagy felé
Ezek közül a hagyományos nyelvhasználat alapján mindegyik alak helyes.
Amiatt vagy azmiatt
Olyan, hogy “az miatt”, pláne “azmiatt” nincs a művelt magyar nyelvben.
Tőle lentebb vagy nála lejjebb
A “tőle lentebb”-féle alakok úgy 20 éve jelentek meg a magyarban, előtte ilyet senki nem mondott.
Üdvözlöm kedves Ágnes.Nagyon örülök a lehetőségnek,hogy kérdezhetek Öntől.Engem az zavar,hogy sokan spórolnak a mondatukban akár leírva,akár kimondva az “a”,és “az” elhagyásával. P-l. Hogy helyes?” Beszéltem elnök úrral erről a problémáról.” Vagy: “Beszéltem az elnök úrral erről a problémáról.”Az ilyen mondatokat sokszor lehet hallani a Tv-is képzett emberektől. A válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: B. szabó László .
És nagyon sokan épp tulzásokba esnek, főként anyaországiak. Szemálynevek elött miért kell névelőt használni? A Pista, a Julcsi…..
http://www.nyest.hu/hirek/nevelo-a-nev-elott
Ezt a kérdést már én is nyomozgattam korábban, sokféle vélemény és cikk van a témában, egy közülük -szerintem érdekes, ajánlom figyelmedbe.
Kedves Ágnes! A -val, -vel helytelen kötése szúrja a szememet rémesen! Egy egyébként színvonalas írást tönkretesz. Amikor A 10 százalékkal ill. 10%-kal helyett 10%-al lesz. Olyan egyszerűnek tűnik, hogy a -val,-vel hasonul, sokan mégsem tudják. És nem tűnik fel nekik, hogy nincs olyan, hogy -al, -el illetve hogy akkor mit is jelent az -al, -el? Valami-vel, nem pedig valami-el ugye. :) Na erről mehetne egy posztáramlat a f-on!
Üdv, Edina anyu
A 4. pontban magam is kaptam segítséget most ezzel. Valóban ezek a leggyakoribb hibák, de még ide tenném a muszáj-t is, amiről úgy tudom pár évtizede változott j-re.
Na és a higyj a helyes higgy helyett :-)
FYI: A muszáj sosem változott j-re – mert mindig is j-vel volt. Egyelőre még ma is azzal van, aztán lehet, hogy „nemsokára” (30/50/60 év múlva) már csak az ment meg minket (akarommondani utódainkat) attól, hogy a „muszály” is elfogadható legyen, hogy az ly-t végleg eltörlik a helyesírásunkból…
Kedvencem a zöldségpiac. Rengeteg új kifejezéssel gyarapodok minden egyes kirándulás alkalmával: bani (banán), nari (narancs), kápi (káposzta), ubi stb. nyilván azért zavarnak ezek, mert kertészmérnök vagyok, és talán érzékenyebben reagálok az ilyen típusú átkeresztelésekre. Kertészeti vonalon több tévesztés is van: pl. a káposztafélék esetében létezik fejes, vörös és kelkáposzta (ellenben nincsen lila káposzta, akkor sem, ha inkább lila színű, mint vörös…) továbbá, a zöldség egy gyűjtőfogalom, és még véletlenül sem azonos a petrezselyemmel (zöldség zöldje: lehetne akár paradicsom levél is :) ) A másik nagy tévhit: az eper / szamóca kérdéskör. Az eper (Morus alba) fán terem (általában szederként említik, de a szeder nem ez, mert az egy másik növény). A szamóca (amiből ismerünk erdei illetve termesztett változatot) pedig nem eper :) -önmagában mindegyik kifejezés létezik, de itt is a helység /helyiség esete áll fenn.
Az epret az összes magyar ember epernek hívja, kivéve azt a kb. ötezer szakmabelit. Na most ki alkalmazkodjon, 13 millió magyar az 5000 kertészhez vagy 5000 kertész a 13 millió magyarhoz? Szóval ez nem a helyiség és a helység, hanem inkább a teknősbéka és a teknős esete. Egy biológus sosem hívná a teknősbékákat teknősbékának (mivel nem békák), de vegyük már észre a különbséget a tudományos és a hétköznapi nyelv között. Az egyszerű emberek hadd hívják már úgy a dolgokat, ahogy sok száz év alatt megszokták!
Ez nem tudomány vagy hétköznapi ember kérdése: létezik eper, szeder és szamóca. Mindhárom. És vidéken tudja is idős és fiatal, hogy melyik melyik. Én sem a kertészeti egyetemen sajátítottam el a pontos magyar megnevezéseket (ott ugyanis – éppen a tudományos pontosság miatt – kizárólag latin neveket használtunk, az nem félreérthető…) Az eper és a szamóca amúgy megoldódott “önállóan”, mert sokan hozzáteszik, hogy földi eper – és máris egyértelmű a dolog. Egyébiránt pedig a kérdés úgy szólt, hogy mi zavar illetve mik azok a hibák, amelyekkel találkozunk, és én erre válaszoltam – mert tetszik vagy sem, ezek félreérthető, számomra néha zavaró hibák. Egyetlen szóval sem kértem azt, hogy most aztán mindenki azonnal alkalmazkodjon :), mint ahogyan a helység /helyiség közti fogalmi eltérést sem fogja az a 10 millió magyar hirtelen helyesen használni, aki egyébként eddig fordítva alkalmazta. Nem is szoktam szóvá tenni, ha belebotlok, a gyermekemnek megtanítom helyesen, én helyesen alkalmazom, a többi pedig mindenkinek a saját ügye.
Pontosan az tudomány kérdése, hogy teljes egyértelműségre és logikusságra törekszünk-e a nyelvhasználatunkban. De fogalmazhatsz másképp is, mindegy, milyen elnevezést alkalmazunk. Lényeg, hogy én pl. már sok ezerszer használtam életemben az “eper” szót, és sem az én, sem a beszélgetőpartnerem számára sem volt kétséges egyetlen alkalommal sem, hogy mire gondolok. Erre:
https://www.google.hu/search?q=eper&es_sm=122&source=lnms&tbm=isch&sa=X
Tudományos környezetben nyilván mindig következetesen kell megnevezni a dolgokat, hétköznapi beszédhelyzetekben viszont, mint látható, a jelenlegi helyzet is pontosan megfelel, a legtöbb beszélő számára nemhogy napi szinten, hanem egész életében soha nem keletkezik egyetlen félreértés sem ebből a vélt pontatlanságból.
A burgonya az magyarul krumpli (esetleg pityóka), ugye?
A burgonától feláll a szőr a hátamon.
Meg a sertés. Szerintem az magyarul a disznó!
Miért, a burgonya szóval mi a fene baj van? Egyébként a krumpli is német jövevényszó (a délnémet Krumpel szóból ered).
Jelenlegi ismereteink szerint amúgy a sertés (serte) szó régebbi eredetű a magyar nyelvben, mint a disznó. Nem mintha nem lenne mindegy, mindkettő rendes magyar jövevényszó, bár a stílusértéke természetesen más. Csakúgy, mint a burgonya esetén – de az, hogy neked nem tetszik a hivatalosabb, választékosabb szó, az még egyáltalán nem jelenti azt, hogy helytelen volna!
Ne alacsonyítsuk le a “krumpli” szavunkat! Mégis mitől választékosabb vagy hivatalosabb a “burgonya”?
.. tudtommal Jókai sem burgonyapürét evett..
Ez olyasmi, mint a lepke-pillangó. A pillangó a lepkék 1 családja, az összes lepkére való alkalmazása helytelen, mégis használják :)
A szamóca mifelénk a vadontermő zamatos fajtát jelenti, mig a termesztett fajtát földiepernek nevezik. A télen kapható külföldit pedig nylon- epernek, a fán termőt pedig faepernek.
Muszály / muszáj, sokan nem tudják, de nem csak itt van probléma az ly és j betűkkel
Jövevényszó, a német (es) muss sein elmagyarosodott változata. Mivel nem magyar eredetű, a ly nem lehet a jó megoldás. Nem egyszerű, van amit meg kell tanulni. Gyerekeink körében azt látom, hogy az egyetlen “gyógyszer” a j/ ly problémára a rendszeres olvasás. Sajnos, a szabadidő eltöltésének egyre kevésbé divatos formája ez :(
“Muss es sein?”
Erről és az olvasásról jut eszembe Milan Kundera regénye: A lét elviselhetetlen könnyüsége.
Meg persze Beethoven.
Akit érdekel nézzen utána!!!
könnyŰsége :-)
(Meg persze a vessző az utolsó mondatban, az is muszáj. :-)
Kedvenc összekevert szópáraim: fáradság- fáradtság, egyhangúan-egyhangúlag, szível-szívlel, tanulság-tanúság… soroljam még? És higgyétek el, már élőbeszédben ki se javítom, miért hozzak vele zavarba bárkit is? De a médiában látva (hallva) mindig bosszankodom. Pl. figyeljétek meg, az RTL Klub műsoraiban mintha szándékosan és következetesen kevernék a helység-helyiség kifejezéseket…
földművelődésügyit mondanak a földművelés helyett a minsztérium esetében :)
Mármint földművelés_i_ helyett? Hát igen, így alakult. És egészségügyit mondanak egészségi helyett, és oktatásügyit oktatási helyett, stb. Persze mindenkinek jogában áll megválasztani, hogy mi idegesíti azok közül a dolgok közül, amelyek egyébként teljesen hétköznapiak, és a többséget egyáltalán nem idegesítik… Úgyhogy a világért sem akarnálak lebeszélni róla. :-)
Sziasztok!
Nekem avval van problémám, hogy avval. Miért avval, és miért evvel???? Az is lehet, hogy aval és evel, de ez az én szememben még nagyobb probléma.
Szerintem helyesen ezzel és azzal, mert ez+vel illetve az+val. Ha jó a sejtésem akkor a -val, -vel v-je hasonul és lesz belőle z.
Minden bizonnyal rengeteg hibát ejtettem a fenti pár sorban amiért elnézést kérek, de valahol el kellett mondjam ezt a problémámat. A hideg futkos a hátamon amikor avval idegesítenek, hogy evvel.
EZZEL zárom soraimat, annyit még hozzáteszek, megtiszteltek AZZAL, hogy elolvassátok.
Időtlen idők óta létezik a magyarban az avval és az evvel szó, középkori elődeink is használták már, semmi baj nincs vele. Ebben az esetben mindkét irányban végbemehet a hasonulás.
(Nagyon gyakori szavaknál sokszor előfordulnak rendhagyóságok, különlegességek, ez is egy ilyen. Ugye mégsem reklamálja senki, hogy a van ige jövő idejét miért nem “vanni fog” formában képezzük, pedig hát úgy lenne logikus.)
Két dolog zavar rettentően: az egyik a -ba-be és a -ban -ben helytelen használata (kedvencem “az útba vagyok”, mikor azt akarja mondani, hogy úton….) és a másik, amit azt hiszem, germanizálásnak hívnak. Arra gondolok, amikor mindent egy létige segítségével fejezünk ki: a fogam meg van mosva, megmostam a fogam helyett. Persze tudom, hogy van, mikor indokolt, de akad olyan ismerősöm, aki állandóan csak így fejezi ki magát, és ez nagyon bántja a fülem…
“nagyon bántja a fülem”
Kit/mit bánt a füled?
…nem igazán értem, ezzel mi a baj…. szerintem ez szőrszálhasogatás, hiszen tudtommal teljesen elfogadott ez a kifejezés az -et toldalék nélkül is….
… el van fogadva …
Jobban hangzik az, ha a befejezett melléknévi igenevet állítmányként nem használjuk!
DE – ahogy Virág Elvtárs mondta – Nem nyitok vitát!
Szerintem nem elemezhető a mondat.
A fülem az alany? Állítmány a bántja. Tárgy nincs.
…és az értelmezhető, hogy “eltörtem a kezem”? vagy csak úgy érthető számodra, hogy “eltörtem a kezemet”? :D
Értelmezhető mindegyik.
– Eltört a kezem.
– Eltörtem a kezemet.
Az volt a kérdés, kit mi idegesit, engem ez: “eltörtem a kezem”
Versben szép, költői szabadság.
Az engem szóra hogy kérdezünk rá? Kim? Ugye nem, inkább kit? De hagyjuk, mindenkit más zavar :)
Hiába erősködsz, ez egy nagyon ősi jelenség a magyarban, birtokos személyjel mögött (kivéve 3. személy) a tárgyrag elhagyható. Legrégibb nyelvemlékeink is tele vannak ilyen alakokkal, és ennek köszönhető az engem szavunk is (ami ugye engemet lenne egyébként, ha mindenhol muszáj lenne kitenni a tárgyragot).
“Húsz esztendőm hatalom,
Húsz esztendőm eladom.”
Ez bizony nyelvtanilag hibátlan, gyönyörű magyar nyelven van mondva.
én, engem, enyém, nekem
Valahol az “engem” alanyeset lenne? Mert akkor engemet a tárgyeset…
Nem, az engem tárgyeset tárgyrag nélkül (mint ahogy a “kezem” is lehet tárgyeset tárgyrag nélkül), és az “engem” szóban az -m az eredetileg ugyanúgy a birtokos személyjel m-je volt, mint a kezem, lábam, rám, belém, nálam, rólam, felém, tőlem stb. szavaknál, és ugyanazért működik ez az “engem” szó is tárgyesetként a tárgy ragja nélkül is, mint ahogy a kezem szó is működik tárgyrag nélkül. De ugyanígy használjuk tárgyrag nélkül a “magad” szót is, pl. “ne fáraszd magad” (vagy ne fáraszd magadat, ebben az esetben nem hangzik olyan nyelvjárásiasan a tárgyrag, mint az “engemet”-nél; természetesen a -d az ebben is az E/2. személyű birtokos személyjel d-jével azonos).
És ahogy említettem, nem költői szabadságról van szó, a legrégebbi, prózai szövegemlékeinkben is benne van, az ezer év alatt fennmaradt összes írásmű tele van ilyen alakokkal, az emberek is ősidők óta így beszélnek. Nem véletlen az sem, hogy 3. személyű birtokos személyjel mellett (fogom a keze), ill. birtokos személyjel nélkül (látom az ember) véletlenül sem fordul elő a tárgyrag elhagyása. De ha téged a hivatalos előírások nyugtatnak meg inkább, akkor tudd, hogy a nyelvészek is így gondolják és az egyetemi oktatásban is úgy tanítják, hogy 1. és 2. személyű birtokos személyjelek mögé nem kell kirakni (de persze azért ki lehet rakni) a tárgy ragját tárgyesetben. Sőt a nyelvészek szerint igazából ez az őseredeti forma, és a tárgyrag az újabb eredetű fejlemény:
http://www.e-nyelv.hu/2008-06-30/a-t-targyrag-elhagyasa/
http://www.nyest.hu/hirek/a-kenyered-vagy-a-kenyeredet-edd-meg
Eszek, iszok eszem és iszom helyett. Egyszóval az ik-es igék helytelen használata.
Mindkettő helyes. Az egyik alanyi ragozás, a másik tárgyas.
ajjaj
Inkább az eszem iszom helytelen. Az ikes igék ragozása elavult, egy fosszília.
Csak az öreg nyelvtantanárokat érdekli. A Magyar Helyesírás Szabályaiban sincs benne. (Már? Ha a régebbi kiadásokban volt egyáltalán szó ikes igékről.)
kóter: szerintem börtön-t jelent és NEM kollégium-ot!
a kaució nem kaukció, NINCS k!!! – sokszor a szállásadók is plusz k-val használják!! miéért??
jány – lyány – mint lány: mindkét használatot láttam/ hallottam már, szerintem a jány a helyes!
plusz “a” a nevek előtt: állítólag pesti szokás
a tepsi az tepsi, NEM tepszi!!!
A lyány szó j-vel és ly-nal is írható. A kóter kollégiumot is jelent. A többiben igazad van.
Engem borzasztoan zavar, amikor a mediaban, ismert szemelyisegek helytelenul hasznaljak az-oromet szerezni- kifejezest.En ugy tanultam, hogy oromet szerezni es nem okozni lehet!Okozni banatot, csalodast stb. lehet! Vagy en tudom rosszul?
nyelvi babona
Szerintetek ezek helyesek? “Fésüld meg a hajad! Vidd orvoshoz a gyereked! Kérdezd meg gyógyszerészed, orvosod!”
Csak nekem bántja a fülemet a tárgyeset -t toldalékának az elhagyása? Egyre gyakrabban hallok és olvasok ilyen mondatokat.
Ezek tökéletesen helyesek, birtokos személyjeles szavakról (kivéve harmadik személyben) lehagyható a tárgyrag. Nem mostanában hallani ilyet egyre gyakrabban – a tárgyrag bizonyos helyzetekben történő elhagyása olyan ősrégi jellegzetessége a magyar nyelvnek, hogy a legeslegelső összefüggő nyelvemlékünkben, a Halotti beszéd és könyörgésben is találunk rá példát, ott, ahol azt mondja (mai nyelvalakokra átírva): “és jobb felől juttatva élessze fel őt, és tibennetek” (azaz tibenneteket). De pl. a Himnuszban is találunk példát erre: “Zászlónk gyakran plántálád/Vad török sáncára” (azaz zászlónkat, ugye). Szóval ez ősi szabálya a magyar nyelvnek, ide bizony nem muszáj kitenni a tárgyragot.
Az mta helyesírási szótára szerint az 1-én, 1-i és 1-ei is helyes. Valakinek valakivel nem ártana egyeztetni :) http://helyesiras.mta.hu
így van, az új helyesírási szabályok szerint helyes.
Még nincsenek érvényben új helyesírási szabályok (de maaajd, ha egyszer kiadják, akkor valóban helyes lesz az előrejelzések szerint).
(Nyilván ezért van odaírva, hogy “A jelenleg érvényben lévő szabályzat szerint”.)
Rossz helyen nézed, a “Dátumok” eszközben kéne, pl.:
http://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/dates?q=14-02-01
Elolvastam az összes hozzászólást. Hasznosnak találtam és sokat tanultam belőlük. Jó volna (vagy lenne?) mind megjegyezni őket. Hogy helyes?
Mindkettő teljesen helyes.
hasonlók, melyek bántják a fülemet:
—– “másabb ” sokkal másabb” ezt szerintem nem lehet melléknévként ragozni inkább a különbő menne helyette.
—– azután. a “tavalyi évben” helyesen tavaly, vagy a mult évben.
—-továbbá: “onnantól” helyett onnét vagy ettől.
Mégis honnan veszed azt, hogy baj van a “tavalyi évben” (jövő évben stb.) kifejezéssel? Nagyon-nagyon-nagyon szomorú lenne a magyar nyelv, ha mindent csak egyféleképpen lehetne mondani, és nem lehetne a szavainkat szabadon kombinálni…
Az “onnantól”-lal sincs baj, pláne akkor, ha “onnan kezdve” értelemben használjuk (onnantól tudtam, hogy nagy bajban vagyok). Onnan értelemben használva valóban van egy nyelvjárásias jellege, de ez sem jelenti azt, hogy helytelen volna.
Gyakran az okoz helytelen nyelvhasználatot hogy az emberek fölöslegesen megtoldják valamivel a szavakat (tavalyi évben tavaly helyett) mindha csak meg akarnák hosszabbítani a hozzászólásuk időtartamát pedig nincs szebb a tömör tiszta mondatoknál.
Engem rettenetesen bánt a “mondani” szó E/2 felszólító módjának helytelen írása.
Pedig könyvben is láttam olyat, hogy “Mond meg neki!”, vagy hasonlót, internetes hozzászólásokban pedig rengetegszer. Legjobb tudásom szerint helyesen “Mondd meg neki!” lenne. Feltételezem, azért maradhat benne még egy könyvben is hibásan, mert a szövegszerkesztő helyesírásellenőrzője nem visít érte, hisz az az alak is helyes. Csak épp mást jelent.
A másik, amin bosszankodni szoktam, a hadd – hagy.
Hagy tegyem meg! -> Helytelen
Hadd tegyem meg! -> Helyes!
Ezt szerencsére nyomtatott könyvben még nem láttam, de az interneten annál többször…
Na már most ez a helyesírás dolog teljesen értelmetlen. Most nem mindegy, hogy 1-én vagy 1-jén? A lényeg így is úgy is kiderül. Aki ezzel foglalkozik, annak sok ideje lehet…
Köszönjük, rólad is kiderült a lényeg.
Attól vagyunk emberek, hogy BIZONYOS DOLGOKBAN tanultabbak és értelmesebbek vagyunk az állatoknál. Az egyik ilyen a kifinomult kommunikációnk. Végülis nem tök mindegy, hogy kézzel tömöd magadba az ételt, vagy késsel, villával eszel? Ugyanúgy a gyomrodba kerül az étel. Vannak módszereink, amik megkülönböztetnek minket más élőktől, akár más embertársainktól is. Nem mindegy, hogy tudod helyesen használni a saját nyelvedet, vagy csak valahogy kifejezed, amit akarsz. A cél ugyanaz, de nem a cél, hanem a módszer tesz különbséget.
Szép és igaz, amit leírtál Viktor. :) Éppen ezért most nem térnék ki a helyesírási hibáidra…. :) Nem nagyok ugyan, de vannak. :)
Ahogy neked is.
Izzadság – izzadtság, fáradság – fáradtság, “nem derogál neki”, “rossz ómen”…
Mi a baj azzal, hogy “derogál neki” vagy “rossz ómen”? Az ómen szó azt jelenti, hogy előjel, ami ugyan inkább rossz, de lehet jó is (lásd pl. Vasvári Pál szállóigévé vált szavait: “Jó ómen! Előre a vassal!”). Ezért nem szoktuk önmagában, a jó vagy a rossz vagy hasonló jelző nélkül használni. A derogál szót meg éppenséggel nem is lehet másképp mondatba fűzni, mivel részesesetet vonz.
Nem mindegy, hogy valaki jártas valamiben, vagy mint a sajt járatos. Sokan a járatos valamiben kifejezést használják hibásan. Vagy deformált, deformálódott. Sokan az eldeformálódott kifejezést használják. Maga a deformálódott szó jelentése eltorzult, ha valami eldeformálódott, az akkor eleltorzult… és még lehetne folytatni. Vagy készpénz helyet sokan kézpénzt írnak, mondanal, kötbér helyett ködbért…
Neked is mondom, amit egy korábbi hozzászólónak, nézd meg a szótárban a járatos szó jelentését. Időtlen idők óta használatos “jártas” értelemben is.
És miért is ne lehetne azt mondani, hogy eldeformálódott? Az “el”-nek itt nem valamiféle konkrét értelme van, csak hangsúlyosabbá teszi a szót. Másrészt azt is mondjuk, hogy “elindul”, holott az indul szóban alapból benne van az, hogy “el”, nemde? Azt is mondjuk, hogy “erre jön”, holott jönni eleve csak erre lehet, nem igaz? Szóval ilyen nagyon logikus alapon a szavaink és kifejezéseink felével le kellene számolnunk; csakhogy a nyelv nem egyáltalán nem így működik.
Az eldeformálódott pont olyan mint a “nagyon perfekt”. Magyarral fölöslegesen és helytelenül megtoldunk egy idegen szót ahelyett hogy a tökéletes és tömör magyart használnánk (torz, vagy eltorzult és tökéletes).
Jó volt olvasni a cikket, de egy valami nagyon szúrja a szemem. Az ne legyen már probléma, ha azt írom le, hogy “lécci”. Számomra teljesen normális, ha olyan embereknek akikhez közel állok ilyen közvetlenebb, egyszerűbb nyelvezetet használok.
Olyan mint a telcsi. A Zitákat meg Zitcsinek hívjuk.
Engem nagyon zavar a szerviz hosszú í-vel történő írása, valamint a szokik ige jelenidejű alkalmazása.
Valóban, én is ha nem figyelek, hosszúval írom, de ez egy rossz rögzülés nálam.
Nagyon idegesítő a NYAVALYOG szó helytelen használata – mindenhol “nyavajog”-nak írják, feláll tőle a szőr a hátamon.
Épp eztért írtam most én is… Mert egy közösségi oldalon rendre utasítotak, hogy helytelenül írom. Van egy-két szó amiben kételkedem, de azért a 4 – t és 5 – t mindig haza vittem nyelvtanból..
kaució helyett kaukció :D brrr
“gyors” használata “gyorsan” helyett. Pl. Megyek és gyors csinálok vacsorát.
Sokszor hallom azt, hogy “oda adta nekem”. Nem “ide adta nekem” a helyes? Neki viszont “oda adta”.
Híradóban “kitakarták” a pedofil arcát. Kitakarták? Ha én pl. kitakatom a férjem, aki mellettem fekszik az ágyban, akkor ugyebár ő látható lesz. A híradóban viszont pont az ellenkezőjét jelenti, mivel úgymond elhomályosítják azt a képrészt. Vagyis szerintem “eltakarták” az arcát. A hideg ráz, amikor ezt hallom. Meg az “Add oda nekem”-et. Másnak is bántja ez a fülét?
Kondor Csilla írására.
Igen. Nekem is nagyon bántja a fülem ez az “add oda nekem”. Ilyenkor mindig megkérdem: kinek? És felvilágosítom a kedves mindenkit, hogy pl. ha a gyerekét magához hívja, akkor is azt mondja neki: gyere oda hozzám????
Roppant idegesítő, de szinte mindenhol csak ezt a rossz formát hallani. Jó tíz éve csak fővárosiak használták így, most már sok helyen találkozom vele. Szinkronos filmekben, műsorokban szinte 99%-ban rosszul. Kivéve, ha nem budapesti színészek szinkronizálnak. Csak terjed és terjed. Átveszik mindenhol, de nem értem miért. Ha egyszer rossz. Ragályos.
Nem értem, hogy az iskolák tanárai, nyelvtan tanárok miért nem javítják ki, vagy már így használják ők is?
Horribile dictu. (Szörnyű hallani)
horribile dictu = kimondani is szörnyű
Én hármas voltam magyarból. De tanult emberektől hallok ilyet, hogy le kéne ülni, ide kéne jönni, alá kéne írni stb. Na ilyenkor jövök rá, hogy vannak nálam butábbak is !!! De nagyon bántja a fülemet.
Butábbak, mert olyan szót használnak, ami neked nem tetszik? Na ne vicceljünk már. Ennyi erővel azt is mondhatnánk, hogy a
A kéne az a magyar nyelv létező szava, nincs komoly szakértő, aki mást mondana. Tény, népies, régies jellegű, mint mondju
a budi szó is.
A bugyelláris, az apámuram szép, régies szavak. De a budit, már értelmes ember a latrinára sem használja.Én tanyán nőttem, de a latrinára is a véce szót használtuk. A kockás ing, szerintem is értelmes meghatározás. Ha a kéne szót, úgy használjuk, hogy ide kéne még egy szál virág, mert az úgy lesz szép. De kiragadni a mondani valóból és úgy magyarázni az is helytelen. ( Ha az én helyes írásomat kifogásolod az is helytelen, mert én előre tudattam, hogy nem vagyok benne profi.) Szerintem, ez úgy helyes,hogy itt tessék aláírni. Vagy, tessék ide ülni. stb Akkor is sértve érzem magamat, mikor azt mondják az ijen idősebb embernek, hogy bácsi, vagy papa.
tássík?
Akkor ott a tanyán teljesen helytelenül használtátok a “véce” szót. A WC az angol Water Closet szó rövidítése, ami a vízöblítéses toalettet takarja. A latrina a legritkább esetben takar vízöblítéses technológiát.
“ijen”?!
az én szememet meg zavarja a többszörös felkiáltójel. na, ilyenkor mi van?
a kéne az teljesen jó.
legyél olyan jó, és ne szabd meg, hogy más hogyan használja a nyelvet. kösz.
Nekem a kedvenceim: “olcsó árak”, “nem elérhető” (valaki telefonon – ezt a szolgáltató automata szövegében is sikerült így használni) és a már tényleg vicces “ledegradál”.
Persze mindenkinek “szuvenír joga” hülyeségeket írni és mondani, ugye… :)
A -nák -nék használata. Amikor valaki azt mondja, hogy “innák egy pohár vizet”. Na ettől megy fel pumpa bennem. Sajnos az igekötőket sokan nem tudják használni. Ez elszomorító. Illetve a -ban, -ben, -ba, -be helyes használatával is gondok szoktak lenni.
holott helyesen „Innám egy pohár vizet”… vagy mégsem? ez már elmúlt? hol is tartunk most éppen az ikes ragozás eltűnésében?… na de ez már egy másik kérdés. :-)
Amit írtál, az úgy lenne helyes, hogy “(Meg)innám azt a pohár vizet.” Amúgy meg ha egy pohár vizet akarok inni, azt úgy mondom, hogy “Innék egy pohár vizet”! nem mindegy, hogy milyen névelőt használsz. Olyan, hogy “Innám egy pohár vizet” soha nem létezett.
Ne keverjük, én is alanyi (mai nevén határozatlan) ragozásról beszélek, de tévedni méltóztatsz abban, hogy sosem volt az úgy. Bizony az ikes ragozás visszaszorulásának egy korábbi fázisában még a feltételes módú raqgozásra is igaz volt az, ami ma már inkább csak a kijelentő módúra, vö. http://marker.to/4AsiNW http://marker.to/aphpeU Ugyanígy ebben a táblázatban is látható, hogy régen enném/innám volt a feltételes módú alak (mármint alanyi ragozásban is): https://sites.google.com/site/tanuljmagyarul20091113/home/gramatiko/neregulajxo/konjugacio
Na csak szólok. :-)
Azon egyébként egyáltalán nem csodálkozom, hogy valaki azt nem tudja, hogy volt ilyen, hiszen ma már alig lehet ilyet hallani/olvasni. De hogy az utolsó mondatban leszögezett magabiztos állítást mire alapoztad arra kíváncsi lennék. (Biztosan nem csak úgy “légből kaptad” – valahol írnak ilyet? Ma így tanítják az iskolában?)
[Több mint 500 hozzászólás? Ajjaj, „későn” érkeztem, sajnos esélyem sincs végigolvasni – bár amennyire beleolvasgattam, inkább „szerencsére”… :-) Előre is bocs, ha már kitárgyalt témákban írok… Ráadásul nem gondolom, hogy M. Á. már sokat szeretne csiszolni a majd negyed évvel ezelőtti cikken, úgyhogy csak „pusztába kiáltásnak” szánom a bejegyzéshez kapcsolódó alábbi észrevételeimet.]
––––––
– Cím(!) és első(!) mondat:
„5+1 KIFEJEZÉS, AMIT SZINTE MINDENKI ROSSZUL ÍR ÉS HASZNÁL”
„Összegyűjtöttünk néhány kifejezést, tipikus hibát, amivel szinte mindenhol lehet találkozni, olyan szavakat, amelyeket szinte mindenki rosszul ír.”
Ugyebár az „amit” helyett szabatosan „amelyet” állna, az „amivel” helyett pedig „amellyel”.
Az utóbbi mondatból volt korábban olyan változat, amelyben még az „amelyeket” helyett is „amiket” állt, sajnos ennek is vannak nyomai, l.:
https://www.facebook.com/helyesiras.hu/posts/937532009619847
A „keretes szerkezet” jegyében a zárómondatban is sikerült kétszer eltéveszteni:
“Hozzászólásokban várjuk azokat a kifejezéseket, helyesírási hibákat, amik Önöket zavarják, vagy amikkel sokszor találkoznak – akár a médiában, az interneten vagy a köznyelvben.”
––––––
“Míg kimondása nem, ám leírása már sokkal többeknek okoz gondot.”
Hát, ha nagyon választékoskodni akarnék (márpedig ennél a bejegyzésnél elvárásnak tűnik :-), akkor azt mondanám: vagy „míg”, vagy „ám”, de a kettő együtt kicsit sántít…
––––––
“A helység jelentése kisebb település, falu”
Nem tudom, ez honnan jött… Lehet, hogy régebben így volt. Tudtommal (vö. ÉKSz.) ma nincs benne semmi „kisebb” meg „falu” – Budapest is helység, Debrecen is, London is…
––––––
Az „ötpluszegyedikben” akkurátusan át vannak húzogatva a hibás alakok. Akkor a többiben miért nem?…
A végén pedig:
„ha valamihez hozzányúlok és megfogom”
Ez valahogy mintha félresikerült volna…
„ha valamihez hozzányúlok, akkor megfogom”?
vagy „ha valamihez hozzányúlok és megfogom, akkor egybeírandó”?
Valami ilyesmire gondolhatott a költő.
––––––
A sorszámozást illetően kicsi zavarban vagyok:
ha 1., 2., 3. stb., akkor a végén 5+1. lenne?…
––––––
És néhány apró korrekció:
(pl. -ó, -ó, -ás, -és stb.)
(pl. -ó, -ő, -ás, -és stb.)
12-én, 3-ától, stb.
12-én, 3-ától stb.
képző is járul akkor már
képző is járul, akkor már
Sőt, a szőrszálhasogatás netovábbja:
Akh.
AkH.
Szép napot mindenkinek! :-)
Szerintem az “amit”-os úgy is helyes, „ha valamihez hozzányúlok és megfogom” is helyes, és a “végén 5+1” egy cím és nem felsorolás. Ugyanis nem ötödik plusz első, hanem öt plusz egy. Ha a címben mondjuk “ötödik ember és első varjú” vagy “tizedik pont és első pötty” lenne, akkor kellene utána a pont. :)
“5+1”: felsorolást ugyan nem mondtam, de úgy is mondhattam volna, hiszen az alcímek sorszámozottak, tkp. felsorolást alkotnak, figyeld meg:
1. egyenlőre és egyelőre
2. légy szíves
3. nyitva tartás vagy nyitvatartás?
4. elsején? 1-én? 1-jén? 1.-én?
5. helység vagy helyiség?
5+1: igekötők helytelen használata
“amit”: helyes lehet (jelentsen ez bármit is), csak nem szabatos (jelentsen ez bármit is) :-)
“…hozzányúlok és megfogom”: ez sem “helyességi” téma, hanem nem azt írták, amit szerettek volna (ezt azóta már szemmel láthatóan javították)
Engem ez zavar: lessz. Mert olyan világ sosem lesz, ahol a lesz két sz lesz. Meg a boltban ez is: egy liter tej lesz.????? Tessék? Talán kérek.
Amire nagyon “allergiás” vagyok, az a -ba, -be, -ban, -ben toldalékok helytelen használata, illetve amikor a muszáj szót ly-nal írva látom… :)
Egyre több ember keveri a -ba, -be, -ban, -ben helyes használatát. Pedig annyira egyszerű! Hova kérdésre az előbbi, a hol kérdésre pedig az utóbbit használjuk. Sajnos egyre több tanult ember is így használja. :(
Engem nagyon zavarnak a helyesírási hibák gyerekkorom óta! Ezen kívül, amikor hallom: szokom, én innák, stb. Mindig kijavítom az illetőt.
ezek nem hibák, pláne nem helyesírásiak (legfeljebb stilárisak).
nem is újkeletűek – már az ómagyar kor óta kopik le az n a helyragok végéről.
Engem is rettenetesen zavar a -ba, -be, -ban, -ben helytelen használata. Ezen felül a mind, mindha.
Lehet, hogy már írta valaki, hogy a részvét és a résztvét szavakat is gyakran keverik. Ősszel a piacokon a szőlő szó különböző változatai is megtalálhatók. A tanítványaim jó néhányat összegyűjtöttek már.
Mi az a résztvét?
Először én is majdnem nem értettem, de aztán rájöttem, hogy arról a jelenségről van szó, hogy a különböző, részvétellel kapcsolatos szavakban hol van t, hol nincs – valamint hol egybeírandó, hol nem –, és ezeket néha keverik:
– részt vesz
– résztvevő (fn) (de részt vevő (mn): az eseményen részt vevő emberek)
– részvétel
viszont:
– részvét
– részvevő (mn) (pl. részvevő szívvel; de résztvevő helyett is előfordul, fn.-ként, vö: http://www.e-nyelv.hu/2012-04-05/reszvevoresztvevo/ )
(és akkor még ott a részvény is, de abban nem szoktak semmit eltéveszteni :-)
részvét= meghal valaki és én sajnálom
résztvétel=én is csinálok valamit
2015. április 22. 10:42 Disqus írta, :
Bocs, de olyan szó nincs, hogy résztvétel.
a résztvétel nem nyert, a részvételre gondoltál
És
mi a helyzet a “tételzzük fel”-lel? nem tudunk le tételezni sem
önmagában tételezni sem… Tehát akkor a feltételez sejtésem szerint egy
ige, nem egy igekötő+ige. De nem guglizom ki Mi a helyes? Tételezzük fel, hogy jól írtam le. Vagy pedig: Feltételezzük, hogy jól írtam le.
vagy leginkább: Tegyük fel, hogy jól írtad le. :-)
Szerintem mindkettő helyes, mert az egyik felszólító, a másik kijelentő módban van :) (persze ha nincs igazam, mondjátok)
Úgy látom, hogy nem értetted, hogy mit „fogásolt ki” Gábor, így az nem „folyásolt be” a válaszodban… ;-) :-/
“Nem-e lehetne-e?”a kedvencem… Sajnos nagyon sokat hallom. A másik, amin kiakadtam a “hatórási busz”, valamint az “éjjelnappali” ( non-stop bolt ). Imádom még a “folyamatosan” helyett “folyamat” újmagyar kifejezést is. Kb. olyan mint a “gyors” volt a gyorsan helyett. Na és persze az igekötők. Ezek még csak a legbosszantóbbak voltak.
http://www.nyest.hu/hirek/a-tobbszoros-e-kerdoszo
engem meg a kutyaugatás bosszant. ez van.
Az éjjelnappalival mi a gond? Jó, mondjuk lehetne kötőjellel.
A “folyamat”-ra írnál egy példát?
Bödöny vagy döböny?
a helyzet az, hogy minél több évet töltünk külföldön, annál jobban elfeledjük a magyar helyesirást, de viszont amikor újságirókat látok olyan dolgokat irni, mint vagy , a hajam égnek áll …….amikor az örömet csak szerezni lehet, a bánatot meg okozni
<3
de viszont??
nyelvi babona
örömöt okozni is és szerezni is lehet szerintem, legalábbis mi mindkettőt szoktuk használni
Mi a faszról beszélsz?!
“Deviszont”kifejezés!létezik vagy sem?
hát most már eléggé, ld. http://www.origo.hu/itthon/20140221-interju-ittzes-noraval-a-magyar-nyelv-nagyszotaranak-foszerkesztojevel.html
természetesen NEM LÉTEZIK, mivel a 2 szó rokonértelmű: vagy DE,vagy VISZONT, soha nem együtt!!!!!
egyelőre ilyenekkel takarózunk:
de viszont: http://www.nyest.hu/hirek/vagy-de-vagy-viszont-vagy-de-viszont
deviszont: http://www.nyest.hu/hirek/a-deviszont-viszontagsagai
Ja, és akkor a hadsereg szó sem létezik.
Létezni létezik, csak fölösleges a két kötőszó együttes használata. Figyelmetlenségre enged következtetni. Ahogyan a cikkben használt “míg, ám” páros is. :S
http://www.origo.hu/itthon/20130308-a-magyar-helyesirasi-szabalyzat-tizenkettedik-kiadasanak-tartalmabol.html
Még nem helyes! A hivatkozott cikk egy több mint két évvel ezelőtti “előrejelzésről” (vagy “kiszivárogtatásról”) szól, azonban az új szabályzatot (a várva várt 12. kiadást) még azóta sem sikerült megszülnie az illetékeseknek – úgyhogy tovább várjuk, és addig is marad az 1-jén…
Nem olvastam végig a hozzászólásokat, így nem tudom, hogy említette-e már valaki a következőket: az -ik toldalékról van szó. Újabban ilyeneket hallok, még filmekben is és leírva is: összeveszik, összevesz helyett. Aztán itt van a másik förmedvény: ijeszteget ijesztget helyett. Eszpresszó tábláján kiírva: esszpresszó eszpresszó helyett. Beszélhetnénk a piaci “nyelvezetről” is: ubi, pari, sali stb, még jó hogy nem töki meg buri, már a mogyiról nem is beszélve. A slendrián beszéd a médiába is befészkelte magát. Nem tudom, hogy a mai gyerekek hogyan fogják ezt a szép nyelvet helyesen megtanulni. Sehogy! Van még egy dolog, ami nagyon szúrja a szememet: a lisztes zacskókon a “Búzafinomliszt” felirat. Hogy ki találta ezt ki, fogalmam sincs, de az biztos, hogy nem ért a magyar nyelvhez! Valamikor volt ugye finomliszt, ami nem lehetett más, csak búzából készült liszt. Ha nem búzából készült, akkor ráírták, hogy rozsliszt vagy árpaliszt stb. Ma pedig egy re bonyolultabb kifejezéseket találnak ki, hogy az embernek a haja szála az égnek áll tőle. És az illető még meg is magyarázza, hogy miért így kell írni a zacskókra. Most nem nem beszélek a keresztrejtvények meghatározásairól, mert azokról regényt lehetne írni, annyiféle marhaságot írnak. Csak egy gyöngyszem: meghatározás: Rév, megfejtés: Komp, vagy fordítva. Egetverő marhaság! A rejtvényszerkesztők kitalálnak magyartalan, értelmetlen szavakat is, én már nem is bosszankodom rajtuk, csak röhögök. Nagyon szeretem az Olasz módra rejtvényeket, mert elég nehezek, de néha vannak bennük kitalálhatatlan szavak is, amit a rejtvény szerkesztője talál ki. Abba is hagyom már, mert rengeteg hiba van a magyar nyelvben manapság, nem beszélve arról, amikor belekeverik az angol nyelvet is.
Mondok még ezekhez:
Kellett helyett kelletett
“Kérek egy banánt helyett kérek egy banántot”
Aztán amikor a “nagyvárosiak” a nevek elé névelőt tesznek (pl. “A Béla mondta” vagy “Az Ádám volt bent.”)…
Azért ezek is szépek… :-D
az első kettő szerintem is szép, a harmadikra nem mondanám, de különösebb bajom nincs vele :-)
No, hát mennyiféle anyanyelvünk van: azt mondod, „összeveszik, összevesz helyett”. Szerintem pedig „bemegy a boltba és gondolkodás nélkül összeVESZ mindenfélét”, de „gyakran összeVÉSZ a feleségével”…
És mitől förmedvény az ijeszteget?
“Van még egy dolog, ami nagyon szúrja a szememet” – vagy helyesen “amely”?…
Búza finomliszt: “az illető még meg is magyarázza, hogy miért így kell írni a zacskókra” – és miért? (nem lenne baj, ha megosztanád, hogy legalább a látszatát fenntartsuk annak, hogy észérvek mentén háborgunk… :-) tippem szerint az lehet a dologban, hogy szeretné közölni az alapanyagát is, meg a rétesliszttől is szeretné megkülönböztetni, de a legjobb volna, ha segítenél ama indoklással…)
És ha már helyesírási apróságok is szóba kerültek (pl. esszpresszó), akkor jelezném, hogy az eget verő különírandó, ha nem tévedek.
a necces. vagy netszes.. mikor azt mondom hogy valami “ingatag”.. necces a dolog… hogy is irják pontosan? mert én sem tudom
A teniszből és németből jött. “Necces”, azaz alig sikerült, hálót ért.
A háló “netz” németül, ami a magyarba “necc”-ként jött át.
Neccháló… (Ami persze némileg olyan, mint a sampinyon gomba)
Neccharisnya.
Felolvasztjuk, vagy felolvasszuk – Hogyan írjuk? Megírná valaki ezt nekem? :) Van egy – két szó amiben nem vagyok biztos, vagy én még úgy tanultam, és módosítottak … Ezért jó lenne, ha meg tudnám a helyes írásmódot. Köszönöm… Szeretem, ha helyesen van minden magyar szó leírva…
“Normális” esetben (“nyelvi standard”) az előbbi kijelentő módban van, az utóbbi felszólító módban.
Persze sokan vannak, akiknek az a normális, ha kijelentő módban is felolvasszuk-ot mondanak, mert így tanulták, így szokták meg, így beszélnek a környezetükben is. Nem baj az.
A “hivatalos” (akadémiai) helyesírást illetően 1984-ben volt a legutóbbi változás – de a fenti kérdés nem helyesírási kérdés, az ilyesmikre nincs központi szabályozás (ahogyan pl. a suk-sükre sincs, és arra sem, hogy hol hogyan kell nevezni a burgonyát, vagy hogy melyik településen milyen alakú kalap a divat :-).
Köszönöm szépen :)
az a felszólító mód lehet, hogy inkább kötőmód ;)
Mondhatjuk úgy is. :-) (De mivel csak magáról a szóról beszélünk, nehéz lenne eldönteni, hogy mondattanilag ez itt most éppen micsoda… :-)
segítek: felszólító: „olvasszuk fel!” (persze a középiskolai nyelvtan szintjén gondolom jobb híján felszólítónak sorolják be a „felolvasszuk”-ot is.)
a nyelvváltozatokhoz való hozzáállásodat jó látni, üdítő kivétel vagy a sok véresszájú lingvicista között :)
Sejtettem, hogy innen fúj a szél, de ez megint csak egy _mondat_, és erre én meg tudok mondani olyat, amelyben fordítva is felszólító módú, nem kötő: „Olvasszuk fel?” (bővebben: „Szerinted olvasszuk fel, vagy még várjunk vele kicsit?”)
(Nem vagyok sajnos(?) sem nyelvész, sem hasonló szakember, úgyhogy még simán kiderülhet, hogy ez sem felszólító mód, hanem valami más… :-) Komolyan kérlek, hogy írd meg, hol tévedtem el! :-)
@nyelvváltozatok: mostanában néha olvasok nyestet, és bár több dologban nem értek egyet velük (/Veletek?), de ilyen nyelvváltozat-elfogadós irányban már “alaposan megfertőződtem” :-)
á, sajnos én sem vagyok hivatásos nyelvész, csak műkedvelő (bár nyelvtechnológia volt az egyik szakirányom az egyetemen), és hozzád hasonlóan lelkes nyest-olvasó :)
azt, hogy a „felolvasszuk” inkább kötőmód lehet, ezen nyest-cikk alapján valószínűsítem. amennyire tudom, a kötőmód puszta létezése is vita tárgya… de ezt a dolgozatot elolvasva nekem nincsenek kétségeim :)
Elolvastam. Nem lettem meggyőzve. :-) Illetve inkább arról, hogy valóban inkább a tagmondat lehet kötőmódú, és arról, hogy az igekötő-igesorrendről még önmagában nem állapítható meg, hogy milyen jellegű mondatban áll.
Jelentem, a másikat is elolvastam. (…) Az utolsó előtti oldal alján összefoglalt hat érvből az 1-2. irreleváns, a 3.-at éppen a példám cáfolja, a 4-6. pedig éppen azt támasztja alá, hogy a példamondatomban nem kötőmód van. :-)
Hogy kötőmód létezik / lehet / értelmes / van neki létjogosultsága, azt nem vitatom, és teljesen értem (érteni vélem, érteni véltem eddig is), hogy az mi a csoda. De hogy a „Skacok, felolvasszuk a jeget?” mondatban nem kötőmód van, afelől nincsenek kétségeim :)
ellenben te asszem meggyőztél. :)
:-)
Mielőtt leírod, szótagold,az segít! Fel-ol-vaszt-juk. Így láthatod, hogy kell az a “t”.
:-)))
[a felolvasszuk szótagolása: fe-lol-vasz-szuk;
elválasztása pedig: fel-ol-vasz-szuk]
Bocsi, nem akarlak kioktatni,de szerintem a szótagolást írom le, az pedig nem különbözik az elválasztástól.Kijelentő módban
a felolvasztjuk kifejezés a helyes.Ennek szótagolásakor és elválasztáskor sem vehetem le a fel igekötő végéről az l-t.Nem lehet “fe-lol…”,csak fel-ol-.stb… .
A másik: A suk-sük bizony elég komoly helyesírási és helyesejtési hiba,ha kijelentő mód helyett használjuk.Erre biztosan van szabály a Magyar helyesírási kézikönyvben!
A burgonya különféle elnevezései viszont valóban nem helyesírási, hanem tájnyelvi szokások,minél többféle, annál jobb magyar nyelvnek!
Semmi gond, én sem szeretnék bántó lenni, de mégis, kötöm az ebet a karóhoz: a kettő nem ugyanaz. Lásd: “Az elválasztásnak a szótagolás az alapja. Csak összetett szavak elválasztásakor veendő figyelembe az alkotóelemek (az összetételi tagok) határa.” (AkH.223.) A szótagolás tehát egyszerű szavak esetében valóban megegyezik az elválasztással, azonban összetételeknél (amelyek speciális esete az igekötős ige) eltérhet ez a kettő (pl. {fel-a-dat}). Több más helyen is ugyanígy világosan kitűnik a szabályzat szövegéből, hogy a két dolog eltér(het), pl.: “A mai átlagos magyar nyelvérzék számára felismerhető összetételeket ugyanis az alkotó tagok szerint választjuk el akkor is, ha a határuk nem esik egybe a szótaghatárral.” (AkH.233.)
Bővebben lásd innentől: http://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh12#223
(Mindennek persze semmi köze a suk-süköléshez/szuk-szüköléshez, csak éppen egy érdekes(?) mellékszál. :-)
Amúgy meg http://www.nyest.hu/hirek/suksukolni-szexi :-) (És hallgasd is meg. :-) )
És http://marker.to/hJchjM
Kedves QuikFit!
Köszönöm a kimerítő választ! Én csak egy mezei tanító vagyok, aki-eddig azt hittem-, megtanultam jól a magyar helyesírás szabályait.
Magyar szakos kollégáimnak is így tanították még,de kétségtelenül változnak az idők!Elfogadom, hogy a nyelv képlékeny, biztosan sok minden változott 35 év alatt.
Ha ennyi “megengedés” van a magyar nyelvben, már nem csodálom, hogy szegény külföldiek sehogy sem vagy alig tudnak megbirkózni vele.Sőt!
A honi kérdés-felvetők száma is elég nagy a honlapon,aminek az eredeti célja -nekem úgy tűnt-, a nyelvápolás, nyelvőrködés.
Még egyszer köszi a tájékoztatást!! További jó munkát!
Márta
2016. január 16. 16:22 Disqus írta, :
Kedves Márta!
A dolog valóban nem egyszerű:
A szótagolás/elválasztás kérdése nem olyan, amely mostanában változott volna (valószínűleg sosem változott – bár én most csak az 54-es szabályzatig “látok vissza”). Legalábbis amióta szabályozva van, azóta a “szótagolás” kifejezés valószínűleg ugyanazt jelenti: azt a fajta felbontást, amely ösztönösen jönne a szánkra, és ahogy az óvodás gyerekem is ösztönösen bontja fel a szavakat, vagy ahogy ritmikusan mondókáznak, verselnek, énekelnek a gyerekek is, felnőttek is. Az elválasztás ezen tesz “erőszakot”, de nem nagy baj, csak jó ha tudjuk, hogy milyen szabályok szerint történik ez, mikor tér el a kettő (sőt: mikor van lehetőség akár kétféle megoldásra is… “az ismertebb elő- és utótagok figyelembevételével történő elválasztás – kivált szaktudományi munkákban – szintén elfogadható, például: fotog-ráfia vagy foto-gráfia, mikrosz-kóp vagy mikro-szkóp, termosz-tát vagy termo-sztát.” (AkH.231.)).
Suksükölés pedig “mindig is” volt, csak mindenki máshogy áll hozzá. A nyelvnek biztosan része, hiszen használják rengetegen (azért mégsem nézhetünk le egy “fél országot”…. vagy igen?…), csupán az a kérdés, hogy ezt hogyan kezeli pl. egy tanár: neki nyilván (főleg) a nyelvi normát kell megtanítania a gyerekeknek (van, aki úgy mondja, gyerekekKEL – ez is érdekes különbség ;-), és kérdés, hogy mit tegyen azzal, hogy amellett még millió másféle nyelv is van, tájnyelv, szaknyelv, szleng, argó stb. (és írásban is ugyanígy: vagy “nagyon helyesen” írunk, vagy csak sms-esen, csetesen, poénból direkt hibásan… vagy csak ösztönösen, kevesebb odafigyeléssel stb.).
Egy gyereknek nyilván(?) ökölszabályokat, leegyszerűsítéseket tanítanak “törvényként”, éles határokat tanítanak, miközben az ritkán van, röviden elmondható (bemagoltatható) szabályszerűségeket tanítanak, pedig rengeteg a kivétel, meg az “attól függ…”. “Hogy előtt mindig vessző van”, “páros testrészeket, szerveket mindig egyes számban mondunk”, és még hosszan sorolhatnánk… Nyilván a többi tantárggyal is hasonló a helyzet: a matekot, fizikát, biológiát is sokkal egyszerűbben tanítják a kicsiknek, mint aztán a magasabb szinteken. És egy másik hasonlóság: azokon a területeken is vannak dolgok, amelyeket a köznyelvben máshogy (“pongyolábban”) mondunk, de a matekórán, fizikaórán “főbelövés” jár érte: “kockás” papír, a kenyér “súlya” egy “kiló”, stb.
No, elég belőlem, a lényeg, hogy a magyar helyesírást sosem lehet tökéletesen megtanulni :-) – de nem szabad feladni sem, mert a jó tanító holtig tanul! ;-)
Ja, és egyébként nem is ez volt a lényeg, hanem hogy ha valaki a “felolvasszuk”-at szótagolja, attól még szerintem abszolút nem fog feltűnni neki, hogy a felolvasztjuk-ban van egy t is… (az egy másik szó. neki is másik: egy olyan, amit ő nem használ.)
És ha felszólító módban mondjuk?Pl.egy receptnél,hogy:-Olvasszuk fel!
Akkor az már más szó(szerkezet): “olvasszuk fel”. De mi nem erről beszélünk, hanem arról, hogy “felolvasszuk”. (Bár arról is megmutattam, hogy lehet felszólítómód, pl. kérdésben.)
Nagyon egyszerű. Mind a két szó mást jelent, így attól függ, mire akarod használni. Ha nem látod a különbséget, kíméld meg embertársaidat attól, hogy beszélsz. :) ;)
Köszi az értelmes hozzászólást! A sors sajnos nem kímélt meg tőle minket. :-/
utánamegy vagy utána megy? itthagylak vagy itt hagylak?
igen, és igen. :-)
“ha az igekötő és az ige között egy ige áll”
Ha az igekötő és az ige között egy másik szó áll
Hááát… speciel itt az “5+1.” ponthoz az illene, hogy:
“ha az igekötő és a hozzá tartozó főnévi igenév között egy ige áll”
Nemde?
Apropó, a szerzőnek pedig üzenem még ezenkívül azt is, hogy a “különírjuk” szót egybeírjuk. ;-)
…külön írjuk
OK, végül is a beszélt nyelvre azt szokták mondani, hogy mindenki a saját nyelvváltozatát beszéli –> így mondhatjuk, hogy ez pedig a te saját “helyesírás-változatod”… ;-)
Meg fogom enni? Talán magyarul: majd megeszem !! Azt hiszem, de lehet hogy tévedek, mert nem vagyok nyelvész, ezt hívják germanizmusnak. A macska fel fog mászni a fára. A macska fel van mászva a fára. A macska felmászott a fára. Na , kehet ragozni !!!!
Tehát a “meg fogom enni” helytelen volna? :-o (Ez valami vicc, vagy komolyan gondolod?… Nem lenne helyes/”magyaros” a fog segédigével képezni a jövőidőt? Sosem? Vagy van, amikor azért volna helye szerinted is?)
Lehet, hogy tévedsz. A „germanizmus” mint olyan simán csak nyelvi babona. A három példamondatoddal semmi probléma nincs, bár a középsőt nem minden nyelvváltozatban használják.
A “fel van mászva” helytelen, mert a magyarban nincs szenvedő szerkezet, a fog-gal (-körömmel :) ) képzett jövő idővel a világon semmi gond nincs. ;)
“a magyarban nincs szenvedő”?? Az ki van zárva!
A “fel van mászva” pedig ha valamiért “helytelen”, akkor nem ezért, hanem mert:
– egyrészt a mászik nem tárgyas ige, így kicsit erőltetett szenvedő szerkezetben használni (bár elképzelhető ilyen is, a lazább köznyelvben simán lehet, hogy “a macska fel van mászva”, de “még simábban” lehet az, hogy “a macska felmászott a fára, és aztán ott gubbasztott felmászva, amíg fel nem mentek érte a tűzoltók”. Igen, kicsit bizalmas, vicces megfogalmazás, de azért nem olyan vészes, nemde?…);
– másrészt azért is hiba példaként hozni a szenvedő szerkezetre, mert a szenvedő szerkezetnek inkább ott van helye, ahol nem akarjuk, ill. nem tudjuk megnevezni, hogy ki végezte a cselekvést (pl. az ajtó be van csukva), márpedig a felmászásról pont tudjuk, hogy a macska művelte.
A “jól el lett rontva” is helyes, amikor tapintatosan nem akarjuk megnevezni a hibát elkövető személyt.
ez a viccre emlékeztet, amikor a tanár a dupla tagadásról magyaráz
– vannak nyelvek, amikben két tagadás egy igent jelent, más nyelvekben továbbra is nem-et, de nincs olyan nyelv, amiben két igenlés tagadássá válna
hátsó sorból egy hang
– aha, persze
:-D köszi, nem ismertem
Azért nyelvileg nem lenne helytelen, ha azt mondanánk, hogy “felmászott állapotban van”, szemben azzal, amikor “leesett állapotban van”. És mindkét állapotban lehet éhes is…😊
Nem értem, hogy miért lenne helyesebb “nyelvileg” a leesett állapot. Azt értem, hogy a felmászást direkt csinálja, a leesést meg alkalmasint nem, de ettől még “nyelvileg” mindkettőt ő cselekszi, egyik sem tárgyas ige, a leesett állapotban (“nyelvileg” is) hasonló a “leugrott állapotban”-hoz.
Ha már ilyen különbséget szeretnénk, akkor az lenne “helyesebb”, hogy pl. “lehozott állapotban” vagy “lecsalogatott állapotban” van.
Hm?
No de éppen azért iktattam be az állapot szót, hogy személytelenné tegyük. Nem a macskáról van így szó, hanem az ő állapotáról, ami kialakult: Nem vizsgáljuk, hogy hogyan került oda. A tárgyas/tárgyatlan vita így nem fontos. Pl. A feldühödött állapotra sem mondjuk, hogy feldühített állapot, pedig az is értelmes volna.
Felmászatott állapot,vagy pedig felmásztatott állapot. De lehet akár felmászattatott is, ami már nem állapot, ha jól sejtem. A régies magyar nyelvben pl. a “bevégeztetett” szó nem műveltető szerkezet, hanem sorsszerű, megmásíthatatlan dolgot jelöl, ahol arról van szó hogy a mindenható által lett a földi lét bevégezve. Tehát személytelen kifejezés.
az új helyesírási kéziszótár szerint már a nyitvatartás is helyes
Épp ezt akartam írni én is.
Igen, de érdemes pontosítani, hogy mit is jelent az, hogy “a nyitvatartás _is_ helyes” (kiemelés tőlem):
azt jelenti, hogy csak ‘üzemidő’ jelentésben írandó egybe. Az például külön van, hogy “télen ablak nyitva tartása kihűti a lakást”.
(Tehát valóban létezik mindkét forma, de nem “csereszabatosak”!)
A szótárból sajnos kimaraftak az értelemzavaró egybeírások kötőjelezései: Pl. Malacsült, ami jobban esne malac-sültként. Aztán mit tegyünk a kisszerű szóval, ha valaki kisz-szerűt akar mondani a mozgalmi múlttal kapcsolatban? S ezért a dupla sz-betűt kénytelen ssz-ként írni!
Erre mondjuk, hogy elmebajtársias légkör uralkodik a sok szabály miatt.😞
szerintem kevered, éppen fordítva: eddig ésszerű volt, most már észszerű.
ráadásul eddig sem voltak összetéveszthetők, hiszen helyesen KISZ-szerű, ez nem változott.
Az észszerű-ről már újságcikket is olvastam, miszerint az emberek nem fogják lenyelni ezt a durva beavatkozást. A kisz-szerűt elfogadom, de csak amiatt, mert mozaikszó.
:-))) Húúú, de durva az a “beavatkozás”… Ha belegondolok, hogy ahhoz képest mások meg az ly-t akarják eltöröltetni… :-D
(A beavatkozást azért tettem idézőjelbe, mert a változtatások (szinte) mindig valami olyan, már jó ideje elkezdődött folyamatot _követnek_, amely már kellően előrehaladott ahhoz, hogy ne legyen nagyon durva “beavatkozás”, max. egy kicsit “előreszaladás”. Az természetes, hogy a szabályzat mindig egy kicsit késik, és mindig egy kicsit siet, ennek két oka van: egyrészt a nyelv _folyamatosan_ változik (ezt nagyon sokan elfelejtik, pontosabban nem is tudják, vagy figyelmen kívül hagyják), szabályzatot pedig mostanában csak néhány tízévente adnak ki. Persze játszhatnánk olyat is, hogy minden héten felteszik a netre az a hetit – na az lenne csak a móka!… :-) Másrészt azért sem lehet tökéletes a szabályzat, mert mindenkinek más bántja a személt. Rengetegen voltak, akik azért nyígtak eddig, hogy milyen idétlenül néz már ki az “ésszerű” szó és társai, mert ők nem érzik a szerűt toldaléknak, ők sokkal inkább egy “szsz”-es találkozási pontot várnának oda, ahogy az összetett szavaknál van. Hát ők most örülhetnek, és most pampognak a többiek. Egy darabig. Ugyanígy van a nyitvatartással is, csak az egy picit könnyebben megy át, mert azt talán már többen “tudták rosszul”, hál annak, hogy gyakrabban van a jónép szeme előtt. De még így is eltart majd egy ideig, amíg mindenki megtanulja (aki ír magyarul), mert például a Chrome-om is hibásnak jelölte egybeírva, pársorral feljebb, amikor beírtam, márpedig egy átlagember hajlamosabb a helyesírás-ellenőrzőnek hinni, mint én. (Sőt, olyan is, van, aki sajnos hajlamosabb annak hinni, mint nekem…)-:
Azt se felejtsük el, hogy _bármilyen_ változás van, az mindenképpen tömebek fölhorkadásával találja magát szemben, hiszen akik kisded koruk óta tanulják az “aktuálisat”, azoknak az a “normális”, és nehezen fognak átállni, ágálni fognak ellene. Egy (jó) darabig.)
Gyakran hallom, hogy a feloldódik és a felolvad közti különbséget az emberek nem értik. A kávéban a cukor nagy valószínűséggel soha nem olvad el, hiába keverjük.
A másik, ami személy szerint idegesít a val/vel toldalékok helytelen használata – majdnem mindennap szembejön az internetes fórumokon. Nem 50-el megy az autó, hanem 50-nel.
A nagy kedvencem, az írott és elektronikus médiumok, a médiák helyett. :) A médium az nálam öreganyám kányával a vállán, előtte üveggömb. :)
:-) Nálad az, másnál meg más. Egyelőre eléggé döntetlen, de még alakul majd az állás… (Sokan vannak a latinos műveltségük csillogtatására alapozók, akik a latin egyes számot / többes számot akkor is engedik működni, ha a nyelvérzékünk nem hallja. Bevallom, én sem ódzkodom ettől… – vesszen az üveggömb meg az asztaltáncoltatás!… :-)
(De hogy ki fog győzni, azt én nem tudom előre – esetleg öreganyád megmondhatná… :-)
Ha sokáig nyelvészkedünk, akkor a migránsok fognak győzni. Náluk egyetlen fontos kifejezés van, amit sosem rontanak el: “allah akbar”, gondolom, mi sem mondunk véletlenül ehelyett “abrakadabrát”!
Egyes számban médium, többes számban média. “Médiák” = “médiumokok”. Butaság. Fogadd el, ne küzdj ellene. ;) Nem is értem, miért kellene a médiát többes számba helyezni.
“Nem is értem…”: Hát pedig te magad írtad: “többes számban média”. Szerintem teljesen érthető, ha a magyar “józan, paraszti” nyelvérzék ebben semmi többes számot nem érez… Hm?… (Az nagyon fontos része ugyanis a nyelvnek, hogy az általában használt sémákba, a megszokott metódusokba, rendszerekbe lehetőleg illeszkedjen minden, és tulajdonképpen a változások (“””nyelvromlások”””) nagyon jelentős része éppen ilyesmi miatt történik. A nákolás ugyanolyan hangrendi illeszkedés, mint ami a többi igeragozásnál működik – csak a -nék lóg ki belőle –, a suksükölés esetén ugyanúgy “egyformásítja” a nyelvhasználó a T/1-es kijelentő módú és felsz. módú formát, mint ahogy az igék túlnyomó többségénél is van – csak a t végűek ebből kilógnak –, a legoptimálisabb elejére odarakja a leg-et, mert az minden más esetben is a felsőfok jele, a ledegradál, beinvesztál elejére odateszi a megfelelő igekötőt, mert az a bejezettség érzetéhez nagyon fontos a nyelvérzékünknek, és még sorolhatnánk. A többes szám jele pedig pláne különösen fontos, hiszen ha valami többes számban van, akkor annak következménye, hogy pl. az állítmányt (és egyebeket is) ahhoz igazítanánk… “A média azt harsogják”?… “a rádió és a tévé az elektronikus média közé tartozik”?… Hát… Ugye… Szóval az a baj, hogy Ti, akik azt mondjátok, hogy ez többes szám, egy következetlen, kilógó láncszemet próbáltok beilleszteni a nyelvbe, amely nem működik, elfogadhatatlan. Ti sem úgy hasznájátok. Azt kellene mondani, hogy a média egy olyan fogalom, amely átfogóan magában foglalja az adott témában az összes “részfogalmat”, mint pl. a “tudomány” (benne a tudományágak), az “ipar” (benne az iparágak), a “mezőgazdaság” stb. (Nem tudom, ezt hogy hívják, de nem gyűjtőnév, mert az más.) Ez így egy kerek magyarázat lenne, használható, egyes számban van a szó, de mégsem lehet többes számba tenni (legalábbis általában nincs neki értelme), és használható, kitölthető jelentéssel, működhet a média / médium kettősség, és az eredeti latin végződés jelentését sem törtük teljesen kerékbe. Én egyébként ezen a párton vagyok, én sem szeretem a “médiák” használatát – csak ezzel az átgondolatlan magyarázattal van bajom, amikor egyszerűen letöbbesszámúzzátok azt, ami a magyar nyelvben egyszerűen NEM LEHET többesszámú.
Az angol más, tudom, hogy ők rugalmasabban kezelik ezt: simán hajlandók átvenni, és többes számúként kezelni latin többes számokat, pl. forum/fora, datum/data, criterion/criteria, cactus/cacti, trivium/trivia stb., de náluk is visszaszorulóban van.
Na, zárójel bezárva. :-) )
Olyat is hallottam már, hogy valamit “el kell iminálni”, mert latinul eliminálunk, de itt nem igekötőről van szó. Majd ezen még “el fogok mélkedni” (elmélkedni helyett).
Na de ezeket jó eséllyel poénból írták/mondták így. :-) (Én legalábbis már tettem hasonlóképpen.)
Nem poén: Tudatlanság! Egy vegyész mondta 2008-ban, aki hallott már imino-diacetátról, s gondolta, hogy akkor ez kapóra jön és hopp, el akarta iminálni!
A másik kifejezés valóban csak poén lehetett.
Hehe, OK. Annyiban megértem ezt, hogy valóban látható egy érdekes, speciális egybeesés: míg a “szokásos” ledegradál, beinvesztál stb. esetén is gyakran igekötővel kezdik a befejezettség (és egyúttal az “irány”) érzékeltetése végett, addig az eliminál jelentései között vannak olyan igék, amelyek “el” igekötővel kezdődnek (eltávolít, elszigetel), ezért ha ilyen értelemben használja valaki, akkor már csak ezért is nagyon adja magát, hogy el-iminált mondjon… :-)
Persze azt elismerem, hogy valóban kell ahhoz egy alaposan elcsökevényesedett nyelvérzék, hogy ez az “inger” felülkerekedjen. :-)
A pesties beszédben berögzött a “bevállal”. Az elvállal helyett abban az esetben értem meg a használatát, amikor valamit meg kell enni, ugyanis itt valóban arról van szó, hogy valami bekerül a hasunkba. Egy nagy túrát bevállalni, számomra képzavar, nem találom, hogy mi fog valamibe “be”-kerülni.
A másik a 40 év óta használt “kihangsúlyozni”. A fokozáshoz inkább a “nagy hangsúlyt helyezni rá”, de nem szabad “hangsúlyt fektetni”, mert az is képzavar. A súlynál nem a fekvés fontos, hanem, hogy nyomjon valamit, akár pontszerűen is.
Ma ismét kötözködő kedvemben voltam…😊
Igen, látom – a komolyanvehetetlenségig sikerült fokozni, minden érintett kérdésben. :-) Én inkább nem is akarok belekötni a kötekedéseidbe, esélyem sincs, alulmaradnék. :-) Ezt a kört te vitted!
Köszönöm a bókot!
Elárulom az ArsPoeticá-mat (vagy poetikámat, melyik a jobb?):
Stílusomban igyekszem a franciáktól tanult könnyed eleganciát ötvözni a genetikailag örökölt (skorpiós) szurkapiszkával, miközben erős társadalomkritikával illetem mindazt, ami nem tetszik (amíg meg nem vernek érte). Igyekzem közben a képzavarokra is odafigyelni. A rövidített beszédet (asap, btw) idegen nyelven elfogadom (beszélgetőtársaim szeretik), viszont magyarul igyekszem minden szót szépen kiírni.
A nyelvben a hangulatokat keresem, illetve mindig kontextusba helyezem a beszélgetést.
Ez szórakoztat…
Majd írok még, ha eszembe jut valami érdekes…
Olyasmire gondolok, mint “a szilveszteri menüsort másnap egy kis sampányozással bírtuk lekövetni!”
Köszönöm, gyönyörű “mozdulat” volt – jól megéreztem, hogy még időben kell kiszállnom a “párbajból”, mert csúfos kegyelemdöfés lett volna ez a mondatka a rekeszizmaimnak. :-)
Igazán nem párbajként fogtam fel. Ha sikerült valakit mosolyra fakasztani, akkor ez egy jó kör volt…s mi több, stílusgyakorlat.😆
És akkor mi van azokkal a latin szavakkal, ahol az egyesszám is “a” betűre végződik. Pl. Formulae. A helyes latin többesszám: “formulii”, bármilyen hihetetlen két i-betűvel. És a facsimile sem tartalmaz x-et!
A média olyan szó, aminek nincsen többesszáma. Tehát legfeljebb a média képviselőiről beszélhetünk. Hasonlóan, az információt sem kellene többesszámban használni: Magyarul sem mondjuk, hogy kérek tájékoztatásokat! Már az egyesszám is jelenthet sok adatot. Aztán nem kérdezzük, hogy “mik az újságok?”, csak egyszerűen “mi újság”. Általában a megszámlálhatatlan dolgokat kár többesszámban használni, attól nem fogunk többet kapni belőlük.
Csakhogy az információ (magyarul) egyáltalán nem tájékoztatást jelent, hanem valami megszámlálható dolgot.
A wikipédia szerint: “Az információ latin eredetű szó, amely értesülést, hírt, üzenetet, tájékoztatást jelent”. Mégiscsak jó volt a tájékoztatás!
Az -szt-re végzõdõ igék (olvaszt, ragaszt,) gyakran szenvednek a lusta használattól. “Ragasszuk meg , ha elszakadt!” , de “Most megragasztjuk, mert elszakadt.” és nem “megragasszuk”. Brrr…
Vagy:
“Elõször olvasszuk meg a süteményhez a vajat.”
De: “Ha túl kemény a vaj, elõször megolvasztjuk.”
Ismétlem: igen, “normális” esetben (a “nyelvi standard” szerint) így van. Persze sokan vannak, akiknek az a normális(!), ha kijelentő módban is megolvasszuk-ot mondanak, mert így tanulták, így szokták meg, így beszélnek a környezetükben is. Nem baj az. (Vagy szégyelljék magukat?)
Vesszőparipám az “itener”, ami angolul itinerary, franciául pedig itinéraire. Ezért javaslom, hogy magyarul is itinerer-ként vegyük használatba, ha pedig nem tetszik, akkor útvonalterv a helyes magyar megfelelője. A másik hasonló hiba az “artikulátlan”. Helyesen: Artikulálatlan! A fosztóképző nélkül bezzeg tudják használni: artikulált.
Nem tudom, hol tehetném meg, ezért itt üzenet hadat a széles körben elterjesztett, csúnya “fókuszálás”-nak.
Ha megnézzük a gyökerét, akkor előbb a melléknévből indulunk ki (fokális), majd ebből képzünk igét, ami helyesen “fokalizál” valamire, vagyis ráirányítja a szemét valamire, miközben a képet élesre állítja. Érdekes, hogy a lokalizál szó teljesen elfogadott, nem használunk helyette “lokuszálni” szót.
A másik rémség a prioritás szóhoz kötődik. Sokan a rangsor felállítására használják (priorizál), pedig ez úgy helyes, hogy prioritást ad valaminek (egy dolgot a másik elé sorol, nem pedig az összeset rendezi). A rangsorol teljesen jó magyar szó. Bizonyára a polarizálás tetszett meg valakinek.
Ezután már csak az “ír” végű szótalálmányt emelném ki, melyeket egyesek nagyzolásból a francia igék utánzásaként vezettek be: Studíroz, fixíroz, karikíroz (teljesen hibás), gravíroz, kasíroz, fasíroz (eredetileg hasíroz lenne jobb, mivel darált húsra utal). Ezek eredeti igéje a francia nyelvben főnévi igenév alakban mind “er”-re végződnek; étudier, fixer, graver, cacher, hacher. Igaz, hogy vannak “ir”-végű igék, mint finir, partir, sortir, de ezeket véletlenül sem használják. Egyetlen beteg példa a “szortíroz”, rendez értelemben. Ez vistont az angol”sort”=rendez szóra utal, de akkor minek kell franciásítani, ahol a sortir azt jelenti, hogy “kimenni”. Ezek agyrémek egytől-egyik.
És akkor nem beszéltünk a kabernet savinyonról, ami Cabernet Sauvignon és még azegri borászokat is tanítom, hogy szovinyon-nak tessék ejteni!
Most nem az egészre reagálnék, csak egy “apróságra”: úgy érzem, hogy te a “kalapácsbetegségben” szenvedsz: tippem szerint franciául tudsz, németül nem (javíts ki, ha tévedek!), és ezért nem veszed észre a német hatást, amely sokkal egyértelműbb (történelmileg is, meg formailag is): fixieren [fixír(e)n], studieren [studír(e)n], gravieren [grávír(e)n], kaschieren [kásír(e)n], faschieren [fásír(e)n] és így tovább, zentrieren (-> centríroz), trainieren (-> treníroz), exerzieren (-> egzecíroz(tat)) stb. ……
Igazad van. Francia/angol emlőkön nevelkedtem a magyar után. A germán kultúra csak a zenében érintett meg Bach/Mozart/Beethoven közvetítésével. A magyar történelemben a török után osztrák/német behatás nehezedett a magyar köznyelvre. Emiatt elfogadom a megjegyzéseket. Mindenesetre ettöl én továbbra is megmosolygom ezeket a szavakat, ugyanis a németek törték ki a nyakát az eredeti latin szótöveknek, majd pedig exportálták nekünk szegény alattvalóknak, mesterembereknek.
Azonban – azomban
Különben – külömben
Az igekötők kapcsán: A “ki szeretném próbálni” csak az én fülemet bántja?
Nem tudom, de az enyémet nem.
Érteni vélem, hogy az igekötő “átragadásának” érzete zavar, mármint hogy kiszeretni valakiből, az nagyon mást jelent, mint amikor még csak ki szeretnéd próbálni… :-) De ettől még szerintem ez így helyes. Persze a “szeretném kipróbálni” is helyes – van ez így.
Szerintem helyesebb a “szeretném kipróbálni”, vagy inkább: csak az helyes.
Válasz három irányból:
Ha úgy vesszük, hogy neked tetszik-e, akkor oké, szerinted “nem helyes”, neked nem jön be, sérti a füled – rendben van, ezzel nem tudunk mit tenni.
Ha azt nézzük, hogy mit használ “a nép”, akkor szemmel láthatóan, és füllel hallhatóan helyes, mert úgy beszél “a magyar”.
Ha pedig azt nézzük, hogy “nyelvtanilag” helyes-e, akkor a szakemberek azt mondják, hogy igen, a szeretne ugyanúgy beletartozik azoknak a szavaknak a csoportjába, amelyek szét tudják választani az igekötős igéket, vö.:
http://marker.to/5meeFy Figyeld meg, hogy a kiemelt rész első példája “Szeretném már befejezni a varrást”, lejjebb azonban: “haza szeretne menni” – az is mutatja, hogy mindkét forma rendben van (persze nem teljesen ugyanaz, lehet, hogy bizonyos szitukban az egyik jobb, mint a másik).
Aztán meg lehet nézni ezt is: http://epa.oszk.hu/02200/02287/00004/pdf/Hungarologiai_Evkonyv_04_011-017.pdf
“a segédigék osztályába sorolt szavak a (4)-es pontban szerepelnek:
(4) akar, bír, fog, kell/kellene, kezd, kíván, lehet, mer, óhajt, szabad, szándé-
kozik, szeretne, szokás, szokott, talál, tetszik, tud”,
és aztán a “17.” oldal tetején lévő (7) táblázatban egyértelműen ott a példa: fel szeretne szállni.
Nem ragozom tovább, talán ennyi elég volt ahhoz, amit meg szerettem volna magyarázni ;-), itt be szeretném fejezni. ;-)
Köszönöm a hivatkozásokat, végigolvasom és átgondolom.
Nekem ez a zavaróbb formula. Forma, bocsánat.
Igen. Szerintem nincs vele gond.
Nagyon piszkál az “ésszerű” magyarázata!
Barátokkal megint beszélgettünk erről és valaki feldobott egy példát: hogy írjuk, ha egy mészhez hasonló anyaggal festem ki a szobát? (fenti analógia alapján)
Mi a megoldás?
Természetesen ugyanúgy megváltozott az is, általános szabályról van szó, nem kivételről.
Korábban ssz volt bennük (vagyis toldalékolt szóként működött): http://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh11#94 “ésszerű, mésszerű”,
ma már szsz (vagyis összetételként kezeli a szabályzat): http://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh12#92 “észszerű, mészszerű”.
Nahát, nem tudtam a változásról, de örülök neki, mert nagyon zavart az eddigi írásmód! :-) Laikusként mindig az új verziót éreztem hitelesnek.
Én az “IGAZÁBÓL” szó elterjedt használatát tartom hibásnak VALÓJÁBAN! Mert ez lenne az ideillő kifejezés a “valójában” – Vagy: “nem enged az igazából…” .. De “igazából ez meg ez történt” vagy pláne mondat elejére: Háát IGAZÁBÓL nem voltam ott… stb. Már töltelékszó lett mint az izé volt régebben. Nekem bántja a fülem, mint ahogyan a SOK kifejezésére a HALOM sem jó. Egy halom az egy felhalmozott mennyiség, egymásra rakott, dobált, helyezett darabok, pl. egy halom ruha, egy halom lencse, vagy egy halom hó.
Azt hiszem, túllogikáztad a dolgokat… :-/
Hát ez nagyon vicces lenne, ha a szavakat (halom stb.) csak az eredeti értelmük szerint lenne szabad használni. Pl. rögtön a “rengeteg” szót sem lenne szabad ‘sok’ értelemben használni, hiszen eredetileg erdőt jelent. Na és mondjuk a töménytelen szó? A tömény eredetileg ‘tízezer fős harci egységet’ jelent. Tiltsuk be a szörnyen logikátlan töménytelen szó használatát? Na ne vicceljünk már, ilyen alapon szavak tízezreit tilthatnánk be. Hasonlóképpen az igazából szóval sincsen a világon semmi baj.
Ez a nyitva tartás…. Nem arról van szó, hogy a bolt ajtaja effektíve nyitva van-e vagy zárva, hanem, hogy a vevők rendelkezésére állnak-e az eladók, vagy nem. Egy kis műhely árulhatja a saját termékeit, az egyedül dolgozó mester egyben az eladó is, a bolt ajtaja akkor lehet, hogy zárva van, – mert közben készíti a következő alkotást hátul a műhelyben – de ki van írva: “kérem, csengessen!” Így a bolt egyben zárva is van, és nyitva is. Az első esetben nincs nyitva tartás, a másik esetben viszont van. Egy különálló fogalomról van szó, és nem az igén van a hangsúly. Egy ablaknál (hogy rendesen kiszellőzzön a szoba), vagy az üzletnél, ha egy hatósági ellenőrzés után működtetik-e még, ott rendeben van a nyitva tartás. Remélem, ez a szabály is alakul a “népi” használathoz, ahogy az ablakrácsot, a tejfölt, és a vasalót is egybe írjuk.
Szia, le vagy maradva: már “alakult a szabály”, a nyitvatartás ‘üzemidő’ értelemben egybeírandó. (Olvastad a cikk elején a figyelmeztetést?: “Ezt a cikket 2015. január 13-án publikáltuk. Azóta megjelent A magyar helyesírás szabályai 12. kiadása, amelyben eltéréseket tapasztalhat az alább olvasható pontokhoz képest.”
Az ablakrács, a tejföl, és a vasaló egész más tészta: az első kettő jelöletlen birtokosjelzős kapcsolat (–> összetétel), sőt az utolsó is jelöletlen birtokosjelzős kapcsolat, konkrétan “kakukktojás”. :-) (nem is tudom, hogy hogy került ide… szerinted az egy összetett szó?…)
Szeretném jelezni, hogy felsorolásnál az utolsó szó és a stb. közé soha nem teszünk vesszőt. Például: alma, körte, banán, szőlő stb. Az ilyen hibát kérem szépen javítani a cikkben. Köszönöm!
Amitől feláll a hátamon a szőr: Hadd szó helyett hagy alkalmazása. Élőszóban éppúgy, mint írásban. Nagyon gyakori.
Nagyon zavar, ha az “itthon” szó helyett “itthol” hangzik el. Borzalmas.
Lehet, hogy az “itthol” használóit meg az “itthon” zavarja borzalmasan… :-) – Mi tévőek legyünk? Mondjuk azt, hogy az “itthol” helytelen, és ezentúl nem szabad használni? Konkrét szankció is legyen, vagy elég, ha megbélyegezzük őket, mondjuk “primitívnek”? Vagy legyen inkább az “itthon” a mumus? Miért pont az “itthol”?…
És mit szóltok az “üzlet zárva tart” mondathoz?
Mi volna vele a gond? (A nyitva tart még rendben van, csak a zárva tart nem?)
Az, hogy nem tartja senki. Be van zárva, oszt jónapot. :D
jó, dehát így mondjuk, mos’ micsináljunk?…
Mit tart nyitva az üzlet?
Tárgyatlanodott. (“Jó napot, meddig tartanak nyitva?”)
Kérdés, hogy vajon a nyitvatartás egybeírása egy nagy lépés az igekötővé válás felé?… (–> “Jó napot, holnap is nyitvatartanak?”)
Vagy a nyitvatartás megmarad egy lexikalizált kivételnek, és a többi stabilan különírva marad?
(És ugyanígy kérdés az, amivel kezdted: vajon a zárvatartás is írható egybe, vagy az egyelőre különírva marad?)
Amúgy most elterjedt, hogy amúgy majdnem minden kérdéshez, mondathoz amúgy hozzá teszik ezt a tök fölösleges töltelékszót, az amúgy-ot. Amúgy ez nagyon idegesítő, nem is szívesen beszélgetek amúgy az ilyen amúgyozokkal.
A HÉT PISTIKÉS VICCE:
Pistike hazajön az iskolából. Nem szól semmit, odamegy az
olajkályhához és leszedi róla a csövet. Elkezdi lóbálni, a falhoz veri,
össze-vissza rohangál vele a lakásban és már alig lehet látni a koromtól.
Hirtelen hazajön az anyukája és megkérdezi tole:
– Node Pistike, hát miért csináltad ezt?
– Azért, mert a tanítónéni azt mondta az iskolában, hogy csak
nagy koromban jön meg az eszem.
A HÉT SZŐKE NŐS VICCE:
Szőke a lottózóban:
* Mi az a lottó?
* El kell találni 5 számot…
* Értem…és milyen messziről?
Átkötőszó, ha egy levelen belül témát váltasz. Hivatalos levelekben ilyen a “tekintettel arra”.
Köszönöm. Nincs is vele semmi gond, ha nem fölöslegesen és gyakran használják. Üdv.
Átkötő szó? Mik vannak! Az alkotó fantázia határtalan. :-) Hát jó, legyen. Az amúgy még lehet. De a “tekintettel arra”? hát az pont valami konkrét logikai kapcsolatot jelenít meg, fontos értelme van, szükséges ott valamiért. Az úgymond “átkötő szavak” (amúgy, egyébként, különben, hovatovább…) pont arra valók, hogy a szorosabb kapcsolat _hiányát_ jelezzék, nekem ilyesmit “mondanak”: ‘Nem tartozik szorosan ide, de…’; ‘Kicsit más téma, de az jutott eszembe, hogy…’; ‘Ha már esz szóba került, megkérdezném/megemlíteném azt is, hogy…’. Hm?
És az egyébként hogy tetszik egyébként?
Egzecìroz egrecìroz, árboc árbóc huehuehuehue
Sőt, van egzercíroz(tat) is! és ráadásul ez a c előtti r-t tartalmazó verzió áll legközelebb az eredeti (német) exerzieren-hez. na most akkro mi tévők legyünk? nem kéne lehordani az egzecíroz-pártiakat is, és visszatérni az ősi, szittya, német formához?… akarommondani… az echte sváb… szóval érted, na. :-)
Az árbóc pedig ma már (az új szabályzathoz tartozó szótár szerint) hosszú ú.
“hosszú ú” :D
Köszönöm, javítva. :-) (csak kíváncsi voltam, hogy figyeltek-e, höhö)
A légy szíves miatt tévedtem az oldalra, nem értettem miért húzza alá a helyesírás javító pirossal a légyszívest mindig:) Azt hittem hogy hülye a program, de kezdett gyanús lenni:) Közben olvasgattam a hozzászólásokat.
Az új helyesírás szerint – sajnos – az árbóc a helyes. Látom, a google még nem tudja, mert aláhúzta.
Miért “sajnos”?
Azért, mert korrektor vagyok, és már megszoktam, hogy mindig kijavítom rövidre. :)
Hát igen, az megnehezíti a dolgokat, de azért szerintem elég sok ember életét meg fogja könnyíteni :D. (Nem mintha sokan foglalkoznának azzal, hogy tökéletesen helyesen írjanak.)
kell még vegyek…. brrrrrr….. a kell még vennem helyett. Hidegrázás!
Olvasnivaló: http://www.nyest.hu/hirek/hogy-kell-mondjuk
Egyébként az OH.-ban is szemrebbenés nélkül – és hidegrázás, valamint elítélés vagy bármi hiszti nélkül – írnak róla a 330. oldalon:
„Az írásgyakorlatban a mondatátszövődésnek az a formája okozza a legnagyobb gondot, amikor a főmondat a kell igét tartalmazza, és a mellékmondat igekötős igei állítmányának igekötője szövődik át a főmondatba: »Ki kell(,) hogy mossam a függönyt.« • »El kell(,) hogy induljak a találkozóra.« Ilyenkor fakultatív a vesszőhasználat. Ez ebben a formában nem hibáztatható. A »kell, hogy kimossam« típusú szerkezetben kötelező a kötőszó előtti vessző használata, a »ki kell(,) hogy mossam« szerkezetben azonban nem. A »ki kell mossam« szerkezetben viszont csak a vessző nélküli írásmód a helyes. A »ki kell(,) hogy mossam« vessző nélküli használatának mintájára indokolt a nem igekötős igékkel alkotott formákban is a vessző elhagyása a hogy kötőszó előtt: »Kell hogy legyen igazság«.”
Köszönöm. :)
“Kell, hogy várj, várj is meg” :)
Ehhez hasonlókat Erdélyben használnak .
http://rtl.hu/rtlklub/hirek/nyitvatartas-nyakon-vag-igy-helyes
Nekem hirtelen ilyenek jutottak eszembe: nem-e, igazándiból, külömben, szokom/szokok…
Az igazándival mi a baj? Ez csak vicces szólás.
Nagyon jogos észrevétel!
Ha már mondta valaki, akkor nyomatékosítom, amennyiben nem, csak felhívom a figyelmet a J és a LY használatára. Muszáj vagy muszály? nagyon sokan nem tudják manapság. Illetve az “ilyet, olyat” szavak helyett “ilyent, olyant” használnak. Eszméletlenül irritáló.
Ennél okosabbat én sem tudok mondani: http://www.e-nyelv.hu/2008-10-18/ilyet-olyat-ilyent-olyant/
(természetesen szíved joga, hogy idegeskedj rajta, csak sem értelme nincs, sem alapja. :-)
[Azt pedig meghagyom valamelyik “túllogikázó”, “szószerintkedő” kollégának, hogy rákérdezzen az “eszméletlenül” szóra, amelynek így, ‘nagyon’ jelentésben használva vajmi kevés “értelme” van. :-) Persze én érdekes módon értem, és bevallom, hogy még csak nem is irritál, sőt még használni is szoktam. :-) ]
Engem az otthol szó használata zavar nagyon. Nagyon sokan mondják a környékünkön így az otthont.
Lehet, hogy őket meg az “otthon” zavarja. :-) Na de komolyra fordítva: mi tévőek legyünk? Mondjuk azt, hogy az egyik helytelen, és ezentúl nem szabad használni? Konkrét szankció is legyen, vagy elég, ha megbélyegezzük őket, mondjuk “primitívnek”? És melyik legyen a “helyes” a kettő közül?…
Ez csak népi, ez engem nem zavar annyira, de az eszek, iszok annál inkább és a meg-e van?
Az eszek iszok helyes.
bocsi, nem helyes, ik-es ige, eszem, iszom.., dánom
semmi baj, de ez ma már inkább ízlés, stílus kérdése, nem annyira helyes/helytelen téma
Helyes bizony. Az, hogy a ZsTA-n mindenféle marhaságokat kitalálnak, az nem igazán érdekel. :D
Nem!
Mert ‘Ikes’ ige, s az I-es sz. 3. személyben ‘eszik’/’iszik’
Ikes-igéink pedig (néhány kivételel) az 1. személyben ‘m’ (eszem/iszom) a 2. személyben ‘l’ (eszel/iszol)-ra végződnek!
…és akkor még nem beszéltünk a “de viszont”-ról, tanították, vagy de, vagy viszont. Sok a probléma a mondatközi írásjelekkel is, nagyon sokan nem használnak vesszőt, vagy helytelenül teszik.
Sok hülye, úgy használ vesszőt, hogy csak úgy, lenyomja, és fingjuk sincs, miért, rossz. <- Megpofoznám, aki így ír. :D
Magyarul, ha fölöslegesen használja épp annyira hibás, mint aki “random”, vagy egyáltalán nem, akkor ebben megegyeztünk?!
ha a “fölösleges” itt azt jelenti, hogy nem kötelező, de szabad, akkor nem egyeztetek meg. :-)
Já. :D
Én azon akadok ki, mikor valakinek az arcát “kitakarják” (hogy ne látszódjon). Szerintem ez abszurd, és teljesen hibás. Ha én kitakarok valamit, akkor azt felfedem, nyitom, szabaddá teszem! Ha kitakarok valakit, akkor leveszem róla a takarót, tehát látszódni fog.
Minden kiakadás ellenére arra azért van tipp, hogy mi az oka ennek a “kitakarásnak”? (Mert én értem a “látszódik”-ot, csak nem szeretem. Nálam látszik. :-)
Szerintem az van, hogy a kitöröl, kihagy, kiretusál, kivág, kivesz szavak igekötője vegyült össze az eltakar szóval.
(bővebben: https://www.facebook.com/zutyula/posts/1557138211282708 )
Teljesen egyetértek!
Szerintem is úgy lehetne helyes, ha pld;
X.Y. gyanúsított arcát eltakarták…és NEM ‘ki-‘(!) mert, (mint fönt) azzal épp, hogy láthatóvá tették!
Utóbbi igekötőnk használata inkább (v.ki arcképének) kiszedése, kidörzsölése, (esetleg) kivakarása fogalmán értelmezhetőbb!
U.i;
Itt említem meg a, (bár más irányú, de) telefonos vélemény műsorokban hasonlóan előszeretettel használt ‘nyakatekert’ kifejezést, miszerint a vélelmezőt (v.mi okból) “lekeverik”.. a (szerintem) szintén értelmezhetőbb; – lekapcsolják/kikapcsolják – helyett!
“A vélelmezőt”?!… :-o Atyaég, milyen országban vagyok, milyen nyelven beszélnek itt, melyik szakma zsargonjából tetszett jönni?…
És mi a nyakatekert a lekeverésen? Mit nem lehet azon érteni? És mi a különbség az “érthető” és az általad többször használt – és elég nyakatekert – „értelmezhető” között? Segíts, kérlek, hátha megértem! (– Vagy megértelmezem?… ;-)
‘Vélelelmező’
Ha “kommentelőt” írtam volna akkor minden rendben ugye?
Tudom, otthon ez most nagy divat…’ámerikánusul’ keverni nyelvünket, – persze főleg azok, akik nem is beszélnek amerikánusul..
Ezzel nem állítom, hogy te igy beszélsz de azt igen, hogy az “érthető” az egy kijelentő módú állítmány.
Az “érthetőbb” melléknévi fokozással u.ez, s az “értelmezhetőbb” kifejezéssel pedig egy folyamatos feltételes módot próbáltam jelezni, a – “talán érthetőbb” – helyett!
Valószínű, ritkább, választékosabb de kétlem, hogy nyelvzüllesztő lenne, mint pld. a “dizájner drog” / “szignifikáns”/ “lájkolok” idegen behatású, illetve az “igazándiból”/”megszeretném..(v.mit tenni) vagy a “lekeverés” és a “kiverte a biztosítékot” v.mint (d.e.11-kor helyett) a “11 óra magasságában” nyelvi sablon-marhaság, melyeket boldog-boldogtalan előszeretettel használ otthon!
“Atyaég” ehh?
A lekeverik egy technikai kifejezés: mint amikor a zenét elnémítják a keverőpulton.
Igazad van. Helyesebb lenne: eltakar.
Kedves cikkíró! Kíváncsi lennék, hogy a 4. pontban a stb. előtt miért használt vesszőt?
Nyilván véletlenül történt, ahogy a többi hiba is (pl. a “mint hogy” helyetti “minthogy”, a “járul, akkor”-ból a vessző kifelejtése…).
Én alapból nem tartom mérvadónak, mi is a “hivatalos”. Azok az elvtársak ott nem éppen nyelvápolásról, sokkal inkább -gyilkolásról hírhedtek. Idejük nem kis részében olyasmivel foglalkoznak, hogy is van “helyesen” pl. a sansz/sánsz szó… Brrr! E S É L Y!!! Jártatok mostanában MAGYARország fővárosában? Névelőn kívül MAGYAR szót nem láttok.
S mégis, még ők is “megengedik”, hogy saját nyelvérzékem szerint központozzak. A stb. előtt én néha teszek vesszőt, néha nem. Pontosan attól függően, hogyan hangsúlyoznám élőbeszédben, tartanék-e érezhető szünetet vagy nem. A helyesírásnak megvan a maga nagyon fontos szerepe, de nem tartozik közé gúzsba kötni a világ leggazdagabb nyelvének ezerszínű kifejező erejét.
Előre bocsátom, az első bekezdésem ellen ágálókkal nem folytatok vitát. Az én napom is csak 24 órából áll.
“Kiosszák” a “kiosztják” helyett és “válasszák” a “választják” helyett. Élőszóban és írásban egyaránt. Rémes.
Felszólító módban viszont helyes.
Akkor azonban “osszák ki, válasszák ki” a használandó
szerintem a magyarban azt is felszólító módnak nevezzük, amit a mellékmondatba pakolunk: “nem volt rá idejük, hogy kiosszák a papírokat” (vagy tévedek?)
Valóban? Szerintem ez kijelentő mód, abban viszont igazad van, hogy van olyan eset, amikor a kiosszák kifejezés használható.
Úgy érted, hogy a mondat, illetve a szónak a mondatbeli szerepe határozná meg, hogy pl. az “olvasd” vagy a “menjünk” vagy a “lépjen” ige felszólító módú vagy kijelentő módú?… Hm, akkor nagyon elszállt felettem a nyelvtan… :-/ Ideje, hogy újra _belenézzek_ és _megtanuljam_… (tehát ezek is kijelentő módúak? még mindig hitetlenkedve kérdezem…)
lehet, hogy a “kijelentő mód”-ot kevered a “kijelentő mondat”-tal? (nagy kő esne le… – ez is kijelentő mondat, holott feltételes módú ige van benne. ;-)
Nincs igazad!
Egyszerűbb lenne a magyarázat, ha azt mondanánk, mint ahogy az általános iskolában tanultuk: ha az ige és a hozzá kapcsolódó igekötő között egy másik szó is van, három szóba írandó. Ez a “jövőben fogom megtenni” stb. magyarázat kissé bonyolult lehet egy általános iskolásnak. Meg lehet nézni pl.
Engem nagyon zavar például, ha azt mondja valaki: Add oda nekem. Helyesen: add ide. És más esetekben is figyelni kell a közelítésre, távolításra. Nem mindegy, hogy megyek-e, vagy jövök.
Gratulálok! Igazad van.
http://www.e-nyelv.hu/2012-01-27/add-oda-%E2%80%93-nekem/
“[…] Ám érdemes elgondolkodni azon, hogy az ember a társas kapcsolatokban is képes a másikkal azonosulni, a nézőpontját felvenni. Ez tükröződik a nyelvhasználatban is: az „add oda” is ilyen szemléletváltás következménye: a cselekvést a másik szempontjából nevezem meg. “
Mit szóltok a ‘nákoláshoz?
Nem tetszik, ahogyan a pulyka sem. De léteznek, sőt élnek és virulnak, és sokan “használják” mindkettőt.
Miféle pulyka?
Az, amelyik ugyanúgy az evolúció “teremtménye”, és bármilyen csúnyának tartjuk is (már aki), azért van neki joga létezni – sőt az övéi között kifejezetten kívánatos, egy pulykalegénynek nem is kéne egy pávaleány… (se fordítva) :-)
Ugyanígy akik nákolnak, azoknak az a természetes, teljesen jól megértik egymást, nem is vágynak rá, hogy ők maguk vagy a párjuk, rokonaik, ismerőseik “nákmentesek” legyenek. Mellesleg azok is teljesen jól megértik őket, akik nem nákolnak, teljesen műbalhé a félreérthetőségre hivatkozni (“tudnák? mármint ők tudnák?…”).
Én ezt szólom a nákoláshoz.
“helyesen: 1-jén, 1-ji, 1-jei”
Azért egy-két pofont ki tudnék osztani az akadémia tudálékos majmainak akik létezésük (talán megkérdőjelezett – és ha igen akkor jogosan) szükségességének igazolására alkalmasság, józan gondolkodás híján, szereptévesztésben, Lőrincze Lajos babérjaira törve erőből nyomják rá a társadalom nyelvére belterjes köreik agymenéseit úgy a nyelvtani fogalmak átnevezésében mind nyelvtani szabályok átírásában a szükségesség és mértéktartás teljes mellőzésével,
Hozzászólásokban várjuk azokat a kifejezéseket, helyesírási hibákat,
amik Önöket zavarják, vagy amikkel sokszor találkoznak – akár a
médiában, az interneten vagy a köznyelvben.
Helyesen nem amelyek Önöket zavarják, vagy amelyekkel stb.?
De – ahogy Manna is írta majdnem két éve:
http://anyanyelvapolo.hu/51-kifejezes-amit-szinte-mindenki-rosszul-ir-es-hasznal/#comment-1792328023
meg ahogy én is, valamivel lemaradva Mannától…
http://anyanyelvapolo.hu/51-kifejezes-amit-szinte-mindenki-rosszul-ir-es-hasznal/#comment-1950420189
:-)
Van -szuk, -szükölés is, nem csak -suk, -sükölés.
Van. De hogy jön ez ide? (És ráadásul ez nem is helyesírási kérdés.)
– Egyúttal arra is szeretnék utalni ezzel, hogy érdemes lenne a választ ahhoz a kommenthez fűzni, amelyikre vonatkozik, mert így csak lóg a levegőben…
Önök írták, hogy “Hozzászólásokban várjuk azokat a kifejezéseket, helyesírási hibákat,
amik Önöket zavarják,” – engem például ez is zavar. Nem helyesírási hiba, hanem nyelvhelyességi, ahogy a helység és a helyiség sem helyesírási kérdés.
Ja, félreértés, én is csak látogató vagyok. :-)
Helyiség: az igaz.
-ba, -be, -ban, -ben. Leginkább ba/be használata ban/ben helyett. Nekem piszkosul bántja a fülemet.
Bent van a lakásba pl….
Ritkán használom a magyar nyelvet, de ez még az én fülemet is bántja…
Az “ik”-es igék ragozása, még a felsőfokú végzetteknél is teljesen eltűnt, a sajtóban szintén. Az “azután” helyett teljesen általános az “aztán”, ami lehet, hogy az új szabályok szerint megengedett, de szerintem ronda, és magyartalan. Van még számos ilyen szavunk ami olvasva borzasztó.
például az “amely” helyetti “ami”?… ;-)
(na azért az ikes ragozás _teljes_ eltűnése “enyhe” túlzás, nemde? persze a tendencia nem kétséges, eltűnőben van, de azért nagyon sok embernél még az ikes ragozás a természetes, közel sem tartunk még ott, hogy egyáltalán ne lenne használva)
Valóban lehet enyhe túlzás, de amikor diplomás közszereplőktő, politikusoktól, sőt újságíróktól hallom, olvasom az nekem triplán számít. S akkor még nem szóltam egy 8-ikos (remélem jól írtam), helyesírásáról. Nem beszélve a szövegértésről, ami napjainkban éretségi tétel. Én ezt a kifejezést összes tanulmányaim alatt soha nem hallottam. Na persze ez nem tegnap volt.
Sajnos nem jól: “-ik” biztosan nem lesz ott, a sorszámnévnek -dik a toldalékja – bár ez sem jellemző (vö. http://www.e-nyelv.hu/2010-10-21/sorszamnevek-irasa/ ); leginkább így jó: 8.-os. (És ma már az érettségi is két t – nagyot fordult a világ. ;-)
Egyre többször fordul elő az “ugyanez”, “ugyanaz”, “ugyanilyen”, “ugyanolyan”, stb. különírása. Nagyon zavaró. Pl. “Ez ugyan az a dolog.”* Persze a nyelv folyamatosan változik, és ha elegen és elégszer írják le helytelenül, még az is lehet, hogy pár év múlva már különírva lesz helyes.
igen, valószínűleg a kiejtés miatt (gyakran megnyomják az összetétel mindkét felét), ráadásul az ugyan önálló szóként is játszik.
(de azért attól szerintem nagyon messze vagyunk, hogy annyira általános legyen, hogy a szótárban is szétváljon.)
Ezt a “nyitva tartás vs. nyitvatartás”-témát fel kéne terjeszteni az Akadémiához. Én személy szerint vitatom a különírást, a nyelvérzékem erősen tiltakozik ellene. Nem a szabályt vitatom, hanem azt, hogy pl. az önműködően becsukódó lépcsőházi ajtó kitámasztással történő nyitva tartása a hurcolkodás idejére fogalmilag azonos volna egy üzlet nyitvatartásával. Másként is mondjuk ki őket: előbbit külön, kétszer hangsúlyozva, utóbbit egyben csak az elején hangsúlyozva. És ennek az írásban is meg kellene jelennie.
Meg is jelenik: a 2015-ös szabályzatban ez már módosult, kívánságodnak megfelelően. :-)
(„Ezt a cikket 2015. január 13-án publikáltuk. Azóta megjelent A magyar helyesírás szabályai 12. kiadása, amelyben eltéréseket tapasztalhat az alább olvasható pontokhoz képest.”)
Valóban. Most a nyitvatartás szó már egybeírandó, ha üzemidőt értünk rajta.
Évtizedeken át próbálták meggyőzni az egész országot, hogy rosszul írja. Most, hogy végre sikerült, kezdhetjük újra. :)
Pont így érveltem én is,(illetve hasonlóan), és erősen megdöbbentem, amikor kiderült ,hogy nincs igazam. De akkor most már van, ahogy látom, zsír :)
Mifelénk azért ezek nem jelentenek gondot.
A “léccives” nem hasonulás, hanem összeolvadás. Ezt azért tudni kellene.
hehe, ott a pont :-)
(pedig lehetne teljes hasonulás is, ha arra gondoltak volna, hogy ez a léc szíves: https://s-media-cache-ak0.pinimg.com/736x/c8/4e/68/c84e685081eddde7655bec02156a9af2.jpg ;-))
De ez is írásban jelöletlen!
az igaz – természetesen úgy értettem, hogy ha ezt a kifejezést írták volna léccives formában, az lett volna (írásban jelölt) teljes hasonulás.
(és mielőtt ezt is hiányolnád: a léccives-ben természetesen nemcsak a teljes hasonulás/összeolvadás van írásban jelölve, hanem az a – köznyelvben általánosan megfigyelhető – jelenség is, hogy a szív-nek azon toldalékolt alakjaiban, amelyekben magánhangzó követi a szótőt, az í hang sokaknál rövidül (ellentétben azzal, amit a jelenlegi helyesírási norma sugall) :-)
Tudom, hogy értetted. :) Nem hiányolok semmit se, viszont a “szíves” a szív szónak nem toldalékolt, hanem képzett alakja, főnévből képzünk melléknevet. Öröm tudni egyébként, hogy nem én vagyok egyedül megszállott nyelvtanos. :)
a szíves valóban képzett. tehát toldalékolt. (azt hiszem, te a “ragozott”-ra gondoltál a “toldalékolt” helyett.)
a toldalékoknak három fajtája van: képző, jel és rag.
(ami toldalékolt, az tehát lehet képzett és/vagy jellel ellátott és/vagy ragozott.)
na de nem RAGOZOM tovább a témát – végül is nem egy KÉPZÉSEN vagyunk –, csak épp JELEZNI szerettem volna a különbségeket. ;-)
[ha gonosz lennék – de szerencsére egyáltalán nem vagyok az… :-> –, akkor azt mondanám, hogy a megszállottságon még egy kicsit lehetne fokozni, legalább az általános műveltségi szintig… ;-) ]
Jelölj be, mert szeretnélek az ismerőseim között tudni!
köszi, ez hízelgő :-) itt is lehet olyat? vagy a fészen gondoltad? ott én nemannyira vagyok. (bejelölgetés nem jellemző, inkább csak olvasás, ha muszáj. na jó, néha írok is valamit, ha nem bírom visszatartani: https://www.facebook.com/pg/zutyula/posts/?ref=page_internal :-).
de ahogy rád néztem az fd-n, megnyugvással látom a szép szimmetriát: én a nyelvtanban vagyok jobban otthon – te pedig az öltözködés területén vagy magasan “fölöttem”… ;-)
(vagyis a rag és a toldalék mintájára: én se tudnám a különbséget a blézer és a női zakó között (ha van különbség egyáltalán :-))
további szép estét!
De az is írásban jelöletlen!
…szerintem meg akár hasonulásnak akár összeolvadásnak nevezzük, egyszerűen helytelen és kész…még azt is inkább el tudnám fogadni, ha azt írnánk, hogy “légyszi”…a helyesírás-ellenőrző program mindkettőt aláhúzza, de az enyém mégiscsak szebb alak…
szerintem is szebb. de úgy tűnik, hogy vannak sokan, akiknek vagy jobban tetszik a lécci, vagy fontosabbak nekik más szempontok, pl. jópofaság, viccesség, polgárpukkasztás… – vagy az is lehet, hogy úgy gondolják: „mittudomén, hogy a légy szívest egybe kell írni, vagy külön, hosszú vagy rövid í, kell-e köré vessző a beékelődés miatt, vagy nem kell… legjobb, ha azt írom, hogy léccives, azon egyértelműen látszik, hogy direkt írtam így, mert poénos, és akkor nem fogják rajtam a számonkérni* ezeket a helyesírási apróságokat”…
(ez csak félig vicc, a helyesírásban gyakran alkalmaz az ember kerülőmegoldást, még a helyesírási tanácsadások is sokszor mondanak olyat, hogy “inkább fogalmazd át”, vagy vö. http://vicclap.hu/vicc/3619/j_vagy_ly.html )
* apropó, számonkérni: http://helyesiras.mta.hu/helyesiras/blog/show/nyakon-csipjuk-es-szamonkerjuk
Engem az zavar, ha valaki a következőt mondja. “Megyek anyáméknál.”
OK, de kár emiatt zavartatni magad – ő így beszél magyarul. Ez nem hiba (se nem helyesírási, se nem beszéddel kapcsolatos), hanem egyszerűen ott, ahol felnőtt, mindenki így mondta körülötte, akkor miért mondaná ő másképp. Mi is ugyanígy vagyunk azzal, ahogyan mi beszélünk, nemde? (Én legalábbis nem szótárból, szabályzatból és nyelvművelő könyvekből szíttam magamba az anyanyelvem. :-)
Inkább azt lenne érdekes tudni, hogy vajon miért van ez így (megyek anyáméknál), hogy alakult ki? Vajon abból, hogy “megyünk nálatok lenni”/”megyünk, hogy ott legyünk nálatok”? Vagy valami egészen más úton? Ez a “nálatok” csak az odamenésnél használatos, vagy általánosabb “csere”? (pl. olyan is van, hogy “küldök nálatok egy csomagot”? “átkiabálok nálatok”?… tudja valaki?)
(máshol is megoszlottak a vélemények: http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__helyesiras__1052289-hogy-kell-mondani-megyunk-hozzatok-vagy-megyunk-nalatok )
Ez nem helytelen ha az illető azt akarta mondani, hogy az anyja házában járkál, mondjuk körbe-körbe.
De nem azt akarta mondani az illető.
Ez dialektus, nem nyektetjük az ilyen témát. Borsodban pl. kifejezetten használják.
A RÁDIÓBAN hallható, hogy nagy tudású emberek a BA végződést használják a BAN helyett . Hanyagság ! BŰN! Személyre az Ő helyett AZ.. AZT A MINDENIT nekijje”
“Legoptimálisabb” 😕
Kiborìt mivel semmi értelme a kifejezésnek. Maga az “optimális” vagy “optimum” szó is azt jelenti, hogy a legmegfelelőbb, két végpont között a tökéletes középpont.
Ìgy semmi értelme a fokozásnak, valami nem lehet jobban vagy kevésbé az optimumon, mert ami “kevésbé van az otimumon”, az már nem optimum.
A legszőrnyűbb, hogy ezt rendszeresen hallani a médiában, olyanoktól, akik elvileg kommunikációt tanultak, erre ezek szerint ennek a szónak a jelentésével sincsenek tisztàban, mert akkor nem használnák helytelenül. 😲
A másik a “lecsökken”, ami helytelensége ellenére mindennapossá vált. Valaki mesélje már el, hogy tud valami felfelé csökkenni? Sehogy, mert az akkor már növekszik. Ìgy szintén semmi értelme a “le” igekötő használatának. 😂
“Legoptimálisabb” 😕
Kiborìt mivel semmi értelme a kifejezésnek. Maga az “optimális” vagy “optimum” szó is azt jelenti, hogy a legmegfelelőbb, két végpont között a tökéletes középpont.
Ìgy semmi értelme a fokozásnak, valami nem lehet jobban vagy kevésbé az optimumon, mert ami “kevésbé van az otimumon”, az már nem optimum. 😑
A legszőrnyűbb, hogy ezt rendszeresen hallani a médiában, olyanoktól, akik elvileg kommunikációt tanultak, erre ezek szerint ennek a szónak a jelentésével sincsenek tisztàban, mert akkor nem használnák helytelenül. 😲
A másik a “lecsökken”, ami helytelensége ellenére mindennapossá vált. Valaki mesélje már el, hogy tud valami felfelé csökkenni? Sehogy, mert az akkor már növekszik. Ìgy szintén semmi értelme a “le” igekötő használatának. 😂
“semmi értelme” – Hogyne volna, (kb.) ugyanazt jelenti, mint az optimális. Te nem érted, amikor hallod?, vagy máshogy érted? Ha (így) érted te is, akkor működik, van értelme, betölti funkcióját. :-)
“semmi értelme a “le” igekötő használatának” – Hát öö… értelme? Lehet, hogy a jelentését nem módosítja, de azért egyéb funkciója is van az igekötőknek, bizony. Ugyanígy mondhatnánk, hogy “értelmetlen” az igekötő ezekben is:
leesik, lesüllyed, lerogyik,
felnő (ha már a növekszik-et említetted), felemelkedik,
szétválik (OK, van olyan is, hogy kiválik – de akkor is elég lenne csak ezt jelölni, és amikor egymástól válik el két dolog, azt nem kéne külön igekötőzni(?)…), szétrobban stb.
Mondj egy példamondatot, tárgyaljuk ki konkrét példán!
Azt, hogy “felnőni” arra használjuk, mikor egy élőlênyről beszélünk, annak a felnőtté válás folyamatáról. De pl. ugyanez az árak növekedése esetén nem felnő, ahogy nem is lecsökken, csak simán csökken.
“Robbanni”, lehet fel és szét is, nem ugyanazt jelenti, ìgy szintén indokolt az igekötő ebben az esetben.
Optimálishoz annyit mondanék, hogy gazdaságtan tanárom is emlìtette ugyanezt, hogy mennyire nem jó ezt így használni, és mennyire sokszor hallja a médiában, ahogy “szakemberek” ezt mondják, helytelenül.
Pl.:
Optimális megoldás= Legjobb megoldás
Legoptimálisabb megoldás=Leglegjobb megoldás?! Tényleg lenne ennek ìgy èrtelme?
“egymástól válik el két dolog, azt nem kéne külön igekötőzni(?)..” Szép kifejezésünk erre például a “szétválik”, és igen a “szét” benne egy igekötő, ìgy kell benne használni.
nem rossz!
igen, sok múlik azon, hogy milyen szövegben van, ezért mondtam, hogy konkrét példán mutasd, hogy mikor rossz a lecsökken. (-> hogy megmondhassam, hogy ott miért jó. :-)
“gazdaságtan tanárom is emlìtette” – ez kedves és dicséretes tekintélytiszteletre utal, de ki kell majd nőni idővel… :-) (néha még a magyartanárjának sem hihet az ember nyelvtani kérdésekben – egy gazdaságtantanár véleményének (ir)relevanciáját nem kell ecsetelnem)
“Leglegjobb megoldás?!” – hát, ha már így kérdezed, akkor van legeslegjobb is, igen… kukába azzal is? (bár nem ugyana miatt jók)
természetesen minden példám sántít, ahogy a lecsökken üldözése (illetve a redundancia üldözése úgy általában) is: egyik sem annyira fekete-fehér, mint ahogy azt el szokták intézni egy mondatban. (pl. van, amikor az igekötő befejezettséget jelöl.)
A magyar nyelv nagyon gazdag a szókincsekben , több szóhasználat elfogadott lett jó ideje , csak néha kell olvasni is a megfelelő sajtót . Google meg sok-sok mindenben tud segíteni, azaz a barátja mindenkinek , aki nehezen tud megérteni / felfogni dolgokat .
felnő
QuikFit is majd a feladathoz felnő idővel … tehát a szó: felnő – egy folyamat jelentése , feláll , felemelkedik stb.
Akár egy vicc , amikor először nézel bambán , mert nem érted , aztán idővel eljut a tudatig , mert összeállt a kép és leesett a poén.
áll / feláll , leáll , kiáll , beáll – mind mind egy folyamat jelentése , mert kettő önálló szóból tevődik össze.
felesleges erőlködni a magyar nyelvtannal és helyes írással …
dodonai… az volt a lényeg, hogy semmi baj a felnő-vel?… (vagy épp ellenkezőleg?)
tényleg felesleges… :-)-:
milyen feladathoz?… :-o
apropó legoptimálisabb: http://anyanyelvapolo.hu/51-szoszaporito-kifejezes-avagy-debutalhat-e-valami-eloszor/
Ha a te logikádat követem akkor sok szónak nincs értelme.
A megoldások több szempont szerint is lehetnek optimálisak. Egy épületet lehet, kényelmi, funkcionális, esztétikai, gazdaságossági, energetikai vagy sok más szempont figyelembevételével tervezni. Minden szempontra létezik optimális megoldás, de létezhet egy legoptimálisabb megoldás is, ami lehet, hogy egyik szempontból sem optimális. Sőt, még a legoptimálisabbnál is van optimálisabb megoldás : az ideális megoldás. Nyelvtanilag mindegyik alak stimmel, és van a többitől eltérő értelme.
Mondjuk azt vitatnám, hogy a helység jelentése kisebb település, falu – ennek legalábbis ellentmond, hogy a helységnév az Bakonybéltől Budapestig bármi lehet.
Lám, micsoda szerencse, hogy egy pici kis nép vagyunk a saját különleges nyelvünkkel, amit kb. a Kárpát-medencén kívül a kutya sem ismer. Így össze lehet keverni a dolgokat. Én azt a felfogást támogatom, hogy a nyelvészet inkább LEÍRÓ tudomány, mint ahogy a fizika, a kémia, stb. is az. Ez nagy világnyelveknél nagyjából így is van, próbálná mondjuk a Brit Tudományos Akadémia meghatározni, hogy mostantól hogy kell helyesen írni egyes szavakat – vajon kit érdekelne ez az USÁ-ban, Ausztráliában vagy a számos ország egyikében, ahol az angol hivatalos nyelv.
Régi történetem, egy egyetemista társam Rigó utcai nyelvvizsgára készült az átkosban – akkor csak ott lehetett, és a feladatlapjaikkal gyakorolt. Volt egy magán angol tanára, egy nyugdíjas brit egyetemi tanár, aki élete alkonyán egy magyar nőbe szeretett bele, és Budapestre költözött. Amikor mutatott neki Rigó utcai feladatlapokat – a négy közül melyik a helyes, a brit nyelvész sokszor azt mondta, mindegyik. Magyarán a mi jó nyelvtanáraink okosabbnak hiszik magukat az angoloknál… De volt egy orosz anyanyelvű osztálytársam is a gimiben, azt is rendre kioktatta az orosztanárnő…
Mindenesetre számos olyan tájnyelvi kifejezés, szóhasználat van, amit az “irodalmi” nyelvet használók (vagy akik azt hiszik, azt használják) tévesnek, hibásnak bélyegeznek – ezt éppebn egy nyelvész professzor előadásában volt szerencsém hallani, sajnos a nevére nem emlékszem.
A muszájt sokan elrontják es “muszálynak” irják….
Nekem a fülemet nagyon bántja a -ban, -ben, -ba, -be helytelen használata. Most már sajnos a TV-ben is rengetegszer találkozom vele, nemcsak a köznapi beszélgetések kapcsán. És ez még nem is nehéz helyesírási dolog! Ildikó Tata
Sőt: egyáltalán nem helyesírási dolog. Mármint az, hogy hogyan mondják.
Az más kérdés, hogy ha valaki az írásában nem úgy használja, ahogy a “nyelvi sztenderd” (vagyis a nyelvtanórai tananyag, vagy a “művelt köznyelv”) megköveteli (és ezek szerint ahogy te is “megköveteled”), akkor pl. az iskolában kaphat érte pontlevonást… De ez rendben van: magyarórán úgy kell írni, hogy “Nagy bajban vagyok.”, ettől még utána a szünetben azt fogja mondani a lurkó, hogy “Senki nincs a terembe.”
Ahogy matekórán is négyzetről beszél, aztán ebédszünetben “kockás” terítőn eszi az ebédet;
fizikaórán 1 kg tömegű testtel dogoznak, de a védő néni más “testsúlyát” fogja lemérni;
biológián megtanulja, hogy nem minden rovar bogár, de aztán délután megnézi az “Egy bogár élete” c. filmet – amely egy (illetve sok) hangyáról szól…
stb.
Szóval ez egy kicsit “másképp írjuk, másképp mondjuk” dolog, legalábbis annak a speciális esete (hiszen szabad -ban/-ben-t mondani, csak a többség ritkán teszi :-).
bővebben: https://www.nyest.hu/hirek/itt-az-n-hol-az-n
Egész jól leteszteltem magam. Az 5-ből 4-et tudtam. :D Az 1-jént is, csak mert 1-jén születtem. :)
Engem nagyon zavar a helytelen: “hibát vét” kifejezés. Logikusan gondolkodva, ha elvétjük a hibát, akkor jól csináltuk, nem? Helyesen “hibát ejt”, vagy “hibázik” lenne.
Hagyj, higgy. Sokaknál problémás.
A javak szónak hogyan van az egyes száma? Pl. a javakban bővelkedő embernek nem csak egy java van…
Asszem a jószág.
https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Javak
Egyébként a “jó” lenne (közjó, közjavak), de önmagában állva inkább jószág.
Már az 1-jén és az 1-én is helyes.
igen, viszont:
1. vagy 1-je (de helytelen az 1-e)
és
1-ig vagy 1-jéig (de helytelen az 1-éig)
és
1-i vagy 1-ji vagy 1-jei
amúgy jelezték: “Ezt a cikket 2015. január 13-án publikáltuk. Azóta megjelent A magyar helyesírás szabályai 12. kiadása, amelyben eltéréseket tapasztalhat az alább olvasható pontokhoz képest.”
Azt szeretném kérdezni, hogy ez a mondat értelmes-e így? (Eredetileg a képernyő méret nagyobb, mint 800px.)
Ez a kinézet akkor jelenjen meg, ha a képernyő legalább 800px vagy annál kisebb.
Véleményem szerint a legfeljebb 800px-t kellett volna használni vagy az annál nagyobb szót.
Köszönöm a segítséget!
Ildi
Az én véleményem szerint (bár én csak egy mezei kommentelő vagyok):
“Ez a nézet akkor jelenjen meg, ha a képernyő legfeljebb 800px széles.”
(az felesleges, hogy “vagy annál kisebb”, mert ez benne van a “legfeljebb”-ben)
Ha már helyesírás, akkor a mértékegységet se olvasszuk össze a számmal. Szóval, 800 px a szélesség. :)
igen, szabályzatilag jogos!, viszont e téren kezd eléggé “elhajlani” a szokás a szabályzattól, úgy érzem…
(hasonlóan pl. a számmal írt dátum elemei közé írandó szóköz helyzetéhez…)
Különírás mánia van. Mindegy helyett “mind egy”, ugyanaz helyett “ugyan az” (Ugyan ez teljesen mást jelent). Meg aztán leírják hogy Kovácsék fiatal házasok, a kisfiÚk két éves. (Pedig a kisfiúk többen vannak ugyebár)
Én igy magyaráztam meg az unokámnak: -ba,-be –hova? kérdésre felel,azaz nem zárt, tehát hova?- kert-be, táská-ba. A -ban,-ben–hol?, zárt, tehát kert-ben , táská-ban. Azonnal megértette.
Fáradság / fáradtság. Nem veszi a “fáradtságot”
Tele / teli. “Teli” van hibával.
Elég bulvárosan túlzó címadás az, hogy „szinte mindenki”. Azért szó sincs arról, hogy az emberek 90 százaléka vagy akár kétharmada rosszul írná ezeket a kifejezéseket.
Csodálkozom, hogy egy nyelvtannal foglalkozó oldalon olyan szót használ az író, mint “formula”. Mitől jobb ez, mint a magyar megfelelője: “forma”? Ez éppen olyan, mint amikor a fizikai helyett fizikálist használ egyre több ember. Borzasztó!
Mindkettő helyes, csak más a jelentése. Pl. “Nem veszi a fáradságot” – lusta / “Nem ismer fáradtságot” – nem lusta :)
Egy érdekes felvetés:
Kell-e kérdőjel a kérdést tartalmazó kijelentő mondat végére?
“Megkérdeztem tőle, hogy nem éhes-e.”