Ismeret és nyelv

5+1 kifejezés, amit szinte mindenki rosszul ír és használ

2015. január 13. január 24th, 2016 837 hozzászólás

Összegyűjtöttünk néhány kifejezést, tipikus hibát, amivel szinte mindenhol lehet találkozni, olyan szavakat, amelyeket szinte mindenki rosszul ír. Elsősorban a helyesírásban jelentkező hibákról van szó, de sokszor előfordul, hogy azért írjuk le hibásan az alakot, mert nem ismerjük két szó jelentésbeli különbségét – esetleg nem is tudunk róla, hogy különbség van az egyelőre és az egyenlőre vagy a helység és a helyiség között.

Ezt a cikket 2015. január 13-án publikáltuk. Azóta megjelent A magyar helyesírás szabályai 12. kiadása, amelyben eltéréseket tapasztalhat az alább olvasható pontokhoz képest.

1. egyenlőre és egyelőre

Nagyon sokszor előfordul az egyenlőre helytelen használata olyan helyzetekben, amikor a jelen pillanattal kapcsolatos helyzetről beszélünk:
Egyenlőre még nem mosogatok el. Ez helytelen alak.
Ilyen esetekben az egyelőre szó a helyes: Egyelőre még nem mosogatok el!

Ezzel szemben, az egyenlőre jelentése: valamivel teljesen megegyezőre. Például: Mindkét csapat két gólt rúgott, így egyenlőre áll.

helyesen: Egyelőre nem megyek.
vagy Egyenlőre áll a két csapat.

2. légy szíves

Ha valakit megkérünk valamire, azt mondjuk, légy szíves. Míg kimondása nem, ám leírása már sokkal többeknek okoz gondot. A leggyakoribb a két szó egybeírása: légyszíves, ám előfordul sokszor az is, hogy a szíves lerövidül: légy szives, légyszives. De találkozhatunk a teljes hasonulás következtében a következő formákkal is: léccives, lécci.

helyesen: légy szíves

 3. nyitva tartás vagy nyitvatartás?

Az üzletek ajtaján hol egybe, hol külön látjuk. Helyesen: nyitva tartás. Az Akh. szabályai alapján ha egy névszó (nyitva) és egy ige (tart) egymástól különírt jelölt határozós kapcsolatának igei tagjához képző (pl. -ó, -ó, -ás, -és stb.) járul (tartás), a különírást általában megtartjuk (nyitva tartás). Ha azonban képzőhalmozódás keletkezik, és az -ás (tartás) képző mellé még egy -i (tartási) képző is járul akkor már egybeírjuk a névszóval, például: nyitvatartási idő.

helyesen: nyitva tartás, nyitvatartási idő

4. elsején? 1-én? 1-jén? 1.-én?

Az évet és a napot jelölő számjegyekhez a toldalékok pont nélkül, kötőjellel kapcsolódnak. A legtöbb esetben ez egyszerű: 12-én, 3-ától, stb. Azonban az elseje kivételt képez. Sokszor láthatjuk leírva, hogy 1-én vagy akár ponttal 1.-én. A jelenleg érvényben lévő szabályzat szerint a helyes alak viszont az 1-jén, 1-jei, 1-ji.

helyesen: 1-jén, 1-ji, 1-jei

5. helység vagy helyiség?

Sokan nem is tudják, hogy a két szó között különbség van, így gyakran találkozhatunk olyan feliratokkal, amelyek azt hirdetik: Helység kiadó! Míg a hirdető valószínűleg arra gondolt, hogy egy terem/szoba kiadó, addig ez a valóságban ebben a formában nem mást jelent, minthogy egy település a kiadó.

A helység jelentése kisebb település, falu, míg a helyiség jelentése: meghatározott célra használatos épületrész. Így tehát mindkét forma helyes, ám csak a maga szövegkörnyezetében!

helyesen: Helység mint település.
vagy Helyiség mint épületrész.

Petőfi Sándor: A helység kalapácsa

Kérjük, támogassa munkánkat! Lépjen be ön is szövetségünkbe!

Belépés

5+1: igekötők helytelen használata

Még általános iskolában megtanultuk, hogy ha az igekötő és az ige között egy ige áll, akkor mindhárom szót külön írjuk. Azonban sokan ezt is elvétik, így születnek olyan alakok, mint kitudom mondani, megtudom csinálni, megfogom enni. Önmagában a megfogom például helyes, ám mivel a meg igekötő nem a fogomra, hanem az ennire vonatkozik (megenni), ezért a helyes alak: meg fogom enni.

helyesen:
ha a jövőben fogom megenni, akkor: meg fogom enni
ha az ennire vonatkozik és nincs jövő idő, akkor: megenni
ha valamihez hozzányúlok, akkor: megfogom

Hozzászólásokban várjuk azokat a kifejezéseket, helyesírási hibákat, amik Önöket zavarják, vagy amikkel sokszor találkoznak – akár a médiában, az interneten vagy a köznyelvben.

Muszka Ágnes

837 hozzászólás

  • gyr szerint:

    10 %-al (10 %-kal), §-al (§-sal); mond el (mondd); kilencel több (kilenccel)

  • HK szerint:

    Teamcoaching, coachingbeszélgetés, mi a szösz, hogy mindenki 2 szót csinál belölük???

  • Classica szerint:

    mind – mint; mindegy – mintegy összekeverése;
    melléknév helyett határozó használata: pl. nyilvánvalóan, hogy; természetesen, hogy;
    vessző használata a hogy előtt a kell szó után: pl. oda kell, hogy menjen;
    befejezett melléknévi igenév állítmányként való használata a határozói igenév elkerülése céljából: pl. a feltételek biztosítottak, a kocsi lopott (ad absurdum képzeljük el: zöldre festett a rácsos kapu)

    • Zigomer Trubahin szerint:

      A “oda kell, hogy menjen”-be pontosan melyik szabály alapján gondolod, hogy nem kell vessző? Számomra első pillantásra mondatátszövődésnek látszik a jelenség (=kell az, hogy odamenjen), az olyan mondatokba pedig kell a vessző.

    • megszokott szerint:

      A befejezett melléknévi igenév hibás használata állítmányként igencsak el van terjedve (nem pedig ‘elterjedt’). (TÖTÖ)
      Örülök, hogy másnak is szemet szúr!
      ‘Adott egy pont a síkban…’ => ‘Adva van egy pont a síkban…’
      ‘… volt elfogadott’ => ‘… volt elfogadva.’

  • loln00bs szerint:

    Grammer Nácik szövetsége :D

  • Leila szerint:

    Kedvencem a : lessz!

  • törzsmókus szerint:

    a 4. pont hamarosan idejétmúlttá válik.

  • Hella szerint:

    ‘Végett’ helytelen használata, értelmi keverése a ‘miatt’ szóval. Pl. “a Marcsi végett késtünk el”; vagy a borzalmas “tevégetted” kifejezés.

  • csakegygn szerint:

    új vs. ujj kérdése.
    Általában ezt a példamondatot szoktam felhozni nekik, amiből meg tudják jegyezni: Az ujjaddal tapizod az új telefonod.

    a “lessz”-hez hasonlatos még a kössz is.

    Viszont volt valahol egy teszt, ahol befürödtem a “Picassót” kifejezés helyesírásával. Miért válik ó-vá a végén, holott az eredeti név a Picasso?

    • Krisy szerint:

      idegen tulajdonneveknél ez a szabály (meghosszabbodik a szóvégi magánhangzó). ahogy szóban is hosszú ó-val mondod :)
      (tehát pl. az angol Christine-t is úgy ragozod, hogy Christiné – a tárgyragot meg így, kötőjelként kapcsolod, mert ott meg az e némahangzó [krisztint])
      a helyesírási szótár elején van az erre vonatkozó szabály, emlékeim szerint a miértjét nem fejtegetik :D

  • Drimbe István szerint:

    Nyelvtanilag (morfológiailag) nem logikus, de az egyszerűsítés miatt bevezetni tervezik az elseje, elsején szóalakok számjegyes írásmódjában a j nélküli formát, tehát: 1-én (ma még: 1-jén). Vagyis itt egy j eltűnik a rendszerből (írásban jelölt egyszerűsítés, mert a kiejtés nyilván nem fogja követni: „elseén”).

  • Dániel Csősz szerint:

    -ban, -ben helyett, -ba, be. Ha ezt látom valakitől, azt egyből retardáltnak gondolom. Pedig nincsenek kevesen.

  • VideoTom szerint:

    Politikusok, rendőrök kedvenc fordulata az “Átadásra került” (Pl. új útszakasz), “elfogásra került” (bűnöző). Ez csak szerintem szörnyű, vagy hibás is? Miért nem “átadták”, vagy “elfogták”?

    • adamke szerint:

      szerintem ez kb a latin/german nyelvekben letezo passziv mondatszerkezetre szeretne hasonlitani. Amikor nem a cselelves alanya, hanem maga a cselekves kap hangsulyt. Meg ugy valahogy elegansabb, nem?

      • Urzy szerint:

        A rendőri nyelvezetet éppúgy, mint az ügyvédit külön tanulni kell. Mikor ott dolgoztam, évekig röhögtem rajta :-) Íme egy gyöngyszem, lejárt műszakis autó útvonal engedélyéből: “Ezen engedély birtokában a fenti útvonalon, az XXX-000 frsz-ú szgk. saját lábán mehet fenti személy vele”… ezt éppen én kaptam :-)

    • juki szerint:

      Az azért nyelvészeti tanulmányok nélkül is világos kellene, h legyen, h vannak különböző szintjei és stílusai, rétegei a nyelvnek. Hivatali nyelv. Van minden nyelvben, ahol hivatalos élet is van.

  • Lily szerint:

    Az én “kedvencem” ha a termékre azt mondják, hogy árú (áru helyett).
    De a legjobb az “Ujj árú érkezett”

  • Polly Papp Sándorné szerint:

    Az én kedvencem, főleg tévériportokban: “nem szabadott volna”, miért nem lehet azt mondani, hogy nem lett volna szabad?

  • sanyibácsi lánya szerint:

    én a szorgalom (szolgalom) miatt lebbeznék fel :DDD

  • zsófizsófivagyok szerint:

    Az én kedvencem, amikor oda írnak “j”-t ahová nem kéne (pl. mijénk ez az autó) és ahova kéne “j” vagy “ly”, oda viszont nem (pl. mien volt a koncert?)

  • Ivanyos Judit szerint:

    Helytelen: hosszútávon, hosszútávú – helyes: hosszú távon, hosszú távú. Kivéve: a távolsági versenyen használt értelemben..

  • JPB szerint:

    Idéznék egy kedves ex-kollégát, aki hivatalosan szeretett volna feladatot szabni. Mellesleg “hivatalos beszédében” megjegyezte, hogy (idézem):
    “Az kell hogy végrehajtásra kerüljön, aminek végre kell hogy hajtásra kerüljön!” :D

    • adamke szerint:

      ez mindamellett, h valahol nagyon vicces kb ugyanaz a jelenseg, mint amit az elobb irtam. Igekotoi szerepet kapott az ige egyik resze.

  • adamke szerint:

    en leginkabb a “feltetelez” ige elvalo igekotos formaban valo hasznalatatol kapok epekovet. “Tetelezzuk fel”. Emlekszem, kb. 6-7 evvel ezelott a baratok kozt c. kivalo musorban talalkoztam ezzel a jelenseggel. Akkori baratnommel mindketten egyszerre szisszentunk fel. :) Egyszer pedig nem atallottam levelet irni a hvg.hu szerkesztosegenek a temarol egy videoriport kapcsan.

  • Mihály Durkó szerint:

    Nagyon sok helyen (TV, filmek, stb.) mondják a Körös nevű folyókat Kőrösnek. Bizonyára Nagykőrös város miatt gondolják a hosszú “Ő”-t. Van akinek nagyon sokszor felhívtam erre a figyelmét, de ő – saját bevallása szerint – képtelen Körösnek mondani.

  • rekita szerint:

    Muszáj kontra muszály. :-)

  • Szerdika szerint:

    1-t fizet, 2-őt kap

  • idavid szerint:

    Engem a -BAN/-BEN és -BA/-BE rag helytelen használata kerget sírba… Szóban még elmegy, mer elharaphatjuk, de lírva… pfff

  • Székely paraszt szerint:

    Frusztrált – Flusztrált . Sok helyen láttam helytelenül. L betűvel írva.

  • koni szerint:

    Tanárúr vagy tanár úr?

  • Edit szerint:

    1. Állandóan munkálatokról beszélnek: “megkezdődtek a munkálatok x helyen”. Szerintem a munka.

    2. “A mentősök kórházba szállították a sérülteket.” Szerintem a mentők. Erre az analógiára akkor a “tűzoltósok”.
    3. Katasztrófavédelem ez az elnevezés iszonyúan irritál. Jobb lenne a katasztrófa-elhárítás.

  • F szerint:

    A -ba, -be; -ban, -ben ragok helytelen használata még mértékadó TV- és rádióműsorokban is előfordul.

  • F szerint:

    “jelentős” vagy “jelentékeny” ???

  • Poe szerint:

    Ami engem bosszant mostanában: Nemrégiben kisfiúnk született. Két fiúnk van és egy lányunk. Abból indulnak ki, hogy a fiú hosszú ú-val írandó. De itt birtokos szerkezetről van szó, fiam, fiad, fia, fiunk, fiatok, fiuk. Olykor még egy j is közbefigyel – fijúnk :(

  • Geréb János szerint:

    a birtokos jelző ragok, -nak -nek halmozása:
    A háznak a kapujának a kilincsének a színe ahelyett, hogy a ház kapuja kilincsének a színe.

    • Nagy Attila szerint:

      vagy: a házkapukilincs színe. :-)

      A szerkezet viszont máshogy is érthető: “A ház ura szívének szerelme” – értsd: “A ház ura [van] [az előző mondat alanya, pl. egy nő] szívének szerelme”. Csak az éppen aktuális kontextusban oldottad meg (?) a kérdést, ugyanaz a szerkezet más helyzetben teljesen mást jelenthet (pl. ha az előző mondat: a Nő szíveket festett a falakra. [Mert] …).
      Oks, ehhez a magyarban pl. kell, hogy a létigét esz3-ban nem tesszük ki és nincsenek nemek, ami pl. a második részben egyértelműsíthetne (pl. a ház ura hím, de ‘her lover’). Ekkor viszont kérdés: a magyar ‘rosszabb’, mint egy nemeket használó másik nyelv?

  • Áron szerint:

    Alkalmasint = feltehetőleg. Alkalmasint alkalomadtán.

  • De szerint:

    Beszeltem a Pistivel.
    Miert nem lehet elhagyni azt az a betut??? Beszeltem Pistivel lenne a helyes es olyan sokan keptelenek jol hasznalni. (Meg a TV-ben is.)

    • Balla Róbert Borisz szerint:

      szerintem ez tipikusan az a szabály, ami hamarosan el fog tűnni a nyelvtankönyvekből, mert az élő nyelvben szinte egyikünk sem tartja be. én is tudom, hogy “helytelenül” mondom, de mindig odakerül a névelő. de hát a nyelv nem matematika: élő, organikus valami, amit a használói alakítanak ;)

      • ükszi kakszi szerint:

        így van, élő a nyelv és változik. bár ebben a spec esetben a felesleges névelő használata nekem valami nyelvi egyszerűséget sugall a beszélő részéről, pejoratív értelemben. nem bántásnak szánom, de érdemes lehet odafigyelni rá.

      • Orsi szerint:

        Na az nagy hiba volna ha eltűnne, tipikusan pesti és kisalföldi hülye szokás ez a névelőhasználat (és sajnos terjed), itt Egerben például nem divat, az itteniek nem is használják, szóval rögtön meghallja a fülünk, hogy nem idevalósi az illető. Ellenben ennek a tájnak is megvan a jellegzetessége, a sok “e” betű. Ha nem volna feltétlen fontos, biztos ami biztos, zsigerből odatesszük azt a bizonyos “-e” kérdőszócskát! :D

        • Balla Róbert Borisz szerint:

          én eredetileg dél-alföldi vagyok, onnan hoztam magammal :)
          de miért nevezed hüje szokásnak, amikor a ti hüje szokásotokat meg jellegzetességnek hívod? ilyen a nyelv: változatos és szép mindenhogy. a helyesírás más kérdés, ott lehet számonkérni a szabályokat (én pl a mondateleji nagybetűt, meg a hüje elipszilonját figyelmen kívül hagyom mindig), de a beszélt nyelv az élő, és millióféle. elég béna dolog lenézni az egyik verzióját, csak mert neked az az idegen!

          • Orsi szerint:

            Egyszerű a magyarázat, “a Pista” nincs a magyarban, míg ige után kapcsolt “-e” kérdőszócska van! Mert pl. a “nem-e” az én fülemet is zavarja, mert olyan sincs! Amúgy szerintem leginkább az nem mindegy, hogy mi és milyen környezetben hangzik el, vagy kerül leírásra. Nagybetűket gyors üzenetváltásokban, aki nem telefonról teszi, általában, nem használ, nyilván ha egy cikket vagy esszét ír, akkor igen. És amit végképp nem értek, a beszélt nyelvhez hogy jön a a “j” és “ly” hisz a kiejtésükben nincsen különbség, és ezt írott baráti szövegkörnyezetben is megkülönböztetjük, aki meg nem az magáról állít ki bizonyítványt!

          • Zigomer Trubahin szerint:

            “A Pista” akkor van a magyarban, ha használják. És használják, tehát van. Egyébként pl. Veszprém megyében is, én ott nőttem fel, a nagy többség így használja.

          • hukabuki szerint:

            Nálam vagy Tőlem
            Okosabb tőlem; tőlem hamarabb ért oda, tőlem magasabb. Legfeljebb akkor lehetne „tőlem magasabb”, ha én tehetnék arról, hogy ő a magasabb, ha tőlem válna magasabbá.

          • Balla Róbert Borisz szerint:

            személynév előtti ‘a’ is van, hiszen tömegesen használjuk. de-vel is kezdünk mondatot, bárki bármit is állítson. ez stilisztikai kérdés, ízlésről vitatkozni meg felesleges.
            a j és az ly az egyik legnagyobb gonoszság a magyarban. felesleges, utálatos, h ugyanarra a hangra két különböző betűt használunk.

    • Norbert szerint:

      En ettol a tulzott hatarozatlan nevelo hasznalattol mindig sikitofraszt kapok amikor Pest megyeben jarok. A masik kedvencem a Lanc hid. Helyesen Lanchid. A tobbit viszont egybe irjuk. Margitsziget, illetve Margit-sziget, mindketto hasznalata helyes csak mast jelent.

      Szabolcs megyeben a “Gyere nalunk.”
      Az ikes igek ragozasanal en el szoktam fogadni az eszek es az eszem alakot is, mivel rengeteg nyelvjarasban nem is ismerik ezt a sajnos visszaszoruloban levo igeragozasi tipust. Egyszer hallottam egy olyan magyarazatot, hogy eszek valamit es eszem azt. Mosolyogtam, de nem szoltam semmit.
      Lasd roviditese…

      Hirtelen most ezek jutottak eszembe.

      • Smegma szerint:

        Az ékezetek nem jutottak?

      • Bató Árpád szerint:

        eszek / eszem: semmi köze az ikes igékhez. Az első tárgyatlan a második tárgyas ragozás. Vagy nem?
        példák (ikes nélkül): fal (habzsol) / falok vmit / falom a hurkát kolbival; néz: nézek ki a fejemből / nézek egy filmet / nézem a filmet stb.

  • Juci27 szerint:

    Amikor a csuklik szót próbálják ragozni

  • Vivike szerint:

    Média – médium???? :) A sajnálatos párizsi események után olvastam egy cikket, ami arról szólt, hogy 9 médium képviseltette magát egy megemlékezésen a kollégák tiszteletére – tudtommal újságírókat és nem természetfeletti képességekkel megáldott embereket öltek meg… és hányszor előfordul ez a hiba

    • Réka szerint:

      Ha újságokat, csatornákat akarunk összefoglalni, akik részt vettek az adott eseményen, az bizony így mondják helyesen. Nem a különböző “Médiák” hanem különböző médiumok (RTL, TV2 …bármi egyéb újság, Tv csatorna) vettek részt az eseményen. Ezt sajnos kevesen tudják, -általában csak azok, akik tanultak erről- ezért sokak fülét bántja.

      • Nagy Zoltán szerint:

        A médiák is tökéletesen helyes, sőt szerintem az a “magyarabb”. Ugyanis a media (ez ugye a többes szám) jött be a magyar nyelvbe egyes számként, azaz média. A magyar helyesírás szerint pedig ennek a többes száma a médiák.

        Mint ahogy a fólia esete is mutatja. A folia ugye a folium többes száma. Mégsem akad ki senki a “fóliák”-on.

        Lásd: http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/54.html

    • R szerint:

      Kedves Vivike!
      A medium alapvetően “közvetítőt” jelent. NEM csak a természetfeletti személyeket jelöli. A Média többesszámban van, míg a médium egyesben… Nem minden esetben hiba, így említett párizsi cikkben sem az!!!

    • BpKx szerint:

      Jesszusom Vivike ….

    • enikosztolanyi szerint:

      Pedig olyan jól indult a hozzászólásod…

    • Modusponens szerint:

      Ebben az esetben a média mint gyűjtőfogalom, általánosan értendő, míg a médium a nyilvánosság egy bizonyos szereplőjére vonatkozik (konkrét hírcsatorna, újság etc.). A média nem többes szám, csak általános.

    • Zigomer Trubahin szerint:

      Azoktól az emberektől ered ez a használat (itt is hozzászóltak), akik abban a tévhitben élnek, hogy a “média” szó az a “médium” szó többes száma, és emiatt a tévképzetük miatt sajnos elkezdték a jó kis ‘spiritiszta’ jelentésű médium szót ‘sajtótermék’ értelemben használni. Engem is idegesít a jelenség, de mára már a többség így használja.

  • BpKx szerint:

    “mindenki tegye le amiLYe van”
    “elvitték a lovat szőröstŐL-bőröstŐl”

  • Kata Fábián szerint:

    Az Én Szememet Az Bántja Leginkább Ha Minden Szót Nagybetűvel Kezdenek. Sajnos egyre többször találkozom ilyen hozzászólásokkal.

  • Erika Lakatos szerint:

    Ahol élek, még a pedagógusok is helyesnek gondolják azt, amikor kiejtik a szájukon, hogy az osztály másodikas, harmadikas,hatodikas, nyolcadikas. Így is tanulják meg tőlük a gyerekek, nem győzöm őket javítani. A felnőtteknél próbálkoztam, de szerintük ez így helyes (Somogy megye). Noén ettől mászom a falra. A muszáj, muszály nálam is kiveri a biztosítékot, de az alapvető helyesírási hibák mind és az új szleng, ahol kihagynak betűket, mert az olyan menő. A gyerekemet megkértem már, ha nekem ír, akkor tegye azt magyarul, nehogy elfelejtse a nyelvet.

  • Urzy szerint:

    Én sikítófrászt kapok a “töllem”, “tölled” szó használatától! Az helyesen: tőlem, tőled. De a “bakkancs” és a “brokolli” is bosszant. Miért nem lehet egy szót úgy kimondani, ahogyan le van írva, ráadásul magyarosan? Mondjuk a “tepszi” sem tetszik, Nagymama nem volt pösze, neki tepsije volt! A tejnek is “föle” van, az van a 145 gr-os dobozban, nem a fele, tehát az tejföl. Ami még megmosolyogtat, az a törölköző: törülköző és türülköző… Az én gyerekkoromban még az uncsi azt jelentette, hogy unalmas, most meg nem is értettem a kolléganőmet, hogy megszületett az “uncsi”. Mi van? Egy baba sohasem lehet unalmas! :-) Nem is hagy unatkozni :-)

    • Varga Bence szerint:

      Tejfel – tejföl, törölköző – törülköző, könyököm – könyökem, térdem – térgyem, zsömle – zsemle, jöttök – jösztök. Emberek! Ezeken ne akadjunk már ki! Tájegységenként változik! Ön a szegedi embert is megszólja az ózása miatt?

      • Urzy szerint:

        Dehogy szólom meg! De mosolyogni lehet rajta,nem? Attól sem félek, ha Ön most fölhajt a szedriára a garádicson keresztül, mert nem fogok lefinteredni a furikra! :-)

    • Grargh szerint:

      A “tepszi” nem pösze, ahol így ejtik, ott egyszerűen csak megtartották az eredeti kiejtését.

      A “tepsi” (kiejtve “tepszi”) ugyanis egy ma is létező török szó, nem meglepő módon tálcát jelent, végülis a tepsi is egyfajta tálca :)

  • magyarul szerint:

    1. Kultúra – kulturált, kulturális
    2. “Ha és amennyiben”
    3. Hosszú ő, ű mindig, minden helyzetben (mintha nem is létezne ö és ü a nyelvünkben)

  • zs0zs084 szerint:

    Az éttermeknél az étlapok helyesírásáról egy nagyon jó cikk:
    http://444.hu/2014/08/19/budapesti-ettermek-helyesiras/

  • Zsozs81 szerint:

    Muszáj-muszály, innét-onnét

  • Great Cornholio szerint:

    ez miatt, az miatt

  • Sidel szerint:

    vígasztal – vigasztal
    kíváncsi – kiváncsi

  • Anics szerint:

    A tavaly életbe lépett új helyesírási szabályok szerint már lehet írni a 1-jei helyett, hogy 1-ei is. Fura, de igaz. :)

  • Zotya szerint:

    A fáradság, fáradtság konundrum is jöhetett volna.

  • Bugyorné szerint:

    kár, hogy a vonatkozó névmás használatával nincs tisztában a szerző.

  • krakéler szerint:

    1. biztat/bíztat
    2. -nak, -nek/számára
    3. ami/amely

  • Stella szerint:

    “Hagy mondjam el” :((( Hadd mondjam el!

  • nane szerint:

    A biciglibicikli esetét senki nem említi? Ettől kapok frászt :(

    • fizikatanár szerint:

      bi=kettő, cik=ciklus (kör,kerék) ezért bicikli (két kerék)

    • Nanó szerint:

      …és a szegfű meg a szekfű, ugorka meg az uborka?

    • Varga Bence szerint:

      Úgy látom csak engem kerülget az ideggörcs, ha meghallom, vagy meglátom leírva a következőket: avval, evvel. Értem én, hogy már az is helyes, de miért?? Ezeket nem fogom megszokni soha és mindig is súlyos hibaként fogok rájuk tekinteni! Mint ahogy az és előtti vesszőkre is! : )

  • Marcell Pécsi szerint:

    Változtattak már tavaly év elején a helyesírási szabályokon, így mindkét alak helyes: 1-jén, 1-én!!!
    (Érdemes leellenőrizni a http://helyesiras.mta.hu/ oldalon!)

  • B szerint:

    Arról sám ártana értekezni egy cikkecskében, hogy a közelre, illetve távolra mutató névmásokat hogyan kell helyesen használni, hiszen az “Add oda” és nyújtja a kezét nem helyes, mert az oda egy távolra mutató névmás, a helyes ebben az esetben az “Add ide” alak volna, hisz nekem, ide közelre és nem oda, távolra valaki másnak.

    • Varga D Erzsebet szerint:

      Szamomra is az egyik legfelhaboritobb nyelvi formedveny , amely ellentmond a logikanak , s szomoru , hogy nem tesznek semmit ellene , legalabbis nincs latszata . Sajnos , tv-musorokban , szinkronszovegekben is hallottam mar . Felhaborito ez a nyelvi igenytelenseg . Szegeny Kazinczy , ha hallana !

  • b0rbee szerint:

    végett/miatt

  • Nita szerint:

    -ba, -be, -ban, -ben toldalék esetén az emberek rendszeresen figyelmen kívül hagyján a különbséget (az iskolába voltam, a kertbe ástam, stb), emellett az ‘ijeszteni’ és a ‘muszáj’ szavakat rendszerint mindenki ly-nal írja le.

    • Nanó szerint:

      A -ba, -be, vagy -ban, -ben, mindig attól függ, milyen kérdésre felelhetne. Pl. Hol voltál? Az iskolában. Hol ástál? A kertben. Hol ülsz? A padban. Hová sietsz? Az iskolába. Hová ástad el? A kertbe. Hová ülsz? A padba. Szóban is rengeteget hallom – riporterek szájából is – a -ban, -ben és a -ba, -be helytelen cseréjét.
      Tegnapelőtt pedig az egyik Tv hírműsorában láttam a ‘muszály’ futószöveget, de 2 perc múlva már lecserélték helyesen ‘muszáj’-ra.

  • enikosztolanyi szerint:

    fáradság – fáradtság

  • Timo szerint:

    kedvencem: pl. bent vagyunk a BOLTBA

  • Viktória Török szerint:

    amíg helyett “amég” írása

  • Noi szerint:

    Tőllem, ellem, külömbség :(… De amúgy számomra is a -ba, -be, -ban, -ben rossz használata a legidegesítőbb.

  • Valeria Krezinger szerint:

    KülDD el a levelet! rettentő sokan írják egy “d”-vel…

  • Danci szerint:

    Fej –> fely (nem gyakori szerencsére, de nem hittem a szememnek, mikor olvastam)
    Egyetlen –> Eggyetlen (eggyszer, eggyszerre, stb.)
    Ugyanakkor bevallom, a törölköző nálam is törülköző, gyerekkorom óta :)

  • ükszi kakszi szerint:

    mellett helyett mellet írása is egy viszonylag gyakori, mulatságos hiba. még sajtóban is felbukkan, ami azért lol

  • Dorothy szerint:

    Az -e használata! Nem-e kell …. hallgatni is rossz olykor!

  • Milán szerint:

    “Hadd csináljak meg!” helyett “Hagy csináljam meg!”
    Magyarán a “hadd”, mint felszólítószó helytelen használata. Na meg a “muszáj” ly-nal! :D

    Amihez meg nagyon sok válasz érkezett:
    Média – Médium
    Média a médium “többes száma” rondán fogalmazva. De erre rákontráznak néha újságcikkekben, hogy pl: …”a megjelent médiák…” Többes számot ragozzák tovább.
    Olyan lenne mint a:
    egyes szám: vakond, vakondok
    Többes szám: vakondok, DE olyan már nincs, hogy vakondokok!

    • Milán szerint:

      “csináljak” helyet “csináljam” akart lenni

    • Nanó szerint:

      A ‘csináljam’ vagy ‘csináljak’ , ill. a hasonló ige más végződést kap határozott vagy határozatlan névelő után. Pl.: Hadd csináljam meg a szaltót – ez helyes . Hadd csináljak meg egy szaltót – ez is helyes. Hadd feküdjem a párnára – helyes. Hadd feküdjek egy párnára – ez is helyes.

      • Levi szerint:

        A “Hadd feküdjem a párnára” szerintem nem helyes úgy, mint a “Hadd csináljam meg a szaltót”. Ugyanis a “feküdni” igének nincs tárgyas alakja.

  • mamó szerint:

    A 4-es pont most módosult: “Változtattak egyes számnevek toldalékolásán is. Az elsején korábban
    számmal csupán 1-jén alakban volt írható, ezentúl elfogadható lesz az
    1-én is; az elsej(e)i pedig az eddigi 1-j(e)i mellett 1-(e)i alakban is
    írható lesz.”
    http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/uj-helyesirasi-szabalyok

  • mamó szerint:

    Még egy a gyűjteménybe (elnézést, ha már valaki említette): az “ossza” , “fárassza” stb használata kijelentő módban… Brrrrrr

  • kakukk szerint:

    Én azon szoktam felszisszenni, amikor az idejekoránt a koránnal tévesztik össze, pedig az éppen azt jelenti, hogy idejében. Vagyis aki idejekorán érkezik, az pontos ember. (Mint a kelletekorán jött eső – akkor jött, amikor kellett). Nem lehet azt mondani rá, hogy idétlen, vagyis nem időben érkezett/született ( azaz túlságosan korán, ezért nem is fejlődött ki rendesen…).

    • imoly szerint:

      “az idejekorán határozószó mai jelentése: ’még a kellő időben, jókor,
      idejében’. Korábbi jelentése azonban ’korán, idő előtt’ volt, például
      Jókainál is így fordul elő: „idejekorán megvénült ember”.”
      forrás:http://www.e-nyelv.hu/2007-08-14/idejekoran/

      Szóval nem teljesen hülyeség így használni
      Ezek olyan dolgok, amiken szerintem teljesen felesleges vitatkozni. A nyelvnek az a lényege, hogy megértessük magunkat másokkal. Megértettük? Igen. Akkor meg mi értelme “felszisszenni” vagy bosszankodni? Csak magunknak okozunk bosszúságot, azért meg még senkit nem büntettek meg, mert valamit egy nyelvtanszabályzat szerint rosszul használt. Egyszer el lehet mondani, hogy egyébként helyesen így vagy úgy van, aztán éljük tovább az életünket.

      • Makra Lajos szerint:

        Egyetértek veled. Engem leginkább azért szokott zavarni, a helyesírási hiba, mert hanyagságot, nemtörődömséget sejtet. És mivel általában nem ismerem igazán az illetőt, aki a helyesírási hibát ejti, nem szoktam “felszisszenni”, hiszen lehet, hogy az ő környezetében úgy tudja leginkább kifejezni a mondanivalóját. (Természetesen itt nem a durva nyelvtani hibákra gondolok.)

  • Sziszo szerint:

    Szallagavato
    Lessz
    J-Ly kevrese nagyon bosszanto!

  • kakukk szerint:

    A médium-média ügyhöz csak annyit – a médium (közvetítő) a magyarban is használatos, a média így egyértelműen többes számban van, míg a foliumot a mezei honpolgár nem igazán ismeri, csak a fólia alakot — ezért nem ítélhet
    ők meg azonosan!

  • Anna szerint:

    Nekem a kedvencem a nem és az “-e” használata. Rendszeresen hallom, hogy “megkérdezem, nem-e lehetne” vagy “nem-e van”. Brrrr…

  • kakukk szerint:

    Vajon miért jelent meg így a hozzászólásom:ítélhet ők? Azért ennyire még nem vagyok rossz helyesírásból!

  • kakukk szerint:

    Ne keverjük a nyelvjárási alakváltozatokat, jelenségeket a nyilvánvalóan hibás nyelvhasználattal!

  • xyz szerint:

    A “léccives” szóban megfigyelhető jelenség nem teljes hasonulás, hanem összeolvadás! :)

  • zizi szerint:

    Számomra a legidegesítőbb helyesírási hiba a ‘muszály’ szó ilyen formában való használata. J. Még egyszer: J -> muszáj!!! Nem igaz, hogy ezt nem lehet megjegyezni, nem is tudom mikor láttam utoljára helyesen leírva! Egyébként tetszett a bejegyzés, remélem sokan tanultak is belőle! :)

    • laszlo szerint:

      Nálam a “számára-számomra-számukra” veri ki lassan a biztosítékot, az “úri közönség” nem ismeri a többi részesragot-határozót….pl.. segítenek számára… az emberekNEK a SZÁMÁRA…….rosszul vagyok! Sokan úgy használják, mint az “izé” szópótló szót….

      • Zigomer Trubahin szerint:

        Ilyet, hogy “segítenek a számára” (segítenek neki) helyett én még sosem hallottam, és a neten is csak egy ilyen találatot sikerült fellelnem, szóval ez tényleg jó nagy baromság ugyan, de ilyet magyar anyanyelvű ember alighanem csak véletlenül mond/ír le.

        Normálisan használva a számára szóval pedig természetesen semmi probléma nincsen, lásd pl. Petőfinél:

        Ugy fizette a sok adót,
        Hogy a szeme dűledt,
        Nem volt irgalom számára,
        Nem volt könyörűlet.

        Vagy mondjuk Babitsnál: “Én maradok: magam számára börtön”.

      • laszlo szerint:

        Na és a fölösleges kötőhangok, mint pl.: várhatóAk, elfogadhatóAk, rendelhetőEk, kaphatóAk…stb

  • Athreana szerint:

    Pirula szóként használjuk a gyógyszertablettát. Egészségügyben a hivatalos formula a pilula.
    Másik megjegyzendőm: a kicsi rekesz (vagy mi) rendszeresen kapja a rublika nevet. Helyesen rubrika. Sajnos az előbbi verzió sokkal nyelvkímélőbb, ezért az az elterjedtebb… A Pirula pedig valószínűleg a pirul szóval való összemosás/ szótő-feltételezés miatt alakulhatott ki.

    • Zigomer Trubahin szerint:

      Ami a pirula szót illeti, nem egy idegen eredetű szó l betűje vált r-ré, illetve l-je r-ré a magyarban, ott van pl. a német Bürger, ami a magyarban polgár lett – könnyebb úgy kiejteni, ha nem ugyanaz a hang ismétlődik. Ugyanez a pirulánál (tehát aligha van köze a pír szóhoz); a pilula az nem is magyar szó igazából, hanem latin. A rubrikánál ugyanez az elhasonulás még nem ment végbe.

  • szusszancs szerint:

    Rotringot rendszeresen Rotlingozzák. Tudom, hogy nem magyar eredetû szó, de mindennapos. Màsik , talán leggyakoribb hiba ,egyes igèk felsz. alakjának helytelen befejezèse, pl. Mondd, helyette legtöbbször csak “mond!“ .

  • Gabriella Szoke szerint:

    A légy szíves kifejezést manapság létszi-nek is látom rövidítve, ami azért katasztrofális, mert kiderül belőle, hogy fogalmuk sincs, hogy miből ered a rövidítés….

    Gyakori hiba a “muszáj” szó ly-al történő írása is, valamint az ép és épp szavak helytelen használata. Pl.: Ép odaértünk a gyerekért. Helyesen: Épp odaértünk…

    Sokan nem tudnak különbséget tenni az ige és annak felszólító módja között. Pl. Most miért bontsátok ki a csomagot? Nem a miénk. Helyesen: Miért bontjátok ki? Vagy: Jó, hogy megosszátok az emlékeiteket. Helyesen: megosztjátok.

    Vagy legutóbb ezt hallottam a rádióban: A létesítmény 42.000 fős befogadó képességű. Szerintem helyesen: vagy 42.000 fős, vagy 42.000 fő befogadó képességű.

    Nem is beszélve erről: Ne felejcsetek el szólni. :( :( Helyesen: Ne felejtsetek el szólni. (Az írónak fogalma sincs, hogy a felejteni szóból eredeztetünk. A nefelejcs az egy virágfajta…..)

  • Orsi szerint:

    Nagyon gyakori a “deviszont”! Most vagy de, vagy viszont, de a kettő együtt nem!

  • Rozi szerint:

    bensőséges helyett belsőséges :)

  • Manna szerint:

    “Hozzászólásokban várjuk azokat a kifejezéseket, helyesírási hibákat,
    amik Önöket zavarják, vagy amikkel sokszor találkoznak – akár a
    médiában, az interneten vagy a köznyelvben.”

    Ebben a mondatbab az “amik”, “amikkel” helyett nem az “amelyek”, “amelyekkel” lenne a helyes?

    • imoly szerint:

      Egyre megy. Ez olyan, mintha az lenne a vita tárgya, hogy föl vagy fel. Másrészt meg mi a helyes? Egyre inkább az, amit a többség használ – én pl kizártnak tartom, hogy tulajdonnevek elé “szabályos” lenne névelőt tenni, mégis minden egyes tv és rádió csatornán azt hallani, hogy a Lajos, a Marika, a Peti stb. És a szabályzat is többnyire a nyelv megújulását követi, a 100 évvel ezelőttiek legalábbis biztos néznének nagyokat, hogy ők ezt még nem így írták (gondoljunk csak az utcza szóra vagy hogy az egyetlen határozatlan névelő az “az” volt, később a’, majd különvált a kettő. )Néhány fejes könyvet ír róla, hogy most épp mi a helyes, 20 év múlva meg egészen más lesz.

  • Hunyadi J szerint:

    Hozzászólásokban várjuk azokat a kifejezéseket, helyesírási hibákat, amik Önöket zavarják:
    Annyi van, hogy eszembe sem jut mindegyik!!!
    De egy párat az ízelítő kedvéért megpróbálok felsorolni:
    -Biztat ige, ezt rendszerint hibásan hosszú í-vel írják, mert azt hiszik, hogy a bízik igéről van szó ( bár annak a műveltető alakja)
    -hasonló probléma a megbízatás szó, ezt pedig röviddel szeretik elrontani
    -a legidegesítőbb a ba-be rag helytelen használata, nagyon menő mostanában így beszélni a hol kérdésre válaszolva a helyes ban-ben helyett
    -a kell, lehet, muszáj szavak után pedig átvették a “székely” mintát: kell menjek, muszáj csináljak, lehet megyek… Ezek így helytelenek! Egyrészt kihagyják a hogy kötöszót és vesszőt, (mondatelemzés szempontjából értelmezhetetlen) másrészt ha nem akarnak vesződni az összetett mondat sajátosságaival, akkor a kell után főnévi igenevet kellene használniuk.
    – és ha már szó volt az igekötőkről: gyakoribb az, hogy ez elemi igekötős szavakat is különírják: el megyek, ki lépek, meg járom stb. stb. Katasztrófa!!!!!
    Idő hiányában most csak ennyire futotta, de később még sorolom, ha igény van rá :)

    • swarstin szerint:

      Örülök, hogy ez is megjelent. Az el kell menjek helyett max. el kell, hogy menjek, vagy el kell mennem. Ettől szoktam idegrángást kapni.

    • angus szerint:

      köszönöm. “falhoz kell menjek” amikor ezt hallom, és annyira a köznyelvben van, hogy borzasztó.

      • Hunyadi J szerint:

        Igen, találó a felhozott példa. Olyannyira elterjedt már ez a szerkezet, hogy szinte mindenki így beszél már a politikusoktól kezdve a bemondókig, a műsorvezetőkig. a hétköznapi emberig…. Elkeserítő….

    • Zigomer Trubahin szerint:

      “mondatelemzés szempontjából értelmezhetetlen”

      Olyan mértékig nem értelmezhetetlen, hogy nyelvészek körében közhely a jelenség – kettős állítmánynak hívják, lásd például itt: http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1241/124105.htm

      Egyébként semmilyen nyelvhelyességi vagy más hasonló probléma nincsen ezzel a szerkezettel (el kell menjek és társai). Ne higgyük már folyton azt, hogy az a szabályszerű, ami a mi ízlésünknek vagy nyelvhasználati szokásainknak megfelel!

      • Hunyadi J szerint:

        A kell szó utáni főnévi igenév használat nem az én ízlésem vagy nyelvhasználati szokásom része, hanem a normális, érthető beszéd kifejezése. Hogy egyesek legalizálják ezt a rossz szerkezetet, attól még nem lesz helyes.

        • Zigomer Trubahin szerint:

          És ki mondja, hogy ez nem helyes? Te? Nincs nyelvész, aki egyetértene veled. Ettől kezdve én nem vagyok meggyőződve róla, hogy bármi másról is szó lenne itt, mint arról, hogy megpróbálod ráerőltetni a saját nyelvi ízlésedet másokra.

          • Hunyadi J szerint:

            Aki itt erőltet és erőlködik, az nem más, mint te. Nem kérek a meggyőződésedből, pont leszarom, hogy mit gondolsz. Majd egy nyelvésszel megvitatom ezt a kérdést, te nem tűnsz annak.

          • Zigomer Trubahin szerint:

            Nézd, te nyelvi kérdésekhez szemmel láthatólag annyit értesz, mint ágyi poloska a görög ábécéhez, ehhez képest fennen osztod az észt, mások természetes nyelvhasználatát kategorikusan elítéled, és közben azt mondod, én vagyok az, aki erőltet. Valószínűleg a szó jelentését sem ismered. De mindegy, vitasd csak meg nyugodtan nyelvésszel a kérdést, a primitív szitkozódásaidat pedig tartogasd orvosodnak, gyógyszerészednek.

          • Hunyadi J szerint:

            Na nézd csak, előjött az igazi éned. Valószínűleg már remegő kézzel vártad a válaszom, te mindenhez tökéletesen értő agyas. Csodálatos, hogy mennyire okosnak tartod magad, pedig a stílusod és a viselkedésed kicsinyeskedő, kötekedő, arctalan, jellemtelen valakire utal. Én osztom az észt? Szálljál már magadba és vegyél vissza.

          • Zigomer Trubahin szerint:

            Remegő kézzel vártam egy teljes napja a válaszod?? Hogy mi?! Na ne haragudj, de neked a nyelvhelyesség a legkisebb problémád. Nem pazarlok rád több bitet.

  • Bácsi János szerint:

    Legújabban a Comedy Central van tele helyesírási hibákkal. Korábban ez volt a képernyőn: bíztasd. Helytelen! Helyesen: biztasd! Újabban ez van: Dubaj. Ehhez nem is fűzök megjegyzést, annyira otromba hiba. Mostanában ez is terjed: meg van, a megvan helyett. És egyre többen tesznek mondat végi írásjel helyett szmájlit.

    • ee02 szerint:

      Hát, ezt most megnéztem, mert leggyakrabban így látom én is….Wikipédia szerint Dubaj a hivatalos magyar átírás.

  • Csodalatosmandarin szerint:

    Én amitől előbb-utóbb el fogom sírni magam,hogy a muszáj-t a mai napig az emberek 90%-a ly-vel írja…Arról nem is beszélve,hogy az olyanok,mint vessző,pont,felkiáltójel,kérdőjel,kettőspont,uram bocsá’ pontosvessző 10/6 embernek tök ismeretlen dolgok.

  • Bewto szerint:

    A fáradság és a fáradtság közt mi a különbség?
    Ki vagy kik döntik el, hogy egy szó vulgáris? Vagy ez csak a hagyománytól függ?

    • Anna szerint:

      A fáradság, amikor el kell intézni valamit, de az kényelmetlenséget okoz, ilyenkor ez a tennivaló fáradságos. Amit érzel a lábaidban gyaloglás után, az a fáradtság. Alapvetően kis különbség van a kettő között, de a fáradni igéből szoktam kiindulni, én sem vagyok biztos mindig elsőre a dolgomban, sőt, ha most tévednék, szívesen veszem a kiigazítást is.

      • QuikFit szerint:

        Nem tévedsz, valóban: fáradság = ‘fáradozás’, fáradtság = ‘fáradt állapot’. (talán könnyebb is eltalálni, ha ezt a két tömör jelentést megjegyzed, hiszen mindkettő úgy kezdődik, ahogy a párja: “fáraD[ozás]” / “fáraDT [állapot]”)

    • Áll Csaba szerint:

      A vulgáris azt jelenti, hogy a köznép számára érthető, általa ösztönösen használt szófordulat. Létezik a “vulgarizálni” szó, ami azt jelenti, hogy például egy bonyolult tudományos ismeretet a köznép számára érthetőbb formában adunk elő (mindentudásegyeteme módon).
      A magyarban (mivel már régen elszakadtunk a latin hagyományoktól), ezt a szót sokan az ocsmány, trágár beszédre használják. Mindenképpen fontos a vulgáris kifejezésben, hogy legyen benne valami naturalista, testközeli, erőszakos, becsmérlő, fajtalankodásra felszólító, ürülék nem hagyományos felhasználására buzdító, anyát sértegető. Célszerű ezek helyett választékosan körülírni a mondandónkat, ugyanis a tanult ember számára a magas kultúra nyelvén is meg lehet fogalmazni olyan sértéseket, amitől felakad a szeme…és egyetlen vulgáris kifejezést sem kell ehhez használni.

      • QuikFit szerint:

        A vulgáris valóban többféle jelentéssel is bír, javaslom, hogy nézd meg a szótárban; a vulgarizálni dettó, ráadásul a “népszerű ismeretterjesztés” (amit írtál) pont a ritkább használat.

        • Áll Csaba szerint:

          Én először a ritkább jelentésével ismerkedtem meg. A durvább beszédet trágárnak nevezték mifelénk. A vulgáris tehát olyan szalonképes kifejezés, amit hölgyek használnak, így : “Jaj Béla! Ne legyen már olyan vulgáris!” Hiszen remél valamit a hölgy és nem akarja rögtön megsérteni a kocsist, hiszen pénze az volna…jó parti…