Összegyűjtöttünk néhány kifejezést, tipikus hibát, amivel szinte mindenhol lehet találkozni, olyan szavakat, amelyeket szinte mindenki rosszul ír. Elsősorban a helyesírásban jelentkező hibákról van szó, de sokszor előfordul, hogy azért írjuk le hibásan az alakot, mert nem ismerjük két szó jelentésbeli különbségét – esetleg nem is tudunk róla, hogy különbség van az egyelőre és az egyenlőre vagy a helység és a helyiség között.
Ezt a cikket 2015. január 13-án publikáltuk. Azóta megjelent A magyar helyesírás szabályai 12. kiadása, amelyben eltéréseket tapasztalhat az alább olvasható pontokhoz képest.
1. egyenlőre és egyelőre
Nagyon sokszor előfordul az egyenlőre helytelen használata olyan helyzetekben, amikor a jelen pillanattal kapcsolatos helyzetről beszélünk:
Egyenlőre még nem mosogatok el. Ez helytelen alak.
Ilyen esetekben az egyelőre szó a helyes: Egyelőre még nem mosogatok el!
Ezzel szemben, az egyenlőre jelentése: valamivel teljesen megegyezőre. Például: Mindkét csapat két gólt rúgott, így egyenlőre áll.
helyesen: Egyelőre nem megyek.
vagy Egyenlőre áll a két csapat.
2. légy szíves
Ha valakit megkérünk valamire, azt mondjuk, légy szíves. Míg kimondása nem, ám leírása már sokkal többeknek okoz gondot. A leggyakoribb a két szó egybeírása: légyszíves, ám előfordul sokszor az is, hogy a szíves lerövidül: légy szives, légyszives. De találkozhatunk a teljes hasonulás következtében a következő formákkal is: léccives, lécci.
helyesen: légy szíves
3. nyitva tartás vagy nyitvatartás?
Az üzletek ajtaján hol egybe, hol külön látjuk. Helyesen: nyitva tartás. Az Akh. szabályai alapján ha egy névszó (nyitva) és egy ige (tart) egymástól különírt jelölt határozós kapcsolatának igei tagjához képző (pl. -ó, -ó, -ás, -és stb.) járul (tartás), a különírást általában megtartjuk (nyitva tartás). Ha azonban képzőhalmozódás keletkezik, és az -ás (tartás) képző mellé még egy -i (tartási) képző is járul akkor már egybeírjuk a névszóval, például: nyitvatartási idő.
helyesen: nyitva tartás, nyitvatartási idő
4. elsején? 1-én? 1-jén? 1.-én?
Az évet és a napot jelölő számjegyekhez a toldalékok pont nélkül, kötőjellel kapcsolódnak. A legtöbb esetben ez egyszerű: 12-én, 3-ától, stb. Azonban az elseje kivételt képez. Sokszor láthatjuk leírva, hogy 1-én vagy akár ponttal 1.-én. A jelenleg érvényben lévő szabályzat szerint a helyes alak viszont az 1-jén, 1-jei, 1-ji.
helyesen: 1-jén, 1-ji, 1-jei
5. helység vagy helyiség?
Sokan nem is tudják, hogy a két szó között különbség van, így gyakran találkozhatunk olyan feliratokkal, amelyek azt hirdetik: Helység kiadó! Míg a hirdető valószínűleg arra gondolt, hogy egy terem/szoba kiadó, addig ez a valóságban ebben a formában nem mást jelent, minthogy egy település a kiadó.
A helység jelentése kisebb település, falu, míg a helyiség jelentése: meghatározott célra használatos épületrész. Így tehát mindkét forma helyes, ám csak a maga szövegkörnyezetében!
helyesen: Helység mint település.
vagy Helyiség mint épületrész.
Petőfi Sándor: A helység kalapácsa
Kérjük, támogassa munkánkat! Lépjen be ön is szövetségünkbe!
Belépés5+1: igekötők helytelen használata
Még általános iskolában megtanultuk, hogy ha az igekötő és az ige között egy ige áll, akkor mindhárom szót külön írjuk. Azonban sokan ezt is elvétik, így születnek olyan alakok, mint kitudom mondani, megtudom csinálni, megfogom enni. Önmagában a megfogom például helyes, ám mivel a meg igekötő nem a fogomra, hanem az ennire vonatkozik (megenni), ezért a helyes alak: meg fogom enni.
helyesen:
ha a jövőben fogom megenni, akkor: meg fogom enni
ha az ennire vonatkozik és nincs jövő idő, akkor: megenni
ha valamihez hozzányúlok, akkor: megfogom
Hozzászólásokban várjuk azokat a kifejezéseket, helyesírási hibákat, amik Önöket zavarják, vagy amikkel sokszor találkoznak – akár a médiában, az interneten vagy a köznyelvben.
Muszka Ágnes
10 %-al (10 %-kal), §-al (§-sal); mond el (mondd); kilencel több (kilenccel)
A % jelet szóköz nélkül kapcsoljuk a számhoz.
Teamcoaching, coachingbeszélgetés, mi a szösz, hogy mindenki 2 szót csinál belölük???
mind – mint; mindegy – mintegy összekeverése;
melléknév helyett határozó használata: pl. nyilvánvalóan, hogy; természetesen, hogy;
vessző használata a hogy előtt a kell szó után: pl. oda kell, hogy menjen;
befejezett melléknévi igenév állítmányként való használata a határozói igenév elkerülése céljából: pl. a feltételek biztosítottak, a kocsi lopott (ad absurdum képzeljük el: zöldre festett a rácsos kapu)
A “oda kell, hogy menjen”-be pontosan melyik szabály alapján gondolod, hogy nem kell vessző? Számomra első pillantásra mondatátszövődésnek látszik a jelenség (=kell az, hogy odamenjen), az olyan mondatokba pedig kell a vessző.
A befejezett melléknévi igenév hibás használata állítmányként igencsak el van terjedve (nem pedig ‘elterjedt’). (TÖTÖ)
Örülök, hogy másnak is szemet szúr!
‘Adott egy pont a síkban…’ => ‘Adva van egy pont a síkban…’
‘… volt elfogadott’ => ‘… volt elfogadva.’
Grammer Nácik szövetsége :D
Hát az biztos, hogy nem lennél a tagja :-) Főleg ha nem direkt írtad úgy ahogy írtad. TUDTAM, ILYEN
Sőt, ha szabad megjegyeznem, a vesszőt sem tettem ki a “hogy” előtt ;)
Kedvencem a : lessz!
a 4. pont hamarosan idejétmúlttá válik.
‘Végett’ helytelen használata, értelmi keverése a ‘miatt’ szóval. Pl. “a Marcsi végett késtünk el”; vagy a borzalmas “tevégetted” kifejezés.
új vs. ujj kérdése.
Általában ezt a példamondatot szoktam felhozni nekik, amiből meg tudják jegyezni: Az ujjaddal tapizod az új telefonod.
a “lessz”-hez hasonlatos még a kössz is.
Viszont volt valahol egy teszt, ahol befürödtem a “Picassót” kifejezés helyesírásával. Miért válik ó-vá a végén, holott az eredeti név a Picasso?
idegen tulajdonneveknél ez a szabály (meghosszabbodik a szóvégi magánhangzó). ahogy szóban is hosszú ó-val mondod :)
(tehát pl. az angol Christine-t is úgy ragozod, hogy Christiné – a tárgyragot meg így, kötőjelként kapcsolod, mert ott meg az e némahangzó [krisztint])
a helyesírási szótár elején van az erre vonatkozó szabály, emlékeim szerint a miértjét nem fejtegetik :D
Christiné???
mármint: ez a táska “Christiné” :-)
Bocs, de ez nem jó. Christine-é, mert a szó végi e-t nem ejtjük. Ahol ejtjük, ott meg duplázódik: Erzsike -> Erzsikéé.
Nyelvtanilag (morfológiailag) nem logikus, de az egyszerűsítés miatt bevezetni tervezik az elseje, elsején szóalakok számjegyes írásmódjában a j nélküli formát, tehát: 1-én (ma még: 1-jén). Vagyis itt egy j eltűnik a rendszerből (írásban jelölt egyszerűsítés, mert a kiejtés nyilván nem fogja követni: „elseén”).
A sorszámokat ponttal jelezzük. Ezért hibás a pont elhagyása: elsején = 1.-én, 2.-án, etc.
A pontot csak akkor tesszük ki, ha a ha sorszámnév nem évet vagy napot jelöl.
Tehát:
Elsején, másodikán = 1-jén, 2-án.
Ötödikes tanuló a fiam = 5.-es tanuló a fiam.
-ha :)
Igen, de a keltezés szabályai mások.
Feel the difference:
március 5-én
március 5. napján
itt a tuti (296-os pont jelen esethez): http://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh#F14_0_0_1
Régen is j nélkül írták.
-ban, -ben helyett, -ba, be. Ha ezt látom valakitől, azt egyből retardáltnak gondolom. Pedig nincsenek kevesen.
Politikusok, rendőrök kedvenc fordulata az “Átadásra került” (Pl. új útszakasz), “elfogásra került” (bűnöző). Ez csak szerintem szörnyű, vagy hibás is? Miért nem “átadták”, vagy “elfogták”?
szerintem ez kb a latin/german nyelvekben letezo passziv mondatszerkezetre szeretne hasonlitani. Amikor nem a cselelves alanya, hanem maga a cselekves kap hangsulyt. Meg ugy valahogy elegansabb, nem?
A rendőri nyelvezetet éppúgy, mint az ügyvédit külön tanulni kell. Mikor ott dolgoztam, évekig röhögtem rajta :-) Íme egy gyöngyszem, lejárt műszakis autó útvonal engedélyéből: “Ezen engedély birtokában a fenti útvonalon, az XXX-000 frsz-ú szgk. saját lábán mehet fenti személy vele”… ezt éppen én kaptam :-)
Az azért nyelvészeti tanulmányok nélkül is világos kellene, h legyen, h vannak különböző szintjei és stílusai, rétegei a nyelvnek. Hivatali nyelv. Van minden nyelvben, ahol hivatalos élet is van.
Az én “kedvencem” ha a termékre azt mondják, hogy árú (áru helyett).
De a legjobb az “Ujj árú érkezett”
“újj”
ez még inkább “jújj” :-)
és ha “rövidújú” ing érkezik :-)
Az én kedvencem, főleg tévériportokban: “nem szabadott volna”, miért nem lehet azt mondani, hogy nem lett volna szabad?
Tanulni kén magyarul, ténsasszony…
???
Lehetni lehet – szerintem is úgy szép/jó/”helyes” –, de mit tegyünk, ha ő meg így szítta magába az anyatejvel?… Vágjuk ki a nyelvit?
én a szorgalom (szolgalom) miatt lebbeznék fel :DDD
Húúúú, a “lebbezni”, basszuskulcs, tényleg! Azt a mindenit, ilyen szó nincs is, hogy lebbezni. :D Gyakran találkozom ezzel a helytelen kifejezéssel. :D
Most helytelen szavak használata következik: És hogy még inkább ráreagáljak, még a lebbezés után a fel szót is fell az-az dupla “L”-betűvel írják, ihaj-csuhaj! Hihihi:)
Az én kedvencem, amikor oda írnak “j”-t ahová nem kéne (pl. mijénk ez az autó) és ahova kéne “j” vagy “ly”, oda viszont nem (pl. mien volt a koncert?)
Helytelen: hosszútávon, hosszútávú – helyes: hosszú távon, hosszú távú. Kivéve: a távolsági versenyen használt értelemben..
Idéznék egy kedves ex-kollégát, aki hivatalosan szeretett volna feladatot szabni. Mellesleg “hivatalos beszédében” megjegyezte, hogy (idézem):
“Az kell hogy végrehajtásra kerüljön, aminek végre kell hogy hajtásra kerüljön!” :D
ez mindamellett, h valahol nagyon vicces kb ugyanaz a jelenseg, mint amit az elobb irtam. Igekotoi szerepet kapott az ige egyik resze.
Brrr…”Annak kell végrehajtódnia, aminek végre kell hajtódnia!”
en leginkabb a “feltetelez” ige elvalo igekotos formaban valo hasznalatatol kapok epekovet. “Tetelezzuk fel”. Emlekszem, kb. 6-7 evvel ezelott a baratok kozt c. kivalo musorban talalkoztam ezzel a jelenseggel. Akkori baratnommel mindketten egyszerre szisszentunk fel. :) Egyszer pedig nem atallottam levelet irni a hvg.hu szerkesztosegenek a temarol egy videoriport kapcsan.
Ez már évtizedekkle ezelőtt is elváló igekötő volt, csak magyarul kéne tudni, meg ékezeteket használni…
Szerintem jelentésbeli különbség van a 2 közt, kedves Adamke!
Tamási Áronnak is írhatnál egy levelet, ha még élne, meg nagy íróink egész sorának, ugyanis ők is így használták, használják.
Nagyon sok helyen (TV, filmek, stb.) mondják a Körös nevű folyókat Kőrösnek. Bizonyára Nagykőrös város miatt gondolják a hosszú “Ő”-t. Van akinek nagyon sokszor felhívtam erre a figyelmét, de ő – saját bevallása szerint – képtelen Körösnek mondani.
És valóban. Kőrös város és község Horvátországban… Viszont itthon: Körösladány, Körösszegapáti, Köröstarcsa… etc., azaz stb.
Muszáj kontra muszály. :-)
1-t fizet, 2-őt kap
Engem a -BAN/-BEN és -BA/-BE rag helytelen használata kerget sírba… Szóban még elmegy, mer elharaphatjuk, de lírva… pfff
Mer???? Pfff….
Frusztrált – Flusztrált . Sok helyen láttam helytelenül. L betűvel írva.
Használjuk az idegesít szót helyette ;)
Tanárúr vagy tanár úr?
T. Anár Úr!
1. Állandóan munkálatokról beszélnek: “megkezdődtek a munkálatok x helyen”. Szerintem a munka.
2. “A mentősök kórházba szállították a sérülteket.” Szerintem a mentők. Erre az analógiára akkor a “tűzoltósok”.
3. Katasztrófavédelem ez az elnevezés iszonyúan irritál. Jobb lenne a katasztrófa-elhárítás.
A -ba, -be; -ban, -ben ragok helytelen használata még mértékadó TV- és rádióműsorokban is előfordul.
“jelentős” vagy “jelentékeny” ???
Ami engem bosszant mostanában: Nemrégiben kisfiúnk született. Két fiúnk van és egy lányunk. Abból indulnak ki, hogy a fiú hosszú ú-val írandó. De itt birtokos szerkezetről van szó, fiam, fiad, fia, fiunk, fiatok, fiuk. Olykor még egy j is közbefigyel – fijúnk :(
De ha egy lány beszél élete párjáról, az már “fiúm”. :)
mondd, hogy pasim..
a birtokos jelző ragok, -nak -nek halmozása:
A háznak a kapujának a kilincsének a színe ahelyett, hogy a ház kapuja kilincsének a színe.
vagy: a házkapukilincs színe. :-)
A szerkezet viszont máshogy is érthető: “A ház ura szívének szerelme” – értsd: “A ház ura [van] [az előző mondat alanya, pl. egy nő] szívének szerelme”. Csak az éppen aktuális kontextusban oldottad meg (?) a kérdést, ugyanaz a szerkezet más helyzetben teljesen mást jelenthet (pl. ha az előző mondat: a Nő szíveket festett a falakra. [Mert] …).
Oks, ehhez a magyarban pl. kell, hogy a létigét esz3-ban nem tesszük ki és nincsenek nemek, ami pl. a második részben egyértelműsíthetne (pl. a ház ura hím, de ‘her lover’). Ekkor viszont kérdés: a magyar ‘rosszabb’, mint egy nemeket használó másik nyelv?
Alkalmasint = feltehetőleg. Alkalmasint alkalomadtán.
Beszeltem a Pistivel.
Miert nem lehet elhagyni azt az a betut??? Beszeltem Pistivel lenne a helyes es olyan sokan keptelenek jol hasznalni. (Meg a TV-ben is.)
szerintem ez tipikusan az a szabály, ami hamarosan el fog tűnni a nyelvtankönyvekből, mert az élő nyelvben szinte egyikünk sem tartja be. én is tudom, hogy “helytelenül” mondom, de mindig odakerül a névelő. de hát a nyelv nem matematika: élő, organikus valami, amit a használói alakítanak ;)
így van, élő a nyelv és változik. bár ebben a spec esetben a felesleges névelő használata nekem valami nyelvi egyszerűséget sugall a beszélő részéről, pejoratív értelemben. nem bántásnak szánom, de érdemes lehet odafigyelni rá.
Na az nagy hiba volna ha eltűnne, tipikusan pesti és kisalföldi hülye szokás ez a névelőhasználat (és sajnos terjed), itt Egerben például nem divat, az itteniek nem is használják, szóval rögtön meghallja a fülünk, hogy nem idevalósi az illető. Ellenben ennek a tájnak is megvan a jellegzetessége, a sok “e” betű. Ha nem volna feltétlen fontos, biztos ami biztos, zsigerből odatesszük azt a bizonyos “-e” kérdőszócskát! :D
én eredetileg dél-alföldi vagyok, onnan hoztam magammal :)
de miért nevezed hüje szokásnak, amikor a ti hüje szokásotokat meg jellegzetességnek hívod? ilyen a nyelv: változatos és szép mindenhogy. a helyesírás más kérdés, ott lehet számonkérni a szabályokat (én pl a mondateleji nagybetűt, meg a hüje elipszilonját figyelmen kívül hagyom mindig), de a beszélt nyelv az élő, és millióféle. elég béna dolog lenézni az egyik verzióját, csak mert neked az az idegen!
Egyszerű a magyarázat, “a Pista” nincs a magyarban, míg ige után kapcsolt “-e” kérdőszócska van! Mert pl. a “nem-e” az én fülemet is zavarja, mert olyan sincs! Amúgy szerintem leginkább az nem mindegy, hogy mi és milyen környezetben hangzik el, vagy kerül leírásra. Nagybetűket gyors üzenetváltásokban, aki nem telefonról teszi, általában, nem használ, nyilván ha egy cikket vagy esszét ír, akkor igen. És amit végképp nem értek, a beszélt nyelvhez hogy jön a a “j” és “ly” hisz a kiejtésükben nincsen különbség, és ezt írott baráti szövegkörnyezetben is megkülönböztetjük, aki meg nem az magáról állít ki bizonyítványt!
“A Pista” akkor van a magyarban, ha használják. És használják, tehát van. Egyébként pl. Veszprém megyében is, én ott nőttem fel, a nagy többség így használja.
Nálam vagy Tőlem
Okosabb tőlem; tőlem hamarabb ért oda, tőlem magasabb. Legfeljebb akkor lehetne „tőlem magasabb”, ha én tehetnék arról, hogy ő a magasabb, ha tőlem válna magasabbá.
személynév előtti ‘a’ is van, hiszen tömegesen használjuk. de-vel is kezdünk mondatot, bárki bármit is állítson. ez stilisztikai kérdés, ízlésről vitatkozni meg felesleges.
a j és az ly az egyik legnagyobb gonoszság a magyarban. felesleges, utálatos, h ugyanarra a hangra két különböző betűt használunk.
En ettol a tulzott hatarozatlan nevelo hasznalattol mindig sikitofraszt kapok amikor Pest megyeben jarok. A masik kedvencem a Lanc hid. Helyesen Lanchid. A tobbit viszont egybe irjuk. Margitsziget, illetve Margit-sziget, mindketto hasznalata helyes csak mast jelent.
Szabolcs megyeben a “Gyere nalunk.”
Az ikes igek ragozasanal en el szoktam fogadni az eszek es az eszem alakot is, mivel rengeteg nyelvjarasban nem is ismerik ezt a sajnos visszaszoruloban levo igeragozasi tipust. Egyszer hallottam egy olyan magyarazatot, hogy eszek valamit es eszem azt. Mosolyogtam, de nem szoltam semmit.
Lasd roviditese…
Hirtelen most ezek jutottak eszembe.
Az ékezetek nem jutottak?
eszek / eszem: semmi köze az ikes igékhez. Az első tárgyatlan a második tárgyas ragozás. Vagy nem?
példák (ikes nélkül): fal (habzsol) / falok vmit / falom a hurkát kolbival; néz: nézek ki a fejemből / nézek egy filmet / nézem a filmet stb.
Amikor a csuklik szót próbálják ragozni
Viccesnek vicces, de ez így van magyarul.
Média – médium???? :) A sajnálatos párizsi események után olvastam egy cikket, ami arról szólt, hogy 9 médium képviseltette magát egy megemlékezésen a kollégák tiszteletére – tudtommal újságírókat és nem természetfeletti képességekkel megáldott embereket öltek meg… és hányszor előfordul ez a hiba
Ha újságokat, csatornákat akarunk összefoglalni, akik részt vettek az adott eseményen, az bizony így mondják helyesen. Nem a különböző “Médiák” hanem különböző médiumok (RTL, TV2 …bármi egyéb újság, Tv csatorna) vettek részt az eseményen. Ezt sajnos kevesen tudják, -általában csak azok, akik tanultak erről- ezért sokak fülét bántja.
A médiák is tökéletesen helyes, sőt szerintem az a “magyarabb”. Ugyanis a media (ez ugye a többes szám) jött be a magyar nyelvbe egyes számként, azaz média. A magyar helyesírás szerint pedig ennek a többes száma a médiák.
Mint ahogy a fólia esete is mutatja. A folia ugye a folium többes száma. Mégsem akad ki senki a “fóliák”-on.
Lásd: http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/54.html
Kedves Vivike!
A medium alapvetően “közvetítőt” jelent. NEM csak a természetfeletti személyeket jelöli. A Média többesszámban van, míg a médium egyesben… Nem minden esetben hiba, így említett párizsi cikkben sem az!!!
Jesszusom Vivike ….
Pedig olyan jól indult a hozzászólásod…
Ebben az esetben a média mint gyűjtőfogalom, általánosan értendő, míg a médium a nyilvánosság egy bizonyos szereplőjére vonatkozik (konkrét hírcsatorna, újság etc.). A média nem többes szám, csak általános.
Azoktól az emberektől ered ez a használat (itt is hozzászóltak), akik abban a tévhitben élnek, hogy a “média” szó az a “médium” szó többes száma, és emiatt a tévképzetük miatt sajnos elkezdték a jó kis ‘spiritiszta’ jelentésű médium szót ‘sajtótermék’ értelemben használni. Engem is idegesít a jelenség, de mára már a többség így használja.
“mindenki tegye le amiLYe van”
“elvitték a lovat szőröstŐL-bőröstŐl”
Az Én Szememet Az Bántja Leginkább Ha Minden Szót Nagybetűvel Kezdenek. Sajnos egyre többször találkozom ilyen hozzászólásokkal.
Boldog Új Évet Kívánok Stop
Kellemes Karácsonyi Ünnepeket Kívánok Neked Drágám Stop
Ahol élek, még a pedagógusok is helyesnek gondolják azt, amikor kiejtik a szájukon, hogy az osztály másodikas, harmadikas,hatodikas, nyolcadikas. Így is tanulják meg tőlük a gyerekek, nem győzöm őket javítani. A felnőtteknél próbálkoztam, de szerintük ez így helyes (Somogy megye). Noén ettől mászom a falra. A muszáj, muszály nálam is kiveri a biztosítékot, de az alapvető helyesírási hibák mind és az új szleng, ahol kihagynak betűket, mert az olyan menő. A gyerekemet megkértem már, ha nekem ír, akkor tegye azt magyarul, nehogy elfelejtse a nyelvet.
Vannak még települések, ahol így használják, nálunk “lapas marasmenties”-nek hívják az ilyen a-zós beszédet :)
Az egész Kisalföld így használja. Ez tájnyelvi fordulat,
Kedvenc veblapom: https://muszaj.hu
Én sikítófrászt kapok a “töllem”, “tölled” szó használatától! Az helyesen: tőlem, tőled. De a “bakkancs” és a “brokolli” is bosszant. Miért nem lehet egy szót úgy kimondani, ahogyan le van írva, ráadásul magyarosan? Mondjuk a “tepszi” sem tetszik, Nagymama nem volt pösze, neki tepsije volt! A tejnek is “föle” van, az van a 145 gr-os dobozban, nem a fele, tehát az tejföl. Ami még megmosolyogtat, az a törölköző: törülköző és türülköző… Az én gyerekkoromban még az uncsi azt jelentette, hogy unalmas, most meg nem is értettem a kolléganőmet, hogy megszületett az “uncsi”. Mi van? Egy baba sohasem lehet unalmas! :-) Nem is hagy unatkozni :-)
Tejfel – tejföl, törölköző – törülköző, könyököm – könyökem, térdem – térgyem, zsömle – zsemle, jöttök – jösztök. Emberek! Ezeken ne akadjunk már ki! Tájegységenként változik! Ön a szegedi embert is megszólja az ózása miatt?
Dehogy szólom meg! De mosolyogni lehet rajta,nem? Attól sem félek, ha Ön most fölhajt a szedriára a garádicson keresztül, mert nem fogok lefinteredni a furikra! :-)
zsemlye, köll, türűköző, föst, heggeszt, isa pur és homou, ürdüng, ángyéluk, münyü uruszág, nem sömmi
A “tepszi” nem pösze, ahol így ejtik, ott egyszerűen csak megtartották az eredeti kiejtését.
A “tepsi” (kiejtve “tepszi”) ugyanis egy ma is létező török szó, nem meglepő módon tálcát jelent, végülis a tepsi is egyfajta tálca :)
A “tepszi” nem selypítés, mindössze egyes tájakon (főleg Baranyában) még ragaszkodnak az eredeti kiejtéséhez.
A “tepsi” (kiejtve bizony “tepszi”) ugyanis egy ma is élő, létező török szó, azt jelnti, hogy “tálca”.
A hódoltság idején vettük át, és mi csak speciálisan sütésre használt tálcaszerűségeket nevezünk így. Az idők során lekopott a SZ, és simán a leírt S-sel ejtik, de van, ahol még ragaszkodnak az eredeti török kiejtéshez, na :)
1. Kultúra – kulturált, kulturális
2. “Ha és amennyiben”
3. Hosszú ő, ű mindig, minden helyzetben (mintha nem is létezne ö és ü a nyelvünkben)
turista
Az éttermeknél az étlapok helyesírásáról egy nagyon jó cikk:
http://444.hu/2014/08/19/budapesti-ettermek-helyesiras/
Muszáj-muszály, innét-onnét
ez miatt, az miatt
vígasztal – vigasztal
kíváncsi – kiváncsi
Kivűl – kívül
A tavaly életbe lépett új helyesírási szabályok szerint már lehet írni a 1-jei helyett, hogy 1-ei is. Fura, de igaz. :)
A fáradság, fáradtság konundrum is jöhetett volna.
kár, hogy a vonatkozó névmás használatával nincs tisztában a szerző.
1. biztat/bíztat
2. -nak, -nek/számára
3. ami/amely
“Hagy mondjam el” :((( Hadd mondjam el!
A biciglibicikli esetét senki nem említi? Ettől kapok frászt :(
bi=kettő, cik=ciklus (kör,kerék) ezért bicikli (két kerék)
…és a szegfű meg a szekfű, ugorka meg az uborka?
Úgy látom csak engem kerülget az ideggörcs, ha meghallom, vagy meglátom leírva a következőket: avval, evvel. Értem én, hogy már az is helyes, de miért?? Ezeket nem fogom megszokni soha és mindig is súlyos hibaként fogok rájuk tekinteni! Mint ahogy az és előtti vesszőkre is! : )
Változtattak már tavaly év elején a helyesírási szabályokon, így mindkét alak helyes: 1-jén, 1-én!!!
(Érdemes leellenőrizni a http://helyesiras.mta.hu/ oldalon!)
Arról sám ártana értekezni egy cikkecskében, hogy a közelre, illetve távolra mutató névmásokat hogyan kell helyesen használni, hiszen az “Add oda” és nyújtja a kezét nem helyes, mert az oda egy távolra mutató névmás, a helyes ebben az esetben az “Add ide” alak volna, hisz nekem, ide közelre és nem oda, távolra valaki másnak.
Szamomra is az egyik legfelhaboritobb nyelvi formedveny , amely ellentmond a logikanak , s szomoru , hogy nem tesznek semmit ellene , legalabbis nincs latszata . Sajnos , tv-musorokban , szinkronszovegekben is hallottam mar . Felhaborito ez a nyelvi igenytelenseg . Szegeny Kazinczy , ha hallana !
végett/miatt
-ba, -be, -ban, -ben toldalék esetén az emberek rendszeresen figyelmen kívül hagyján a különbséget (az iskolába voltam, a kertbe ástam, stb), emellett az ‘ijeszteni’ és a ‘muszáj’ szavakat rendszerint mindenki ly-nal írja le.
A -ba, -be, vagy -ban, -ben, mindig attól függ, milyen kérdésre felelhetne. Pl. Hol voltál? Az iskolában. Hol ástál? A kertben. Hol ülsz? A padban. Hová sietsz? Az iskolába. Hová ástad el? A kertbe. Hová ülsz? A padba. Szóban is rengeteget hallom – riporterek szájából is – a -ban, -ben és a -ba, -be helytelen cseréjét.
Tegnapelőtt pedig az egyik Tv hírműsorában láttam a ‘muszály’ futószöveget, de 2 perc múlva már lecserélték helyesen ‘muszáj’-ra.
fáradság – fáradtság
kedvencem: pl. bent vagyunk a BOLTBA
amíg helyett “amég” írása
Tőllem, ellem, külömbség :(… De amúgy számomra is a -ba, -be, -ban, -ben rossz használata a legidegesítőbb.
KülDD el a levelet! rettentő sokan írják egy “d”-vel…
Fej –> fely (nem gyakori szerencsére, de nem hittem a szememnek, mikor olvastam)
Egyetlen –> Eggyetlen (eggyszer, eggyszerre, stb.)
Ugyanakkor bevallom, a törölköző nálam is törülköző, gyerekkorom óta :)
De a törülköző nem helytelen, csak nyelvváltozat, mint a vödör / veder. :-)
Akkor jó, köszönöm! Egy előző hozzászólásban valaki hibaként említette, ezért írtam. :)
mellett helyett mellet írása is egy viszonylag gyakori, mulatságos hiba. még sajtóban is felbukkan, ami azért lol
Mi az a lol? …ha már a magyar helyesírásnál tartunk. :)
ha már a magyar helyesírásnál tartunk – mivel köze sincs hozzá :)
Az -e használata! Nem-e kell …. hallgatni is rossz olykor!
“Hadd csináljak meg!” helyett “Hagy csináljam meg!”
Magyarán a “hadd”, mint felszólítószó helytelen használata. Na meg a “muszáj” ly-nal! :D
Amihez meg nagyon sok válasz érkezett:
Média – Médium
Média a médium “többes száma” rondán fogalmazva. De erre rákontráznak néha újságcikkekben, hogy pl: …”a megjelent médiák…” Többes számot ragozzák tovább.
Olyan lenne mint a:
egyes szám: vakond, vakondok
Többes szám: vakondok, DE olyan már nincs, hogy vakondokok!
“csináljak” helyet “csináljam” akart lenni
A ‘csináljam’ vagy ‘csináljak’ , ill. a hasonló ige más végződést kap határozott vagy határozatlan névelő után. Pl.: Hadd csináljam meg a szaltót – ez helyes . Hadd csináljak meg egy szaltót – ez is helyes. Hadd feküdjem a párnára – helyes. Hadd feküdjek egy párnára – ez is helyes.
A “Hadd feküdjem a párnára” szerintem nem helyes úgy, mint a “Hadd csináljam meg a szaltót”. Ugyanis a “feküdni” igének nincs tárgyas alakja.
A 4-es pont most módosult: “Változtattak egyes számnevek toldalékolásán is. Az elsején korábban
számmal csupán 1-jén alakban volt írható, ezentúl elfogadható lesz az
1-én is; az elsej(e)i pedig az eddigi 1-j(e)i mellett 1-(e)i alakban is
írható lesz.”
http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/uj-helyesirasi-szabalyok
Még egy a gyűjteménybe (elnézést, ha már valaki említette): az “ossza” , “fárassza” stb használata kijelentő módban… Brrrrrr
Én azon szoktam felszisszenni, amikor az idejekoránt a koránnal tévesztik össze, pedig az éppen azt jelenti, hogy idejében. Vagyis aki idejekorán érkezik, az pontos ember. (Mint a kelletekorán jött eső – akkor jött, amikor kellett). Nem lehet azt mondani rá, hogy idétlen, vagyis nem időben érkezett/született ( azaz túlságosan korán, ezért nem is fejlődött ki rendesen…).
“az idejekorán határozószó mai jelentése: ’még a kellő időben, jókor,
idejében’. Korábbi jelentése azonban ’korán, idő előtt’ volt, például
Jókainál is így fordul elő: „idejekorán megvénült ember”.”
forrás:http://www.e-nyelv.hu/2007-08-14/idejekoran/
Szóval nem teljesen hülyeség így használni
Ezek olyan dolgok, amiken szerintem teljesen felesleges vitatkozni. A nyelvnek az a lényege, hogy megértessük magunkat másokkal. Megértettük? Igen. Akkor meg mi értelme “felszisszenni” vagy bosszankodni? Csak magunknak okozunk bosszúságot, azért meg még senkit nem büntettek meg, mert valamit egy nyelvtanszabályzat szerint rosszul használt. Egyszer el lehet mondani, hogy egyébként helyesen így vagy úgy van, aztán éljük tovább az életünket.
Egyetértek veled. Engem leginkább azért szokott zavarni, a helyesírási hiba, mert hanyagságot, nemtörődömséget sejtet. És mivel általában nem ismerem igazán az illetőt, aki a helyesírási hibát ejti, nem szoktam “felszisszenni”, hiszen lehet, hogy az ő környezetében úgy tudja leginkább kifejezni a mondanivalóját. (Természetesen itt nem a durva nyelvtani hibákra gondolok.)
Szallagavato
Lessz
J-Ly kevrese nagyon bosszanto!
A médium-média ügyhöz csak annyit – a médium (közvetítő) a magyarban is használatos, a média így egyértelműen többes számban van, míg a foliumot a mezei honpolgár nem igazán ismeri, csak a fólia alakot — ezért nem ítélhet
ők meg azonosan!
Hogyne, a média magyarul többes számban van, a média is egyértelműen megírták.
többesszámban van. Helyesen: médiumok, nem pedig médiák. csak a sok hülye nem tudja és még okoskodik is
http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/54.html
Nádasdy Ádám nyelvészprofesszor talán nem tekinthető sok hülyének. Olvasgass.
Nekem a kedvencem a nem és az “-e” használata. Rendszeresen hallom, hogy “megkérdezem, nem-e lehetne” vagy “nem-e van”. Brrrr…
Vajon miért jelent meg így a hozzászólásom:ítélhet ők? Azért ennyire még nem vagyok rossz helyesírásból!
Ne keverjük a nyelvjárási alakváltozatokat, jelenségeket a nyilvánvalóan hibás nyelvhasználattal!
A “léccives” szóban megfigyelhető jelenség nem teljes hasonulás, hanem összeolvadás! :)
Számomra a legidegesítőbb helyesírási hiba a ‘muszály’ szó ilyen formában való használata. J. Még egyszer: J -> muszáj!!! Nem igaz, hogy ezt nem lehet megjegyezni, nem is tudom mikor láttam utoljára helyesen leírva! Egyébként tetszett a bejegyzés, remélem sokan tanultak is belőle! :)
Nálam a “számára-számomra-számukra” veri ki lassan a biztosítékot, az “úri közönség” nem ismeri a többi részesragot-határozót….pl.. segítenek számára… az emberekNEK a SZÁMÁRA…….rosszul vagyok! Sokan úgy használják, mint az “izé” szópótló szót….
Ilyet, hogy “segítenek a számára” (segítenek neki) helyett én még sosem hallottam, és a neten is csak egy ilyen találatot sikerült fellelnem, szóval ez tényleg jó nagy baromság ugyan, de ilyet magyar anyanyelvű ember alighanem csak véletlenül mond/ír le.
Normálisan használva a számára szóval pedig természetesen semmi probléma nincsen, lásd pl. Petőfinél:
Ugy fizette a sok adót,
Hogy a szeme dűledt,
Nem volt irgalom számára,
Nem volt könyörűlet.
Vagy mondjuk Babitsnál: “Én maradok: magam számára börtön”.
Na és a fölösleges kötőhangok, mint pl.: várhatóAk, elfogadhatóAk, rendelhetőEk, kaphatóAk…stb
Pirula szóként használjuk a gyógyszertablettát. Egészségügyben a hivatalos formula a pilula.
Másik megjegyzendőm: a kicsi rekesz (vagy mi) rendszeresen kapja a rublika nevet. Helyesen rubrika. Sajnos az előbbi verzió sokkal nyelvkímélőbb, ezért az az elterjedtebb… A Pirula pedig valószínűleg a pirul szóval való összemosás/ szótő-feltételezés miatt alakulhatott ki.
Ami a pirula szót illeti, nem egy idegen eredetű szó l betűje vált r-ré, illetve l-je r-ré a magyarban, ott van pl. a német Bürger, ami a magyarban polgár lett – könnyebb úgy kiejteni, ha nem ugyanaz a hang ismétlődik. Ugyanez a pirulánál (tehát aligha van köze a pír szóhoz); a pilula az nem is magyar szó igazából, hanem latin. A rubrikánál ugyanez az elhasonulás még nem ment végbe.
Rotringot rendszeresen Rotlingozzák. Tudom, hogy nem magyar eredetû szó, de mindennapos. Màsik , talán leggyakoribb hiba ,egyes igèk felsz. alakjának helytelen befejezèse, pl. Mondd, helyette legtöbbször csak “mond!“ .
A légy szíves kifejezést manapság létszi-nek is látom rövidítve, ami azért katasztrofális, mert kiderül belőle, hogy fogalmuk sincs, hogy miből ered a rövidítés….
Gyakori hiba a “muszáj” szó ly-al történő írása is, valamint az ép és épp szavak helytelen használata. Pl.: Ép odaértünk a gyerekért. Helyesen: Épp odaértünk…
Sokan nem tudnak különbséget tenni az ige és annak felszólító módja között. Pl. Most miért bontsátok ki a csomagot? Nem a miénk. Helyesen: Miért bontjátok ki? Vagy: Jó, hogy megosszátok az emlékeiteket. Helyesen: megosztjátok.
Vagy legutóbb ezt hallottam a rádióban: A létesítmény 42.000 fős befogadó képességű. Szerintem helyesen: vagy 42.000 fős, vagy 42.000 fő befogadó képességű.
Nem is beszélve erről: Ne felejcsetek el szólni. :( :( Helyesen: Ne felejtsetek el szólni. (Az írónak fogalma sincs, hogy a felejteni szóból eredeztetünk. A nefelejcs az egy virágfajta…..)
Nagyon gyakori a “deviszont”! Most vagy de, vagy viszont, de a kettő együtt nem!
A legújabb helyesírási szabály szerint helyes a deviszont! Mivel ezt használják többen. A nyelv fejlődik, él és változik. És sohasem utasította el a nyelvész társadalom. Ez egy tévhit. Tudom meglepő, de valóban így van. :)
http://www.nyest.hu/hirek/mi-elott-hajolt-meg-a-tudomany
Én azt szoktam mondani, hogy “ámdeviszontellenben”. :-) “Most nem iszok, ámdeviszontellenben ha hazaérek, becsapok egy pofa sört.”
Igen, még így tanultuk régen, de tavaly bevették a magyar nyelv nagyszótárába,
Nagy költőink, íróink szövegeiben is nagyon gyakori a de viszont, szerintem bátran hagyatkozzunk az ő ítéletükre abban, hogy mi a helyes.
Nem :). Széles körben ismert tény, hogy közülük sokan nem tudnak helyesen írni. Ők sem.