Összegyűjtöttünk néhány kifejezést, tipikus hibát, amivel szinte mindenhol lehet találkozni, olyan szavakat, amelyeket szinte mindenki rosszul ír. Elsősorban a helyesírásban jelentkező hibákról van szó, de sokszor előfordul, hogy azért írjuk le hibásan az alakot, mert nem ismerjük két szó jelentésbeli különbségét – esetleg nem is tudunk róla, hogy különbség van az egyelőre és az egyenlőre vagy a helység és a helyiség között.
Ezt a cikket 2015. január 13-án publikáltuk. Azóta megjelent A magyar helyesírás szabályai 12. kiadása, amelyben eltéréseket tapasztalhat az alább olvasható pontokhoz képest.
1. egyenlőre és egyelőre
Nagyon sokszor előfordul az egyenlőre helytelen használata olyan helyzetekben, amikor a jelen pillanattal kapcsolatos helyzetről beszélünk:
Egyenlőre még nem mosogatok el. Ez helytelen alak.
Ilyen esetekben az egyelőre szó a helyes: Egyelőre még nem mosogatok el!
Ezzel szemben, az egyenlőre jelentése: valamivel teljesen megegyezőre. Például: Mindkét csapat két gólt rúgott, így egyenlőre áll.
helyesen: Egyelőre nem megyek.
vagy Egyenlőre áll a két csapat.
2. légy szíves
Ha valakit megkérünk valamire, azt mondjuk, légy szíves. Míg kimondása nem, ám leírása már sokkal többeknek okoz gondot. A leggyakoribb a két szó egybeírása: légyszíves, ám előfordul sokszor az is, hogy a szíves lerövidül: légy szives, légyszives. De találkozhatunk a teljes hasonulás következtében a következő formákkal is: léccives, lécci.
helyesen: légy szíves
3. nyitva tartás vagy nyitvatartás?
Az üzletek ajtaján hol egybe, hol külön látjuk. Helyesen: nyitva tartás. Az Akh. szabályai alapján ha egy névszó (nyitva) és egy ige (tart) egymástól különírt jelölt határozós kapcsolatának igei tagjához képző (pl. -ó, -ó, -ás, -és stb.) járul (tartás), a különírást általában megtartjuk (nyitva tartás). Ha azonban képzőhalmozódás keletkezik, és az -ás (tartás) képző mellé még egy -i (tartási) képző is járul akkor már egybeírjuk a névszóval, például: nyitvatartási idő.
helyesen: nyitva tartás, nyitvatartási idő
4. elsején? 1-én? 1-jén? 1.-én?
Az évet és a napot jelölő számjegyekhez a toldalékok pont nélkül, kötőjellel kapcsolódnak. A legtöbb esetben ez egyszerű: 12-én, 3-ától, stb. Azonban az elseje kivételt képez. Sokszor láthatjuk leírva, hogy 1-én vagy akár ponttal 1.-én. A jelenleg érvényben lévő szabályzat szerint a helyes alak viszont az 1-jén, 1-jei, 1-ji.
helyesen: 1-jén, 1-ji, 1-jei
5. helység vagy helyiség?
Sokan nem is tudják, hogy a két szó között különbség van, így gyakran találkozhatunk olyan feliratokkal, amelyek azt hirdetik: Helység kiadó! Míg a hirdető valószínűleg arra gondolt, hogy egy terem/szoba kiadó, addig ez a valóságban ebben a formában nem mást jelent, minthogy egy település a kiadó.
A helység jelentése kisebb település, falu, míg a helyiség jelentése: meghatározott célra használatos épületrész. Így tehát mindkét forma helyes, ám csak a maga szövegkörnyezetében!
helyesen: Helység mint település.
vagy Helyiség mint épületrész.
Petőfi Sándor: A helység kalapácsa
Kérjük, támogassa munkánkat! Lépjen be ön is szövetségünkbe!
Belépés5+1: igekötők helytelen használata
Még általános iskolában megtanultuk, hogy ha az igekötő és az ige között egy ige áll, akkor mindhárom szót külön írjuk. Azonban sokan ezt is elvétik, így születnek olyan alakok, mint kitudom mondani, megtudom csinálni, megfogom enni. Önmagában a megfogom például helyes, ám mivel a meg igekötő nem a fogomra, hanem az ennire vonatkozik (megenni), ezért a helyes alak: meg fogom enni.
helyesen:
ha a jövőben fogom megenni, akkor: meg fogom enni
ha az ennire vonatkozik és nincs jövő idő, akkor: megenni
ha valamihez hozzányúlok, akkor: megfogom
Hozzászólásokban várjuk azokat a kifejezéseket, helyesírási hibákat, amik Önöket zavarják, vagy amikkel sokszor találkoznak – akár a médiában, az interneten vagy a köznyelvben.
Muszka Ágnes
10 %-al (10 %-kal), §-al (§-sal); mond el (mondd); kilencel több (kilenccel)
A % jelet szóköz nélkül kapcsoljuk a számhoz.
Teamcoaching, coachingbeszélgetés, mi a szösz, hogy mindenki 2 szót csinál belölük???
mind – mint; mindegy – mintegy összekeverése;
melléknév helyett határozó használata: pl. nyilvánvalóan, hogy; természetesen, hogy;
vessző használata a hogy előtt a kell szó után: pl. oda kell, hogy menjen;
befejezett melléknévi igenév állítmányként való használata a határozói igenév elkerülése céljából: pl. a feltételek biztosítottak, a kocsi lopott (ad absurdum képzeljük el: zöldre festett a rácsos kapu)
A “oda kell, hogy menjen”-be pontosan melyik szabály alapján gondolod, hogy nem kell vessző? Számomra első pillantásra mondatátszövődésnek látszik a jelenség (=kell az, hogy odamenjen), az olyan mondatokba pedig kell a vessző.
A befejezett melléknévi igenév hibás használata állítmányként igencsak el van terjedve (nem pedig ‘elterjedt’). (TÖTÖ)
Örülök, hogy másnak is szemet szúr!
‘Adott egy pont a síkban…’ => ‘Adva van egy pont a síkban…’
‘… volt elfogadott’ => ‘… volt elfogadva.’
Grammer Nácik szövetsége :D
Hát az biztos, hogy nem lennél a tagja :-) Főleg ha nem direkt írtad úgy ahogy írtad. TUDTAM, ILYEN
Sőt, ha szabad megjegyeznem, a vesszőt sem tettem ki a “hogy” előtt ;)
Kedvencem a : lessz!
a 4. pont hamarosan idejétmúlttá válik.
‘Végett’ helytelen használata, értelmi keverése a ‘miatt’ szóval. Pl. “a Marcsi végett késtünk el”; vagy a borzalmas “tevégetted” kifejezés.
új vs. ujj kérdése.
Általában ezt a példamondatot szoktam felhozni nekik, amiből meg tudják jegyezni: Az ujjaddal tapizod az új telefonod.
a “lessz”-hez hasonlatos még a kössz is.
Viszont volt valahol egy teszt, ahol befürödtem a “Picassót” kifejezés helyesírásával. Miért válik ó-vá a végén, holott az eredeti név a Picasso?
idegen tulajdonneveknél ez a szabály (meghosszabbodik a szóvégi magánhangzó). ahogy szóban is hosszú ó-val mondod :)
(tehát pl. az angol Christine-t is úgy ragozod, hogy Christiné – a tárgyragot meg így, kötőjelként kapcsolod, mert ott meg az e némahangzó [krisztint])
a helyesírási szótár elején van az erre vonatkozó szabály, emlékeim szerint a miértjét nem fejtegetik :D
Christiné???
mármint: ez a táska “Christiné” :-)
Bocs, de ez nem jó. Christine-é, mert a szó végi e-t nem ejtjük. Ahol ejtjük, ott meg duplázódik: Erzsike -> Erzsikéé.
Nyelvtanilag (morfológiailag) nem logikus, de az egyszerűsítés miatt bevezetni tervezik az elseje, elsején szóalakok számjegyes írásmódjában a j nélküli formát, tehát: 1-én (ma még: 1-jén). Vagyis itt egy j eltűnik a rendszerből (írásban jelölt egyszerűsítés, mert a kiejtés nyilván nem fogja követni: „elseén”).
A sorszámokat ponttal jelezzük. Ezért hibás a pont elhagyása: elsején = 1.-én, 2.-án, etc.
A pontot csak akkor tesszük ki, ha a ha sorszámnév nem évet vagy napot jelöl.
Tehát:
Elsején, másodikán = 1-jén, 2-án.
Ötödikes tanuló a fiam = 5.-es tanuló a fiam.
-ha :)
Igen, de a keltezés szabályai mások.
Feel the difference:
március 5-én
március 5. napján
itt a tuti (296-os pont jelen esethez): http://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh#F14_0_0_1
Régen is j nélkül írták.
-ban, -ben helyett, -ba, be. Ha ezt látom valakitől, azt egyből retardáltnak gondolom. Pedig nincsenek kevesen.
Politikusok, rendőrök kedvenc fordulata az “Átadásra került” (Pl. új útszakasz), “elfogásra került” (bűnöző). Ez csak szerintem szörnyű, vagy hibás is? Miért nem “átadták”, vagy “elfogták”?
szerintem ez kb a latin/german nyelvekben letezo passziv mondatszerkezetre szeretne hasonlitani. Amikor nem a cselelves alanya, hanem maga a cselekves kap hangsulyt. Meg ugy valahogy elegansabb, nem?
A rendőri nyelvezetet éppúgy, mint az ügyvédit külön tanulni kell. Mikor ott dolgoztam, évekig röhögtem rajta :-) Íme egy gyöngyszem, lejárt műszakis autó útvonal engedélyéből: “Ezen engedély birtokában a fenti útvonalon, az XXX-000 frsz-ú szgk. saját lábán mehet fenti személy vele”… ezt éppen én kaptam :-)
Az azért nyelvészeti tanulmányok nélkül is világos kellene, h legyen, h vannak különböző szintjei és stílusai, rétegei a nyelvnek. Hivatali nyelv. Van minden nyelvben, ahol hivatalos élet is van.
Az én “kedvencem” ha a termékre azt mondják, hogy árú (áru helyett).
De a legjobb az “Ujj árú érkezett”
“újj”
ez még inkább “jújj” :-)
és ha “rövidújú” ing érkezik :-)
Az én kedvencem, főleg tévériportokban: “nem szabadott volna”, miért nem lehet azt mondani, hogy nem lett volna szabad?
Tanulni kén magyarul, ténsasszony…
???
Lehetni lehet – szerintem is úgy szép/jó/”helyes” –, de mit tegyünk, ha ő meg így szítta magába az anyatejvel?… Vágjuk ki a nyelvit?
én a szorgalom (szolgalom) miatt lebbeznék fel :DDD
Húúúú, a “lebbezni”, basszuskulcs, tényleg! Azt a mindenit, ilyen szó nincs is, hogy lebbezni. :D Gyakran találkozom ezzel a helytelen kifejezéssel. :D
Most helytelen szavak használata következik: És hogy még inkább ráreagáljak, még a lebbezés után a fel szót is fell az-az dupla “L”-betűvel írják, ihaj-csuhaj! Hihihi:)
Az én kedvencem, amikor oda írnak “j”-t ahová nem kéne (pl. mijénk ez az autó) és ahova kéne “j” vagy “ly”, oda viszont nem (pl. mien volt a koncert?)
Helytelen: hosszútávon, hosszútávú – helyes: hosszú távon, hosszú távú. Kivéve: a távolsági versenyen használt értelemben..
Idéznék egy kedves ex-kollégát, aki hivatalosan szeretett volna feladatot szabni. Mellesleg “hivatalos beszédében” megjegyezte, hogy (idézem):
“Az kell hogy végrehajtásra kerüljön, aminek végre kell hogy hajtásra kerüljön!” :D
ez mindamellett, h valahol nagyon vicces kb ugyanaz a jelenseg, mint amit az elobb irtam. Igekotoi szerepet kapott az ige egyik resze.
Brrr…”Annak kell végrehajtódnia, aminek végre kell hajtódnia!”
en leginkabb a “feltetelez” ige elvalo igekotos formaban valo hasznalatatol kapok epekovet. “Tetelezzuk fel”. Emlekszem, kb. 6-7 evvel ezelott a baratok kozt c. kivalo musorban talalkoztam ezzel a jelenseggel. Akkori baratnommel mindketten egyszerre szisszentunk fel. :) Egyszer pedig nem atallottam levelet irni a hvg.hu szerkesztosegenek a temarol egy videoriport kapcsan.
Ez már évtizedekkle ezelőtt is elváló igekötő volt, csak magyarul kéne tudni, meg ékezeteket használni…
Szerintem jelentésbeli különbség van a 2 közt, kedves Adamke!
Tamási Áronnak is írhatnál egy levelet, ha még élne, meg nagy íróink egész sorának, ugyanis ők is így használták, használják.
Nagyon sok helyen (TV, filmek, stb.) mondják a Körös nevű folyókat Kőrösnek. Bizonyára Nagykőrös város miatt gondolják a hosszú “Ő”-t. Van akinek nagyon sokszor felhívtam erre a figyelmét, de ő – saját bevallása szerint – képtelen Körösnek mondani.
És valóban. Kőrös város és község Horvátországban… Viszont itthon: Körösladány, Körösszegapáti, Köröstarcsa… etc., azaz stb.
Muszáj kontra muszály. :-)
1-t fizet, 2-őt kap
Engem a -BAN/-BEN és -BA/-BE rag helytelen használata kerget sírba… Szóban még elmegy, mer elharaphatjuk, de lírva… pfff
Mer???? Pfff….
Frusztrált – Flusztrált . Sok helyen láttam helytelenül. L betűvel írva.
Használjuk az idegesít szót helyette ;)
Tanárúr vagy tanár úr?
T. Anár Úr!
1. Állandóan munkálatokról beszélnek: “megkezdődtek a munkálatok x helyen”. Szerintem a munka.
2. “A mentősök kórházba szállították a sérülteket.” Szerintem a mentők. Erre az analógiára akkor a “tűzoltósok”.
3. Katasztrófavédelem ez az elnevezés iszonyúan irritál. Jobb lenne a katasztrófa-elhárítás.
A -ba, -be; -ban, -ben ragok helytelen használata még mértékadó TV- és rádióműsorokban is előfordul.
“jelentős” vagy “jelentékeny” ???
Ami engem bosszant mostanában: Nemrégiben kisfiúnk született. Két fiúnk van és egy lányunk. Abból indulnak ki, hogy a fiú hosszú ú-val írandó. De itt birtokos szerkezetről van szó, fiam, fiad, fia, fiunk, fiatok, fiuk. Olykor még egy j is közbefigyel – fijúnk :(
De ha egy lány beszél élete párjáról, az már “fiúm”. :)
mondd, hogy pasim..
a birtokos jelző ragok, -nak -nek halmozása:
A háznak a kapujának a kilincsének a színe ahelyett, hogy a ház kapuja kilincsének a színe.
vagy: a házkapukilincs színe. :-)
A szerkezet viszont máshogy is érthető: “A ház ura szívének szerelme” – értsd: “A ház ura [van] [az előző mondat alanya, pl. egy nő] szívének szerelme”. Csak az éppen aktuális kontextusban oldottad meg (?) a kérdést, ugyanaz a szerkezet más helyzetben teljesen mást jelenthet (pl. ha az előző mondat: a Nő szíveket festett a falakra. [Mert] …).
Oks, ehhez a magyarban pl. kell, hogy a létigét esz3-ban nem tesszük ki és nincsenek nemek, ami pl. a második részben egyértelműsíthetne (pl. a ház ura hím, de ‘her lover’). Ekkor viszont kérdés: a magyar ‘rosszabb’, mint egy nemeket használó másik nyelv?
Alkalmasint = feltehetőleg. Alkalmasint alkalomadtán.
Beszeltem a Pistivel.
Miert nem lehet elhagyni azt az a betut??? Beszeltem Pistivel lenne a helyes es olyan sokan keptelenek jol hasznalni. (Meg a TV-ben is.)
szerintem ez tipikusan az a szabály, ami hamarosan el fog tűnni a nyelvtankönyvekből, mert az élő nyelvben szinte egyikünk sem tartja be. én is tudom, hogy “helytelenül” mondom, de mindig odakerül a névelő. de hát a nyelv nem matematika: élő, organikus valami, amit a használói alakítanak ;)
így van, élő a nyelv és változik. bár ebben a spec esetben a felesleges névelő használata nekem valami nyelvi egyszerűséget sugall a beszélő részéről, pejoratív értelemben. nem bántásnak szánom, de érdemes lehet odafigyelni rá.
Na az nagy hiba volna ha eltűnne, tipikusan pesti és kisalföldi hülye szokás ez a névelőhasználat (és sajnos terjed), itt Egerben például nem divat, az itteniek nem is használják, szóval rögtön meghallja a fülünk, hogy nem idevalósi az illető. Ellenben ennek a tájnak is megvan a jellegzetessége, a sok “e” betű. Ha nem volna feltétlen fontos, biztos ami biztos, zsigerből odatesszük azt a bizonyos “-e” kérdőszócskát! :D
én eredetileg dél-alföldi vagyok, onnan hoztam magammal :)
de miért nevezed hüje szokásnak, amikor a ti hüje szokásotokat meg jellegzetességnek hívod? ilyen a nyelv: változatos és szép mindenhogy. a helyesírás más kérdés, ott lehet számonkérni a szabályokat (én pl a mondateleji nagybetűt, meg a hüje elipszilonját figyelmen kívül hagyom mindig), de a beszélt nyelv az élő, és millióféle. elég béna dolog lenézni az egyik verzióját, csak mert neked az az idegen!
Egyszerű a magyarázat, “a Pista” nincs a magyarban, míg ige után kapcsolt “-e” kérdőszócska van! Mert pl. a “nem-e” az én fülemet is zavarja, mert olyan sincs! Amúgy szerintem leginkább az nem mindegy, hogy mi és milyen környezetben hangzik el, vagy kerül leírásra. Nagybetűket gyors üzenetváltásokban, aki nem telefonról teszi, általában, nem használ, nyilván ha egy cikket vagy esszét ír, akkor igen. És amit végképp nem értek, a beszélt nyelvhez hogy jön a a “j” és “ly” hisz a kiejtésükben nincsen különbség, és ezt írott baráti szövegkörnyezetben is megkülönböztetjük, aki meg nem az magáról állít ki bizonyítványt!
“A Pista” akkor van a magyarban, ha használják. És használják, tehát van. Egyébként pl. Veszprém megyében is, én ott nőttem fel, a nagy többség így használja.
Nálam vagy Tőlem
Okosabb tőlem; tőlem hamarabb ért oda, tőlem magasabb. Legfeljebb akkor lehetne „tőlem magasabb”, ha én tehetnék arról, hogy ő a magasabb, ha tőlem válna magasabbá.
személynév előtti ‘a’ is van, hiszen tömegesen használjuk. de-vel is kezdünk mondatot, bárki bármit is állítson. ez stilisztikai kérdés, ízlésről vitatkozni meg felesleges.
a j és az ly az egyik legnagyobb gonoszság a magyarban. felesleges, utálatos, h ugyanarra a hangra két különböző betűt használunk.
En ettol a tulzott hatarozatlan nevelo hasznalattol mindig sikitofraszt kapok amikor Pest megyeben jarok. A masik kedvencem a Lanc hid. Helyesen Lanchid. A tobbit viszont egybe irjuk. Margitsziget, illetve Margit-sziget, mindketto hasznalata helyes csak mast jelent.
Szabolcs megyeben a “Gyere nalunk.”
Az ikes igek ragozasanal en el szoktam fogadni az eszek es az eszem alakot is, mivel rengeteg nyelvjarasban nem is ismerik ezt a sajnos visszaszoruloban levo igeragozasi tipust. Egyszer hallottam egy olyan magyarazatot, hogy eszek valamit es eszem azt. Mosolyogtam, de nem szoltam semmit.
Lasd roviditese…
Hirtelen most ezek jutottak eszembe.
Az ékezetek nem jutottak?
eszek / eszem: semmi köze az ikes igékhez. Az első tárgyatlan a második tárgyas ragozás. Vagy nem?
példák (ikes nélkül): fal (habzsol) / falok vmit / falom a hurkát kolbival; néz: nézek ki a fejemből / nézek egy filmet / nézem a filmet stb.
Amikor a csuklik szót próbálják ragozni
Viccesnek vicces, de ez így van magyarul.
Média – médium???? :) A sajnálatos párizsi események után olvastam egy cikket, ami arról szólt, hogy 9 médium képviseltette magát egy megemlékezésen a kollégák tiszteletére – tudtommal újságírókat és nem természetfeletti képességekkel megáldott embereket öltek meg… és hányszor előfordul ez a hiba
Ha újságokat, csatornákat akarunk összefoglalni, akik részt vettek az adott eseményen, az bizony így mondják helyesen. Nem a különböző “Médiák” hanem különböző médiumok (RTL, TV2 …bármi egyéb újság, Tv csatorna) vettek részt az eseményen. Ezt sajnos kevesen tudják, -általában csak azok, akik tanultak erről- ezért sokak fülét bántja.
A médiák is tökéletesen helyes, sőt szerintem az a “magyarabb”. Ugyanis a media (ez ugye a többes szám) jött be a magyar nyelvbe egyes számként, azaz média. A magyar helyesírás szerint pedig ennek a többes száma a médiák.
Mint ahogy a fólia esete is mutatja. A folia ugye a folium többes száma. Mégsem akad ki senki a “fóliák”-on.
Lásd: http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/54.html
Kedves Vivike!
A medium alapvetően “közvetítőt” jelent. NEM csak a természetfeletti személyeket jelöli. A Média többesszámban van, míg a médium egyesben… Nem minden esetben hiba, így említett párizsi cikkben sem az!!!
Jesszusom Vivike ….
Pedig olyan jól indult a hozzászólásod…
Ebben az esetben a média mint gyűjtőfogalom, általánosan értendő, míg a médium a nyilvánosság egy bizonyos szereplőjére vonatkozik (konkrét hírcsatorna, újság etc.). A média nem többes szám, csak általános.
Azoktól az emberektől ered ez a használat (itt is hozzászóltak), akik abban a tévhitben élnek, hogy a “média” szó az a “médium” szó többes száma, és emiatt a tévképzetük miatt sajnos elkezdték a jó kis ‘spiritiszta’ jelentésű médium szót ‘sajtótermék’ értelemben használni. Engem is idegesít a jelenség, de mára már a többség így használja.
“mindenki tegye le amiLYe van”
“elvitték a lovat szőröstŐL-bőröstŐl”
Az Én Szememet Az Bántja Leginkább Ha Minden Szót Nagybetűvel Kezdenek. Sajnos egyre többször találkozom ilyen hozzászólásokkal.
Boldog Új Évet Kívánok Stop
Kellemes Karácsonyi Ünnepeket Kívánok Neked Drágám Stop
Ahol élek, még a pedagógusok is helyesnek gondolják azt, amikor kiejtik a szájukon, hogy az osztály másodikas, harmadikas,hatodikas, nyolcadikas. Így is tanulják meg tőlük a gyerekek, nem győzöm őket javítani. A felnőtteknél próbálkoztam, de szerintük ez így helyes (Somogy megye). Noén ettől mászom a falra. A muszáj, muszály nálam is kiveri a biztosítékot, de az alapvető helyesírási hibák mind és az új szleng, ahol kihagynak betűket, mert az olyan menő. A gyerekemet megkértem már, ha nekem ír, akkor tegye azt magyarul, nehogy elfelejtse a nyelvet.
Vannak még települések, ahol így használják, nálunk “lapas marasmenties”-nek hívják az ilyen a-zós beszédet :)
Az egész Kisalföld így használja. Ez tájnyelvi fordulat,
Kedvenc veblapom: https://muszaj.hu
Én sikítófrászt kapok a “töllem”, “tölled” szó használatától! Az helyesen: tőlem, tőled. De a “bakkancs” és a “brokolli” is bosszant. Miért nem lehet egy szót úgy kimondani, ahogyan le van írva, ráadásul magyarosan? Mondjuk a “tepszi” sem tetszik, Nagymama nem volt pösze, neki tepsije volt! A tejnek is “föle” van, az van a 145 gr-os dobozban, nem a fele, tehát az tejföl. Ami még megmosolyogtat, az a törölköző: törülköző és türülköző… Az én gyerekkoromban még az uncsi azt jelentette, hogy unalmas, most meg nem is értettem a kolléganőmet, hogy megszületett az “uncsi”. Mi van? Egy baba sohasem lehet unalmas! :-) Nem is hagy unatkozni :-)
Tejfel – tejföl, törölköző – törülköző, könyököm – könyökem, térdem – térgyem, zsömle – zsemle, jöttök – jösztök. Emberek! Ezeken ne akadjunk már ki! Tájegységenként változik! Ön a szegedi embert is megszólja az ózása miatt?
Dehogy szólom meg! De mosolyogni lehet rajta,nem? Attól sem félek, ha Ön most fölhajt a szedriára a garádicson keresztül, mert nem fogok lefinteredni a furikra! :-)
zsemlye, köll, türűköző, föst, heggeszt, isa pur és homou, ürdüng, ángyéluk, münyü uruszág, nem sömmi
A “tepszi” nem pösze, ahol így ejtik, ott egyszerűen csak megtartották az eredeti kiejtését.
A “tepsi” (kiejtve “tepszi”) ugyanis egy ma is létező török szó, nem meglepő módon tálcát jelent, végülis a tepsi is egyfajta tálca :)
A “tepszi” nem selypítés, mindössze egyes tájakon (főleg Baranyában) még ragaszkodnak az eredeti kiejtéséhez.
A “tepsi” (kiejtve bizony “tepszi”) ugyanis egy ma is élő, létező török szó, azt jelnti, hogy “tálca”.
A hódoltság idején vettük át, és mi csak speciálisan sütésre használt tálcaszerűségeket nevezünk így. Az idők során lekopott a SZ, és simán a leírt S-sel ejtik, de van, ahol még ragaszkodnak az eredeti török kiejtéshez, na :)
1. Kultúra – kulturált, kulturális
2. “Ha és amennyiben”
3. Hosszú ő, ű mindig, minden helyzetben (mintha nem is létezne ö és ü a nyelvünkben)
turista
Az éttermeknél az étlapok helyesírásáról egy nagyon jó cikk:
http://444.hu/2014/08/19/budapesti-ettermek-helyesiras/
Muszáj-muszály, innét-onnét
ez miatt, az miatt
vígasztal – vigasztal
kíváncsi – kiváncsi
Kivűl – kívül
A tavaly életbe lépett új helyesírási szabályok szerint már lehet írni a 1-jei helyett, hogy 1-ei is. Fura, de igaz. :)
A fáradság, fáradtság konundrum is jöhetett volna.
kár, hogy a vonatkozó névmás használatával nincs tisztában a szerző.
1. biztat/bíztat
2. -nak, -nek/számára
3. ami/amely
“Hagy mondjam el” :((( Hadd mondjam el!
A biciglibicikli esetét senki nem említi? Ettől kapok frászt :(
bi=kettő, cik=ciklus (kör,kerék) ezért bicikli (két kerék)
…és a szegfű meg a szekfű, ugorka meg az uborka?
Úgy látom csak engem kerülget az ideggörcs, ha meghallom, vagy meglátom leírva a következőket: avval, evvel. Értem én, hogy már az is helyes, de miért?? Ezeket nem fogom megszokni soha és mindig is súlyos hibaként fogok rájuk tekinteni! Mint ahogy az és előtti vesszőkre is! : )
Változtattak már tavaly év elején a helyesírási szabályokon, így mindkét alak helyes: 1-jén, 1-én!!!
(Érdemes leellenőrizni a http://helyesiras.mta.hu/ oldalon!)
Arról sám ártana értekezni egy cikkecskében, hogy a közelre, illetve távolra mutató névmásokat hogyan kell helyesen használni, hiszen az “Add oda” és nyújtja a kezét nem helyes, mert az oda egy távolra mutató névmás, a helyes ebben az esetben az “Add ide” alak volna, hisz nekem, ide közelre és nem oda, távolra valaki másnak.
Szamomra is az egyik legfelhaboritobb nyelvi formedveny , amely ellentmond a logikanak , s szomoru , hogy nem tesznek semmit ellene , legalabbis nincs latszata . Sajnos , tv-musorokban , szinkronszovegekben is hallottam mar . Felhaborito ez a nyelvi igenytelenseg . Szegeny Kazinczy , ha hallana !
végett/miatt
-ba, -be, -ban, -ben toldalék esetén az emberek rendszeresen figyelmen kívül hagyján a különbséget (az iskolába voltam, a kertbe ástam, stb), emellett az ‘ijeszteni’ és a ‘muszáj’ szavakat rendszerint mindenki ly-nal írja le.
A -ba, -be, vagy -ban, -ben, mindig attól függ, milyen kérdésre felelhetne. Pl. Hol voltál? Az iskolában. Hol ástál? A kertben. Hol ülsz? A padban. Hová sietsz? Az iskolába. Hová ástad el? A kertbe. Hová ülsz? A padba. Szóban is rengeteget hallom – riporterek szájából is – a -ban, -ben és a -ba, -be helytelen cseréjét.
Tegnapelőtt pedig az egyik Tv hírműsorában láttam a ‘muszály’ futószöveget, de 2 perc múlva már lecserélték helyesen ‘muszáj’-ra.
fáradság – fáradtság
kedvencem: pl. bent vagyunk a BOLTBA
amíg helyett “amég” írása
Tőllem, ellem, külömbség :(… De amúgy számomra is a -ba, -be, -ban, -ben rossz használata a legidegesítőbb.
KülDD el a levelet! rettentő sokan írják egy “d”-vel…
Fej –> fely (nem gyakori szerencsére, de nem hittem a szememnek, mikor olvastam)
Egyetlen –> Eggyetlen (eggyszer, eggyszerre, stb.)
Ugyanakkor bevallom, a törölköző nálam is törülköző, gyerekkorom óta :)
De a törülköző nem helytelen, csak nyelvváltozat, mint a vödör / veder. :-)
Akkor jó, köszönöm! Egy előző hozzászólásban valaki hibaként említette, ezért írtam. :)
mellett helyett mellet írása is egy viszonylag gyakori, mulatságos hiba. még sajtóban is felbukkan, ami azért lol
Mi az a lol? …ha már a magyar helyesírásnál tartunk. :)
ha már a magyar helyesírásnál tartunk – mivel köze sincs hozzá :)
Az -e használata! Nem-e kell …. hallgatni is rossz olykor!
“Hadd csináljak meg!” helyett “Hagy csináljam meg!”
Magyarán a “hadd”, mint felszólítószó helytelen használata. Na meg a “muszáj” ly-nal! :D
Amihez meg nagyon sok válasz érkezett:
Média – Médium
Média a médium “többes száma” rondán fogalmazva. De erre rákontráznak néha újságcikkekben, hogy pl: …”a megjelent médiák…” Többes számot ragozzák tovább.
Olyan lenne mint a:
egyes szám: vakond, vakondok
Többes szám: vakondok, DE olyan már nincs, hogy vakondokok!
“csináljak” helyet “csináljam” akart lenni
A ‘csináljam’ vagy ‘csináljak’ , ill. a hasonló ige más végződést kap határozott vagy határozatlan névelő után. Pl.: Hadd csináljam meg a szaltót – ez helyes . Hadd csináljak meg egy szaltót – ez is helyes. Hadd feküdjem a párnára – helyes. Hadd feküdjek egy párnára – ez is helyes.
A “Hadd feküdjem a párnára” szerintem nem helyes úgy, mint a “Hadd csináljam meg a szaltót”. Ugyanis a “feküdni” igének nincs tárgyas alakja.
A 4-es pont most módosult: “Változtattak egyes számnevek toldalékolásán is. Az elsején korábban
számmal csupán 1-jén alakban volt írható, ezentúl elfogadható lesz az
1-én is; az elsej(e)i pedig az eddigi 1-j(e)i mellett 1-(e)i alakban is
írható lesz.”
http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/uj-helyesirasi-szabalyok
Még egy a gyűjteménybe (elnézést, ha már valaki említette): az “ossza” , “fárassza” stb használata kijelentő módban… Brrrrrr
Én azon szoktam felszisszenni, amikor az idejekoránt a koránnal tévesztik össze, pedig az éppen azt jelenti, hogy idejében. Vagyis aki idejekorán érkezik, az pontos ember. (Mint a kelletekorán jött eső – akkor jött, amikor kellett). Nem lehet azt mondani rá, hogy idétlen, vagyis nem időben érkezett/született ( azaz túlságosan korán, ezért nem is fejlődött ki rendesen…).
“az idejekorán határozószó mai jelentése: ’még a kellő időben, jókor,
idejében’. Korábbi jelentése azonban ’korán, idő előtt’ volt, például
Jókainál is így fordul elő: „idejekorán megvénült ember”.”
forrás:http://www.e-nyelv.hu/2007-08-14/idejekoran/
Szóval nem teljesen hülyeség így használni
Ezek olyan dolgok, amiken szerintem teljesen felesleges vitatkozni. A nyelvnek az a lényege, hogy megértessük magunkat másokkal. Megértettük? Igen. Akkor meg mi értelme “felszisszenni” vagy bosszankodni? Csak magunknak okozunk bosszúságot, azért meg még senkit nem büntettek meg, mert valamit egy nyelvtanszabályzat szerint rosszul használt. Egyszer el lehet mondani, hogy egyébként helyesen így vagy úgy van, aztán éljük tovább az életünket.
Egyetértek veled. Engem leginkább azért szokott zavarni, a helyesírási hiba, mert hanyagságot, nemtörődömséget sejtet. És mivel általában nem ismerem igazán az illetőt, aki a helyesírási hibát ejti, nem szoktam “felszisszenni”, hiszen lehet, hogy az ő környezetében úgy tudja leginkább kifejezni a mondanivalóját. (Természetesen itt nem a durva nyelvtani hibákra gondolok.)
Szallagavato
Lessz
J-Ly kevrese nagyon bosszanto!
A médium-média ügyhöz csak annyit – a médium (közvetítő) a magyarban is használatos, a média így egyértelműen többes számban van, míg a foliumot a mezei honpolgár nem igazán ismeri, csak a fólia alakot — ezért nem ítélhet
ők meg azonosan!
Hogyne, a média magyarul többes számban van, a média is egyértelműen megírták.
többesszámban van. Helyesen: médiumok, nem pedig médiák. csak a sok hülye nem tudja és még okoskodik is
http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/54.html
Nádasdy Ádám nyelvészprofesszor talán nem tekinthető sok hülyének. Olvasgass.
Nekem a kedvencem a nem és az “-e” használata. Rendszeresen hallom, hogy “megkérdezem, nem-e lehetne” vagy “nem-e van”. Brrrr…
Vajon miért jelent meg így a hozzászólásom:ítélhet ők? Azért ennyire még nem vagyok rossz helyesírásból!
Ne keverjük a nyelvjárási alakváltozatokat, jelenségeket a nyilvánvalóan hibás nyelvhasználattal!
A “léccives” szóban megfigyelhető jelenség nem teljes hasonulás, hanem összeolvadás! :)
Számomra a legidegesítőbb helyesírási hiba a ‘muszály’ szó ilyen formában való használata. J. Még egyszer: J -> muszáj!!! Nem igaz, hogy ezt nem lehet megjegyezni, nem is tudom mikor láttam utoljára helyesen leírva! Egyébként tetszett a bejegyzés, remélem sokan tanultak is belőle! :)
Nálam a “számára-számomra-számukra” veri ki lassan a biztosítékot, az “úri közönség” nem ismeri a többi részesragot-határozót….pl.. segítenek számára… az emberekNEK a SZÁMÁRA…….rosszul vagyok! Sokan úgy használják, mint az “izé” szópótló szót….
Ilyet, hogy “segítenek a számára” (segítenek neki) helyett én még sosem hallottam, és a neten is csak egy ilyen találatot sikerült fellelnem, szóval ez tényleg jó nagy baromság ugyan, de ilyet magyar anyanyelvű ember alighanem csak véletlenül mond/ír le.
Normálisan használva a számára szóval pedig természetesen semmi probléma nincsen, lásd pl. Petőfinél:
Ugy fizette a sok adót,
Hogy a szeme dűledt,
Nem volt irgalom számára,
Nem volt könyörűlet.
Vagy mondjuk Babitsnál: “Én maradok: magam számára börtön”.
Na és a fölösleges kötőhangok, mint pl.: várhatóAk, elfogadhatóAk, rendelhetőEk, kaphatóAk…stb
Pirula szóként használjuk a gyógyszertablettát. Egészségügyben a hivatalos formula a pilula.
Másik megjegyzendőm: a kicsi rekesz (vagy mi) rendszeresen kapja a rublika nevet. Helyesen rubrika. Sajnos az előbbi verzió sokkal nyelvkímélőbb, ezért az az elterjedtebb… A Pirula pedig valószínűleg a pirul szóval való összemosás/ szótő-feltételezés miatt alakulhatott ki.
Ami a pirula szót illeti, nem egy idegen eredetű szó l betűje vált r-ré, illetve l-je r-ré a magyarban, ott van pl. a német Bürger, ami a magyarban polgár lett – könnyebb úgy kiejteni, ha nem ugyanaz a hang ismétlődik. Ugyanez a pirulánál (tehát aligha van köze a pír szóhoz); a pilula az nem is magyar szó igazából, hanem latin. A rubrikánál ugyanez az elhasonulás még nem ment végbe.
Rotringot rendszeresen Rotlingozzák. Tudom, hogy nem magyar eredetû szó, de mindennapos. Màsik , talán leggyakoribb hiba ,egyes igèk felsz. alakjának helytelen befejezèse, pl. Mondd, helyette legtöbbször csak “mond!“ .
A légy szíves kifejezést manapság létszi-nek is látom rövidítve, ami azért katasztrofális, mert kiderül belőle, hogy fogalmuk sincs, hogy miből ered a rövidítés….
Gyakori hiba a “muszáj” szó ly-al történő írása is, valamint az ép és épp szavak helytelen használata. Pl.: Ép odaértünk a gyerekért. Helyesen: Épp odaértünk…
Sokan nem tudnak különbséget tenni az ige és annak felszólító módja között. Pl. Most miért bontsátok ki a csomagot? Nem a miénk. Helyesen: Miért bontjátok ki? Vagy: Jó, hogy megosszátok az emlékeiteket. Helyesen: megosztjátok.
Vagy legutóbb ezt hallottam a rádióban: A létesítmény 42.000 fős befogadó képességű. Szerintem helyesen: vagy 42.000 fős, vagy 42.000 fő befogadó képességű.
Nem is beszélve erről: Ne felejcsetek el szólni. :( :( Helyesen: Ne felejtsetek el szólni. (Az írónak fogalma sincs, hogy a felejteni szóból eredeztetünk. A nefelejcs az egy virágfajta…..)
Nagyon gyakori a “deviszont”! Most vagy de, vagy viszont, de a kettő együtt nem!
A legújabb helyesírási szabály szerint helyes a deviszont! Mivel ezt használják többen. A nyelv fejlődik, él és változik. És sohasem utasította el a nyelvész társadalom. Ez egy tévhit. Tudom meglepő, de valóban így van. :)
http://www.nyest.hu/hirek/mi-elott-hajolt-meg-a-tudomany
Én azt szoktam mondani, hogy “ámdeviszontellenben”. :-) “Most nem iszok, ámdeviszontellenben ha hazaérek, becsapok egy pofa sört.”
Igen, még így tanultuk régen, de tavaly bevették a magyar nyelv nagyszótárába,
Nagy költőink, íróink szövegeiben is nagyon gyakori a de viszont, szerintem bátran hagyatkozzunk az ő ítéletükre abban, hogy mi a helyes.
Nem :). Széles körben ismert tény, hogy közülük sokan nem tudnak helyesen írni. Ők sem.
Ne haragudj, de te még a helyesírás és a nyelvhelyesség fogalma közti különbséget sem érted.
A “deviszont” nagyjából olyan, mint a “bacon szalonna”. Nem? :D
bensőséges helyett belsőséges :)
A zombik bálját idén is belsőséges hangulat jellemezte. :-) Fúj! :-)
“Hozzászólásokban várjuk azokat a kifejezéseket, helyesírási hibákat,
amik Önöket zavarják, vagy amikkel sokszor találkoznak – akár a
médiában, az interneten vagy a köznyelvben.”
Ebben a mondatbab az “amik”, “amikkel” helyett nem az “amelyek”, “amelyekkel” lenne a helyes?
Egyre megy. Ez olyan, mintha az lenne a vita tárgya, hogy föl vagy fel. Másrészt meg mi a helyes? Egyre inkább az, amit a többség használ – én pl kizártnak tartom, hogy tulajdonnevek elé “szabályos” lenne névelőt tenni, mégis minden egyes tv és rádió csatornán azt hallani, hogy a Lajos, a Marika, a Peti stb. És a szabályzat is többnyire a nyelv megújulását követi, a 100 évvel ezelőttiek legalábbis biztos néznének nagyokat, hogy ők ezt még nem így írták (gondoljunk csak az utcza szóra vagy hogy az egyetlen határozatlan névelő az “az” volt, később a’, majd különvált a kettő. )Néhány fejes könyvet ír róla, hogy most épp mi a helyes, 20 év múlva meg egészen más lesz.
elírtam, határozott névelő
Hozzászólásokban várjuk azokat a kifejezéseket, helyesírási hibákat, amik Önöket zavarják:
Annyi van, hogy eszembe sem jut mindegyik!!!
De egy párat az ízelítő kedvéért megpróbálok felsorolni:
-Biztat ige, ezt rendszerint hibásan hosszú í-vel írják, mert azt hiszik, hogy a bízik igéről van szó ( bár annak a műveltető alakja)
-hasonló probléma a megbízatás szó, ezt pedig röviddel szeretik elrontani
-a legidegesítőbb a ba-be rag helytelen használata, nagyon menő mostanában így beszélni a hol kérdésre válaszolva a helyes ban-ben helyett
-a kell, lehet, muszáj szavak után pedig átvették a “székely” mintát: kell menjek, muszáj csináljak, lehet megyek… Ezek így helytelenek! Egyrészt kihagyják a hogy kötöszót és vesszőt, (mondatelemzés szempontjából értelmezhetetlen) másrészt ha nem akarnak vesződni az összetett mondat sajátosságaival, akkor a kell után főnévi igenevet kellene használniuk.
– és ha már szó volt az igekötőkről: gyakoribb az, hogy ez elemi igekötős szavakat is különírják: el megyek, ki lépek, meg járom stb. stb. Katasztrófa!!!!!
Idő hiányában most csak ennyire futotta, de később még sorolom, ha igény van rá :)
Örülök, hogy ez is megjelent. Az el kell menjek helyett max. el kell, hogy menjek, vagy el kell mennem. Ettől szoktam idegrángást kapni.
Engem is ez idegesít mostanában a legjobban :) A legszebb az, hogy már a tévékben is így beszélnek! Fülsértő!
Komolyan? Még szerencse, hogy nem nézek tévét! : )
köszönöm. “falhoz kell menjek” amikor ezt hallom, és annyira a köznyelvben van, hogy borzasztó.
Igen, találó a felhozott példa. Olyannyira elterjedt már ez a szerkezet, hogy szinte mindenki így beszél már a politikusoktól kezdve a bemondókig, a műsorvezetőkig. a hétköznapi emberig…. Elkeserítő….
“mondatelemzés szempontjából értelmezhetetlen”
Olyan mértékig nem értelmezhetetlen, hogy nyelvészek körében közhely a jelenség – kettős állítmánynak hívják, lásd például itt: http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1241/124105.htm
Egyébként semmilyen nyelvhelyességi vagy más hasonló probléma nincsen ezzel a szerkezettel (el kell menjek és társai). Ne higgyük már folyton azt, hogy az a szabályszerű, ami a mi ízlésünknek vagy nyelvhasználati szokásainknak megfelel!
A kell szó utáni főnévi igenév használat nem az én ízlésem vagy nyelvhasználati szokásom része, hanem a normális, érthető beszéd kifejezése. Hogy egyesek legalizálják ezt a rossz szerkezetet, attól még nem lesz helyes.
És ki mondja, hogy ez nem helyes? Te? Nincs nyelvész, aki egyetértene veled. Ettől kezdve én nem vagyok meggyőződve róla, hogy bármi másról is szó lenne itt, mint arról, hogy megpróbálod ráerőltetni a saját nyelvi ízlésedet másokra.
Aki itt erőltet és erőlködik, az nem más, mint te. Nem kérek a meggyőződésedből, pont leszarom, hogy mit gondolsz. Majd egy nyelvésszel megvitatom ezt a kérdést, te nem tűnsz annak.
Nézd, te nyelvi kérdésekhez szemmel láthatólag annyit értesz, mint ágyi poloska a görög ábécéhez, ehhez képest fennen osztod az észt, mások természetes nyelvhasználatát kategorikusan elítéled, és közben azt mondod, én vagyok az, aki erőltet. Valószínűleg a szó jelentését sem ismered. De mindegy, vitasd csak meg nyugodtan nyelvésszel a kérdést, a primitív szitkozódásaidat pedig tartogasd orvosodnak, gyógyszerészednek.
Na nézd csak, előjött az igazi éned. Valószínűleg már remegő kézzel vártad a válaszom, te mindenhez tökéletesen értő agyas. Csodálatos, hogy mennyire okosnak tartod magad, pedig a stílusod és a viselkedésed kicsinyeskedő, kötekedő, arctalan, jellemtelen valakire utal. Én osztom az észt? Szálljál már magadba és vegyél vissza.
Remegő kézzel vártam egy teljes napja a válaszod?? Hogy mi?! Na ne haragudj, de neked a nyelvhelyesség a legkisebb problémád. Nem pazarlok rád több bitet.
Legújabban a Comedy Central van tele helyesírási hibákkal. Korábban ez volt a képernyőn: bíztasd. Helytelen! Helyesen: biztasd! Újabban ez van: Dubaj. Ehhez nem is fűzök megjegyzést, annyira otromba hiba. Mostanában ez is terjed: meg van, a megvan helyett. És egyre többen tesznek mondat végi írásjel helyett szmájlit.
Hát, ezt most megnéztem, mert leggyakrabban így látom én is….Wikipédia szerint Dubaj a hivatalos magyar átírás.
Én amitől előbb-utóbb el fogom sírni magam,hogy a muszáj-t a mai napig az emberek 90%-a ly-vel írja…Arról nem is beszélve,hogy az olyanok,mint vessző,pont,felkiáltójel,kérdőjel,kettőspont,uram bocsá’ pontosvessző 10/6 embernek tök ismeretlen dolgok.
Ha már írásjelek, a felsorolt írásjelek után szóköz jön!
Na, ezt vártam, hogy ebbe melyik tudálékos fog belekötni. :-D :-D :-D Igen érik már, hogy feladjak egy lottót…
Az urambocsá-t pedig egybe kell írni.
A fáradság és a fáradtság közt mi a különbség?
Ki vagy kik döntik el, hogy egy szó vulgáris? Vagy ez csak a hagyománytól függ?
A fáradság, amikor el kell intézni valamit, de az kényelmetlenséget okoz, ilyenkor ez a tennivaló fáradságos. Amit érzel a lábaidban gyaloglás után, az a fáradtság. Alapvetően kis különbség van a kettő között, de a fáradni igéből szoktam kiindulni, én sem vagyok biztos mindig elsőre a dolgomban, sőt, ha most tévednék, szívesen veszem a kiigazítást is.
Nem tévedsz, valóban: fáradság = ‘fáradozás’, fáradtság = ‘fáradt állapot’. (talán könnyebb is eltalálni, ha ezt a két tömör jelentést megjegyzed, hiszen mindkettő úgy kezdődik, ahogy a párja: “fáraD[ozás]” / “fáraDT [állapot]”)
A vulgáris azt jelenti, hogy a köznép számára érthető, általa ösztönösen használt szófordulat. Létezik a “vulgarizálni” szó, ami azt jelenti, hogy például egy bonyolult tudományos ismeretet a köznép számára érthetőbb formában adunk elő (mindentudásegyeteme módon).
A magyarban (mivel már régen elszakadtunk a latin hagyományoktól), ezt a szót sokan az ocsmány, trágár beszédre használják. Mindenképpen fontos a vulgáris kifejezésben, hogy legyen benne valami naturalista, testközeli, erőszakos, becsmérlő, fajtalankodásra felszólító, ürülék nem hagyományos felhasználására buzdító, anyát sértegető. Célszerű ezek helyett választékosan körülírni a mondandónkat, ugyanis a tanult ember számára a magas kultúra nyelvén is meg lehet fogalmazni olyan sértéseket, amitől felakad a szeme…és egyetlen vulgáris kifejezést sem kell ehhez használni.
A vulgáris valóban többféle jelentéssel is bír, javaslom, hogy nézd meg a szótárban; a vulgarizálni dettó, ráadásul a “népszerű ismeretterjesztés” (amit írtál) pont a ritkább használat.
Én először a ritkább jelentésével ismerkedtem meg. A durvább beszédet trágárnak nevezték mifelénk. A vulgáris tehát olyan szalonképes kifejezés, amit hölgyek használnak, így : “Jaj Béla! Ne legyen már olyan vulgáris!” Hiszen remél valamit a hölgy és nem akarja rögtön megsérteni a kocsist, hiszen pénze az volna…jó parti…
régóta szeretnék pontot tenni a “ékesé” birtokos kérdésre.
előre is köszönöm a válaszokat.
Kedvenceim: aszt, eszt, létszíves, az “sz” x-el való helyettesítése.
ez komoly, hogy te leírtad ezeket a szavakat sz-szel??? gratulálok! “légy szíves” !!
vagy ha a helytelen formára gondolsz, akkor odaírhatnád!
Meg e kérdezhetem HELYETT megkérdezhetem e
mondhatnák én neked valamit HELYETT mondhatnék neked valamit
Rühellem ezeket a hibákat!
Ami engem rettenetesen idegesít, amikor valaki azt mondja: IGAZÁNDIBÓL
Brrr…ez valami csinált, műszó. Ilyen nincs!! IGAZÁBÓL – EZ rendben!
Annál is inkább – annál is kevésbé = ez utóbbi mintha kiveszett volna. Pl. Nem megyek el itthonról, annál is inkább, mert esik az eső.
annál is kevésbé? ezt még sose hallottam.
Nem – ne, sem – se! Ezért: sosem hallottam.
nem-e, el kell menjek, bementem a szobában, suksükülés, és az igekötők helytelen használata… nem olyan nehéz megjegyezni, hogy “elmegyek” és nem “el megyek”.
Ami viszont szerintem vicces, az az, hogy az egyik barátom a “necces” szót “netszes”-nek írja, mindig jókat derülök rajta :D
A “nem-e”… Az ismerőseim nagyrésze haragszik rám, én meg már fáradt vagyok kijavítani ezt a hibát… :P
Hát az mit jelent, hogy “egyikőjük”, vagy”enyémé”, – a hideg lel, amikor ilyeneket hallok.
Nyelvtanilag mind a kettő helyes
Az utóbbiban nem vagyok biztos.
Ritkán használjuk ebben a formában (helyesen), az én valamim tulajdona. Pl.: Ez a nyakörv az én kutyámé? Nem, az enyémé.
Ez eszembe sem jutott,valóban ritkán használjuk!
Azt tudom, hogy háttal nem kezdünk mondatot! : )
muszáLY
Hát az, hogy add oda nekem? Helyes: Add ide nekem! és Add oda neki! Vagy “nagyon gyönyörű” vagy nagyon szép, vagy csak gyönyörű! Arról mi a vélemény, hogy a “be” igekötőn kívül sokan ma már szinte nem is használnak mást: Az orvos bevizsgálja a beteget, Vajon nem megvizsgálja?
Az a “be”….Attól a falra mászok!Bealszik,beájul,benézte,stb…
Az inekciótól kiráz a hideg, helyesen injekció!
Igaza van Nyelvőrzőnek, a “tiedé” ugyanakkora túlzás, mint az “őtet” – durva hiba.
Egyre gyakrabban látom a következőt pl.:” Legközelebb Ő is jöhet.” – modoros és helytelen, csak egyes illetve többes szám második személyben kell/illik nagybetűvel írni a személyes névmásokat.
Ó igen, mondat közepén én helyett Én. Ne legyen már az illető ennyire nagyképű.
Áru tévesen hosszú ú-val (árú), küld felszólító módban küldd, sokszor látom egy d-vel, de nem csak ezt, hanem minden más, d-re végződő igét is. Majd még gondolkozom. Ja, igen, -ba, -be, -ban, -ben ragokat is sokszor elrontják. Na meg: szokok. Reggel szokok menni a boltba. :)
Az 5+1-nél nem az ige és az igekötő között van ige, hanem a főnévi igenév és az igekötő között. Ellenben ezt így általánosan nem jelenthetjük ki, hogy ha van egy igekötő, utána egy ige és a végén egy főnévi igenév, akkor mindhármat külön kell írni: pl. “elmegyek inni egy pohár tejet”. Az igekötő egyértelműen az igéhez, és nem a főnévi igenévhez tartozik, így egybe kell írni őket.
“Meghívva”.. rengetegszer látom. Helyesen: “meg van híva”. Persze alapvetően kerülendő formula, inkább: “meghívták”.
Nem akarlak elkeseríteni, de ez a szó, hogy “meghívva”, semennyire sem hibás.
??????????????? szívva és hívva???? tényleg nem hibás a kettő darab “v”??? akkor hiába jártunk annyi évet ált.isk. nyelvtan órákra
A legtöbb ember teljesen feleslegesen jár nyelvtanórákra. Egyébként egy és két v-vel is lehet írni, egy v-vel, ha a “hí” szóhoz illeszted a -va képzőt, kettővel pedig akkor, ha a “hív”-hoz. Ugyanez a szí/szív szónál.
pont, hogy a “meg van híva” az, ami hibás, több szempontból is :D . Magyarban nincs passzív szerkezet, ezért nem mondjuk (hivatalosan), hogy “meg van hívva”, “le van evve”, vagy amit még sokan mondanak, és baromi nagy hiba, az az, hogy “el lett víve”…. Elvitték… Meghívták… Leették :D stb.
íztelen-ízetlen. Ha sótlan az étel, akkor nem ízetlen (az a tréfa :) ) hanem íztelen!!!!
Az íztelen valóban csak az ételre vonatkozik, de az ízetlen mindkét értelemben tökéletesen megállja a helyét.
Facebook gyöngyszem:
X ír valamit, majd hozzáteszi, hogy léccives.
Y válasza: az nem léccives, hanem létszives.
Ezen kívül is gyakran látom leírva az utóbbi alakjában. A hideg ráz tőle.
Végigolvasva a hozzászólásokat azt látom, hogy senkinek nem tűnt fel a “légyszi” (legyen most így elfogadott) szó használata többesszámban. Még nem találkoztam olyan emberrel, aki ezt helyesen használná. A légy szíves, az egyes szám, első személy. Ennek ellenére (céges leveleket is) úgy kapok leveleket; hogy komoly emberek is azt írják: “Légy szíves csináljátok meg. ” Mondjuk “Legyetek szívesek”, mivel többesszámban beszélünk. Engem ez idegesít a legjobban, – és most tenném hozzá rögtön -, hogy koránt sem vagyok tökéletes; minden bizonnyal én sem tudok mindent helyesen. :)
A légy szíves az egyes szám második személy :-)
Valóban!:) Elnézést, fáradt vagyok már:)) De a lényeg remélem, hogy érthető mindenki számára!:) Nekem ettől áll fel a szőr a hátamon, azért is írtam le!:)
Nincs ezen semmi világrengető, az alkotórészeitől elvonatkoztatva úgy kezdik használni a kifejezést, mint pl. az angol please szót. Van erre más példa is, mondjuk hivatkozásoknál a “lásd”, amit akkor is így használnak, ha egyébként a szöveg nem tegezi az olvasót.
Ezzel egyáltalán nem értek egyet. Magyar nyelveben igenis helytelen így használni! Az angol nyelv pedig jóval kevesebb szóval és kifejezéssel gazdálkodik, kevésbé “leíró”, mint a miénk; így ahhoz hasonlítani is butaság. Szokták volt mondani, hogy nekünk mindenre van egy külön szavunk. És tényleg.
“Szokták volt mondani, hogy nekünk mindenre van egy külön szavunk. És tényleg.”
Miről beszélsz? Éppen erről van szó, hogy erre pont hogy nincsen szavunk, és azért kezdik így használni, mert igény az volna rá. És ha igény van rá, akkor előbb-utóbb lesz is ilyen szó. Mit gondolsz, a nyelv többi szava hogyan keletkezett? Valaki valamit mondani szeretett volna, amire nem volt szó, és vagy kitalált egy újat, vagy átvett egy másik nyelvből egy szót, vagy eltorzított egy meglévőt, vagy új értelemben kezdett használni egy meglévőt.
1. az internetezők Németországban a mai pillanatban sem “komment”-et írnak, hanem “Kommentar”-t, mert első ránézéssel ellentétben amire ép ésszel van helyi szó, nem erőszakkal az angol változatot villogtatják mindig, akárhogyan hemzseg is a beszédük a sok angol szótól
2. egyik tanárunk mindig azzal példálózott, hogy igenis ritka gazdag szókincsű a magyar nyelv, hogy bármelyik nyelvre fordítsa már le valaki visszaadva azonnal a teljes hangulatot és minden benne rejlő tartalmat, azt a verssort, hogy “ösztövér kútágas hórihorgas gémmel” – és ezek után már nem kell tovább ‘ragozni’, hogy páratlanul gazdag a nem-internetes magyar nyelv…
Viszont a mobiltelefont Handy-nek mondják (és hendinek ejtik), ami első ránézésre sima átvételnek tűnik az angolból, csakhogy az angol nyelvben a cell phone vagy a mobile phone használatos, a handy egy jelző, kb. annyit tesz: praktikus, kézre álló. ( Jó, ez egy kicsit “off topic”, vagyis nem tartozik szorosan a tárgyhoz, csak mint angol-német szakos nyelvtanár már sokszor elgondolkoztam azon, hogy ez hogyan alakult ki.
több ilyen híresen rosszul használt angolnak tűnő szó is van a németben, amikor giga kivetítőn együtt nézheti sörsátorban több száz személy a focimeccset, azt “public viewing”-nak hajlamosak titulálni, egy angol anyanyelvű erről csak kiterített hullákra bírna gondolni ugyebár és sose valami szórakoztató pozitív program lehetőségére :D
Hiába próbálsz oktatni, marhaság amit mondassz. Légy szíves TE, vagy Legyetek szívesek TI. Így helyes. Nem érdekel, hogy hogyan használják vagy mivé válik; akkor sem helyes. De próbáld magad meggyőzni róla nyugodtan.
Ne üssön meg a guta, senki nem mondta, hogy nem helytelen; azt mondtam, így változik a nyelv. És “mondasz”.
“Küldd el, léces!” – nálunk ez megy, meg a bárányfelhők. Meg a kakasos nyalóka. ;)
“Légy szíves csináljátok meg” = “Fugjuk meg s vigyétek!” :))
A “lci” is nagyon idegesítő. Van, akinek már a lécci is túl hosszú.
Nem olvastam végig, lehet, hogy már írta valaki: az -e kérdőszócskát nagyon sokan helytelenül használják, pl.: nem-e tudnál segíteni. Helyesen: nem tudnál-e segíteni, az -e mindig az állítmányhoz kapcsolodik.
Másik nagyon zavaró : “itt vagyok a szobába.” Borzasztó sokan használják így! Helyesen: szobábaN!!! de: bemegyek a szobába.
Következő: “Kiment németbe”, helyesen: Németországba.
Gondolom ön soha, semmit nem rövidít! : ) Ez a németes mondat, már szőrszálhasogatás.
Ez nem rövidítés, sokan alapvetően így használják, jobb példa mondjuk “osztrákba”, amikor az Ausztriába alig hosszabb, vagy “angolba” Angliába megyek. Egyébként kevés dolgot rövidítek, most nem is jut eszembe hirtelen olyan, még a “Kösz”-t is csak elvétve használom.
Mond meg, kérlek… Írdd le ezt nekem… Minden felé… Mint ha… Ugyan az… Ugyan úgy… Ugyan arra… Sok féle… Jó veled együtt működni… Siker élmény… HIDEG LELÉS!!! :DDDD
A nyelvtannácit hogy kell írni?
Mert egy igénytelen fostömlő vagy, még nem lesznek a helyesen írni tudók nácik!
Értem én, hogy neked ez úgy tűnik, magas lóról szólnak le hozzád, de ez ellen lehet tenni.
Ragadj meg pár könyvet – nem kell, hogy kötelező olvasmány legyen – és olvass.
Ami mostanában nagyon idegesít, az a “patináNs”. Feltételezem, hogy az “elegáns” mintájára alkothatta valaki, aki esetleg nem ismerte a “patina” szót, de sajnos kezd elterjedni, egyre több kiadványban találkozom vele. :-(
Kedvenc: ónos eső helyett ÓLMOS eső…
Én is azt hittem sokáig, hogy ez egy butácska hiba, aztán ezt találtam Megyeri Szabolcs kertészeti oldalán:
http://kertesz.blog.hu/2013/01/11/onos_vagy_olmos
Engem az zavar, mikor riporterek, közéleti emberek ezt a szókapcsolást használják: “meg szeretném nézni” meg szeretném kérdezni, stb. Szerintem ez így helyes: szeretném megnézni, szeretném megkérdezni….
Agresszív leszek tőle! Örülök, hogy másnak is feltűnik.
:))
Annácska, drága! :))
Sokaknak a mondat végi írásjel eldöntése is problémát okoz. Leggyakoribb hiba, amivel találkozok általában, hogy egy mondat, amiben ugyan egy kérdés fogalmazódik meg – mégsem kérdő mondat – a végére kérdőjel kerül. Például: “Megnézem Katit, eszik-e?”. Itt szó sem esik arról, hogy kérdezni akarok valamit, egyszerűen csak kijelentem, hogy megnézem. Igazából talán örök érvényű, hogy aki nem tud helyesen írni, az képtelen logikusan gondolkozni. Már akkor helyesebben tudna mindenki írni, ha hajlandó lenne belegondolni, hogy mi a szótő, a mondat tagolásába, illetve abba, hogy mi a mondanivalója. Ha pedig szóba hoztam a mondat végi írásjeleket, akkor a tagolást is megemlíthetném. Ugyanis arra is sokan képtelenek, hogy egy mondatot megfelelően tagoljanak. De senki sem tökéletes, biztosan van olyan terület a helyesírás témáján belül mindenkinek, ami kimaradt az életéből. :) Nekem is bizonyára van, amit elvétek.
Igazad van, de hadd említsek meg itt egy hasonló mondatfajtát, amit pont a nagyon helyesen írni próbálók szoktak elrontani. Erre gondolok:
Kíváncsi lennék, Kati otthon van?
Ezt lehet kérdésként is hangsúlyozni, és akkor a helyesírási szabályzat 242. pontjának értelmében kérdőjellel zárni, pedig első ránézésre kijelentő mondatnak vélhetnénk.
Ha a kannibálokra gondolt a kérdező, akkor rendben van!
Hogyne lenne!!! Már megint ez a ‘találkozok’. Én ezzel a hibával találkozom a legtöbbször. Nagyon gáz… m
lakáshirdetésekben nm-t írnak m2 helyett, ami a nanométer jele
Nem lehet, hogy kicsi a lakás, amit hirdetnek?
Mié’ kell mindjárt rosszra gondolni? :)
Ez profi meglátás. A folyóméter jele pedig fm, amit többen frekvencia-modulációnak gondolnak (rádióhallgatók főleg). Innen már csak egy ugrás, amikor a fényévet időnek gondolják, pedig az távolság.
A következő rémség az “idővallum”, az intervallum helyett, ami időközt jelent. Ezek után már nem csodálkozom a szimbóleumon sem! Sőt hallottam már meteurológusról is, ugye aki a felhők vizelési szokásait tanulmányozza.
Vigyázz, az intervallum nem csak időtartam, hanem más értelemben is lehet két érték közötti rész, pl. térben is (pl. egy számegyenesen), vagy zenei hangközt illetően is használják. Tehát az időintervallum még rendben van, az “idővallum” már valóban egy olyan köznyelvi egyszerűsödés, ami egyelőre “hibásnak” mondható – de ha kellően nagy idővallum múlva még akár létjogosultságot is nyerhet… :-) (Azt én már nem érem meg.) Nyelvészek bizonyára tudnának mondani számtalan példát olyan mai szavakra, amelyek ugyanígy keletkeztek, valami (lényeges(nek tűnő)) darabka kiesésével.
A számegyenesen elfogadom, mivel lineáris. Térben már azt mondjuk, hogy térrész, amit felületek határolnak.
Félre vagyok értve: a “térben”-t nem a “síkban” (és az “egyenes mentén”) párjaként gondoltam, hanem az “időben” párjaként (és így ebbe belefér az egy dimenzióban való mozgás is.
fajtiszta – fajtatiszta
A világon semmi baj sincsen a fajtiszta szóval, fajtisztaként használta a szót mindenki tíz évvel ezelőttig, amikor valaki a biológiai tanulmányai alapján ki nem találta, hogy ez helytelen, és akkor került bele a nyelvbe az addig nem is létező “fajtatiszta” szó. Pedig valójában teljesen felesleges a hétköznapi nyelvtől tudományos pontosságot megkövetelni, ennyi erővel a teknősbéka vagy a hullócsillag szót is üldözni kezdhetnénk, hiszen a teknősbéka nem béka, a hullócsillag pedig nem csillag, ha szigorúan nézzük. Szavak ezreit lehetne pellengérre állítani tudományos alapon.
a mi biológiatanárnőnk pedig az őserdő szót igyekezett kiírtani, mert az “esőerdő”
Akkor valami nagyon félrement, mert mindkettő létezik és semmi köze nincs a kettőnek egymáshoz. Esőerdő főleg trópusi területen lévő esős éghajlattal rendelkező erdő, az őserdő meg olyan erdő, ami nem viseli magán az emberi beavatkozás nyomát (vagy csak minimális mértékben). Az persze tény, hogy egy őserdő lehet esőerdő is, de őserdő máshol is van, még csak messzire se kell mennünk: Észak-Skandinávia, Lengyelország, Szibéria
ez is idegesítő, amikor hosszú í-vel írják az “irt” szót – még írni is akartam!
Az új (tavalyi?) helyesírási szabályzat szerint már nemcsak az 1-jén az elfogadható, hanem az 1-én is; az elsej(e)i pedig az eddigi 1-j(e)i mellett 1-(e)i alakban is írható lett. http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/uj-helyesirasi-szabalyok/
Nem tudom, hogy írták-e előttem: hadd helyett had, hagy.
“Hagyjad, had higgye.”
Csupán ennyit kell megjegyezni. :)
Nem tudom megállni a mindennapi beszélgetésekben, vagy valamely hangzó anyag hallgatásakor, hogy ne tegyem szóvá -akár a rádiónak, tévének mondva-, ha nem az általam helyénvalónak vélt szó hangzik el:
íztelen – ízetlen (1.étel; 2a. tréfa, 2b ízelt ellentéte)
utoljára – legutóbb (1. többé már nem fordulhat elő; 2. még előfordulhat)
megsegít – támogat (1. megoldódik a gond; 2. a megoldódás megvalósulásától függetlenül, de annak reményében – függetlenül attól, hogy egyszeri, vagy rendszeres dologról van szó)
A legnagyobb katasztrófa,hogy annak ellenére nem megy embereknek a magyar nyelv használata interneten,hogy a gép kijelöli a hibákat.:-)
Igen,a gép kijelöli a hibákat,de nem javítja azokat.Az emberek nagy része pedig ezzel még nincs kint a vízből…Sajnos.
Médiában: a kerületek számának helytelen kimondása, jogászokkal, ügyvédeknél ugyanez csak a paragrafussal. Pl:,akármi történt a 13 kerületben, a 13. Kerület helyett.
Ön hogyan ejti a nagy ,,k” betűt?
Hol? -ban, -ben,
Hova? -ba, -be.
Ezt nagyon sokan nem tudják használni, és a hajam égnek áll!
“szia” , ha valaki egyedül van, “sziasztok” , ha többen vannak. Amitől engem kiráz a hideg, az a “helló” többesszáma : “HELLÓSZTOK” … van ilyen szó?!
Vagy amikor ketten vagytok és úgy köszön,hogy Szia… Amúgy én is rosszul vagyok tőle! :D
“hellótok” volt régebben, az -sz hogyan keveredett bele, az rejtély, hihihi…. nekem az furcsa, hogy a turkáló nálunk vidéken “turki” volt mindig is, de a budapestiek “turi”-nak nevezik, nyilván mert turálni lehet ott ruhadarabokat maguknak…… :D
Nekem meg a ‘turki’ furcsa, hiszen a turkáló tőszava a túr szó így logikusabb becézett alakban a ‘turi’ szó.
szerintem meg pont a turki nevetséges, sehol nem láttam még ilyet, Parasztfalván írják így? :D
engem az idegzsába kerülget, ha valaki feltételes mód E/1-ben azt mondja, hogy játszaNÁK!!!!!
Kárpát-aljai “tájszólás”, ami átszivárgott Miskolc irányába is, sajnos!!!! aki ukrajnai neveltetés után került akárhány diplomával az anyaországba, már kivakarhatatlan ebből a szláv hangrendű ragozásból!
Nem olvastam végig az összes hozzászólást, így már lehet, hogy elhangzott. Engem az szokott zavarni, amikor valaki nyaralni megy mondjuk Görögországba, Olaszországba, stb…. és ezt úgy fejezi ki: Megyek “görögbe”, “olaszba”. :((((
Nekem nem tetszik, de el vagyok kissé bizonytalanodva, hogy ezek helyesek-e:
– Oltsd fel a lámpát. (Nem “Gyújtsd fel a lámpát”?)
– Olcsó árakkal várjuk. (Nem az áru az olcsó és az ár alacsony?)
Felgyújtani csak tárgyat lehet, benzinkutat, zsinagógát, ilyesmit.
S ha már ég, akkor azt lehet oltani.
Lámpát kapcsoljuk, legalábbis errefelé.
A nem árammal “működő” világítási eszközök használatakor a ‘gyújt’ és a ‘begyújt’ szó takarta a cselekvést, valószínűleg innen maradt meg a kifejezés. Ezzel szemben például a ‘felgyulladt a kijelző’ már valóban félreérthető. :) (A hozzászólás alapja nem tudományos, eddigi tanulmányokra és tapasztalatokra épül, így nem feltétlenül helyes.)
Oltani?
De a lámpát lekapcsolom(!)
Nálunk azt mondják , Kapcsolf fel meg le a lámpát :)
Van, aki kicsukni szokta a TV-t! : )
Az oltsd fel a lámpát nekem sem tetszik, lévén az oltás az eloltást (kikapcsolást) jelenti.
Az olcsó árakkal viszont igazából nincsen gond, egyszerű metonimikus képalkotással van dolgunk, ha olcsó árról beszélünk, két egymással kapcsolatban lévő dolog (áru és ár) közül a másikra alkalmazzuk a jelzőt. Ha ezeket helytelennek tartjuk, akkor mindennapi szókapcsolatok ezreit kellene száműznünk a nyelvből, például “az egész ország mellette állt” (értsd: az ország összes embere – az ország nem tud állni, hiszen az egy földterület). Vagy: “ez egy nagyon erős lámpa, nagyon erős paprika stb.” (holott nem a lámpa az erős, hanem a fénye, nem a paprika az erős, hanem az íze).
Akkor ezek után nem nagytudású embert mondok, hanem soktudású embert, ha már ilyen elnéző a nyelv. Nagysebességű autó helyett gyorssebességűt. Nem kellene bátorítani a műszakilag helytelen kifejezéseket. A végén még összekeverjük a tömeget a súllyal! És ott van a nagytisztaságú arany esete, amit többen fordítanak angolból magas tisztaságúnak. Rendkívül zavaró.
“a műszakilag helytelen kifejezéseket” – igen, nagyon fontos dologra tapintottál rá: nem jó összekeverni, hogy éppen valami szaknyelvet használunk (vagy csak általában tudományos igényességgel kell írnunk/beszélnünk valami miatt, pl. szakdolgozatot írunk, ill. tud. előadást tartunk), vagy pedig a “sima” köznyelvet használjuk. A súly/tömeg is jó példa: az árun a felirat természetesen pontos kell hogy legyen, azt kell ráírni, hogy “Tömeg: 500 g”, de ettől még nem mondhatjuk hibásnak, ha a náncsi néni azt mondja, hogy ennek fél kiló a súlya, hiszen akkor az ország nagy része hibásan beszélné a saját anyanyelvét. :-) (Tudom, hogy ez nem jó érv, mert a “nyelvhelyesség-nácik” abszolút szemrebbenés nélkül képesek ilyet mondani. :-)-:
Lehet abbafejezni (abbahagyni helyett), somogyiasan…
Natessék, én erre is azt gondoltam volna, hogy csak poénból mondják. Kösz az infót, jó kommentelő holtig tanul.
Ez még katonaság idején volt, amikor ahhoz is engedélyt kellett kérni az írástudatlan főtörzstől, hogy engedélyt kérjünk.
Jah! Akkor az már félig olyan, mintha poénból lett volna… :-) Személyes tapasztalatom szerencsére nem volt, de amilyen sztorikat hall az ember, hát sokszor nem lehetett eldönteni, hogy az “őrmester” valamit viccnek szán, de annak rossz, vagy komolyan gondolja, de annak vicc… :-)
Tekintve hogy az ár az áruval egyenlö érték, mindegy melyiket nevezed olcsónak. Illetve annyira mégsem mindegy, mert az “olcsó áru” kifejezés az emberekben a rossz minöségü áru szinonímája.
OTTHON (othol)…. ezt a szót nagyon sokan elszúrják
Bizonyos nyelvjárásokban így mondják az otthont.
Van egy erdélyi származású ismerősöm, náluk például így szokás mondani: otthol.
Mint ahogyan a tarhonyát sem hibásan mondják úgy, hogy: targonya. Egyszerűen az Ő nyelvjárásuk más.
Aki a “boltba vagyok” és ehhez hasonló nyelvi újításokon lamentál, olvassa el ezt a cikket:
http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/09.html
Ami tényleg zavaró, az a valódi igénytelenség és a logika hiánya. Például, ha a központozási és egybeírás/különírási hibák miatt érthetetlenné válik a szöveg. Pl. “Dob utcában három, szobás-hallos világos, 85 nm-es kertre néző, lakás ki adó.” Egy rossz helyre rakott vessző adott esetben rosszabb, mint egy j/ly, ami egyszerűen műveltség kérdése.
Ja ,és ha valaki így írja a vesszőt ,az azt jelenti ,hogy az illető még életében nem nyitott ki egy könyvet. :) Illetve erre utal még számtalan más helyesírási hiba is.
De a helyesírási kérdéseket (mely a logika és a konvenciók elegye) ne keverjük össze a nyelv aktuális újításaival!
Praktikusan ezt sokan úgy oldják meg, hogy ki sem teszik a vesszőt. Úgy sehova :-(
Olcsó áron…
engem az irritál nagyon, amikor a határontúli magyarok készítik a bölcs mondások feliratokat vagy blogokat, és élő embereket akarnak “megsiratni”, mert fogalmuk sincsen a “megríkatni” szó létezéséről sem a jelek szerint
Ha Magyarországon él, fogalma sincsen arról, hogy esetleg Ön a határon túli.
Engem meg az irritál nagyon, amikor a magyarországi polgárok osztják az eszet.
Háhh… paraszt! :D
Te meg még nagyobb paraszt. Kiváncsi vagyok ki lesz a győztes…
kedves fityma.
Ezeket igazán kár ragozni. Területi, tájnyelvi, nyelvjárási sajátosságok mindig lesznek. Így mindig lesznek szavak, kifejezések, amik furcsának tűnhetnek az adott nyelvhasználó számára. De ettől még nem feltétlen helytelenek vagy igénytelenek.
Amúgy a határon túli magyarok nagyon sok mindent meg is őriztek a nyelvünk számára. Ezt sem szabadna elfelejteni.
határontúli magyarként, természetesen ismerem és használom a megríkatni kifelyezést… a megsiratni pedig, számomra idegen. Mi egyszerűen elsíratjuk a halottat.
engem az irritál, amikor olyan készít bölcs mondás feliratot, vagy ír újságcikket, akinek fogalma sincsen a “megríkatni” szó létezéséről sem, és élő embert igyekszik “megsiratni”, ráadásul egy bizonyos amerikai politikustól vett idézet kapcsán 2014. decemberében mindenhol a “megsiratással” találkoztam szinte a teljes interneten a magyar változatokban :'(
Na, ha már itt vagyunk, 2014 decemberében a helyes forma. Nem kell pont az évszám után ebben az esetben.
:( valóban, így utólag én se értem, mit keres ott egy pont!
Szabolcsiak ezért meg fognak késelni de amikor azt mondják “kellesz” vagy “lehet lesz” egyenesen feláll a szőr a hátamon. No meg attól is hányok, mikor a létavértesiek azt mondják “megyek mamáék” egyszerűen lecsapják a hoz hez höz képzőt.
Ettől már csak a “megyek mamáéknál” a szörnyűbb! :-)
Mi a baj a kellesszel? Vagy kellesz, vagy nem kellesz. :)
Nekem a fog kellenitől kezd viszketni a lebenyem.
Szerintem arra gondolt, hogy ,,holnap vennem kellesz kenyeret”.
Tudom én, zempléni vagyok. Ezzel szoktunk visszavágni. ;) Vagy azzal, hogy “Te kell nekem.”
kevered, az “kell lesz”
Engem az zavar nagyon ha a lesz szót úgy írják,hogy lessz.. Meg mikor beszélgetés közben a hűtőből hüttő lesz.. Meg amikor azt mondják,hogy megyek hazafele… Ez is helytelen..mert nem fele hanem felé…
a lessz-től engem is ráz a hideg! :-)
És miért lenne hibás az, hogy “fele”? Ne gondold, hogy a te egyéni ízlésed az valami szabályt tükröz. Sok száz évvel ezelőtt is mondták már így a magyarok, egyszerű rövidülés, egyébként ugyanez történt a haza (értsd: hazulra, hazafelé) szóval is, ami eredetileg hazá formában volt használatos, aztán a szóvégi hosszú magánhangzó lerövidült. A felé esetében megmaradt az eredeti, hosszú magánhangzós alak is a rövid mellett, a haza szó hosszú párja viszont kiveszett.
“Legottan indula Zádorlaka fele”
(Tinódi Sebestyén: Erdéli história)
“A földeken néhány komoly paraszt
hazafele indul hallgatag.”
(József Attila: Megfáradt ember)
Jártas-járatos? A busz járatos, én csak jártas lehetek egy adott témában. Hány ember nem tudja!
Rosszul tudod, már nagyon régi szótárakban is szerepel a járatos szónak ez a jelentése.
“Ám ő megmutatá, hogy járatos a honi törvény
Bakrai közt, és ért a nyúlkereséshez ugyancsak”
(Arany János: Elveszett alkotmány)
Engem a 4. pont zavar. Én is így tanultam 30 évvel ezelőtt, de úgy hallottam, hogy azóta változott, és mindig ki kell írni a pontot, tehát 12.-én. Most megint összezavarodtam, hogy melyik a helyes.
12-jén… megmondták :D
Az 1984-es helyesírási szabályzat óta egészen biztos, hogy nem kell kitenni a pontot.
A környezetemben a következőket keverik. Úton van – útban van. Úton van, tehát hamarosan várható az érkezése vagy útban van, tehát akadályoz valamiben. Legalábbis én így tudom, de összevissza használják körülöttem. Szégyelli magát helyett néha szégyenli magát és tanulság helyett tanúsága van a sztorinak, szerintem helytelenül.
A magyarázatot példaként használva: “ha jővőben fogom megenni” mutat egy olyan gyakorlatot, ami zavar. Szerintem ” a jővőben megeszem”. Ennél már csak az az iszonyatosabb, hogy “holnap ott fogok lenni” a “holnap ott leszek” helyett, Vagy “a jővő héten be fog következni a melegedés”. Miért nem “a jővő héten melegszik az idő…”? Ezt minden időjárás jelentésben elsütik egy párszor
* jövő
Kedves Szerkesztő!
Nem olvastam el az összes hozzászólást, így már lehet jelezték azt a hibát, amit röviden itt kifejtek.
A második pontból idézek: “De találkozhatunk a teljes hasonulás következtében a következő formákkal is: léccives, lécci.”
A megjegyzésem annyi, hogy ötödikben és kilencedikben is tanítjuk és hangsúlyozzuk, hogy teljes hasonulásról akkor beszélünk, ha két mássalhangzó kapcsolatában az egyik mássalhangzó a másikkal teljesen azonossá válik (legyen szó csak kiejtésről vagy írásról is). Magyarán az egyik vagy a másik mássalhangzó módosítatlanul megmarad (busz+val=busszal; hagyjál –> kiejtésben a j helyett gy-t ejtünk).
A “lécci” és társai esetében NEM történik HASONULÁS. Az eredeti mássalhangzó-kapcsolat a képzés módja és helye szerint is igazodik egymáshoz a folyékonyabb, könnyebb kiejtés érdekében, és így egy ÖSSZEOLVADÁS fog történni (két mássalhangzóból egy harmadik). Olyan ez, mint a “barátság” szó esete, ahol a zárhang (t) és a réshang (s) egy zár-rés hanggá (cs) olvad össze.
Üdvözlettel:
Mester Álmos
Ez a ‘lehet jelezték’ nekem nagyon tetszik!
Nálunk nem ez használatos, de szerintem igenis helyes és szép.
Erdélyiektől hallottam ezt a formát és lassan már rá is szoktam.
Ugyanolyan, mint a “félek sok lesz” kifejezés. Létezik még a “hallani véltem” is, vagy a franciában használatos “érteni hittem” (j’ai cru comprendre). Általában a bizonytalanság kifejezése érdekében bújnak az emberek ködös kifejezések mögé. A művelt brit persze mindig “attól tart” (I’m afraid).
Kedves Mester Álmos! A “légy szíves” esetében nem történik összeolvadás, mert ebben a szóban soha nem ejtjük a gy+sz hangkapcsolatot cc-nek. Itt zöngésség szerinti részleges hasonulás következik be, tudniillik a kiejtésben “léty szíves” hangzik, nem pedig “léccives”-nek. A “lécci” alak a fiatalok körében terjedt el a közösségi oldalakon. (Az “egyszer” szóban is csak az igénytelenebb kiejtés hangoztat hosszú cc-t. Az igényes ejtés: “etyszer”.)
Vannak nekem is kedvenceim… Pl. “törzsgyökeres” pesti vagyok, leteszi a kau”K”ciót, ezeket rendszeresen hallom. Ingatlanokat közvetítek, sok tulajjal találkozok és bár tudom, hogy a “lichthof” az egy idegen szó, az emberek 90%-a nem tudja kimondani, nem csak az idősebbek, hanem fiatalok sem. (Liktó, lihók, liftó, és társai a legnépszerűbb átiratok :) )
Nekem ezzel a kommenttel van gondom! Nem biztos, hogy jó az a ‘találkozok’. m
Én úgy tudom, helyes, ahogy írtam. A helyesiras.mta.hu szerint is az, és én is úgy tudom, hogy nem a “találkozom” az egyetlen helyes forma. De ha tévedek, úgy elnézést kérek.
Nem igazán az érdekel, hogy melyik a helyes.
Azt viszont érzem, hogy borzasztóan hangzik így!
Nem Téged akarlak bánatni, sőt, őszintén örülök annak, ha valaki nem csípőből tüzel vissza a véleményemre.
A legtöbben megsértődnek, ha szóvá teszem ezt.
De mégsem tudom komolyan venni azt aki így beszél vagy ír nekem pl egy levélben.
Bizonygathatja, hogy ez így helyes, de ettől még (bocs) proli ez a stílus.
Nem nekem tesz rosszat, hanem magáról mond el egy fontos információt nekem, valamit, ami miatt csak mosolygok a mondandóján.
Ez olyan, mint a kabátlopás, minél többet beszél valaki róla, annál mélyebbre merül el.
Szóval lehet, hogy helyes, de én azért inkább tartózkodnék tőle.
Abszolút nem tüzelek vissza csípőből, tanulni sosem szégyen. A magyar nyelv meg annyira sokrétű, hogy néha nagyon nehéz tökéletesen használni :-) Lehet, hogy prolin hangzik, de azért hagyom “k”-val a végén, mert nem tárgyas, tehát valakivel és nem valakit lehet találkozni. Pl. Eszem egy pizzát, itt én sem “k”-val írom. De köszi azért a véleményt, abban igazad van, hogy a helyességétől függetlenül szebben hangzik a Tied.
Mi lenne, ha a magyar fényudvar szót használná mindenki a német helyett?
A lichthof magyar megfelelője: világítóudvar
Valamikor az 1960-as években tanultam az ikes igék ragozását: ha egyes szám harmadik személyben “eszik”, akkor egyes szám első személyben “eszem” a helyes. A nem ikes igék tárgyatlan ragozása: “írok” valamit. A tárgyas ragozás pedig: “megírom” a levelet.
Nagyon gyakran hallom utcán, Tv-ben, stb nem ezek szerint az ikes igéket.Talán lemaradtam valamilyen hivatalos változásról?
Abban, amit írtál, igazad van. Én az “eszem” szót ugyanebben a formában használom, pont a tárgyas dolog miatt. De találkozni “valakiVEL” lehet, nem “valakiT”. Ezért hagyom ikes ragozással. De lehet, hogy rosszul teszem.
Helló! Ahogy írtad, a “találkozni” is ikes ige: egyes szám harmadik személyben: “találkozik”. Ezért nem kell a tárgyas vagy tárgytalan ragozást alkalmazni. Jól csinálod.
Nálam vagy Tőlem
Okosabb tőlem; tőlem hamarabb ért oda, tőlem magasabb. Legfeljebb akkor lehetne „tőlem magasabb”, ha én tehetnék arról, hogy ő a magasabb, ha tőlem válna magasabbá.
Nem értek egyet. Szerintem jól hangzik az is, ha valaki okosabb tőlem.
Ami viszont borzasztó: okosab töllem, ne is beszéljünk rolla, ez csak egy vélemény…
Hukabukinak van igaza, hiszen ha tőlem lenne okosabb, akkor az azt jelentené, hogy én tanítottam.
Nekem akkor is így tetszik…
Sokszor hallotta tv-s műsorvezetők szájából, hogy a “légy szívest” több személyre alkalmazzák. Pl. “Légy szíves, gyertek ide!”. Azt gondolom, hogy ez helyesen “Legyetek szívesek, gyertek ide!”
Muszáj és muszály. Frissen facsart és frissenfacsart. Forró csokoládé és forrócsokoládé.
ezzel tesznek a sírba: helló-helló, szia-szia, puszi-puszi… és néhányan ilyenekkel táncolnak az idegszálaimon: helló-helló-helló, szia-szia-szia-szia-szia… és vannak olyanok akik vagy annyira gyengeelméjűek, hogy beragad időnként 1 szó és azt ismétlik, amig ki nem akadnak, vagy engem néznek olyan gyengének, hogy nem értem meg egy szóból a köszönésüket.
Igen-igen-igen(-igen-igen-igen-…..)
Különbség versus külömbség :(
aynanyelfábológ plíz msot mrét kell esztet a létszi nme is hejtlen
Szőrszál hasogatás….
Ha valaki azt mondja vagy írja megfogom helyett, hogy mekfogom az valóban zavaró és valós helyesírási hiba. Minden más csak szőrszál hasogatás :)
Szeretném előrebocsátani (és nem bocsájtani…), hogy örülök az ilyen cikkeknek, már, ha minden rendben van velük.
Idézem: “Mindkét csapat két gólt rúgott, így egyenlőre áll.” Ez egy helytelen és értelmetlen mondat. “egyenlőre áll” – na, de mi?! Hol az alany? A két csapat egyenlőre áll? Nem, a meccs áll egyenlőre. Ha viszont ragaszkodik az író ahhoz, hogy a két csapat egyenlőre áll, akkor egyenlőre állnak. Mert két csapat van, nem egy.
Jó lenne az az okfejtés, ha magyarul “a fiú és a lány bejön a szobába” vagy a “két fiú bejön a szobába” mondat ne lenne tökéletesen és kifogástalanul helyes. Vagy szerinted azért, “mert két csapat van, nem egy”, már többes számot kell használni? “A két csapat egyenlőre állnak”? Hol tanult kend magyarul?
És mellékrendelő mondatban is:
Két ember jön, és szeretne szállást kérni.
Két ember jön, és szeretnének szállást kérni.
Mindkét mondat tökéletesen helyes magyarul.
Engem a mostanában a nyilatkozóktól, riporterektől egyre többször hallható HATÉKONYTALAN szóhasználat idegesít. Egyszerűen nem tudják kimondani, hogy ROSSZ HATÁSFOKÚ, vagy HATÁSTALAN. Más. Nem nyelvtani kérdés, csak majmolás volt az egy időben elterjedt “százalékpont” kifejezés. Biztosan meg van a helye a közgazdaságban, a pénzügyi világban, de a napi szóhasználatban szerintem legalábbis kínos volt. Az egyszerű ember biztosan nem mondja, hogy “ma10 százalékponttal olcsóbb a csirkefarhát.” Ennek ellenére úton-útfélen lehetett hallani, olvasni. Szerencsére mára már kikopott a mindennapi beszédből. Helyette van az ÚGY GONDOLOM, illetve fokozva az ÉN ÚGY GONDOLOM. Magát “valamire tartó” nyilatkozó csaknem minden mondatát így kezdi. Számomra meg azt jelenti, hogy a nyilatkozó nem gondolkodik, csak (nagyon gyakran) hallotta ezt és rászokott. Meg aztán jelezni is kívánja, hogy ő gondolkodik (valószínűleg ellentétben másokkal). Már csak a gyakran monológ szerű kinyilatkoztatásokat színesíteni lehetne az ÚGY VÉLEM, SZERINTEM, AZT HISZEM kifejezésekkel.
Kedves Istvan. A szazalekpontnak nagyon fontos szerepe van ha egy szazalekos ertekrol beszelunk, peldaul hogy egy kamat 8%-os. Ha ez a kamat 8 szazalekponttal magasabb lett, akkor 100 szazalekkal lett magasabb, es most 16%-os erteket mutat. A nyilatkozatokban pedig jogilag fontos hangsulyozni, hogy az ember a velemenyet mondja el, mert ha tenykent kezel valamit, azt bizonyitani is kell, ha mondjuk peres eljaras indul a nyilatkozat miatt.
Kedves Laci! Mint az a válaszodból is kiderült, nem sikerült eltitkolnom, hogy nem vagyok egy közgazdasági, pénzügyi zseni. Ezért is írtam, hogy a “százalékpont” kifejezésnek a maga helyén, bizonyos gazdasági, pénzügyi területen biztosan fontos, a hozzáértőknek érthető szerepe van. Engem csak az zavart, hogy unós-untalan használták olyankor is, amikor egy egyszerű százalékkal ki lehetett volna fejezni a változást. Értem én a használókat, hiszen témától függetlenül tényleg olyan “felnőttesen” hangzik.
Ami válaszod második részét illeti. Abban nincs vita, hogy egy nyilatkozónak “jogtiszta” véleményt kell mondania és ezt akár az (ÉN) ÚGY GONDOLOM formulával teszi egyértelművé. Én inkább arra próbáltam (megengedem eléggé esetlenül) utalni, hogy egyes kifejezések beivódnak egyes közszereplők agyába, szinte kötőszóként használják azokat. Morgolódásom a beszélt nyelvi egysíkúságáról szólt, a kényelemről, hogy ne kelljen szinonímákkal “díszíteni” a beszédet.
Kell a százalékpont kifejezés! Vegyünk egy csoportot, amelynek egyik nap 10 százaléka beteg, másnap már csak 8 százaléka. Ez azt jelenti, hogy a betegek ötöde meggyógyult, vagyis a betegek száma 20 százalékkal csökkent. A betegek aránya 10-ről 8 százalékra, vagyis 2 százalékponttal csökkent. 20 vagy 2 nagyon nem mindegy…
Az “úgy gondolom” azt jelenti, hogy nem tényeket, csupán magánvéleményt közöl. (Lehet persze a felelősség elhárításának az eszköze is, ha kiderül az állítás ellenkezője, nyugodtan mondhatja: “Bocsánat, nem jól gondoltam”).
Persze, ha egy nyilatkozat során sokszor előfordul, az már ciki.
Vagy egy másik gyöngyszem a “…valószínűleg, hogy…”, amit sajnos már a médiába is beszivárgott.
Klub Rádió (de lehet, más adókon is)… Egyik neves riportere egy órás műsorában számtalanszor így kezdi a kérdését, AZT AKARNÁM TUDNI, AZT AKARNÁM MÉG KÉRDEZNI és nincs egy szerkesztő, egy baráti munkatárs, aki rászólna, hogy ne erőszakoskodjon a riportalannyal. Miért nem jön ki a száján sohasem, hogy AZT SZERETNÉM TUDNI, KÉRDEZNI esetleg AZ ÉRDEKELNE MÉG.
Szerintem az “azt szeretném kérdezni … ” egy felesleges (udvariaskodó?) szófordulat, amit ha szó szerint értünk, akkor ilyesmit válaszolhatunk rá: “Ha annyira szeretné, hát nem bánom, kérdezze meg!”
Nem tudom, volt-e már emlitve (területileg változó a használata), de nekem
kellemetlenséget okozott az “Add oda!” felszólitás használata az Add ide! helyett.
magyarul a mult idő használatához nincs szükség a lenni ige mult idejéhez
(nem: volt e emlitve, hanem emlitették e) .A multidő képzéséhez a latin nyelvekben használják a lenni igét nem a magyarban
– múlt idő (hosszú ú, két szó)
– említették-e (kötőjel)
– mondatok kezdő nagybetűje
– mondatvégi írásjel
– tagmondatok közötti vessző használata
;)
Bizony, roppant idegesítő. A fővárosban szinte mindenki így beszél! De az a szomorú, hogy a tv ben is. (éjjel nappal Budapest)
engem leginkább az idegen szavak használata zavar (nem irritál) olyan szavak helyett amelyeknek van tökéletes magyar megfelelőjük. ezért ha valaki tud egy olyan csoportról aki ezeket a szavakat vadássza kérem értesitsen (ne informáljon)
értesÍtsen…
Engem jobban zavar, ha valaki nem tesz nagybetűt a mondat elejére, fogalma sincs a központozás (vesszőhasználat) stb. szabályairól, másokat viszont lelkesen üldöz az ő – nem hibás, csak más – nyelvhasználati szokásaik miatt…
Hadd mondjam el, hogy nem had mondjam el, mert a had a hadsereget jelenti. Ez zavar a legjobban. Hasonlóan idegesít még a mond, amit E/2 felszólító módban előszeretettel használnak, pedig a mond, az E/3 kijelentő mód. Helyesen így kéne: mondd. Úgy, mint az ad (valaki valamit) É/2 felszólító: add (oda azt neki). Én sem írok mindig helyesen, de ezek a hibák szinte ordítanak.
Engem leginkább zavar például receptekben
: “… a vajat felolvasszuk…” felolvasztjuk helyett, ilyenkor már nem is olvasom tovább, annyira felbosszant.
Nincs semmi baj a “felolvasszukkal”, amennyiben felszólító módról van szó, viszont az általad említett példa szóhasználata valóban helytelen.
A felolvasszuk-ot nem lehet felszólító módban értelmezni, hiszen akkor olvasszuk fel lesz.
Vannak a magyarban olyan mellékmondatok, ahol az ige felszólító módban áll. Pl: Ahhoz, hogy felolvasszuk a vajat, be kell kapcsolni a rezsót.
Ezt én nem találom felszólító módnak.
Ez egy célhatározói mellékmondat, amire jellemző, hogy állítmánya felszólító módban álló ige. Kivételt csak a vonatkozó árnyalatú célhatározói mellékmondat alkot. Benne kijelentő módú vagy kijelentő módú értékű az állítmány. “Ő is azért dolgozik, ami minden ember számára értéket jelent.”
én rendszerint elhibázom kb 10 szó írását, de rohadtúl nem érdekel, mert nem nyelvtani dolgozatot adok be, hanem csak a véleményem írom valamivel kapcsolatban, s a lényeg hogy megértsék az emberek a nézőpontomat, s nem az hogy kinek miként gőrcsöl a gyomra a rosszúl írt szavak miatt, nem a nyelvi pontosságon múlik a magyarságom , illetve a mondani valóm sem… akik ezeket nézik nem hivatalos dokumentummal kapcsolatban, azok túlságosan unatkoznak…. vagy többnek érzik magukat mert pár szó nem fog ki rajtuk, de attól még ugyan úgy lehetnek hiányosságaik mással kapcsolatban az életben…. csak azt más emberek nem tuddják róluk, ezért ők nep kapnak leoltást a neten érte….
a nyelvi Trollok mellőzenek……
A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem.
Én azért mindig kijavítom, ha a számítógép aláhúzza ….. amit lehet jól, az menjen ki jól.
nekem az Operában megnyitott weboldalakon nem húz alá semmit, nem fogok külön megnyitni egy Word-öt csak azért, nehogy valakit megsértsek a nyelvtani hibáimmal…
nem megsértésről van szó… egyszerűen csak tiszteld meg a saját anyanyelvedet, hogy helyesen használod… nem lehetetlen ám megtanulni tökéletesen magyarul. ;-)
hivatalos dokumentumokat pontosan írom meg, de a kötetlen írásnál nem érdekel hogyan írok…nem tisztelem sem a vallásokat sem a hozzá tartozó egyházakat ( az emberek irányítására lettek kitalálva semmi másra..) … azért mert más érez bármit is irántuk nekem nem kell….
Embernek tartom magam. hogy érthető legyek: nem Európainak, nem Magyarnak, nem Pestinek,nem Ferencvárosinak , hanem Embernek… nem érdekel sem börszin sem vallás ameddig nem kötnek belém…..
azok a kevés emberek közé tartozom akik megelégelték a nemzeti maszlagot világszerte. akik megértették hogy az meberiség csak akkor fog a következő civilizációs szintre lépni, ha megszünnnek a nemzeti és vallási fundamentalista eszmék….
Nem érted?! Nem azért próbálunk helyesen írni, mert így mások nem tolnak le!
Én igazából csak röhögök azokon, akik súlyos hibákat vétenek.
Saját magadat minősíted! Persze én azt nem sajnálom, hogy te magadat ennyire tartod.
Szóval csak bátorítalak, írj csak hibásan. Így pontosan tudni fogja mindenki, hogy kivel áll szemben.
Ha ez neked nem belső kényszered, akkor nincs mit tenni.
Tanácsolni tudjuk csupán, hogy törekedj a helyes írásra, aztán ha nem fogadod meg, te bajod.
Besértődni egy kritikán lehet, csak nem érdemes.
A kritikát inkább meg kellene szívlelni, szigorúan saját érdekedben!
Az önéletrajzodban elejtett hibákat senki sem fogja kijavítani! Csak azt veszed észre, hogy már be se hívtak meghallgatásra.
“akik ezeket nézik nem hivatalos dokumentummal kapcsolatban, azok túlságosan unatkoznak” ha figyeltél volna arra is amit írok nem csak a hogyanra…természetesen ha hivatalos papírt írok , akkor odafigyelek és még biztonság kedvéért hibaellenőrző funkciót is futtatotk mielőtt beadnám bárhova is.
ismétlem nyelvi Trollok mellőzzenek !!! nem érdekel mennyi hiba van abban amit írtam, és aki továbbra is azon nyáladzik az tényleg nem képes sem értelmezni sem felfogni amit írtam…. ebben az esetben nagyobb a problémája mint nekem…..
Én azért mindig kijavítom, ha a számítógép aláhúzza ….. amit lehet jól, az menjen ki jól.
szerintem senki nem tolja le, de azért azt meg kellene jegyezni, hogy nem rohadtúl és nem rosszúl, hanem rövid u-val: rohadtul és rosszul… mindenki vét hibákat, rég volt az iskola, de aki sokat olvas könyveket, az szinten tarthatja a megtanultakat…
látom a nyelvtant nagyon vágod, csak az értelmezés valahogy nem megy, mert érezhetően nem értetted amit írtam……
A helyesírás vagy a slendrián írás két különböző téma.
Ha tudok helyesen írni, akkor megtanultam valamikor az iskolában.
Ha slendrián az írásom, akkor az engem jellemez.
Én megtisztelem a saját anyanyelvemet azzal, hogy igyekszem megfelelően és helyesen használni. Ha mindenki mindent úgy írna le, ahogy neki éppen kedve van hozzá, akkor nem is tudnánk írásban kommunikálni egymással. Ezért vannak a helyesírásnak szabályai, amit már csak a saját nyelvünk iránti tiszteletből illik betartani. Ha más nyelvet nem is tudunk, legalább a sajátunkat tudjuk már tökéletesen, hibák nélkül. Nem?
Annak idején (1965-70-es évek) úgy tanultuk, hogy örömöt szerzünk, bánatot okozunk. Minden műsorvezető a tv-ben úgy használja, hogy örömöt okozunk. Vajon az ifjabb generáció nem ugyanazt tanulta?? nekem nagyon bántja a fülemet.
‘Elnyerte méltó büntetését’ (vagy még jobb: ‘Elnyerte méltó bűntetését’).
Jutalmat lehet elnyerni, büntetés lehet kapni, (ki)érdemelni.
Nagy baj lenne, és nagyon szegényes volna a nyelvünk, ha minden szót csak az elsődleges értelmében lehetne használni. De szerencsére ez nincs így, ezért lehet akár magát a jutalom szót is büntetés értelemben használni, pl. Petőfinél: “S míg jutalmát jó, rossz meg nem kapja…” Egyébként nem nehéz belátni, hogy a szó eredetileg azt jelenti: “ami jut”, a nyer pedig azt, hogy “szerez”.
Akkor én elnyerem méltó jutalmamat. Érdekes még a különféle népeknek a pénzhez való viszonya:
A francia nyeri a pénzt, a német kiérdemli, az amerikai csinálja, a magyar pedig keresi, de nem találja!
MUSZÁLY. Szörnyű.
A fenti példa alapján (amikor az igekötő és az ige közt egy másik szó áll, mindhárom szót külön írjuk) eszembe jutott egy hasonló példa. Engem leginkább az zavar, amit manapság egyre több helyen tapasztalok, hogy ha az igekötő az ige előtt áll, külön írják. Ebben az esetben pedig egybe kell írni. :)
Tisztelt “Varkonyi Andras” úr ! Egyelőre egyetértek Önnel,ami a helyesírási szabályokat illeti.Azonban mélységesen felháborít ahogyan Ön “mélymagyarkodik” ! Meg tudja-e nekem mondani , hogy nemzet nyelvészei használják még nemzetükre ezt a megalázó kifejezést ? Mondjuk :mélynémeteskedés,mélyfranciáskodás,mélyszerbkedés,mély- osztrákoskodás,mélyangolkodás …? Sorolhatnám még a végtelenségig.Önök egyes magyar “nyelvészkedők” azt gondolják,hogy a magyar emberek még nincsenek eléggé megalázva, és kitalálnak olyan szószerkezeteket,amelyekkel még jobban sárba döngölhetik az amúgy is önbizalom-vesztett magyarságot ! Tisztelettel: mélymagyarkodó.U.i. nem vagyok Charlie !
Nekem a következők nem tetszenek nagyon: nálamnál, mint ahogyan a reklámban is mondják, vagy “átbeszél” valamit. Egyébként nagyon zavar a mondol, mehetel, fogol, stb. igeragozási mód, pedig utánanéztem, s nyelvjárásként definiálják. Még a számítógép sem tudja értelmezni, pirosan húzza alá.
Kedvencem: onnastól, innestől kezdve!!!! Én még úgy tanultam, hogy innen, onnan :-) Már az onnantól is hasogatja a fülem :-)
Lehet, hogy volt már, de a legújabb kedvencem a megríkat-megsirat. Fiatalok előszeretettel használják az utóbbit akkor is, amikor a megríkat lenne a helyes.
Itthol,otthol…….Nekem ez “itthon” és “otthon” marad örökre……..Pedig sokszor találkozom velük ebben a formában,és nyílik a bicska a zsebemben !(Persze könnyen lehet,hogy így is helyes,bár remélem,hogy nem…!)
Nem helytelen, tájszólás…
Akkor kérdem én
Mi újság a bevezetőben írt .-/bemásolom:
szinte mindehol/,- szó helytelen használatával?/,- talán mindenhol,-vagy tán nem ez a helyes?
Erről,- ennyit..
Ilyen állat márpedig nincs – mondta az egyszeri parasztbácsi a zsiráfra az állatkertben. Először azt gondoltam, egyszerű elgépelés, mert “ilyen szó márpedig nincs”. Azért kíváncsi voltam, hátha másnál is előfordul, beírtam hát a jó öreg Google keresőbe, és meglepődtem: 48700 találat a világhálón. Pedig nincs is ilyen szó. Egy másik hasonló származék a “hőmérséglet” (csupán 5580 előfordulás, illetve mostantól még egy).
bicigli
Természetesen semmi baj nincsen a “szinte mindenhol” kifejezéssel. Azt jelenti, hogy “majdnem mindenhol”. A “mindehol” meg egyszerű elgépelés, ezen ne akadjunk már föl.
“ezen ne akadjunk már föl.”
föl? fönt? fent?
Hm, hm, jó meglátás, köszi!:)
Egyértelműen a “deviszont”… Hát kérem, az vagy DE vagy VISZONT!! A másik pedig a “megmondom az őszintét” ezeket az embereket, akik ezt kimondják, ki tudnám lőni az űrbe!!!
Tavaly eldogadták a “de viszont” kifejezést helyesnek :/
Nemcsak elfogadták, hanem egybeírandó lett ez az új helyes szavunk: “deviszont”.
Ez egy baromság.
Attól még így van, l. http://www.origo.hu/itthon/20140221-interju-ittzes-noraval-a-magyar-nyelv-nagyszotaranak-foszerkesztojevel.html
A de viszont kifejezéssel ugyanúgy nincs semmi baj, mint a dúsgazdag szóval (ti. a dús szó is azt jelenti, hogy “gazdag”). Egyszerű ismétléses fokozás, pont úgy, mint a nagyon-nagyon.
http://www.origo.hu/itthon/20130308-a-magyar-helyesirasi-szabalyzat-tizenkettedik-kiadasanak-tartalmabol.html
1-jén, 1-én kérdéskörhöz
az “e” kérdőszócska az állítmányhoz kapcsolódik – — nem-e hallottad váááááááá
“hagyd abba a csuklást!” … hogy mondjuk helyesen? … “ne csuklikolj!”? … vagy “ne csukolj!”? :D … erre nem tudott magyar tanárom válaszolni! xD
ne csukljál :D
Csukolj/csukoljál.
Es a csiklandozas? Ne csiklandozz, mert ez engem csiklandit? csiklandoz? csiklik? csikland?
Ne csuklodj?
Ne fürggye le! :-)
E heti és eheti. Mindkettő helyes, de egész mást jelent!
Secc perc……. folyásolja be…… ( istenem leírni is szörnyű ezeket… ) igazándiból… na, ezek nagyon hajmeresztőek :D
Újabban terjed a nagybetűs szókezdés, valami rosszul értelmezett tiszteletből. Mindenféle főnevet, melléknevet képesek nagybetűvel írni, pl. Magyar, Kedves, Övé. Legújabb gyöngyszem, frissen fellelve: “13. Kerületben a Kárpát utcai CBA-nál ül az Úr. ” A kerület is kezdődhetne kis kával, de az Úr, az nem a CBA előtt ül, mint hajléktalan, hanem a mennyekben!
Mostanában terjed, hogy a mondatot kis betűvel kezdik.
Kisebb gond, mert az egyszerű lazaság, hivatalosabb közegben ugyanazek az emberek nagybetűvel kezdik a mondatot. A mindenféle főnevek, melléknevek és névmások kényszeres nagybetűzése viszont komoly agyi problémára utal.
Lehet, hogy egy ilyen írás ápolja az anyanyelvet, de amint látom, ez itt inkább csak táptalaj azoknak, akik élvezettel cikizik mások nyelvhasználatát… Ugye a cikizők tudják, hogy mindez előszobája a lingvicizmusnak?
Legyen inkább lingvicinizmus :)
Engem a -ban, -ben ragok helytelen használata zavar nagyon, amikor helyette sokan a -ba, -be ragokat alkalmazzák. Pl. “Iskolában vagyok” helyett “iskolába vagyok”. Fülsértő. Miért terjed ilyen tömegesen ez a rossz alkalmazás?
köszönöm, Renáta, megírta, amit én is írtam volna! :)
Benn maradok az iskolába, mert klubbdélután lessz. Dúrva jó zene lessz, táncolnák ott mindenkivel, de tízre muszály hazamenni. ;)
Engem is nagyon zavar. Kerdeztem egyik baratnomet, aki rendszeresen rosszul hasznalja, meg olyan helyzetekben is, mikor megvaltozik a mondat ertelme. Azt mondta, nem tudja sosem a helyes valtozatot. Pedig egyszeru szerintem, valahova -ba/-be megyek, valahol pedig -ban/-ben (benne) vagyok.
A -ban, -ben és -ba, -be használatát mi is így tanultuk. Vagy ötven éve. Helytelen használata pedig szerintem nem egyszerűsítése a magyar nyelvnek, hanem annak durva rontása. (A német nyelv is megkülönbözteti: in das Haus – a házba és in dem Haus -a házban) A magyar nyelv nagyon gazdag, színesen kifejező. Megőrzésre érdemes. Persze a változásokat is el lehet fogadni, ha van értelmük. Még a terjedő idegen szavak használata ellen is csak akkor tiltakozom, ha egy meglévő értelmes magyar szó legalább olyan pontos, mint a “felvágásból” használt idegen szó.
Hát pont a német nyelvvel, ahol az egykori gazdag főnévragozásból mára mindössze két rag maradt, pontosan ugyanilyen egyszerűsödés következtében, nem példálóznék. De ugyanígy tűnt el az angol, a francia vagy az olasz nyelv rengeteg ragja is, sőt a magyaré is.
Ami nem azt jelenti amúgy, hogy ez a jelenség tetszik nekem, de a nyelvek bizony pontosan így változnak, a mai magyar változásait megfigyelve megérthetjük, miért különbözik mára annyira pl. a francia igeragozás az egykori latintól.
Egyébként hasonló folyamat figyelhető meg a -stül/-stül ragnál, amit – szerintem sajnos – sokan -stól/-stől alakban használnak (azaz táskástul helyett azt mondják, hogy táskástól, ami pedig szigorúan nézve egy baromság).
Na igen… Én német nyelvterületen élek, tudnék mesélni miben hasonlít a manapság beszélt német arra a németre amit a magyaroknak az iskolákban és nyelvtanfolyamokon tanítanak. Nagyjából semmi köze egymáshoz a kettönek.
A német már rég nem használ olyan alakot hogy “in das Haus” vagy “In dem Haus”. Helyette az “ins Haus” vagy “im Haus” a szokásos kifejezés. Szerinted mit ront egy “n” hang hiánya egy mondatban? A nyelvet a hétköznapokban nem gazdagságra, hanem kommunikációra használjuk. Legyen minél egyszerübb.
Mert rövidül, egyszerüsödik a nyelv. Magyarorszagon nagyon lassan, es kis valtozasok vannak. latnad mik vnna Ausztriaban… Minden nyelv folyamatosan valtozik a hasznalok az egyszerüsegre törekszenek. Ezert lesz a ban-ben-böl ba es be.
Nem értek egyet veled. Teljesen mást jelent, a nem megfelelő rag használata. Nem egyszerűsítés, hanem inkább lustaság és/vagy butaság. Természetesen a szövegkörnyezetből általában ki lehet következtetni, hogy mit is akart mondani az illető. Számomra akkor is fülsértő.
Teljesen egyetértek.
Nem annyira “teljesen más” a két dolog, mint amennyire gondolod: az “egyszerűsítés” oka legtöbbször mi más lenne, mint a “lustaság és/vagy butaság”?…
A “lustaság” amúgy is a technika fejlődésének egyik legfőbb mozgatórugója! (persze nevezhetjük energiahatékonyságnak is, vagy takarékoskodásnak az emberi munkával, az emberi erőforrás kímélésének… mindegy.)
A nyírségben beszélnek úgy, hogy megyek mamánál! Ahelyett, hogy mamához menne.
Máshol meg úgy beszélnek, hogy megyek a mamához – ahelyett, hogy a mamánál menne.
Így van!
A többi mellébeszéd; lusta butaság! ..És fordítva!
“A szobába vagyok.” Elmesélnéd milyen következtetéseket kell tenned ahhoz, hogy megértsd a mondatod? Nekem semmilyet, tökéletesen érthetö, és nem félreérthetö az “n” használata nélkül is. Akkor mihez is kell az az “n” ? Igen, lustaságból fejlödik a nyelv is, mint minden más. Lusta vagy gyalogolni, jármüvel utazol. Lusta vagy kézzel mosni, gondolom neked is van mosógéped. Sorolhatnám… Most akkor szégyellned kellene a lustaságodat ? Számodra még fülsértö, a következö generáció meg max. a nyelvtan órán fogja a “helyes” alakot hallani/használni. Idövel ezek el is fognak tünni a hétköznapi nyelvböl.
Valóban egyszerűsödés miatt lenne? Például szobában helyett szobába. Hàt ezek szerint teljesen mindegy lenne, hogy a szobába bemegyek, vagy a szobában vagyok? Hát nem ugyanaz, az egyik azt jelenti, hogy tartok valahova, a másik meg hogy már ott tartózkodom. Így elfogadhatatlan azzal magyarázni, hogy a nyelv egyszerűsödik, mivel ezzel a változtatással a jelentés változik.
Nekem például a suliban ezt elsők között tanították nyelvtanból, és meg kellett tanulni.
Van ismerősöm is aki szintén rosszul használja ezt, de ezt tudja is és nem magyarázgatja ilyesmivel.
Ez igenis lustaság vagy sokkal inkább tanulatlanság.
A világot a lustaság fejleszti. Lusta volt az ember gyalogolni, felült a lóra. Lusta volt lovagolni, feltalálta az autót. Mostmár vezetni is lusták vagyunk, önvezetö autót akarunk… Így megy ez, akkor is ha néhányaknak ez nem tetszik. Visszatértve a nyelvtanra, a szövegkörnyezetböl tökéletesen kiderül hogy benne vagyok-e a helyiségben vagy megyek a helyiség felé. “A szobába vagyok”. Mit tudsz te ezen félreérteni?
Félre nem értem, de ettől még nem lesz helyes és ez a lényeg. Ilyen alapon a szövegkörnyezetből sok más is kiderül és akkor az egész téma, amiről itt folyik a beszélgetés fölösleges…
“A szobába vagyok.” Pedig akkor sem lesz helyes, akárhogy magyarázgatjuk és tanult, olvasott ember fülét bántja.
És nem lustaság miatt lett ló, majd autó, hanem mert a világ felgyorsult, ezért használunk már inkább emailt is, postai levelezés helyett.
Ettől még az értékeket őrizni kellene, nem védelmezni, hogy egyesek szerint ez miért nem gond. Igényes ember veszi a fáradtságot, hogy a saját anyanyelvét megtanulja helyesen használni.
Ezen az alapon beszélhetnénk úgy mint a régen élt emberek, használhatnánk a “vala” kifejezést, mert az annyira szép volt… Lehet hogy ezt te meg néhenyan komolyan gondolják, de az embereket ez nem érdekli… Nekem kényelmesebb az “n” elhagyása, eztán sem fogom használni, csakúgy mint egyre többen. ;-)
„Igényes ember veszi a fáradtságot, hogy a saját anyanyelvét megtanulja helyesen használni.”
ez díjnyertes, hadd lopjam el, lécci! :-) [segít: fáraDSágot ;-) ]
na de komolyra fordítva:
“ettől még nem lesz helyes és ez a lényeg”: a lényeg éppen a megkülönböztetés “tudománya”: a cikkben vegyesen vannak helyesírási és egyéb nyelvhasználati kérdések feszegetve.
fontos HASONLÓSÁG e két csoport között, hogy mindkettőre igaz: pont attól lesz valami helyes, hogy egyre többen – és végül nagyon sokan – használják (/ használják valamilyen módon / valamilyen értelemben)
viszont fontos KÜLÖNBSÉG, hogy
(1) a helyesírási kérdésekben mindig meg tudjuk mondani, hogy valami helyes, vagy nem (eltekintve 1-2 kivételtől), hiszen a helyesírási kérdésekre egy testület által meghatározott szabálygyűjtemény vonatkozik, amely alapján (általában) eldönthető, hogy valamit hogy kell írni (vagy kimondhatjuk, hogy az adott kérdésben nem igazít el a szabályzat).
természetesen “az Akadémia” figyelembe veszi, hogy a nép hogy használja, és valamelyest követi azt (vö. a fent említett HASONLÓSÁGgal).
(2) ugyanakkor vannak azok az “egyéb nyelvhasználati kérdések”, amelyekről nincsenek konkrét szabályok, hanem legfeljebb olyan “illemszabályokat” és megfigyeléseket olvashatunk róluk, amelyek megpróbálják leírni, hogy hogyan is működik a dolog: pl. leírják, hogy egy-egy területen milyen szavakat használnak, milyen ragozást használnak (pl. “urambocsá” suksükölnek, nákoznak), milyen kiejtést használnak stb. …
még az “illemszabály”-gyűjtemények, vagyis nyelvhasználati tanácsadó könyvek/oldalak is csak leírnak valamit: bár olyan, mintha “szabályokat”, instrukciókat adnának, valójában emögött is egy jelenség megfigyelése van: pl. hogy “a művelt köznyelvben ezt általában így-és-így szoktuk használni [ezért ezt javasoljuk]”; “ki fognak nézni egy úri társaságból, ha így-és-így mondasz/írsz valamit [ezért tanácsos máshogy írni]”; “tanult, olvasott ember fülét bántja, ha ezt mondod [tehát inkább mondd azt, hogy …]” stb.
és erre is igaz a fenti HASONLÓSÁG: ahogy a többség mondja/gondolja/érzi, az lesz a “norma”.
amikor valaki megtanulja az anyanyelvét, akkor természetesen a saját közegének nyelvét tanulja meg, ha nákolással, akkor azzal, ha “pálócos” beszéddel, akkor azzal, ha a ban/ben helyett ba/be-vel, akkor azzal – és akkor neki az lesz az anyanyelve.
(az egy másik kérdés, hogy ki hogy ír: pl. azok, akik nem mondanak ban/ben-t, de legalább közepesen műveltek, azok ban/ben-t fognak írni, mert tudják a különbséget, csak nem ejtik.)
hogy egy szülő vagy egy tanár milyen beszédre tanítja a gyereket, az inkább az “anyanyelv tanulása” című részbe tartozik, tehát ott rendben van az, hogy a saját ízlése, adott közege szerint nevel, megmondja, hogy “ejtsd ki szépen, gyermekem, azt a szóvégi -ban/ben-t, én is milyen szépen mondom, látod” – de azt azért nem árt tudatosítani a gyerekben, hogy nem mindenki beszél egyformán, és az elég gázos, ha ez alapján lenézi/cikizi/megalázza a másikat.
ha pedig már felnőtt, magyar anyanyelvű emberek mondják meg egymásnak, hogy miért nem jól beszéli a másik a saját anyanyelvét, az pláne nevetséges/siralmas.
tehát ne mondd, hogy “nem helyes”, mondd, hogy neked nem tetszik, mondd, hogy csúnya, mondd, hogy igénytelennek tartod, hogy pongyola, hogy trehány – de hogy helytelen?…
(ismétlem, a gyerekednek – bizonyos korig – természetesen megtaníthatod, hogy hogy beszéljen, az más téma)
———-
“nem lustaság miatt lett ló, majd autó”: bár valóban azt szoktuk mondani a technikai fejlődéssel kapcsolatban, hogy “a lustaság viszi előre a világot, ld. pl. a kerék feltalálása”, de ez a megfogalmazás persze direkt kicsit (ön)ironikusan van megfogalmazva :-), mondhatjuk szebben, pl. a hatékonyság növelése, az élőmunkaigény csökkentése, stb., oké, így tényleg szebben, komolyabban, píszíbben hangzik.
(meg hát egyébként a konkrét esetekre sem igazán mondható, hogy egy lusta ember találja ki: a feltalálók/fejlesztők általában sok munkát feccölnek bele, hogy a végén “lustálkodhassanak” [a többiek]… :-)
“mert a világ felgyorsult, ezért használunk már inkább emailt”: öö… hát szerintem pont fordítva: inkább a technikai vívmányok miatt gyorsult fel a világ. tehát nem arról van szó, hogy az emberek, a kapcsolataik, a kommunikációjuk, a munkájuk, az igényeik felgyorsultak, és ezt próbáljuk kétségbeesetten követni a technikával, hanem a technika által lehetővé tett tempó hat az emberre….
“az értékeket őrizni kellene”: OK, de mi az az érték, amit őrizni szeretnél, a nyelvünk? mert annak már jó rég óta ugyanúgy (vagy még sokkal nagyobb mértékben) része a kiejtésben visszaszorult ban/ben, amellett persze, hogy írásban (egyelőre) meg van őrizve.
vagy beszéljünk inkább ómagyarul? ősmagyarul? melyik (vagy melyik volt, illetve melyik vala) az igazi szép, ideális, optimális magyar nyelv?
“Van ismerősöm is aki szintén rosszul használja ezt, de ezt tudja is és nem magyarázgatja ilyesmivel.
Ez igenis lustaság vagy sokkal inkább tanulatlanság.”
tök jó, hogy egyik mondatod üti a másikat…
az ötödikhez: “Helyes-kedves helység Bonyhád, hol a konyhád helyiség.”
forrás:
muszáj–> ly-vel priceless..
Ki lehetne egészíteni a cikket a “külömben”, “külömböző” szavakkal. A társaság fele biztos, hogy m-el írja… Ezen kívül megemlítendő, hogy bizony sokan zokon veszik, ha akár az elemi helyesírási hibákat is felrója nekik valaki.
Kérlek, ne vedd zokon, de helyesen: „m-mel írja”!
A társaság (másik) fele szerintem nem tévesztené el. :-) (Mármint az itteni társaságé… És a nagyobbik fele… :-)
Engem az -al/-el, tudtommal nem létező, toldalék használata zavar nagyon. Ott le tudják írni helyesen, ahol magánhangzóra végződik a szó, de ahol mássalhangzóra, ott nem. Pl. (Jobb hirtelen nem jut eszembe): Johnny Depp-el, de Tokyo-val. Ha csak nem változott a szabályzat és került be -al/-el toldalék, akkor a Depp-pel lenne a helyes, nem?
Helyen kotojel nelkul, egybeirando, csak akkor kell a kotojel, ha a leirt forma elter a kiejtestol. Peldaul francia szavaknal, mikor a szovegi -e nema. A harom massalhangzot kettore kell roviditeni, tehat helyesen “Deppel” lenne.
Tévedés, tulajdonneveknél nem érvényesül az egyszerűsítés elve, tehát Depp-pel, Mann-nal. A keresztnevek egyébként ez alól kivételt képeznek, de az új szabályzat ezt eltörli, tehát hamarosan a Bernadettel helyett is a Bernadett-tel lesz a helyes forma.
Pl. Megszeretném venni, Helyesen: szeretném megvenni, stb Vagy esetleg: meg szeretném írni, Szeretném megírni-helyesen így kellene :)
a meg szeretném venni helyes, csak nem egybeírva!
Gyakori még a “végett” és “miatt” keverése. “Betegség végett nem tudtam menni’ – pedig itt a betegség nem cél, hanem ok, helyesen: betegség miatt…
Vagy amikor bemondja a hirado, hogy baleset tortent, de nem halt meg senki. A “de” itt csalodottsagot fejez ki, nem lenne szabad hasznalni.
Honnan hallottad ezt az ökörséget, hogy a de csalódottságot fejez ki?
Engem a tárgyak megszemélyesítése idegesít. Egyre több helyen hallani, hogy őt szeretném kérni, őt tudom mutatni. Egy tárgy nem Ő, bármilyen finom, vagy szép is. Ezt is megtanultuk az iskolában, ennek ellenére egyre csak terjed, én meg egyre idegesebb vagyok az emberektől.
Pedig ez szerintem kifejezetten kedves. Megszemélyesítek valamit, ami azelőtt csak egy “az” volt. Nekem tetszik az élettel / szereppel való felruházása ételeknek / tárgyaknak. :-)
Csatlakozom en is, nagyon idegesito!
Ez csak humor. Egyébként költők is sokszor élnek ezzel, miért ne? A nyelv nem egy merev szabályrendszer, amir életünk árán is be kell tartanunk. Én sosem mondok ilyet, de ha valaki pont ezekkel a nyelvi eszközökkel tudja kifejezni az érzéseit meg a gondolatait, akkor tegye!
Borzasztó ! Sajnos egyre gyakrabban hallani !
A légy szíves kifejezést a legtöbben akkor is ebben az alakban használják, ha több emberhez szólnak. Szégyen, de sokszor pedagógus kollégáimtól is hallom: ,,Gyerekek, üljetek le, légy szíves!” Pedig a létige felszólító módjának is van többes száma, legyetek szívesek helyesen használni!
Ugyanígy kevesen használják az önöző formáját: legyen szíves, legyenek szívesek!
Így változik, ebben az esetben azt is mondhatjuk, hogy gazdagodik a nyelv. A magyarban sajnos nincs olyan szó, mint pl. a németben a bitte vagy az angolban a please, amellyel konkrét megszólítás nélkül lehetne kérést kifejezni, így a “légy szíves” ragozatlan alakját kezdik el ebben az értelemben használni az emberek. Hasonlóképpen alakult ki hivatkozásoknál a “lásd” szó (pl. “lásd a 2. mellékletet”), ezt is tegező formában használjuk ugye akkor is, ha egyébként magázzuk az olvasót.
muszáj – muszály….
ki vagyok tőle :D
Kivagyok tőle- egybe kell írni ebben az esetben…
Kellesz, enyimé, motrot, huppanik, koppanik, es az egyeb ilyen “vicces” kifejezesek….
A „kellesz” helyes, de te nem erre gondoltál, hanem a “kell lesz”-re, vö. pl.:
http://www.e-nyelv.hu/2013-09-26/kell-lesz/
http://www.e-nyelv.hu/2010-10-15/szabadott-volna-kell-lesz/
Az üzenetekben gyakori a kérés: “küldd tovább”, csak az a baj, hogy egy d-vel írva! Még kifejezetten nívós küldeményekben is ott dísztelenkedik a helyesírási hiba. Természetesen így nem küldöm tovább, minek népszerűsítsem a helyesírási hibát.
Ötön, vagy öten, haton, vagy hatan…
Erdélyben ötön, Magyarországon öten. Erdélyben mateket, Magyarországon matekot :) én legalábbis így szoktam megállapítani, hogy ki honnan származik, és szerintem mindkettő helyes az adott nyelvi környezetben. Pl. ritkán hallani Magyarországon, hogy “jobbra eridj” Erdélyben viszont elég sűrűn. Budapesten örülünk valaminek, Erdélyben örvendenek :) Hogy mi a helyes, az talán nem is annyira egyszerű, hiszen a nyelv él, és folyamatosan változik. Régebben általános volt pl. a nevek előtti névelő használata, még irodalmi művekben is (Huni bejegyzése), manapság kevésbé szép megoldás, elszokott tőle a fülünk
.
Elvileg, ha következtesen használjuk, különbség van a jelentésük között (legalábbis a művelt köznyelvben, nyelvjárási alakokról nem tudok nyilatkozni).
Öten/hatan = pl. öten/hatan voltunk (-an/-en képző, számokhoz illesztjük)
ötön/haton = pl. “haton túl” vagy “tíz helyezésből az első ötön…” (-n/-on/-en/-ön rag, egy rakás dologhoz illeszthetjük)
Kaphatók vagy kaphatóak? Töpörtyű vagy tepertő? Lejjebb vagy lentebb? Fölé vagy felé? Amiatt vagy azmiatt?! Tőle lentebb vagy nála lejjebb?
Kaphatók vagy kaphatóak
Töpörtyű vagy tepertő
Lejjebb vagy lentebb
Fölé vagy felé
Ezek közül a hagyományos nyelvhasználat alapján mindegyik alak helyes.
Amiatt vagy azmiatt
Olyan, hogy “az miatt”, pláne “azmiatt” nincs a művelt magyar nyelvben.
Tőle lentebb vagy nála lejjebb
A “tőle lentebb”-féle alakok úgy 20 éve jelentek meg a magyarban, előtte ilyet senki nem mondott.
Üdvözlöm kedves Ágnes.Nagyon örülök a lehetőségnek,hogy kérdezhetek Öntől.Engem az zavar,hogy sokan spórolnak a mondatukban akár leírva,akár kimondva az “a”,és “az” elhagyásával. P-l. Hogy helyes?” Beszéltem elnök úrral erről a problémáról.” Vagy: “Beszéltem az elnök úrral erről a problémáról.”Az ilyen mondatokat sokszor lehet hallani a Tv-is képzett emberektől. A válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: B. szabó László .
És nagyon sokan épp tulzásokba esnek, főként anyaországiak. Szemálynevek elött miért kell névelőt használni? A Pista, a Julcsi…..
http://www.nyest.hu/hirek/nevelo-a-nev-elott
Ezt a kérdést már én is nyomozgattam korábban, sokféle vélemény és cikk van a témában, egy közülük -szerintem érdekes, ajánlom figyelmedbe.
Kedves Ágnes! A -val, -vel helytelen kötése szúrja a szememet rémesen! Egy egyébként színvonalas írást tönkretesz. Amikor A 10 százalékkal ill. 10%-kal helyett 10%-al lesz. Olyan egyszerűnek tűnik, hogy a -val,-vel hasonul, sokan mégsem tudják. És nem tűnik fel nekik, hogy nincs olyan, hogy -al, -el illetve hogy akkor mit is jelent az -al, -el? Valami-vel, nem pedig valami-el ugye. :) Na erről mehetne egy posztáramlat a f-on!
Üdv, Edina anyu
A 4. pontban magam is kaptam segítséget most ezzel. Valóban ezek a leggyakoribb hibák, de még ide tenném a muszáj-t is, amiről úgy tudom pár évtizede változott j-re.
Na és a higyj a helyes higgy helyett :-)
FYI: A muszáj sosem változott j-re – mert mindig is j-vel volt. Egyelőre még ma is azzal van, aztán lehet, hogy „nemsokára” (30/50/60 év múlva) már csak az ment meg minket (akarommondani utódainkat) attól, hogy a „muszály” is elfogadható legyen, hogy az ly-t végleg eltörlik a helyesírásunkból…
Kedvencem a zöldségpiac. Rengeteg új kifejezéssel gyarapodok minden egyes kirándulás alkalmával: bani (banán), nari (narancs), kápi (káposzta), ubi stb. nyilván azért zavarnak ezek, mert kertészmérnök vagyok, és talán érzékenyebben reagálok az ilyen típusú átkeresztelésekre. Kertészeti vonalon több tévesztés is van: pl. a káposztafélék esetében létezik fejes, vörös és kelkáposzta (ellenben nincsen lila káposzta, akkor sem, ha inkább lila színű, mint vörös…) továbbá, a zöldség egy gyűjtőfogalom, és még véletlenül sem azonos a petrezselyemmel (zöldség zöldje: lehetne akár paradicsom levél is :) ) A másik nagy tévhit: az eper / szamóca kérdéskör. Az eper (Morus alba) fán terem (általában szederként említik, de a szeder nem ez, mert az egy másik növény). A szamóca (amiből ismerünk erdei illetve termesztett változatot) pedig nem eper :) -önmagában mindegyik kifejezés létezik, de itt is a helység /helyiség esete áll fenn.
Az epret az összes magyar ember epernek hívja, kivéve azt a kb. ötezer szakmabelit. Na most ki alkalmazkodjon, 13 millió magyar az 5000 kertészhez vagy 5000 kertész a 13 millió magyarhoz? Szóval ez nem a helyiség és a helység, hanem inkább a teknősbéka és a teknős esete. Egy biológus sosem hívná a teknősbékákat teknősbékának (mivel nem békák), de vegyük már észre a különbséget a tudományos és a hétköznapi nyelv között. Az egyszerű emberek hadd hívják már úgy a dolgokat, ahogy sok száz év alatt megszokták!
Ez nem tudomány vagy hétköznapi ember kérdése: létezik eper, szeder és szamóca. Mindhárom. És vidéken tudja is idős és fiatal, hogy melyik melyik. Én sem a kertészeti egyetemen sajátítottam el a pontos magyar megnevezéseket (ott ugyanis – éppen a tudományos pontosság miatt – kizárólag latin neveket használtunk, az nem félreérthető…) Az eper és a szamóca amúgy megoldódott “önállóan”, mert sokan hozzáteszik, hogy földi eper – és máris egyértelmű a dolog. Egyébiránt pedig a kérdés úgy szólt, hogy mi zavar illetve mik azok a hibák, amelyekkel találkozunk, és én erre válaszoltam – mert tetszik vagy sem, ezek félreérthető, számomra néha zavaró hibák. Egyetlen szóval sem kértem azt, hogy most aztán mindenki azonnal alkalmazkodjon :), mint ahogyan a helység /helyiség közti fogalmi eltérést sem fogja az a 10 millió magyar hirtelen helyesen használni, aki egyébként eddig fordítva alkalmazta. Nem is szoktam szóvá tenni, ha belebotlok, a gyermekemnek megtanítom helyesen, én helyesen alkalmazom, a többi pedig mindenkinek a saját ügye.
Pontosan az tudomány kérdése, hogy teljes egyértelműségre és logikusságra törekszünk-e a nyelvhasználatunkban. De fogalmazhatsz másképp is, mindegy, milyen elnevezést alkalmazunk. Lényeg, hogy én pl. már sok ezerszer használtam életemben az “eper” szót, és sem az én, sem a beszélgetőpartnerem számára sem volt kétséges egyetlen alkalommal sem, hogy mire gondolok. Erre:
https://www.google.hu/search?q=eper&es_sm=122&source=lnms&tbm=isch&sa=X
Tudományos környezetben nyilván mindig következetesen kell megnevezni a dolgokat, hétköznapi beszédhelyzetekben viszont, mint látható, a jelenlegi helyzet is pontosan megfelel, a legtöbb beszélő számára nemhogy napi szinten, hanem egész életében soha nem keletkezik egyetlen félreértés sem ebből a vélt pontatlanságból.
A burgonya az magyarul krumpli (esetleg pityóka), ugye?
A burgonától feláll a szőr a hátamon.
Meg a sertés. Szerintem az magyarul a disznó!
Miért, a burgonya szóval mi a fene baj van? Egyébként a krumpli is német jövevényszó (a délnémet Krumpel szóból ered).
Jelenlegi ismereteink szerint amúgy a sertés (serte) szó régebbi eredetű a magyar nyelvben, mint a disznó. Nem mintha nem lenne mindegy, mindkettő rendes magyar jövevényszó, bár a stílusértéke természetesen más. Csakúgy, mint a burgonya esetén – de az, hogy neked nem tetszik a hivatalosabb, választékosabb szó, az még egyáltalán nem jelenti azt, hogy helytelen volna!
Ne alacsonyítsuk le a “krumpli” szavunkat! Mégis mitől választékosabb vagy hivatalosabb a “burgonya”?
.. tudtommal Jókai sem burgonyapürét evett..
Ez olyasmi, mint a lepke-pillangó. A pillangó a lepkék 1 családja, az összes lepkére való alkalmazása helytelen, mégis használják :)
A szamóca mifelénk a vadontermő zamatos fajtát jelenti, mig a termesztett fajtát földiepernek nevezik. A télen kapható külföldit pedig nylon- epernek, a fán termőt pedig faepernek.
Muszály / muszáj, sokan nem tudják, de nem csak itt van probléma az ly és j betűkkel
Jövevényszó, a német (es) muss sein elmagyarosodott változata. Mivel nem magyar eredetű, a ly nem lehet a jó megoldás. Nem egyszerű, van amit meg kell tanulni. Gyerekeink körében azt látom, hogy az egyetlen “gyógyszer” a j/ ly problémára a rendszeres olvasás. Sajnos, a szabadidő eltöltésének egyre kevésbé divatos formája ez :(
“Muss es sein?”
Erről és az olvasásról jut eszembe Milan Kundera regénye: A lét elviselhetetlen könnyüsége.
Meg persze Beethoven.
Akit érdekel nézzen utána!!!
könnyŰsége :-)
(Meg persze a vessző az utolsó mondatban, az is muszáj. :-)
Kedvenc összekevert szópáraim: fáradság- fáradtság, egyhangúan-egyhangúlag, szível-szívlel, tanulság-tanúság… soroljam még? És higgyétek el, már élőbeszédben ki se javítom, miért hozzak vele zavarba bárkit is? De a médiában látva (hallva) mindig bosszankodom. Pl. figyeljétek meg, az RTL Klub műsoraiban mintha szándékosan és következetesen kevernék a helység-helyiség kifejezéseket…
földművelődésügyit mondanak a földművelés helyett a minsztérium esetében :)
Mármint földművelés_i_ helyett? Hát igen, így alakult. És egészségügyit mondanak egészségi helyett, és oktatásügyit oktatási helyett, stb. Persze mindenkinek jogában áll megválasztani, hogy mi idegesíti azok közül a dolgok közül, amelyek egyébként teljesen hétköznapiak, és a többséget egyáltalán nem idegesítik… Úgyhogy a világért sem akarnálak lebeszélni róla. :-)
Sziasztok!
Nekem avval van problémám, hogy avval. Miért avval, és miért evvel???? Az is lehet, hogy aval és evel, de ez az én szememben még nagyobb probléma.
Szerintem helyesen ezzel és azzal, mert ez+vel illetve az+val. Ha jó a sejtésem akkor a -val, -vel v-je hasonul és lesz belőle z.
Minden bizonnyal rengeteg hibát ejtettem a fenti pár sorban amiért elnézést kérek, de valahol el kellett mondjam ezt a problémámat. A hideg futkos a hátamon amikor avval idegesítenek, hogy evvel.
EZZEL zárom soraimat, annyit még hozzáteszek, megtiszteltek AZZAL, hogy elolvassátok.
Időtlen idők óta létezik a magyarban az avval és az evvel szó, középkori elődeink is használták már, semmi baj nincs vele. Ebben az esetben mindkét irányban végbemehet a hasonulás.
(Nagyon gyakori szavaknál sokszor előfordulnak rendhagyóságok, különlegességek, ez is egy ilyen. Ugye mégsem reklamálja senki, hogy a van ige jövő idejét miért nem “vanni fog” formában képezzük, pedig hát úgy lenne logikus.)
Két dolog zavar rettentően: az egyik a -ba-be és a -ban -ben helytelen használata (kedvencem “az útba vagyok”, mikor azt akarja mondani, hogy úton….) és a másik, amit azt hiszem, germanizálásnak hívnak. Arra gondolok, amikor mindent egy létige segítségével fejezünk ki: a fogam meg van mosva, megmostam a fogam helyett. Persze tudom, hogy van, mikor indokolt, de akad olyan ismerősöm, aki állandóan csak így fejezi ki magát, és ez nagyon bántja a fülem…
“nagyon bántja a fülem”
Kit/mit bánt a füled?
…nem igazán értem, ezzel mi a baj…. szerintem ez szőrszálhasogatás, hiszen tudtommal teljesen elfogadott ez a kifejezés az -et toldalék nélkül is….
… el van fogadva …
Jobban hangzik az, ha a befejezett melléknévi igenevet állítmányként nem használjuk!
DE – ahogy Virág Elvtárs mondta – Nem nyitok vitát!
Szerintem nem elemezhető a mondat.
A fülem az alany? Állítmány a bántja. Tárgy nincs.
…és az értelmezhető, hogy “eltörtem a kezem”? vagy csak úgy érthető számodra, hogy “eltörtem a kezemet”? :D
Értelmezhető mindegyik.
– Eltört a kezem.
– Eltörtem a kezemet.
Az volt a kérdés, kit mi idegesit, engem ez: “eltörtem a kezem”
Versben szép, költői szabadság.
Az engem szóra hogy kérdezünk rá? Kim? Ugye nem, inkább kit? De hagyjuk, mindenkit más zavar :)
Hiába erősködsz, ez egy nagyon ősi jelenség a magyarban, birtokos személyjel mögött (kivéve 3. személy) a tárgyrag elhagyható. Legrégibb nyelvemlékeink is tele vannak ilyen alakokkal, és ennek köszönhető az engem szavunk is (ami ugye engemet lenne egyébként, ha mindenhol muszáj lenne kitenni a tárgyragot).
“Húsz esztendőm hatalom,
Húsz esztendőm eladom.”
Ez bizony nyelvtanilag hibátlan, gyönyörű magyar nyelven van mondva.
én, engem, enyém, nekem
Valahol az “engem” alanyeset lenne? Mert akkor engemet a tárgyeset…
Nem, az engem tárgyeset tárgyrag nélkül (mint ahogy a “kezem” is lehet tárgyeset tárgyrag nélkül), és az “engem” szóban az -m az eredetileg ugyanúgy a birtokos személyjel m-je volt, mint a kezem, lábam, rám, belém, nálam, rólam, felém, tőlem stb. szavaknál, és ugyanazért működik ez az “engem” szó is tárgyesetként a tárgy ragja nélkül is, mint ahogy a kezem szó is működik tárgyrag nélkül. De ugyanígy használjuk tárgyrag nélkül a “magad” szót is, pl. “ne fáraszd magad” (vagy ne fáraszd magadat, ebben az esetben nem hangzik olyan nyelvjárásiasan a tárgyrag, mint az “engemet”-nél; természetesen a -d az ebben is az E/2. személyű birtokos személyjel d-jével azonos).
És ahogy említettem, nem költői szabadságról van szó, a legrégebbi, prózai szövegemlékeinkben is benne van, az ezer év alatt fennmaradt összes írásmű tele van ilyen alakokkal, az emberek is ősidők óta így beszélnek. Nem véletlen az sem, hogy 3. személyű birtokos személyjel mellett (fogom a keze), ill. birtokos személyjel nélkül (látom az ember) véletlenül sem fordul elő a tárgyrag elhagyása. De ha téged a hivatalos előírások nyugtatnak meg inkább, akkor tudd, hogy a nyelvészek is így gondolják és az egyetemi oktatásban is úgy tanítják, hogy 1. és 2. személyű birtokos személyjelek mögé nem kell kirakni (de persze azért ki lehet rakni) a tárgy ragját tárgyesetben. Sőt a nyelvészek szerint igazából ez az őseredeti forma, és a tárgyrag az újabb eredetű fejlemény:
http://www.e-nyelv.hu/2008-06-30/a-t-targyrag-elhagyasa/
http://www.nyest.hu/hirek/a-kenyered-vagy-a-kenyeredet-edd-meg
Eszek, iszok eszem és iszom helyett. Egyszóval az ik-es igék helytelen használata.
Mindkettő helyes. Az egyik alanyi ragozás, a másik tárgyas.
ajjaj
Inkább az eszem iszom helytelen. Az ikes igék ragozása elavult, egy fosszília.
Csak az öreg nyelvtantanárokat érdekli. A Magyar Helyesírás Szabályaiban sincs benne. (Már? Ha a régebbi kiadásokban volt egyáltalán szó ikes igékről.)
kóter: szerintem börtön-t jelent és NEM kollégium-ot!
a kaució nem kaukció, NINCS k!!! – sokszor a szállásadók is plusz k-val használják!! miéért??
jány – lyány – mint lány: mindkét használatot láttam/ hallottam már, szerintem a jány a helyes!
plusz “a” a nevek előtt: állítólag pesti szokás
a tepsi az tepsi, NEM tepszi!!!
A lyány szó j-vel és ly-nal is írható. A kóter kollégiumot is jelent. A többiben igazad van.
Engem borzasztoan zavar, amikor a mediaban, ismert szemelyisegek helytelenul hasznaljak az-oromet szerezni- kifejezest.En ugy tanultam, hogy oromet szerezni es nem okozni lehet!Okozni banatot, csalodast stb. lehet! Vagy en tudom rosszul?
nyelvi babona
Szerintetek ezek helyesek? “Fésüld meg a hajad! Vidd orvoshoz a gyereked! Kérdezd meg gyógyszerészed, orvosod!”
Csak nekem bántja a fülemet a tárgyeset -t toldalékának az elhagyása? Egyre gyakrabban hallok és olvasok ilyen mondatokat.
Ezek tökéletesen helyesek, birtokos személyjeles szavakról (kivéve harmadik személyben) lehagyható a tárgyrag. Nem mostanában hallani ilyet egyre gyakrabban – a tárgyrag bizonyos helyzetekben történő elhagyása olyan ősrégi jellegzetessége a magyar nyelvnek, hogy a legeslegelső összefüggő nyelvemlékünkben, a Halotti beszéd és könyörgésben is találunk rá példát, ott, ahol azt mondja (mai nyelvalakokra átírva): “és jobb felől juttatva élessze fel őt, és tibennetek” (azaz tibenneteket). De pl. a Himnuszban is találunk példát erre: “Zászlónk gyakran plántálád/Vad török sáncára” (azaz zászlónkat, ugye). Szóval ez ősi szabálya a magyar nyelvnek, ide bizony nem muszáj kitenni a tárgyragot.
Az mta helyesírási szótára szerint az 1-én, 1-i és 1-ei is helyes. Valakinek valakivel nem ártana egyeztetni :) http://helyesiras.mta.hu
így van, az új helyesírási szabályok szerint helyes.
Még nincsenek érvényben új helyesírási szabályok (de maaajd, ha egyszer kiadják, akkor valóban helyes lesz az előrejelzések szerint).
(Nyilván ezért van odaírva, hogy “A jelenleg érvényben lévő szabályzat szerint”.)
Rossz helyen nézed, a “Dátumok” eszközben kéne, pl.:
http://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/dates?q=14-02-01
Elolvastam az összes hozzászólást. Hasznosnak találtam és sokat tanultam belőlük. Jó volna (vagy lenne?) mind megjegyezni őket. Hogy helyes?
Mindkettő teljesen helyes.
hasonlók, melyek bántják a fülemet:
—– “másabb ” sokkal másabb” ezt szerintem nem lehet melléknévként ragozni inkább a különbő menne helyette.
—– azután. a “tavalyi évben” helyesen tavaly, vagy a mult évben.
—-továbbá: “onnantól” helyett onnét vagy ettől.
Mégis honnan veszed azt, hogy baj van a “tavalyi évben” (jövő évben stb.) kifejezéssel? Nagyon-nagyon-nagyon szomorú lenne a magyar nyelv, ha mindent csak egyféleképpen lehetne mondani, és nem lehetne a szavainkat szabadon kombinálni…
Az “onnantól”-lal sincs baj, pláne akkor, ha “onnan kezdve” értelemben használjuk (onnantól tudtam, hogy nagy bajban vagyok). Onnan értelemben használva valóban van egy nyelvjárásias jellege, de ez sem jelenti azt, hogy helytelen volna.
Gyakran az okoz helytelen nyelvhasználatot hogy az emberek fölöslegesen megtoldják valamivel a szavakat (tavalyi évben tavaly helyett) mindha csak meg akarnák hosszabbítani a hozzászólásuk időtartamát pedig nincs szebb a tömör tiszta mondatoknál.
Engem rettenetesen bánt a “mondani” szó E/2 felszólító módjának helytelen írása.
Pedig könyvben is láttam olyat, hogy “Mond meg neki!”, vagy hasonlót, internetes hozzászólásokban pedig rengetegszer. Legjobb tudásom szerint helyesen “Mondd meg neki!” lenne. Feltételezem, azért maradhat benne még egy könyvben is hibásan, mert a szövegszerkesztő helyesírásellenőrzője nem visít érte, hisz az az alak is helyes. Csak épp mást jelent.
A másik, amin bosszankodni szoktam, a hadd – hagy.
Hagy tegyem meg! -> Helytelen
Hadd tegyem meg! -> Helyes!
Ezt szerencsére nyomtatott könyvben még nem láttam, de az interneten annál többször…
Na már most ez a helyesírás dolog teljesen értelmetlen. Most nem mindegy, hogy 1-én vagy 1-jén? A lényeg így is úgy is kiderül. Aki ezzel foglalkozik, annak sok ideje lehet…
Köszönjük, rólad is kiderült a lényeg.
Attól vagyunk emberek, hogy BIZONYOS DOLGOKBAN tanultabbak és értelmesebbek vagyunk az állatoknál. Az egyik ilyen a kifinomult kommunikációnk. Végülis nem tök mindegy, hogy kézzel tömöd magadba az ételt, vagy késsel, villával eszel? Ugyanúgy a gyomrodba kerül az étel. Vannak módszereink, amik megkülönböztetnek minket más élőktől, akár más embertársainktól is. Nem mindegy, hogy tudod helyesen használni a saját nyelvedet, vagy csak valahogy kifejezed, amit akarsz. A cél ugyanaz, de nem a cél, hanem a módszer tesz különbséget.
Szép és igaz, amit leírtál Viktor. :) Éppen ezért most nem térnék ki a helyesírási hibáidra…. :) Nem nagyok ugyan, de vannak. :)
Ahogy neked is.
Izzadság – izzadtság, fáradság – fáradtság, “nem derogál neki”, “rossz ómen”…
Mi a baj azzal, hogy “derogál neki” vagy “rossz ómen”? Az ómen szó azt jelenti, hogy előjel, ami ugyan inkább rossz, de lehet jó is (lásd pl. Vasvári Pál szállóigévé vált szavait: “Jó ómen! Előre a vassal!”). Ezért nem szoktuk önmagában, a jó vagy a rossz vagy hasonló jelző nélkül használni. A derogál szót meg éppenséggel nem is lehet másképp mondatba fűzni, mivel részesesetet vonz.
Nem mindegy, hogy valaki jártas valamiben, vagy mint a sajt járatos. Sokan a járatos valamiben kifejezést használják hibásan. Vagy deformált, deformálódott. Sokan az eldeformálódott kifejezést használják. Maga a deformálódott szó jelentése eltorzult, ha valami eldeformálódott, az akkor eleltorzult… és még lehetne folytatni. Vagy készpénz helyet sokan kézpénzt írnak, mondanal, kötbér helyett ködbért…
Neked is mondom, amit egy korábbi hozzászólónak, nézd meg a szótárban a járatos szó jelentését. Időtlen idők óta használatos “jártas” értelemben is.
És miért is ne lehetne azt mondani, hogy eldeformálódott? Az “el”-nek itt nem valamiféle konkrét értelme van, csak hangsúlyosabbá teszi a szót. Másrészt azt is mondjuk, hogy “elindul”, holott az indul szóban alapból benne van az, hogy “el”, nemde? Azt is mondjuk, hogy “erre jön”, holott jönni eleve csak erre lehet, nem igaz? Szóval ilyen nagyon logikus alapon a szavaink és kifejezéseink felével le kellene számolnunk; csakhogy a nyelv nem egyáltalán nem így működik.
Az eldeformálódott pont olyan mint a “nagyon perfekt”. Magyarral fölöslegesen és helytelenül megtoldunk egy idegen szót ahelyett hogy a tökéletes és tömör magyart használnánk (torz, vagy eltorzult és tökéletes).
Jó volt olvasni a cikket, de egy valami nagyon szúrja a szemem. Az ne legyen már probléma, ha azt írom le, hogy “lécci”. Számomra teljesen normális, ha olyan embereknek akikhez közel állok ilyen közvetlenebb, egyszerűbb nyelvezetet használok.
Olyan mint a telcsi. A Zitákat meg Zitcsinek hívjuk.
Engem nagyon zavar a szerviz hosszú í-vel történő írása, valamint a szokik ige jelenidejű alkalmazása.
Valóban, én is ha nem figyelek, hosszúval írom, de ez egy rossz rögzülés nálam.
Nagyon idegesítő a NYAVALYOG szó helytelen használata – mindenhol “nyavajog”-nak írják, feláll tőle a szőr a hátamon.
Épp eztért írtam most én is… Mert egy közösségi oldalon rendre utasítotak, hogy helytelenül írom. Van egy-két szó amiben kételkedem, de azért a 4 – t és 5 – t mindig haza vittem nyelvtanból..
kaució helyett kaukció :D brrr
“gyors” használata “gyorsan” helyett. Pl. Megyek és gyors csinálok vacsorát.
Sokszor hallom azt, hogy “oda adta nekem”. Nem “ide adta nekem” a helyes? Neki viszont “oda adta”.
Híradóban “kitakarták” a pedofil arcát. Kitakarták? Ha én pl. kitakatom a férjem, aki mellettem fekszik az ágyban, akkor ugyebár ő látható lesz. A híradóban viszont pont az ellenkezőjét jelenti, mivel úgymond elhomályosítják azt a képrészt. Vagyis szerintem “eltakarták” az arcát. A hideg ráz, amikor ezt hallom. Meg az “Add oda nekem”-et. Másnak is bántja ez a fülét?
Kondor Csilla írására.
Igen. Nekem is nagyon bántja a fülem ez az “add oda nekem”. Ilyenkor mindig megkérdem: kinek? És felvilágosítom a kedves mindenkit, hogy pl. ha a gyerekét magához hívja, akkor is azt mondja neki: gyere oda hozzám????
Roppant idegesítő, de szinte mindenhol csak ezt a rossz formát hallani. Jó tíz éve csak fővárosiak használták így, most már sok helyen találkozom vele. Szinkronos filmekben, műsorokban szinte 99%-ban rosszul. Kivéve, ha nem budapesti színészek szinkronizálnak. Csak terjed és terjed. Átveszik mindenhol, de nem értem miért. Ha egyszer rossz. Ragályos.
Nem értem, hogy az iskolák tanárai, nyelvtan tanárok miért nem javítják ki, vagy már így használják ők is?
Horribile dictu. (Szörnyű hallani)
horribile dictu = kimondani is szörnyű
Én hármas voltam magyarból. De tanult emberektől hallok ilyet, hogy le kéne ülni, ide kéne jönni, alá kéne írni stb. Na ilyenkor jövök rá, hogy vannak nálam butábbak is !!! De nagyon bántja a fülemet.
Butábbak, mert olyan szót használnak, ami neked nem tetszik? Na ne vicceljünk már. Ennyi erővel azt is mondhatnánk, hogy a
A kéne az a magyar nyelv létező szava, nincs komoly szakértő, aki mást mondana. Tény, népies, régies jellegű, mint mondju
a budi szó is.
A bugyelláris, az apámuram szép, régies szavak. De a budit, már értelmes ember a latrinára sem használja.Én tanyán nőttem, de a latrinára is a véce szót használtuk. A kockás ing, szerintem is értelmes meghatározás. Ha a kéne szót, úgy használjuk, hogy ide kéne még egy szál virág, mert az úgy lesz szép. De kiragadni a mondani valóból és úgy magyarázni az is helytelen. ( Ha az én helyes írásomat kifogásolod az is helytelen, mert én előre tudattam, hogy nem vagyok benne profi.) Szerintem, ez úgy helyes,hogy itt tessék aláírni. Vagy, tessék ide ülni. stb Akkor is sértve érzem magamat, mikor azt mondják az ijen idősebb embernek, hogy bácsi, vagy papa.
tássík?
Akkor ott a tanyán teljesen helytelenül használtátok a “véce” szót. A WC az angol Water Closet szó rövidítése, ami a vízöblítéses toalettet takarja. A latrina a legritkább esetben takar vízöblítéses technológiát.
“ijen”?!
az én szememet meg zavarja a többszörös felkiáltójel. na, ilyenkor mi van?
a kéne az teljesen jó.
legyél olyan jó, és ne szabd meg, hogy más hogyan használja a nyelvet. kösz.
Nekem a kedvenceim: “olcsó árak”, “nem elérhető” (valaki telefonon – ezt a szolgáltató automata szövegében is sikerült így használni) és a már tényleg vicces “ledegradál”.
Persze mindenkinek “szuvenír joga” hülyeségeket írni és mondani, ugye… :)
A -nák -nék használata. Amikor valaki azt mondja, hogy “innák egy pohár vizet”. Na ettől megy fel pumpa bennem. Sajnos az igekötőket sokan nem tudják használni. Ez elszomorító. Illetve a -ban, -ben, -ba, -be helyes használatával is gondok szoktak lenni.
holott helyesen „Innám egy pohár vizet”… vagy mégsem? ez már elmúlt? hol is tartunk most éppen az ikes ragozás eltűnésében?… na de ez már egy másik kérdés. :-)
Amit írtál, az úgy lenne helyes, hogy “(Meg)innám azt a pohár vizet.” Amúgy meg ha egy pohár vizet akarok inni, azt úgy mondom, hogy “Innék egy pohár vizet”! nem mindegy, hogy milyen névelőt használsz. Olyan, hogy “Innám egy pohár vizet” soha nem létezett.
Ne keverjük, én is alanyi (mai nevén határozatlan) ragozásról beszélek, de tévedni méltóztatsz abban, hogy sosem volt az úgy. Bizony az ikes ragozás visszaszorulásának egy korábbi fázisában még a feltételes módú raqgozásra is igaz volt az, ami ma már inkább csak a kijelentő módúra, vö. http://marker.to/4AsiNW http://marker.to/aphpeU Ugyanígy ebben a táblázatban is látható, hogy régen enném/innám volt a feltételes módú alak (mármint alanyi ragozásban is): https://sites.google.com/site/tanuljmagyarul20091113/home/gramatiko/neregulajxo/konjugacio
Na csak szólok. :-)
Azon egyébként egyáltalán nem csodálkozom, hogy valaki azt nem tudja, hogy volt ilyen, hiszen ma már alig lehet ilyet hallani/olvasni. De hogy az utolsó mondatban leszögezett magabiztos állítást mire alapoztad arra kíváncsi lennék. (Biztosan nem csak úgy “légből kaptad” – valahol írnak ilyet? Ma így tanítják az iskolában?)
[Több mint 500 hozzászólás? Ajjaj, „későn” érkeztem, sajnos esélyem sincs végigolvasni – bár amennyire beleolvasgattam, inkább „szerencsére”… :-) Előre is bocs, ha már kitárgyalt témákban írok… Ráadásul nem gondolom, hogy M. Á. már sokat szeretne csiszolni a majd negyed évvel ezelőtti cikken, úgyhogy csak „pusztába kiáltásnak” szánom a bejegyzéshez kapcsolódó alábbi észrevételeimet.]
––––––
– Cím(!) és első(!) mondat:
„5+1 KIFEJEZÉS, AMIT SZINTE MINDENKI ROSSZUL ÍR ÉS HASZNÁL”
„Összegyűjtöttünk néhány kifejezést, tipikus hibát, amivel szinte mindenhol lehet találkozni, olyan szavakat, amelyeket szinte mindenki rosszul ír.”
Ugyebár az „amit” helyett szabatosan „amelyet” állna, az „amivel” helyett pedig „amellyel”.
Az utóbbi mondatból volt korábban olyan változat, amelyben még az „amelyeket” helyett is „amiket” állt, sajnos ennek is vannak nyomai, l.:
https://www.facebook.com/helyesiras.hu/posts/937532009619847
A „keretes szerkezet” jegyében a zárómondatban is sikerült kétszer eltéveszteni:
“Hozzászólásokban várjuk azokat a kifejezéseket, helyesírási hibákat, amik Önöket zavarják, vagy amikkel sokszor találkoznak – akár a médiában, az interneten vagy a köznyelvben.”
––––––
“Míg kimondása nem, ám leírása már sokkal többeknek okoz gondot.”
Hát, ha nagyon választékoskodni akarnék (márpedig ennél a bejegyzésnél elvárásnak tűnik :-), akkor azt mondanám: vagy „míg”, vagy „ám”, de a kettő együtt kicsit sántít…
––––––
“A helység jelentése kisebb település, falu”
Nem tudom, ez honnan jött… Lehet, hogy régebben így volt. Tudtommal (vö. ÉKSz.) ma nincs benne semmi „kisebb” meg „falu” – Budapest is helység, Debrecen is, London is…
––––––
Az „ötpluszegyedikben” akkurátusan át vannak húzogatva a hibás alakok. Akkor a többiben miért nem?…
A végén pedig:
„ha valamihez hozzányúlok és megfogom”
Ez valahogy mintha félresikerült volna…
„ha valamihez hozzányúlok, akkor megfogom”?
vagy „ha valamihez hozzányúlok és megfogom, akkor egybeírandó”?
Valami ilyesmire gondolhatott a költő.
––––––
A sorszámozást illetően kicsi zavarban vagyok:
ha 1., 2., 3. stb., akkor a végén 5+1. lenne?…
––––––
És néhány apró korrekció:
(pl. -ó, -ó, -ás, -és stb.)
(pl. -ó, -ő, -ás, -és stb.)
12-én, 3-ától, stb.
12-én, 3-ától stb.
képző is járul akkor már
képző is járul, akkor már
Sőt, a szőrszálhasogatás netovábbja:
Akh.
AkH.
Szép napot mindenkinek! :-)
Szerintem az “amit”-os úgy is helyes, „ha valamihez hozzányúlok és megfogom” is helyes, és a “végén 5+1” egy cím és nem felsorolás. Ugyanis nem ötödik plusz első, hanem öt plusz egy. Ha a címben mondjuk “ötödik ember és első varjú” vagy “tizedik pont és első pötty” lenne, akkor kellene utána a pont. :)
“5+1”: felsorolást ugyan nem mondtam, de úgy is mondhattam volna, hiszen az alcímek sorszámozottak, tkp. felsorolást alkotnak, figyeld meg:
1. egyenlőre és egyelőre
2. légy szíves
3. nyitva tartás vagy nyitvatartás?
4. elsején? 1-én? 1-jén? 1.-én?
5. helység vagy helyiség?
5+1: igekötők helytelen használata
“amit”: helyes lehet (jelentsen ez bármit is), csak nem szabatos (jelentsen ez bármit is) :-)
“…hozzányúlok és megfogom”: ez sem “helyességi” téma, hanem nem azt írták, amit szerettek volna (ezt azóta már szemmel láthatóan javították)
Engem ez zavar: lessz. Mert olyan világ sosem lesz, ahol a lesz két sz lesz. Meg a boltban ez is: egy liter tej lesz.????? Tessék? Talán kérek.
Amire nagyon “allergiás” vagyok, az a -ba, -be, -ban, -ben toldalékok helytelen használata, illetve amikor a muszáj szót ly-nal írva látom… :)
Egyre több ember keveri a -ba, -be, -ban, -ben helyes használatát. Pedig annyira egyszerű! Hova kérdésre az előbbi, a hol kérdésre pedig az utóbbit használjuk. Sajnos egyre több tanult ember is így használja. :(
Engem nagyon zavarnak a helyesírási hibák gyerekkorom óta! Ezen kívül, amikor hallom: szokom, én innák, stb. Mindig kijavítom az illetőt.
ezek nem hibák, pláne nem helyesírásiak (legfeljebb stilárisak).
nem is újkeletűek – már az ómagyar kor óta kopik le az n a helyragok végéről.
Engem is rettenetesen zavar a -ba, -be, -ban, -ben helytelen használata. Ezen felül a mind, mindha.
Lehet, hogy már írta valaki, hogy a részvét és a résztvét szavakat is gyakran keverik. Ősszel a piacokon a szőlő szó különböző változatai is megtalálhatók. A tanítványaim jó néhányat összegyűjtöttek már.
Mi az a résztvét?
Először én is majdnem nem értettem, de aztán rájöttem, hogy arról a jelenségről van szó, hogy a különböző, részvétellel kapcsolatos szavakban hol van t, hol nincs – valamint hol egybeírandó, hol nem –, és ezeket néha keverik:
– részt vesz
– résztvevő (fn) (de részt vevő (mn): az eseményen részt vevő emberek)
– részvétel
viszont:
– részvét
– részvevő (mn) (pl. részvevő szívvel; de résztvevő helyett is előfordul, fn.-ként, vö: http://www.e-nyelv.hu/2012-04-05/reszvevoresztvevo/ )
(és akkor még ott a részvény is, de abban nem szoktak semmit eltéveszteni :-)
részvét= meghal valaki és én sajnálom
résztvétel=én is csinálok valamit
2015. április 22. 10:42 Disqus írta, :
Bocs, de olyan szó nincs, hogy résztvétel.
a résztvétel nem nyert, a részvételre gondoltál
És
mi a helyzet a “tételzzük fel”-lel? nem tudunk le tételezni sem
önmagában tételezni sem… Tehát akkor a feltételez sejtésem szerint egy
ige, nem egy igekötő+ige. De nem guglizom ki Mi a helyes? Tételezzük fel, hogy jól írtam le. Vagy pedig: Feltételezzük, hogy jól írtam le.
vagy leginkább: Tegyük fel, hogy jól írtad le. :-)
Szerintem mindkettő helyes, mert az egyik felszólító, a másik kijelentő módban van :) (persze ha nincs igazam, mondjátok)