Ismeret és nyelvKözösség és nyelv

50 éve az anyanyelvért

2022. november 15. november 21st, 2022 Nincs hozzászólás

Öt évtized múltán talán ösztönösen elgondolkodunk, mi élteti az Édes anyanyelvünk versenyt, mi az az erő, ami ötven éven keresztül egyben tartotta ezt a mozgalmat. Azt hiszem, nem túlzás azt mondanom: az anyanyelv ereje. Ezt az erőt éreztem 2017-ben, amikor először vettem részt az „Édes anyanyelvünkön” – akkor még versenyzőként, – és ez ösztönöz azóta is, hogy évről évre visszatérjek átélni a magyar nyelv közösségformáló erejét.

A legfontosabb, hogy azok a tanulók, akik megmérettetik magukat ezen a versenyen, elsajátítsák a nyelvhasználat fortélyait, s közben felismerjék a közösséghez tartozás élményét. Az idei verseny azonban nemcsak megmérettetés, de ünnep is volt, tisztelgés elődeink munkássága előtt.

„Együtt dobban a szív, s benne dobban a szó […]”

Sátoraljaújhely, a Zemplén fővárosa fél évszázad óta ad otthont a versenynek. Ilyenkor nemcsak az ősz színei, de az anyanyelvi verseny hangulata is lázba hozza a hegyaljai települést, ahol minden év októberének harmadik hétvégéjén gyűlnek össze a nyelvművelés iránt érdeklődő pedagógusok és tanulók. Idén október 14–16. között rendezte meg az országos, Kárpát-medencei döntőt Sátoraljaújhely Város Önkormányzata, a Kazinczy-díj Alapítvány kuratóriuma Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Közgyűlése és az Anyanyelvápolók Szövetsége támogatásával. A fő cél ma is: „Anyanyelvünk ápolása, az iránta való szeretet kibontakoztatása, a nyelvhasználat fejlesztése, a kialakult készségek mérése és minősítése. Feladata az általános és közéleti beszédkultúra fejlődésének segítése.”

A versenyzőknek két fordulóban kell teljesíteniük, írásban és szóban egyaránt. Az értékeléskor azonban hangsúlyosabb a szóbeli eredmény, mivel a megszerezhető pontok kétharmadát ott szerezhetik meg. Ugyanakkor az írásbeli verseny eredménye is fontos, hiszen ahhoz, hogy egy versenyző esélyes legyen Sátoraljaújhely város emlékplakettjének elnyerésére, legalább 40%-os teljesítményt kell nyújtania. Ez a verseny – összetettsége okán – az egyik legnehezebb anyanyelvi verseny, de a felkészülés olyan képességeket fejleszt, amelyeknek a tanulók később is hasznát vehetik.

A döntő hagyományosan az írásbeli fordulóval kezdődik. Az idei évben október 14-én, a Szerencsi Szakképzési Centrum Kossuth Lajos Technikum, Szakképző Iskola és Gimnázium tornatermében indult a program. Kababik Edina igazgatónő köszöntője és a sorszámhúzás után a versenyzők elfoglalták a számukra kijelölt helyet az iskola tantermeiben, és 9 órakor kezdetét vette az írásbeli forduló. A feladatlap kitöltésére három óra áll rendelkezésre, és 20 feladatot kell megoldani. A gimnazisták és a szakképzésben tanuló diákok feladatsorai nem azonosak, hiszen a versenyfeladatokat a középiskolai tantervek szerint dolgozzák ki a szervezők, ugyanakkor ezek nehézségi foka meghaladja a megszokott középiskolai szintet.

A típusfeladatok között megtalálhatók a szólások és közmondások ismeretére vonatkozó kérdések, de a tanulóknak ismerniük kell a régies és a tájnyelvi szavak jelentését is. Különleges feladat a hangsúlyjelölés, ahol a „Beszélni nehéz” jelrendszere segítségével egy résszöveget kell jelölni. Szükséges az egyszerű és az összetett mondatok elemzésének megfelelő ismerete is, de a verseny során mérik, hogyan tudnak a diákok szöveget alkotni, ugyanis egy hivatalos levél megfogalmazásával zárul a feladatsor.

A vállalkozó kedvűek ebben az évben próbára tehették tudásukat, ugyanis az Anyanyelvápolók Szövetsége – az elmúlt évek feladataiból válogatva – játékot indított a Facebookon. Az idei feladatlapok pedig megtekinthetők a Kossuth Lajos Gimnázium honlapján.

Amíg a versenyzők kitöltötték a feladatlapot, felkészítőik városnézésen vehettek részt, majd Széphalmon, A Magyar Nyelv Múzeumában folytatódott a program. Előbb Dankó Dénes, Sátoraljaújhely alpolgármestere köszöntötte az érdeklődőket, majd A nemzeti lélek ébresztője – Az Édes anyanyelvünk verseny fél évszázada címmel dr. Kováts Dániel nyugalmazott főiskolai tanár tartott könyvbemutatót.

Tanár úr 1973 óta mindegyik országos fordulón jelen volt, tanácsaival ma is segíti a szervezők munkáját. Legújabb kötete a verseny első ötven évét mutatja be.

Az idei év programjához egy különleges esemény is kapcsolódott, ugyanis a könyvbemutatót követően A Magyar Nyelv Múzeumának dolgozói, az Anyanyelvápolók Szövetsége jelen lévő képviselői és az érdeklődők felavatták a Deme László nyelvészprofesszor emlékére ültetett diófa emléktábláját, amelyet Égerházy László faragóművész készített.  A diófát a XXIX. Országos Ifjúsági Anyanyelvi Tábor résztvevői ültették augusztusban, hogy a tábor jelmondatául választott „Diófát ültetek” Deme-idézet megelevenedjen, így is emléket állítva a professzor úrnak, akinek munkássága máig példaként lebeg a szemünk előtt.

Az írásbeli verseny fáradalmai után a versenyzők és a felkészítő tanárok megnézhették a környék nevezetességeit, a Vár látogatóközpontot, ellátogathattak Borsiba a Rákóczi-kastélyhoz vagy eltölthettek egy kellemes délutánt a Zemplén-kalandparkban.

A nap záró eseményére hagyományosan a Latabár Árpád Színházban kerül sor. A díszünnepség egyben a verseny ünnepélyes megnyitója. Beszédet mondott Szamosvölgyi Péter, Sátoraljaújhely polgármestere és dr. Pomozi Péter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának docense.

Utána felvidéki, kárpátaljai, erdélyi és sátoraljaújhelyi diákok előadását tekinthette meg a közönség, akik műsoruk mottójául egy Márai Sándor-idézetet választottak: „A nemzet életében vannak pillanatok, mikor a bástyák ledőlnek, s a katonák kezéből kiesik a kard, s az írók építenek a lélek anyagából menedéket a nemzeti öntudat számára.”

Október 15-én, szombaton tartották meg a szóbeli fordulót. Az alapvetően a retorikai készségeket méri: a kreativitást, tartalmasságát, a szövegszerkesztést és az előadásmódot. A versenyzők négy megadott téma közül választhatnak egyet. Feladatuk, hogy húsz perc felkészülési idő alatt megszerkesszenek egy háromperces beszédművet, majd ezt mondják el a bírálóbizottságnak. Nemcsak a felkészülési idő rövidsége nehezíti a feladatot, hanem az is, hogy a témák műfaja meg van határozva (pl. vallomás, vitaindító), valamint a hallgatóság összetételét is megadják (pl. osztályfőnöki óra), így szükség van a képzelőerőre és némi színészi képességre is, hiszen a szónoklat akkor lehet eredményes, ha a tanuló előadása minden feltételnek megfelel, és hat a hallgatóságra.

Ez a három nap egy hosszú folyamat tetőpontja, hiszen ezt elődöntők sorozata és hosszú felkészülés előzi meg. Az országos döntőre szorgalommal, kitartó tanulással lehet eljutni, azonban az eredmény nem kizárólag a versenyző diákon múlik. Fontos feladat hárul a felkészítő tanárokra is, akik végigkísérik növendékeiket az éremig vezető úton. Ők azok, akik tanácsokkal látják el a diákokat, mit és hogyan kell tenniük, ha szeretnének eredményesen szerepelni ezen a versenyen. Magam is versenyeztem, nekem Némethné dr. Balázs Katalin tanárnő – aki sok sikeres diákot készített már fel – adott hasznos tanácsokat, hogy tudjam, mire érdemes figyelni a felkészülés során.

Mindennek talán az az alapja, hogy a leendő versenyző tisztában legyen azzal, mire számíthat. Milyen részei vannak a versenynek, ezek milyen képességeket igényelnek. Fontos tudni, hogy a tanulót mi érdekli, mivel szeret foglalkozni, mi az erőssége, gyengesége, hiszen ezek meghatározzák a gyakorlást. Elengedhetetlen, hogy tanár és tanuló között meglegyen a kölcsönös bizalom, ezáltal képes a pedagógus motiválni tanítványát. Végül pedig alaposan ismerni kell az egyes fordulók sajátosságait, és ezt meg kell tanítani a versenyzőnek.

Szombat délután lehetőség nyílt részt venni a szakmai értékelésen, ahol a zsűritagok megosztották tapasztalataikat a résztvevőkkel.

A vasárnap az eredményhirdetés napja. A díjátadó ünnepséget Széphalmon, A Magyar Nyelv Múzeuma kertjében tartották. Az ünnepség elején koszorút helyeztünk el Kazinczy Ferenc sírjánál, majd kezdetét vette a jutalmak kiosztása.

Előbb Juhász Judit, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke adta át az egyesület különdíjait. Majd Szamosvölgyi Péter polgármester nyújtotta át a város emlékérmét a legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó versenyzőknek. Majd különdíjat adott át továbbá: Sátoraljaújhely város, a Kazinczy Ferenc Társaság, az Tokaj-Hegyalja Egyetem, A Magyar Nyelv Múzeuma, a Sárospataki Tankerületi Központ, a Sátoraljaújhelyi Városvédő és -szépítő Egyesület, a Sátoraljaújhelyi Rotary Klub, a Sátoraljaújhelyi Diákok Baráti Köre és a Pro Alma Matre Alapítvány is.

Az ünnepség végén Juhász Judit asszony osztotta meg velünk ünnepi gondolatait, aki elmondta: az ősz mindig Sátoraljaújhelyben találja az anyanyelvüket szerető, érte tenni akaró közösséget.

Valóban így van, ötven év múltán is. A 2022-es verseny azzal a reménnyel ért véget, hogy ez a hagyomány folytatódni fog, hiszen a verseny célja mindig időszerű marad, annak kell maradnia!

Az Anyanyelvápolók Szövetsége ifjúsági tagozata nevében gratulálok minden résztvevőnek!

A verseny három napján Reiser György Lukács fényképezett. A felvételek megtekinthetők a kapcsolódó galériában.

A jubileumi döntőről az Anyanyelváplók Szövetsége ifjúsági tagozának képviselői Tirpák Orsolya vezetésével videós összeállítást is készítettek, mely megtekinthető a szövetség csatornáján:

A rendezvényről a Zemplén Televízió több ízben is tudósított:

Kapcsolódó:

Juhász Judit, az Anyanyelvápolók Szövetsége elnökének ünnepi beszéde az eredményhirdetésen

A jubileumi rendezvénnyel kapcsolatos mozgóképes összeállítások (hamarosan)

Az 50. Édes anyanyelvünk verseny döntőjének díjazottjai

A döntő részletes eredményei a Kossuth Lajos Technikum, Szakképző Iskola és Gimnázium honlapján

Leave a Reply