Öt évtized múltán talán ösztönösen elgondolkodunk, mi élteti az Édes anyanyelvünk versenyt, mi az az erő, ami ötven éven keresztül egyben tartotta ezt a mozgalmat. Azt hiszem, nem túlzás azt mondanom: az anyanyelv ereje. Ezt az erőt éreztem 2017-ben, amikor először vettem részt az „Édes anyanyelvünkön” – akkor még versenyzőként, – és ez ösztönöz azóta is, hogy évről évre visszatérjek átélni a magyar nyelv közösségformáló erejét.
A legfontosabb, hogy azok a tanulók, akik megmérettetik magukat ezen a versenyen, elsajátítsák a nyelvhasználat fortélyait, s közben felismerjék a közösséghez tartozás élményét. Az idei verseny azonban nemcsak megmérettetés, de ünnep is volt, tisztelgés elődeink munkássága előtt.
„Együtt dobban a szív, s benne dobban a szó […]”
Sátoraljaújhely, a Zemplén fővárosa fél évszázad óta ad otthont a versenynek. Ilyenkor nemcsak az ősz színei, de az anyanyelvi verseny hangulata is lázba hozza a hegyaljai települést, ahol minden év októberének harmadik hétvégéjén gyűlnek össze a nyelvművelés iránt érdeklődő pedagógusok és tanulók. Idén október 14–16. között rendezte meg az országos, Kárpát-medencei döntőt Sátoraljaújhely Város Önkormányzata, a Kazinczy-díj Alapítvány kuratóriuma Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Közgyűlése és az Anyanyelvápolók Szövetsége támogatásával. A fő cél ma is: „Anyanyelvünk ápolása, az iránta való szeretet kibontakoztatása, a nyelvhasználat fejlesztése, a kialakult készségek mérése és minősítése. Feladata az általános és közéleti beszédkultúra fejlődésének segítése.”
A versenyzőknek két fordulóban kell teljesíteniük, írásban és szóban egyaránt. Az értékeléskor azonban hangsúlyosabb a szóbeli eredmény, mivel a megszerezhető pontok kétharmadát ott szerezhetik meg. Ugyanakkor az írásbeli verseny eredménye is fontos, hiszen ahhoz, hogy egy versenyző esélyes legyen Sátoraljaújhely város emlékplakettjének elnyerésére, legalább 40%-os teljesítményt kell nyújtania. Ez a verseny – összetettsége okán – az egyik legnehezebb anyanyelvi verseny, de a felkészülés olyan képességeket fejleszt, amelyeknek a tanulók később is hasznát vehetik.
A döntő hagyományosan az írásbeli fordulóval kezdődik. Az idei évben október 14-én, a Szerencsi Szakképzési Centrum Kossuth Lajos Technikum, Szakképző Iskola és Gimnázium tornatermében indult a program. Kababik Edina igazgatónő köszöntője és a sorszámhúzás után a versenyzők elfoglalták a számukra kijelölt helyet az iskola tantermeiben, és 9 órakor kezdetét vette az írásbeli forduló. A feladatlap kitöltésére három óra áll rendelkezésre, és 20 feladatot kell megoldani. A gimnazisták és a szakképzésben tanuló diákok feladatsorai nem azonosak, hiszen a versenyfeladatokat a középiskolai tantervek szerint dolgozzák ki a szervezők, ugyanakkor ezek nehézségi foka meghaladja a megszokott középiskolai szintet.
A típusfeladatok között megtalálhatók a szólások és közmondások ismeretére vonatkozó kérdések, de a tanulóknak ismerniük kell a régies és a tájnyelvi szavak jelentését is. Különleges feladat a hangsúlyjelölés, ahol a „Beszélni nehéz” jelrendszere segítségével egy résszöveget kell jelölni. Szükséges az egyszerű és az összetett mondatok elemzésének megfelelő ismerete is, de a verseny során mérik, hogyan tudnak a diákok szöveget alkotni, ugyanis egy hivatalos levél megfogalmazásával zárul a feladatsor.
A vállalkozó kedvűek ebben az évben próbára tehették tudásukat, ugyanis az Anyanyelvápolók Szövetsége – az elmúlt évek feladataiból válogatva – játékot indított a Facebookon. Az idei feladatlapok pedig megtekinthetők a Kossuth Lajos Gimnázium honlapján.
Amíg a versenyzők kitöltötték a feladatlapot, felkészítőik városnézésen vehettek részt, majd Széphalmon, A Magyar Nyelv Múzeumában folytatódott a program. Előbb Dankó Dénes, Sátoraljaújhely alpolgármestere köszöntötte az érdeklődőket, majd A nemzeti lélek ébresztője – Az Édes anyanyelvünk verseny fél évszázada címmel dr. Kováts Dániel nyugalmazott főiskolai tanár tartott könyvbemutatót.
Tanár úr 1973 óta mindegyik országos fordulón jelen volt, tanácsaival ma is segíti a szervezők munkáját. Legújabb kötete a verseny első ötven évét mutatja be.
Az idei év programjához egy különleges esemény is kapcsolódott, ugyanis a könyvbemutatót követően A Magyar Nyelv Múzeumának dolgozói, az Anyanyelvápolók Szövetsége jelen lévő képviselői és az érdeklődők felavatták a Deme László nyelvészprofesszor emlékére ültetett diófa emléktábláját, amelyet Égerházy László faragóművész készített. A diófát a XXIX. Országos Ifjúsági Anyanyelvi Tábor résztvevői ültették augusztusban, hogy a tábor jelmondatául választott „Diófát ültetek” Deme-idézet megelevenedjen, így is emléket állítva a professzor úrnak, akinek munkássága máig példaként lebeg a szemünk előtt.
Az írásbeli verseny fáradalmai után a versenyzők és a felkészítő tanárok megnézhették a környék nevezetességeit, a Vár látogatóközpontot, ellátogathattak Borsiba a Rákóczi-kastélyhoz vagy eltölthettek egy kellemes délutánt a Zemplén-kalandparkban.
A nap záró eseményére hagyományosan a Latabár Árpád Színházban kerül sor. A díszünnepség egyben a verseny ünnepélyes megnyitója. Beszédet mondott Szamosvölgyi Péter, Sátoraljaújhely polgármestere és dr. Pomozi Péter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának docense.
Utána felvidéki, kárpátaljai, erdélyi és sátoraljaújhelyi diákok előadását tekinthette meg a közönség, akik műsoruk mottójául egy Márai Sándor-idézetet választottak: „A nemzet életében vannak pillanatok, mikor a bástyák ledőlnek, s a katonák kezéből kiesik a kard, s az írók építenek a lélek anyagából menedéket a nemzeti öntudat számára.”
Október 15-én, szombaton tartották meg a szóbeli fordulót. Az alapvetően a retorikai készségeket méri: a kreativitást, tartalmasságát, a szövegszerkesztést és az előadásmódot. A versenyzők négy megadott téma közül választhatnak egyet. Feladatuk, hogy húsz perc felkészülési idő alatt megszerkesszenek egy háromperces beszédművet, majd ezt mondják el a bírálóbizottságnak. Nemcsak a felkészülési idő rövidsége nehezíti a feladatot, hanem az is, hogy a témák műfaja meg van határozva (pl. vallomás, vitaindító), valamint a hallgatóság összetételét is megadják (pl. osztályfőnöki óra), így szükség van a képzelőerőre és némi színészi képességre is, hiszen a szónoklat akkor lehet eredményes, ha a tanuló előadása minden feltételnek megfelel, és hat a hallgatóságra.
Ez a három nap egy hosszú folyamat tetőpontja, hiszen ezt elődöntők sorozata és hosszú felkészülés előzi meg. Az országos döntőre szorgalommal, kitartó tanulással lehet eljutni, azonban az eredmény nem kizárólag a versenyző diákon múlik. Fontos feladat hárul a felkészítő tanárokra is, akik végigkísérik növendékeiket az éremig vezető úton. Ők azok, akik tanácsokkal látják el a diákokat, mit és hogyan kell tenniük, ha szeretnének eredményesen szerepelni ezen a versenyen. Magam is versenyeztem, nekem Némethné dr. Balázs Katalin tanárnő – aki sok sikeres diákot készített már fel – adott hasznos tanácsokat, hogy tudjam, mire érdemes figyelni a felkészülés során.
![](https://anyanyelvapolo.hu/wp-content/uploads/221015-114831_IMG_0222.jpg")
Mindennek talán az az alapja, hogy a leendő versenyző tisztában legyen azzal, mire számíthat. Milyen részei vannak a versenynek, ezek milyen képességeket igényelnek. Fontos tudni, hogy a tanulót mi érdekli, mivel szeret foglalkozni, mi az erőssége, gyengesége, hiszen ezek meghatározzák a gyakorlást. Elengedhetetlen, hogy tanár és tanuló között meglegyen a kölcsönös bizalom, ezáltal képes a pedagógus motiválni tanítványát. Végül pedig alaposan ismerni kell az egyes fordulók sajátosságait, és ezt meg kell tanítani a versenyzőnek.
Szombat délután lehetőség nyílt részt venni a szakmai értékelésen, ahol a zsűritagok megosztották tapasztalataikat a résztvevőkkel.
A vasárnap az eredményhirdetés napja. A díjátadó ünnepséget Széphalmon, A Magyar Nyelv Múzeuma kertjében tartották. Az ünnepség elején koszorút helyeztünk el Kazinczy Ferenc sírjánál, majd kezdetét vette a jutalmak kiosztása.
Előbb Juhász Judit, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke adta át az egyesület különdíjait. Majd Szamosvölgyi Péter polgármester nyújtotta át a város emlékérmét a legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó versenyzőknek. Majd különdíjat adott át továbbá: Sátoraljaújhely város, a Kazinczy Ferenc Társaság, az Tokaj-Hegyalja Egyetem, A Magyar Nyelv Múzeuma, a Sárospataki Tankerületi Központ, a Sátoraljaújhelyi Városvédő és -szépítő Egyesület, a Sátoraljaújhelyi Rotary Klub, a Sátoraljaújhelyi Diákok Baráti Köre és a Pro Alma Matre Alapítvány is.
Az ünnepség végén Juhász Judit asszony osztotta meg velünk ünnepi gondolatait, aki elmondta: az ősz mindig Sátoraljaújhelyben találja az anyanyelvüket szerető, érte tenni akaró közösséget.
Valóban így van, ötven év múltán is. A 2022-es verseny azzal a reménnyel ért véget, hogy ez a hagyomány folytatódni fog, hiszen a verseny célja mindig időszerű marad, annak kell maradnia!
Az Anyanyelvápolók Szövetsége ifjúsági tagozata nevében gratulálok minden résztvevőnek!
A verseny három napján Reiser György Lukács fényképezett. A felvételek megtekinthetők a kapcsolódó galériában.
A jubileumi döntőről az Anyanyelváplók Szövetsége ifjúsági tagozának képviselői Tirpák Orsolya vezetésével videós összeállítást is készítettek, mely megtekinthető a szövetség csatornáján:
A rendezvényről a Zemplén Televízió több ízben is tudósított:
Kapcsolódó:
Juhász Judit, az Anyanyelvápolók Szövetsége elnökének ünnepi beszéde az eredményhirdetésen
A jubileumi rendezvénnyel kapcsolatos mozgóképes összeállítások
Az 50. Édes anyanyelvünk verseny döntőjének díjazottjai
A döntő részletes eredményei a Kossuth Lajos Technikum, Szakképző Iskola és Gimnázium honlapján
