„(…) nem beszélünk eleget a beszédről!” – mondja előszavában Tóth Erika Katalin logopédus, az Ez a beszéd! Beszédhibák javítása gyermek- és felnőttkorban című kötet szerzője. A Saxum Kiadónál megjelent könyvében a beszédhibák kialakulásának okait járja körül, kiegészítve hasznos tanácsokkal, gyakorlatokkal.
A kötet öt nagyobb fejezetre tagolódik, az emberi beszéd kialakulásától kezdve a családbeli beszédfejlődésen és hibák felismerésén keresztül a gyakorlati útmutatót és feladatokat tartalmazó utolsó részig. Az átlagos beszédtechnika-könyvekkel ellentétben legalább akkora hangsúlyt fektet a beszédhibát kiváltó okokra és azok felismerésére, mint magának a beszédnek a javítására. Ez mindenképpen figyelemfelkeltő, hiszen legfontosabb a megelőzés, és ha a hibákat időben felfedezik, sokkal könnyebb őket javítani, sőt, a szülők, gyerekeik nevelésekor már az első pillanattól figyelhetnek arra, hogy a kicsi beszédét befolyásoló tényezők kedvezőek legyenek.
Mi számít beszédhibának?
Az hogy valaki beszédhibás lesz-e vagy sem, nagyon sok mindentől függ. Mindenekelőtt azonban azzal kell tisztában lennünk, hogy nemcsak az erős pöszeség vagy raccsolás számít beszédhibának, de a dadogás vagy a hadarás is, sőt, az is, hogyha a hangok tiszták ugyan, de a beszélő nem a megfelelő helyen képezi őket. A helyes hangképzés nem csupán amiatt fontos, mert esztétikai élvezetet nyújt, hanem azért is, mivel hiánya esetében könnyebben adódhatnak később különféle szövegértési, olvasási és írásbeli zavarok (diszlexia, diszgráfia).
Már csecsemőkorban oda kell figyelni
Egyes beszédhibák egészségügyi panaszokkal is összefüggésben állhatnak. Például, hogy valaki nem az orrán, hanem a száján át lélegzik rendszeresen, azt, többek között a rossz fogállásról, helytelen hangképzésről lehet felismerni; a szájlégzés pedig azontúl, hogy olyan kellemetlen következményei lehetnek, mint a száj kiszáradása vagy a horkolás, a szűretlen, hideg levegő tüdőbe áramlása miatt gyakori megfázáshoz, tüdőgyulladáshoz, a későbbiekben pedig stroke-hoz vezethet. Így tehát beszédünk és egészségünk szempontjából is fontos, hogy minél hamarabb visszaálljon az orrlégzés.
De hogy mennyire nem lehet elég korán kezdeni a (majdani) tiszta beszédre való törekvést, jól példázza, hogy már csecsemőkorban sem mindegy, hogy a gyermeket az anyja táplálja-e vagy cumisüvegből etetik, hiszen a szopással járó erőkifejtés segíti a beszédszervek helyes kialakulását (például a szájpadlás ívének formálódását, a helyes nyelvállást). Tóth Erika-Katalin számos ilyen tényezőre hívja fel a figyelmet, amivel már csecsemőkorban, még a beszéd kialakulása előtt segíteni lehet annak későbbi tisztaságát, és ezek között csak az egyik, bár egyáltalán nem elhanyagolható, hogy a szülők, testvérek, nagyszülők, majd később az óvó- és tanítónők mennyire beszélnek tisztán és helyesen.
Tanácsok szülőknek
A kötet második felében kapnak helyet azok a gyakorlati tudnivalók, amelyekkel akár otthon is felismerhetőek a különféle beszédhibák, az olyanok is, amelyek nem hallhatóak, mert „csupán” rossz helyen képezi a beszélő a jó hangot. Az Ez a beszéd! részletes leírást ad arra, hogy hogyan lehet pontos diagnózis felállítani, illetve tanácsokkal látja el a szülőket, amik segítségével a hangok helyes képzésére taníthatják gyermeküket, esetleg az apróbb, enyhébb beszédhibákat javíthatják is. A kötet utolsó néhány oldala beszédtechnikai gyakorlatokat, mondókákat tartalmaz.
Az Ez a beszéd! a szó szoros értelmében kézikönyv. Kis mérete, rendkívül közérthető nyelvezete könnyen használhatóvá teszi szülőknek, pedagógusoknak egyaránt, ugyanakkor, logopédusok, sőt fogszabályzó fogorvosok is haszonnal forgathatják, hiszen a szerző szerint csak közös munkával érhető el eredmény.
Széman E. Rózsa
