![](https://anyanyelvapolo.hu/wp-content/uploads/2014-ezabeszed2.jpg)
„(…) nem beszélünk eleget a beszédről!” – mondja előszavában Tóth Erika Katalin logopédus, az Ez a beszéd! Beszédhibák javítása gyermek- és felnőttkorban című kötet szerzője. A Saxum Kiadónál megjelent könyvében a beszédhibák kialakulásának okait járja körül, kiegészítve hasznos tanácsokkal, gyakorlatokkal.
A kötet öt nagyobb fejezetre tagolódik, az emberi beszéd kialakulásától kezdve a családbeli beszédfejlődésen és hibák felismerésén keresztül a gyakorlati útmutatót és feladatokat tartalmazó utolsó részig. Az átlagos beszédtechnika-könyvekkel ellentétben legalább akkora hangsúlyt fektet a beszédhibát kiváltó okokra és azok felismerésére, mint magának a beszédnek a javítására. Ez mindenképpen figyelemfelkeltő, hiszen legfontosabb a megelőzés, és ha a hibákat időben felfedezik, sokkal könnyebb őket javítani, sőt, a szülők, gyerekeik nevelésekor már az első pillanattól figyelhetnek arra, hogy a kicsi beszédét befolyásoló tényezők kedvezőek legyenek.
Mi számít beszédhibának?
Az hogy valaki beszédhibás lesz-e vagy sem, nagyon sok mindentől függ. Mindenekelőtt azonban azzal kell tisztában lennünk, hogy nemcsak az erős pöszeség vagy raccsolás számít beszédhibának, de a dadogás vagy a hadarás is, sőt, az is, hogyha a hangok tiszták ugyan, de a beszélő nem a megfelelő helyen képezi őket. A helyes hangképzés nem csupán amiatt fontos, mert esztétikai élvezetet nyújt, hanem azért is, mivel hiánya esetében könnyebben adódhatnak később különféle szövegértési, olvasási és írásbeli zavarok (diszlexia, diszgráfia).
![](http://anyanyelvapolo.hu/wp-content/uploads/2014-ezabeszed1.jpg)
Már csecsemőkorban oda kell figyelni
Egyes beszédhibák egészségügyi panaszokkal is összefüggésben állhatnak. Például, hogy valaki nem az orrán, hanem a száján át lélegzik rendszeresen, azt, többek között a rossz fogállásról, helytelen hangképzésről lehet felismerni; a szájlégzés pedig azontúl, hogy olyan kellemetlen következményei lehetnek, mint a száj kiszáradása vagy a horkolás, a szűretlen, hideg levegő tüdőbe áramlása miatt gyakori megfázáshoz, tüdőgyulladáshoz, a későbbiekben pedig stroke-hoz vezethet. Így tehát beszédünk és egészségünk szempontjából is fontos, hogy minél hamarabb visszaálljon az orrlégzés.
De hogy mennyire nem lehet elég korán kezdeni a (majdani) tiszta beszédre való törekvést, jól példázza, hogy már csecsemőkorban sem mindegy, hogy a gyermeket az anyja táplálja-e vagy cumisüvegből etetik, hiszen a szopással járó erőkifejtés segíti a beszédszervek helyes kialakulását (például a szájpadlás ívének formálódását, a helyes nyelvállást). Tóth Erika-Katalin számos ilyen tényezőre hívja fel a figyelmet, amivel már csecsemőkorban, még a beszéd kialakulása előtt segíteni lehet annak későbbi tisztaságát, és ezek között csak az egyik, bár egyáltalán nem elhanyagolható, hogy a szülők, testvérek, nagyszülők, majd később az óvó- és tanítónők mennyire beszélnek tisztán és helyesen.
![](http://anyanyelvapolo.hu/wp-content/uploads/2014-ezabeszed3.jpg)
Tanácsok szülőknek
A kötet második felében kapnak helyet azok a gyakorlati tudnivalók, amelyekkel akár otthon is felismerhetőek a különféle beszédhibák, az olyanok is, amelyek nem hallhatóak, mert „csupán” rossz helyen képezi a beszélő a jó hangot. Az Ez a beszéd! részletes leírást ad arra, hogy hogyan lehet pontos diagnózis felállítani, illetve tanácsokkal látja el a szülőket, amik segítségével a hangok helyes képzésére taníthatják gyermeküket, esetleg az apróbb, enyhébb beszédhibákat javíthatják is. A kötet utolsó néhány oldala beszédtechnikai gyakorlatokat, mondókákat tartalmaz.
Az Ez a beszéd! a szó szoros értelmében kézikönyv. Kis mérete, rendkívül közérthető nyelvezete könnyen használhatóvá teszi szülőknek, pedagógusoknak egyaránt, ugyanakkor, logopédusok, sőt fogszabályzó fogorvosok is haszonnal forgathatják, hiszen a szerző szerint csak közös munkával érhető el eredmény.
Széman E. Rózsa