Category

Kultúra és nyelv

valentin nap

Valentin-nap, és ami mögötte van

Kultúra és nyelv

Jelenkori hagyományaink közül egyik legélőbb a február 14-i Valentin-nap, azaz Szent Bálint napja. A szerelmesek napjának mai szokása az angolszász országokból terjedt el magyar nyelvterületen is az 1990-es években, de eredete jóval régebbre nyúlik vissza.

Tovább…

Szent Miklós ünnepe – avagy ki is az igazi Mikulás?

Kultúra és nyelv

Mikulás napja a gyerekek egyik kedvenc ünnepe, a karácsony közeledtét jelzi, és általában ritkán jut eszünkbe, hogy a hozzá kapcsolódó szokások Szent Miklóshoz vezethetők vissza. Amint arra sem igen gondolnánk, a mai modern Mikulásokat elnézve, hogy a Miklós-napi ajándékozásnak is vannak paraszti hagyományai.

Tovább…

Advent – „a várakozás szentsége”

Kultúra és nyelv

A munkával teli tavaszi, nyári, őszi hónapok után a tél minden szempontból a nyugalom és pihenés ideje. Ilyenkor a természet is „pihen”, így a gazdálkodással foglalkozó embereknek sincsen annyi dolga, a korán sötétedő, hosszú esték pedig a mindenféle társas munkák (pl. fonó, tollfosztó a nőknek, fafaragás a férfiaknak) mellett a hiedelmeknek is kedveznek. Több idő jut beszélgetésre és a következő évre vonatkozó magán- vagy gazdasági jellegű jóslásokra.

Tovább…

A 16 ponttól a Csizma térig – az ’56-os forradalom pillanatai

Kultúra és nyelv

1956 forradalma több ponton is hasonlóságot mutat az 1848-as szabadságharccal – mindkettőt a diákság indította el, egyaránt szolidaritásból, illetve csatlakozva más felkelésekhez, mindkettő pontokba szedte politikai követeléseit. A diáktüntetésnek induló felkelés szinte pillanatok alatt vált fővárosi, majd országos méreteket öltő forradalommá, melyre „a hatalom nemet nem tudott, igent nem akart mondani, ami egyfelől a tüntetők elszántságát, bátorságát, másfelől elkeseredésüket fokozta”.

Tovább…

Húsvéti hagyományok – a feltámadás ünnepe

Kultúra és nyelv

A húsvét a kereszténység egyik, illetve voltaképpen a legnagyobb ünnepe – hiszen Krisztusnak meg kellett halnia és fel kellett támadnia ahhoz, hogy beteljesítse a karácsonyi jászol ígéretét. Ám mint minden egyházi ünnephez, ehhez is számos néphagyomány kötődik, közülük nem egy még a kereszténység előtti korból származik. Tovább…

Kakastaréj, szalagrózsa, kokárda – a forradalom jelképe

Kultúra és nyelv

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc talán legjellegzetesebb jelképe a kokárda, mely azon túl, hogy a március 15-i megemlékezések évről évre visszaköszönő eleme (idén még a Google magyar oldalát is kokárdák díszítik), napjainkban is számos tévhit tárgya: az interneten is nagyszámú írás jelent már meg róla, melyek olykor ellentmondanak egymásnak. Az ünnep alkalmával ezért összegyűjtöttük a kokárdával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Tovább…

Nagyböjt

Nagyböjt – negyven nap húsvétig

Kultúra és nyelv

A hamvazószerdával kezdődő, húsvétvasárnapig tartó nagyböjtöt Jézus 40 napi böjtölésének és kínszenvedésének emlékére tartja a keresztény egyház. A nagyböjt utolsó hete a nagyhét, az ezt megelőző, virágvasárnappal záruló hetet pedig többfelé virághétnek nevezik. Tovább…

Mit jelent a magyar kultúra?

Kultúra és nyelv

A magyar kultúra napját január 22-én ünnepeljük. 1823-ban ezen a napon fejezte be Kölcsey Ferenc a Himnusz írását. Néhány nappal ezelőtt Budapest utcáit járva arra a kérdésre kerestük a választ, mit jelent a magyar emberek életében a kultúra. Tovább…

Vízkereszttől húshagyóig – a farsangi időszak

Vízkereszttől húshagyóig – a farsangi időszak

Kultúra és nyelv

„Ó, jaj, ezekben a napokban hány keresztény ember fordul a kegyelem világosságából a sötétség cselekedeteihez, vagyis a torkossághoz, az iszákossághoz, a bujálkodáshoz. Az efféle emberek a farsangban az istenüknek választják az ördögöt, amit álarcos mulattsággal és fajtalan énekekkel dicsőítenek megvetvén a Krisztust.” Tovább…

Látogatása során cookie-kat használunk, amelyek segítenek testreszabott tartalmat megjeleníteni, személyes információkat azonban nem tárolnak. Az oldal használatával elfogadja a cookie-k használatát. Részletek...