Kategória

Ismeret és nyelv

Süteménynevek eredete

Rákóczi, Dobos, Gundel, Sacher – süteménynevek eredete

Szerző: | Ismeret és nyelv | Nincs hozzászólás

Tudta, hogy a Rákóczi túrós nem a fejedelemről kapta a nevét? Mi köze a képviselőfánknak a politikához? Hogy lehet olasz a francia krémes? Orosz-e az oroszkrém torta? Milyen szerelmi botrányból ered az egyik süteményünk neve? Itt az idő, hogy belekóstoljon a süteménynevek eredetébe. Cikkünkben kiderítjük, ki vagy mi áll az ínycsiklandó finomságok elnevezése mögött. A desszert tálalva!

Tovább…

Nyelvtechnológia

Mi fán terem a nyelvtechnológia?

Szerző: | Ismeret és nyelv | Nincs hozzászólás

A nyelvészeket – és általában a bölcsészettudományokkal foglalkozókat – sokan szeretik matematikai-informatikai analfabétákként elképzelni, holott a (leendő) nyelvészek valójában a könyvek és szótárak bújása helyett egyre inkább programozni tanulnak. A nyelvtechnológia, vagy magyarosabban: számítógépes nyelvészet térhódítása bizonyítja, hogy a nyelvészet és az informatika nem is áll annyira távol egymástól, mint hinnénk.

Tovább…

A foci-Eb rigmusai

Az éjjel soha nem érhet véget, avagy mit üvöltenek a foci-Eb-n?

Szerző: | Ismeret és nyelv | Nincs hozzászólás

A foci-Eb alatt jó néhány esetben felkaphattuk a fejünket bizonyos rigmusokra, amelyeket a szurkolók a lelátókon üvöltöttek meccs közben, vagy éppen a kocsmákban, utcákon skandáltak. Ahogyan két éve a foci-vb kapcsán is írtunk a kapcsolódó szavak helyesírásáról, a bábeli zűrzavarról vagy éppen a focival kapcsolatos szavak eredetéről, úgy idén sem mehetünk el a foci-Eb nyelvi-zenei jellegzetességei mellett. Ezúttal a különböző nemzetek legérdekesebb szurkolói rigmusait, énekeit igyekszünk bemutatni. Tovább…

Levelek a Beszélni nehéz! rádióműsorhoz

40 éves a Beszélni nehéz! rádióműsor

Szerző: | Ismeret és nyelv | Nincs hozzászólás

40 éve, 1976. március 4-én indult útjára a Beszélni nehéz! rádióműsor a Magyar Rádióban. A beszédművelő műsort Péchy Blanka színművésznő és Deme László nyelvészprofesszor alapította azzal a céllal, hogy a hangzó beszéd fontosságára hívják fel a figyelmet. A műsor a helyes kiejtés törvényszerűségeinek kikutatását tűzte ki céljául. Most megmutatunk néhány ereklyét a műsor első évtizedeiből.

Tovább…

Munkácsi Mihály: A falu hőse (1882)

Börbönce, pekvanc, supetli – népies és tájnyelvi szavaink

Szerző: | Ismeret és nyelv | Egy hozzászólás

Régóta általánosan elterjedt vélekedés, hogy a nép nyelve a hamisítatlan, tiszta magyar nyelv. Íróink, költőink is arra buzdították olvasóikat, hogy az egyszerű nép beszédét hallgassa, tanulja. Csokonai Vitéz Mihály ezt írja: „keressétek fel a rabotázó együgyű magyart az ő erdeiben (…) hallgassátok figyelemmel a danoló falusi leányt és a jámbor puttonyost.” Korán felismerték, hogy a magyar nyelv területi változatokra tagolódik, az egyes tájegységek között hangi és szókészletbeli különbségek fedezhetők fel.

Tovább…

A magyar gyógyszernevek kialakulása

Szerző: | Ismeret és nyelv | Nincs hozzászólás

Bizonyára minden szakmának megvan a saját nyelvezete, s a mesterség űzéséhez szükséges eszközök, a foglalkozás során használt alapanyagok, termékek és munkafázisok magyar nevének, kifejezésének eredete okkal érdekelheti a szakma történetével foglalkozókat. Nem kivétel ez alól a gyógyszerészet sem: a gyógyítás tudománya ősidők óta foglalkoztatja az emberiséget, az ókori államokban számos tudós próbálta megfejteni az emberi test és a betegségek titkait. Nem véletlen tehát, hogy a gyógyításhoz kapcsolódó kifejezéseink jelentős része görög vagy latin eredetű.

Tovább…

Higgy és hagyj! Néhány szó, amit felszólító módban szinte mindenki rosszul ír

Szerző: | Ismeret és nyelv | 61 hozzászólás

A magyar nyelvben a felszólító mód használata nem egyszerű. Több olyan szavunk is van, amiben nemcsak egyszerűen a felszólító mód jelét, a -j-t kell társítanunk, hanem bonyolódik a szó leírása is. Olvasóink kérésére most egy olyan cikk következik, amiben megmutatjuk az 5 legidegesítőbb hibát olyan szavak esetében, amelyek felszólító módban vannak.

Tovább…

Lőrincze Lajos-emlékév 2015

Lőrincze Lajos, a sokoldalú példakép

Szerző: | Ismeret és nyelv | Egy hozzászólás

1915. november 24-én született Lőrincze Lajos nyelvész, nyelvművelő, akit a legtöbben a 40 éven át folyamatosan működő Édes Anyanyelvünk című rádióműsorból ismernek. Nevéhez kötődik a mai anyanyelvi mozgalmakat is megalapozó emberközpontú nyelvművelés. Azt viszont kevesebben tudják róla, hogy ő nyerte meg az első magyar szépkiejtési versenyt, vagy hogy kutatásai során a Kárpát-medence szinte minden magyarlakta vidékét bejárta.

Tovább…

Látogatása során cookie-kat használunk, amelyek segítenek testreszabott tartalmat megjeleníteni, személyes információkat azonban nem tárolnak. Az oldal használatával elfogadja a cookie-k használatát. Részletek...