Összes bejegyzés megtekintése tőle

Széman Emese Rózsa

Miért jó magyarnak lenni? – a Mi, magyarok kiállításról

Szerző: | Kultúra és nyelv | Egy hozzászólás

Hogyan lehet ma a magyarságról beszélni? Mi az, amire büszkék lehetünk magyarként? A Mi, magyarok kiállítás azt mutatja meg, hogy mi jelenti, jelentheti számunkra, magyarok számára mai életünkben a gyöngyöt, a szívet vagy a lángot, Kosztolányi Dezső tíz legszebb magyar szavával kalauzolva végig bennünket mindazokon a kincseken, amik büszkévé tehetnek magyarságunkra.

Tovább…

Benő Attila: Kontaktusjelenségek az erdélyi magyar nyelvváltozatokan

Küldőpapír vs beutaló? – kontaktusjelenségek az erdélyi nyelvváltozatokban

Szerző: | Szemle | Nincs hozzászólás

A kétnyelvűség elsajátításának módjairól olvashattak honlapunkon már korábban, mostani cikkünkben azokról a jelenségekről írunk, amelyek a nyelvet érik két- vagy többnyelvű környezetben. Benő Attilának az EME Erdélyi Tudományos Füzetek 281. darabjaként megjelent Kontaktusjelenségek az erdélyi nyelvváltozatokban c. kötete a Kárpát-medencei magyarság Románia területén élő beszélőinek nyelvhasználatában vizsgálja főképp a román, kisebb mértékben pedig az angol nyelv hatását.

Tovább…

5+1 hasonló alakú szó, amit rendszerint összekeverünk

Szerző: | Ismeret és nyelv | Egy hozzászólás

5+1-es sorozatunkban írtunk már olyan szavakról, amiket szinte mindenki rosszul ír vagy mond, és szószaporító kifejezésekről. Most olyan hasonló alakú szavakról, szópárokról lesz szó, amelyeknek mindkét tagja helyes, jelentésük azonban különböző, és az eltérés köztük olyan apró, hogy sokszor észre sem vesszük, hogy helytelenül használtuk őket.

Tovább…

Beszédaktusok a magyar nyelvben – Szili Katalin: Tetté vált szavak

Szerző: | Szemle | Nincs hozzászólás

Ha egy problémát kimondasz, félig már meg is oldottad – tartja egy görög szólás. Sok olyan helyzet van azonban, amikor valaminek a kimondásával magát a cselekvést hatjuk végre: ezek a beszédaktusok, nyelvi cselekedeteink legkisebb, önálló funkcióval bíró egységei. A beszédaktusok elméletéről és gyakorlatáról ír Szili Katalin Tetté vált szavak című könyvében, ami a Tinta Könyvkiadó gondozásában jelent meg. Tovább…

„A nyelv híd, amely nemzedékeket köt össze” – a Tinta Kiadó decemberi könyvbemutatója

Szerző: | Közösség és nyelv | Nincs hozzászólás

Nyelvészeti és fejlesztő segédkönyvek, angol frazeológiai szótárak, reprint kiadások – néhány szóban így foglalható össze a Tinta Kiadó szokásos decemberi könyvbemutatója, ahol nemcsak az új kiadványokkal ismerkedhettek meg a résztvevők, de kedvezményesen vásárolhattak a kiadó egyéb könyveiből is.

Tovább…

Advent – „a várakozás szentsége”

Szerző: | Kultúra és nyelv | Nincs hozzászólás

A munkával teli tavaszi, nyári, őszi hónapok után a tél minden szempontból a nyugalom és pihenés ideje. Ilyenkor a természet is „pihen”, így a gazdálkodással foglalkozó embereknek sincsen annyi dolga, a korán sötétedő, hosszú esték pedig a mindenféle társas munkák (pl. fonó, tollfosztó a nőknek, fafaragás a férfiaknak) mellett a hiedelmeknek is kedveznek. Több idő jut beszélgetésre és a következő évre vonatkozó magán- vagy gazdasági jellegű jóslásokra.

Tovább…

A Kárpát-medence nyelvi és táncdialektusai – ünnepi gála a magyar nyelv napja tiszteletére

Szerző: | Közösség és nyelv | Nincs hozzászólás

Nagyszabású gálaesttel köszöntötte a magyar nyelv napját az idén 25 éves Anyanyelvápolók Szövetsége november 11-én. A Pesti Vigadó Dísztermében megtartott ünnepségen a határon túli régiókból érkező előadók énekkel, mesével, a solymári Cédrus Táncegyüttes pedig a különböző tájegységek táncaival mutatta be a Kárpát-medence népi örökségének kincseit.

Tovább…

Kétnyelvűség kisebbségben és többségben

Szerző: | Szemle | Egy hozzászólás

Alapvetően kétféle két- vagy többnyelvűség létezhet: önként vállalt, és kényszerhelyzetből adódó. Ez utóbbira jó példa a kisebbségben élők esete, hiszen ha érvényesülni, vagy egyáltalán létezni akarnak szülőföldjükön, el kell sajátítaniuk egy második nyelvet, az állam nyelvét, lehetőleg minél jobban. De anyanyelvi környezetben is van lehetőség a második nyelv minél korábbi elsajátítására, akkor is, ha erre nem a családban kerül sor, hiszen egyre több intézmény biztosítja már ezt. Klein Ágnes Utak a kétnyelvűséghez c. munkája azokat az utakat mutatja be, amelyek során hatékonyan magunkévá lehet tenni egy második nyelvet, kitérve az anyanyelv elsajátításának mikéntjeire is.

Tovább…

Látogatása során cookie-kat használunk, amelyek segítenek testreszabott tartalmat megjeleníteni, személyes információkat azonban nem tárolnak. Az oldal használatával elfogadja a cookie-k használatát. Részletek...